Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-21 / 51. szám
IO űj Dunántúli napló 1991. február 21., csütörtök MIÉRT: - holló? MIÉRT NEM: - postagalamb? A kémiai védekezés Házirend A történet igaz, legfeljebb másként is előadható. A tények azonban akkor is tények maradnak, s maguk helyett beszélnek. ítélkezni az Olvasónak van joga. Farsangi bálra készült egyik általános iskolánk. A gyerekek lázban égtek, az ötletek halmazával kellett megbirkózniuk azoknak, akik ismerték a lehetőségeket és akik - tán feltételezhetjük! - ezt az alkalmat is megragadták nevelési céljaik sorompóba állítása érdekében. Minden volt végül is, ami egy farsangi bulihoz illik és ami színessé, kedvessé, tán még felejthetetlenné is képes tenni az ilyen nem mindennapi, pompájában mégis egyszerűnek tekinthető eseményt. A bál csúcspontja a tombola volt. Mert a főnyeremény, egy húsvéti, fehér szőrű, rózsaszín szemű házinyúl, a gyerekek reménysége elbűvölte a résztvevőket. Jóllehet a süteménvköltemények. a jelmezek és álarcok kakofóniájában felszínre jutottak, törtek a gyermeki gondtalanság félreismerhetetlen jelei, a vágyak tetején a nyuszi ült. A gyerekek közt volt Ferike is. állami oondo- zott, egyik diókkollégiu- munk lakója. A szerencse, amelyre annyian számítottak, neki kedvezett. övé lett a nvuszi. Hét vége volt, boldogan ölelte maaóhoz Ferike o nyuszit, mert tudta, ezúttal nem szomorú magányban, de eav édes kis állat társaságában fogia eltölteni n szombatot és vasárnapot. Hiszen hétfőre — osztályfőnöke tanácsa szerint - a nvuszit vissza kell vinnie az iskolába. Le nem tette hót kezéből a kis állatot, s a kihirdetés és birtokba vétel utón már semmi sem érdekelte, csak vele törődött, játszott. Az osztályfőnök érezte, tudta, hogy Ferike gyorsan született öröme hajótörést szenvedhet, hiszen a kollégium írott és íratlan törvényei, a házirend szerint oda állatot bevinni tilos. Nosza, felhívta a kollégium igazgatóját és kérve kérte, kivételesen engedje meg Ferikének, hogyy o két szünnapot új kis barátjával tölthesse. és mert az osztályfőnök tudta, ismerte Ferike szegényes, szeretetnélküli, magányos életét, minden rábeszélőképességét elővette, hogy kollégáját a tilalom feloldására bírja. Hiába volt azonban minden érv, a házirend szigorú törvényei erősebbnek bizonyultok a szeretet, emberség és megértés törekvéseinél. Pálcát törni az események felett aligha volna célszerű. Érzéseink, bensőnk azonban mintha azt diktálnák: egy remény, egy régen óhajtott vágy derékba törése mintha nem lenne teljesen szinkronban meghirdetett és lépten-nyo- mon szellőztetett, emberségesnek tituólt céljainkkal. Bokrétás András Nem hiszem, hogy túl sokan elemezték volna Arany Jánosnak a magyar postaszolgálatra, főleg pedig annak gyorsaságára gyakorolt hatását. Pedig a ,,Mátyás anyja" című költeményéből jól tudjuk, hogy ,,Szilágyi / örzsébet / Levelét megírta": / Majd felbukkanik a Hunyadi pajzsán látotthoz hasonló holló és a mai levélkézbesítés sebességét messze lekörözve megfordul Prágából. Ezen felbuzdulva, az irányítószámok kitalálása idején, a Magyar Posta totemállatjának - bocsánat! emblémájának — választotta a hollót. Minden tiszteletem a szép, nagytestű, fekete madaraké, de röptűk gyorsasága aligha ér nyomába a postagalamboknak. Akiknek a képessége tulajdonképpen egy máig se kiderített, évezredek óta élő rejtély. Természetesen a tájékozódásukra gondolva. Festménybizonyítékok igazolják, hogy postagalambokat már a fáraók is használtak. Végeláthatatlan háborúi során a macedón Nagy Sándor nem kevésbé. Az angol Rotschildok e sebes röptű madárkák révén 3 nappal korábban szereztek tudomást másoknál a Waterlooi csata kimeneteléről, aminek könnyen elképzelhetők a pénzügyi összefüggései. Belgák az élen A tervszerű tenyésztést a múlt század elején Belgiumban kezdték el, majd szorosan következett Anglia. Az alapfajták - a Perzsa Hírvivő, a Sirályka, a Dragon és a Karrier - néha 50-100 generáció után is visszaütnek, de napjainkra már kialakultnak mondható a postagalamb, melyet legalább 1830 körül belga kereskedők és korcsmárosok kezdtek el versenyszerűen röp- tetni. A versenyeztetés szabályairól majd később, ma szinte elképzelhetetlenül szigorúak, okkor persze nem voltak azok. Az ember azonban nem lenne hűséges önmagához, ha már idézett ősi példák nyomón, lemondott volna a kis testű, óránként 60 km-es sebességgel repülő, így nagyon nehezen lelőhető, madarak katonai alkalmazásáról. Szerepeltek az 1870/71-es német-francia háborúban épp úgy, mint mindkét világháborúban. A precíz németek már 50-70 grammos fényképezőgépekkel is ellátták galambjaikat, akik így az első szárnyas légitelderítök lettek. Verdun erőd harcainál Az elmúlt évben volt 150 éve annak, hogy Nagyváradon 1840. április 1-jén született a nagy magyar államférfi: Szilágyi Dezső. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, de csakhamar Angliába küldték a büntetőjogi intézmények és a parlamenti állapotok tanulmányozósóra. Hazatérve, országgyűlési képviselőnek választották. Csakhamar kitűnt nagy tudásával és kiváló szónoki képességével. Rövidesen tanár lett a budapesti egyetemen, Előadásaiban hangoztatta: európai ‘színvonalra kell emelni igazságszolgáltatásunkat, de nem a formák egyszerű átvételével, egy francia galamb olyan kiválóan szerepelt, hogy szabályos őrnagyi előléptetést kapott, később pedig díszsírhelyet. Nálunk a postagalambászat egészen a II. világháború be- fejeztéig honvédségi felügyelet alá tartozott, majd a tartáshoz 1956 tavaszáig rendőrhatósági engedély kellett. Egyesületek Magyarországon .- a németeket két évvel megelőzve — 1882-ben alakult meg a Columbia Postagalambtenyésztö Egyesület. Későbbi felvirágoztatásában rtagy szerepet játszott Kállai Ferenc százados. Pécsett pedig dr. Teremi Gábor szaklrönyviró, aki belga importgalombjaival a vérvonalak felfrissítéséért is sokat tett. Ma Belgiumban 120 ezer, Németországban 95 ezer, Hollandiában és Angliában 50-60 ezer, Csehszlovókiábai 8-10 ezer, Magyarországon 4500 tenyésztő van. A Somogyot, Tolnát, Baranyát. Bács-Kiskun megyét és Fejér megye egy részét felölelő Dél-duna kerületben 430. Titkáruk, Tamás István, akitől az itteni információk származnak, Szekszórdon lakik, a KSZE dolgozója. Az országban 16 versenykerület van, a postagalambászokat a Magyar Postagalamb Szövetség (Bp. 1076, Verseny u. 16.) fogja össze. Ez a környezetvédelmi miniszter felügyelete alá tartozik: - akárcsak a héjjók, a postagalombok legveszedelmesebb ellenfelei. A versenyek Totózó, lottózó borítékos sorsjegyek közt tobzódó világunkban (a lóversenyekről nem beszélve) bajos elképzelni az olyan versenyt, mely a szerenhanem a jogélet vívmányainak az életbe való átültetésével. 1875-ben a szabadelvű párt tagja, de három év múlva belépett az ún. egyesült ellenzékbe, amelynek Apponyi Albert mellett legtekintélyesebb vezére lett. Több kormányban is ellátta az igazságügyi miniszteri teendőket. E minőségében keresztülvitte a bírói és az ügyészi szervezet reformját, a királyi táblák és a főügyészségek decentralizációját. Legjelentősebbek azok a törvény- javaslatai voltak, amelyeket az egyházpolitikai törvényhozás terén terjesztett elő. Tisza Kálmán lemondáso után a liberálisok jutottak eséseknek ne hozhatna nagy eredményeket. Nos, nálunk inkább csak mutatósakat, szépeket, amