Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)

1991-02-24 / 54. szám

* A munkanélküli edző még reménykedik Patthelyzet Tamásiban Óvodába hívták fűtőnek Uhrin Jánost másfél éve hív­ták a Tamási Spartacushoz kerékpáros edzőnek, örömmel utazott Budapestről a Tolna megyei városba, a szparisok állást szereztek neki, és ki­tűnő szakmai műhelynek tűnt a szakosztály, ezt alátámasz­tani látszottak Egyedi Zoltán és az utánpótlás korosztály ki­tűnő eredményei. ígéreteket kapott, nagy álmokról beszél­tek neki. Szó se róla, álomnak végül is álom lett, de inkább lidérces, mint kellemes. Alig telt el pár hónap, és már el is küldték a tsz-töl leépítés címén. Az egyesület egy da­rabig fizetett neki, aztán no­vemberben már ez is elmo- radt — kifogyott a kassza. Je­lenleg hónapok óta munka- nélküli segélyből él.- összehúzom magam, már megszoktam - értékelte a dol­gok menetét a szimpatikuson szerény sportember. - Csak akkor vagyok gondban, ami­kor a pénz késésben van, már­pedig nagyrészt ez szokott be­következni. — Gondolom, ezek után nem sok kedved van az edzések •rányitásához. — Miből gondolod ezt? A sport már annyit adott nekem, hogy ennyivel igazán tartozom neki. Ugyanúgy edzősködöm, mint eddig. A tavalyi évünk oéldául csodálatos volt: nyolc bajnoki címet szereztünk, és mindezt Egyedi nélkül, aki so­káig sérüléssel bajlódott. Ma­gánszámításaim szerint az or­szág második legjobb nevelő egyesülete vagyunk.- De pénz nélkül idén erre a cimre nem sok esélyetek lesz. Ugyanis a versenyekre is el kell valahogy jutni ...- Legfeljebb majd a szülők besegítenek, esetleg ők viszik a gyerekeket. Létrehoztunk egy alapítványt is, a tamási kerék­pársport megmentéséért és ide 3—10 ezer forint között fizettek be. Még szerencse, hogy ők így állnak hozzá a sporthoz. Persze elvinném a gyerekeket a saját kocsimon..., ha lenne rá pénzem.- Na és a város vállalatai, vagy az önkormányzat? Ök nem kivánnak tenni ez ügy ben?- A polgármester erkölcsi támogatásáról biztosított min­ket, az anyagiról nem tudott. Talán annyi pénzt adnak, mint tavaly, ami édes kevés. A pénzforrásaink bedugultak, legfőbb támogatónk, a Ta—Lux pedig belga illetőségű lett Massive Ta—Lux néven. Hiába céloztunk arra, miszerint Bel­giumban a kerékpározás nem­zeti sport. Azt mondták, az le­het, de nem a Massive úrnál... Mégis optimista vagyok. Na­gyon sok tehetségünk van, akikben látok fantáziát. Bízom benne, idővel rendeződnek a pénzügyi dolgok. Engem pedig nemrég hívtak egy óvodába Uhrin János Kispál Mária felvétele fűtőnek, de sem magas sem alacsony nyomású kazánro fü- tövizsgám nincs. Pécsett indul majd egy tanfolyam, ám sajnos ennek költségeit — 10—15 ezer forintot — nem tudom fedez­ni .. . Patt . . . De vajon Tamásiban tényleg nincs már több lépés? Krasznai Zoltán Labdarugó IUB IR. (2.1 Teljes a bizonytalanság Komlón Nincs irigylésre méltó han­gulat Komlón. De hát ez ért­hető is az előzmények után.- Elindulunk a bajnokság­ban, de, hogy mi lesz menet közben, azt ma még nem le­het tudni - kesereg Kresz László vezető edző. Aki a körülményekhez ké­pest megfelelőnek minősíti a felkészülést. Dicséri a játéko­sok hozzáállását, szerencsére o futballistákat nem nagyon zavarta meg a körülöttük zajló herce-hurca. A Komlói Bányász a rajtig 10 edzőmeccsen lesz túl. Ezek segítenék a vezető edzőnek abban, hogy beépítse a csa­patba a fiatalokat. Tizenhét mezőnyjátékos es két kapus áll rendelkezésére. Eléggé megváltozott a játékosállo­mány. Jurin Kaposvárra, a Rá­kóczi FC-hez, Boday Ausztriá ba távozott, Varga L. vissza­ment Romániába, Klonlár ab­bahagyta a játékot. Az ifiből felkerült Pars és Schuszter, Dömén yt szeretnék leigazolni Mázaszászvárról. Mind a hár­man odajuthatnak az első csa­pat közelébe. Lukács, Sági és Hohmann sokáig sérültek vol­tak, heteket hagytak ki. Új­donság még, hogy Tornával - aki mielőtt visszamegy játsza­ni Finnországba, még négy bajnokin szerepel komlói szí­nekben - tavasszal a közép­pályán próbálkozik Kresz László. — Az a legfontosabb, hogy ne essen szét erkölcsileg a társaság. Sajnos, nálunk csak fél evre lehet előre gondol­kodni. Hogy mi lesz azután, a jövő zenéje - mondja a ve­zető edző. A komlóiakra nemcsak a bajnokságban várnak felada­tok, hanem a Magyar Kupá­ban is, ahol március 2-án oz MTK-VM-et fogadják. A nagy­hírű NB l-es ellenféllel szem­ben nem is lehet más a céljuk, mint a tisztes helyt­állás. H. L. Újoncként «lobogóközeiben a Paks A Balatonfüreden eltöltött, kemény munkával fűszerezett napok után ismét Paksra tette öt székhelyét az Atomerőmű SE együttese. A csapat vezető­edzője betegség miatt néhány napos pihenőre kényszerült, a csapat azonban továbbra is teljes gőzzel készül Váczi László pályaedző irányításával. Öt segíti munkájában Kele­men Tibor technikai vezető, akitől rövid helyzetjelentésün­ket kaptuk. — Profi körülmények között dolgoztunk Füreden, s közben edzőmérkózéseket játszottunk: nyertünk a Balatonfüred, a Fűzfő és az Ajka Hungalu el­len, s csupán a Veszprémtől szenvedtünk vereséget. Mos­tanra értünk abba az időszak­ba, hogy sorozatmérkőzések- kel készüljünk a bajnoki laj- tot megelőző, Békéscsaba el­leni Magyar Kupa találkozóra Három új játékos érkezett hozzájuk a télen. A most le­szerelt Ignácz, aki a játékosuk volt korábban, vele nyárig kötöttek szerződést. Bozai, akit jobb oldali középpályásnak szemeltek ki, 23 éves es a Siófoki Bányász tartalékcsapa­tában szerepelt eddig. Jó fizi­kumú, képzett játékos, s emel­lett a védekezés is erősségei közé tartozik. A legismertebb szerzeményük Gyenti, annak idején 19 évesen szóhoz jutott a „nagy" Videotonban, azóta is ott szerepelt, és még min­dig csak 25 éves. A Paksi Atomerőmű SE a Váccal és a Bajával játszott előkészületi mérkőzést, ezekkel készült a Békéscsaba elleni Magyar Kupa találkozóra, amit a bajnoki rajt követ. Pusztai László edző nem titkolt terve: a 4—6. hely valamelyikének megszerzése. M. F. Mi lesz veled Szekszárdi Dózsa? Két héttel a labdarúgó NB II. tavaszi nyitányo előtt váltó zatlanul nyitott a kérdés: mi lesz veled, Szekszárdi Dózsa? A szakadék szélén egyensúlyo zó egyesület katasztrofális anyagi helyzete ugyanis nem javult, a megváltást jelentő szponzori támogatás továbbra is várat magára. A klubveze tés minden igyekezete arra irányul, hogy megpróbálják előteremteni legalább a tava szí évadra szükséges működési feltételeket. A csapat január 4-től napi két edzéssel készül. A felké­szülési program februárban azzal bővült, hogy hetente há­rom edzőmérkőzést játszanak. A 22 fős alapozó keret tagia volt a korábban Bonyhádra és Paksra kölcsönadott Mészáros, Szabó T., Pető, Kálmán kvar tett, valamint a honvédségtől leszerelt Kvanduk és Andi. Pi­lisi ianuár eleién térdműtéten esett át, ezért ő könnyített munkát végez. Hiányzott a kö­zéppályás Bozsér, akinek a lá­báról hat hét után most vet­ték le a gipszet. Bevonulás előtt áll Bóka, Mészáros és Blazsó, a középhátvéd Kalmárt pedig február 20-án az évad végéig a Volán SC igazolta át kölcsönjátékosként. Az NB l-et megjárt Kalmárért 500 ezer fo­rintot fizetett a fővárosi együt­tes. Három másik szekszárdi játékosra is „szemet vetettek" a különböző klubok, konkrét ajánlattal azonban eddig nem keresték meg a Dózsa elnök­séget. A kadarka városának fut­ballszerető közönsége remény­kedik, hogy a tolnai megye- székhelyen sikerül megmenteni a minőséqi szakosztályt, annál is inkább, hiszen a felnőtt csaoat mellett közel 200 gyer­meklabdarugó sorsa sem le­het közömbös. Fekete László Szebb tavaszt remélnek a kanizsai olajosok A Nagykanizsai Olajbányász NB Il-es csapatának, az őszi idény 12. helyezettjének játé kosai az idényt követően rövid pihenőt kaptak, a tavaszi foly tatásra már január elején megkezdték a felkészülést Né meth Lajos szakvezető irányi fásával. A játékosok lelkesen és fe gyelmezetten dolgoztak. A fiúk hozzáállásával teljes mérték­ben elégedett vagyok, annak ellenére, hogy „alapos" ala pozáson jutottak túl. Rémé lem, hogy a téli szenvedés majd a tavaszi sikerekben megtérül és pontokban meg nyilvánul — vélekedett a tava szí rajt előtt az olajosok mes tere. A kanizsaiak házatáján ked­vezőnek tartják, hogy az ősz szel hosszú időn át sérült Csáki, Horváth és Bocz fel épült, akiknek viszont nagy a lemaradásuk, sok a pótolni valójuk. A vezetés ugyan tett kísérletet a csapat további erőesítése érdekében, de a já- tekosbörzén is nagy a drágu lás, és mint ismeretes, az Olajbányász is szűkös pénz ügyi lehetőségekkel kezdi az 1991-es évet.- Az olajosoknál eltöltött rö­vid idő és a mostani kedvező tapasztalatok azt mutatják, hoay ebben a mai csapatban sokkal több van, mint amit elértünk. így aztán optimista vagyok annak ellenére, hogy tavasszal csak hétszer szerepe­lünk hazai pályán. Bízom a társosáaban, a feltételeket biztosító egyesületi és szak­osztályi vezetésben, és szebb tavaszban reménykedünk. A közős munka és erőfeszítés si­kert kell. hoay ielentsen és ez a bainoki tabellán is meg fog mutatkozni. A tervünk, hoav erős középcsapatként, 8—10. helyen zárjuk a tavaszt, és er­re a csapatot képesnek is tar­tom. A tavaszi idényben Csáki, Kovács, Viaszok íkanusok). Tóth, Kepe. Kiss /.. Ivánvi, Horváth. Visnovics, Hegedűs, Zrínyi, Farkas, Popovics, Mar- tinkovics, Bocz, Dómján, Skub- lics és Fuisz (mezőnyjátékosok) vár bevetésre, míg raituk kívül néhány tehetséqes fiatalt is felhoztak az NB 11-es keretbe. Balogh Antal LELÁTÓ V fii ___ Hamis szerződések? Ez a hét sem múlt el futballbotrány nélkül: az egyik hetilap nyilvánosságra hozta, hogy az MTK-VM nem annyiért adta el játé­kosát, Lörincz Emilt, mint amennyit hivatalosan beje­lentett a szövetségnek. Aki nem ismeri a történteket, annak távirati stílusban any- nyit: az említett hetilap egyik számában közölte a külföldön szereplő magyar labdarúgók névsorát és azok vételárát, majd egy megál­lapíthatatlan levélíró felhív­ta a szerkesztőség figyel­mét, hogy Lörincz ára nem fedi a valóságot. Elkezdődött a találgatás, vajon kinek lehet igaza. A lap munkatársai azóta már megszólaltatták az érintette­ket, és kiderült, az MTK-VM letagadott 100 ezer dollárt. A klub bemutatott egy szer­ződést, melyben az szere­pel, hogy Lörincz Emilért 300 ezer dollárt fizetett a belga Molenbeek. Az isme rétién levélíró azt állítja, hogy az a 300 ezer dollár 500 ezer, míg a klub veze­tői később bevallották, való­jában 400 ezret kaptak. A levélről még csak annyit, hogy szerzője szerint a hiányzó 200 ezer dolláron a csapat egykori kapusa és most a közvetítő szerepkörét ellátó Gáspár lózsel, vala­mint az MTK-VM elnöke, Nagy László, vezető edzője, Verebes lózsel és szakosz­tályvezetője, Brünyi Béla osz­toztak egyenlő arányban. Ha hinni lehet a Molen­beek hivatalos levelének, akkor ez az osztozkodás rá­galom, de így is nyoma ve­szett 100 ezer dollárnak. Az MTK elnöke szerint az álta lu'k bemutatott szerződés a hivatalos, a belgák a 100 ezer dollárt csak úgy adták „szimpátiából" a klub meg­segítésére. Ezt az állítást viszont nehéz elhinni. Vajon miért jő a belga klubnak, ha a hivatalos vé­teláron felül még fizet 100 ezer dollárt? Csak találgat­ni lehet, és a kívülálló orra a megállapításra juthat, hogy a vételár valóban 400 ezer dollár volt. A belga klub ezt annak rendje és módja szerint bemutatta az ottani adóhivatalnak, és a játékosvásárlásra fordított összeggel csökkentette az adóalapját. Az „udvarias ság" csupán az lehet, hogy aláírt egy olyan szerződést is a magyar fél kérésére, melyben csak 300 ezer dol­lár szerepel, és az MTK VM-nek ezen összeg tíz szá­zalékát kellett befizetnie az MLSZ-hez. A megmaradt 100 ezret meg „lenyelte", ráadásul valutában. Nem árt, ha van tartalékban fe­kete üzletekre egy kis pénz, főleg ha az dollár. Ismétlem, mindez csak fel- tételezés. A kék-fehére'k ve­zetői kártyás nyelven szólva, tizenkilencre lapot kértek, és nem jött be az alsó. Az ügynek bizonyára folytatása lesz, hiszen az MTK-VM be­csapta a szövetséget, amely 10 ezer dollárral lett Így szegényebb, és ez az összeg a leghivatalosabb számítá­sok mellett is több mint fél­millió forint. Joggal vetődik fel a kér­dés: ha az MTK-VM képes volt erre, akkor miért ne cselekednének hasonlóan a többiek. A kék-fehérek nem­csak magukat hozták kelle­metlen helyzetbe, más klu­bokra is ráterelték a gya­nút, még akkor is, ha azok becsületesek. Az MLSZ min­den bizonnyal körültekintőbb lesz a jövőben, ha egy szer­ződés az asztalára kerül, és azokra is gyanakszik majd, akik ártatlanok. Természete­sen az is elképzelhető, hogy az MTK-VM megvádolt ve­zetői kiváqják magukat a nehéz helyzetből, és min­denki elhisz majd mindent. Az viszont biztos, hogy ez a téma még hosszú heteken keresztül szerepel majd az újsáqokban. A félszemű visszatér a szárítóba Hét évi szünet után vissza akar térni a szorítóba Mariján Benes, a jugoszlávok amatőr és profi Európa-bajnok ökölví­vója. Ez annál is érdekesebb, mert a most 39 éves Benest az ökölvívás rokkanttá tette, ugyanis korábban az egyik profi meccsén kiütötték az egyik szemét. Bár. mindenki lebeszéli a visszatérésről, ő hajthatatlan. „Az ökölvívás az életem. Mint költő, mint kocs- máros, mint családapa - sen­ki sem ismer. Mint ökölvívó - mindenki. Ezért ébredt fel ben­nem a vágy, hogy újra fel­húzzam a bokszkesztyűt" — nyilatkozta. Nők is lehetnek partjelzők Először a novemberi, kínai női világbajnokságon fordul­hat elő a labdarúgás törté­netében, hogy a gyengébb nem képviselői partjelzőként is közreműködhetnek a mér­kőzéseken. Erről a FIFA já­tékvezetői bizottsága döntött Zürichben, ahol a torna le­bonyolításáról tárgyaltak a testület tagjai. 28 millió dollár egy kosarasért Amennyiben Toni Kukocs, a ■híres jugoszláv kosárlabdázó aláírja a szerződést az ameri­kai Chicago Bulls proficsapat- tal, 28 millió dollárt kap a klubtól. Ezt az összeget 5 évre adnák neki. Kukocs azonban csak úgy menne Chicagóba, ha a szerződésbe . belefoglal­nák, hogy meccsenként leg­alább 30 percet játszatják. Kü­lönben a pénz nem érdekli. Nyilván honfitársa, a kosár­labda zseninek számító Dra­zsén Petrovics példája lebeg előtte, aki alig jutott játék- lehetőséghez amerikai profi­együttesében. vasárnapi Z i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom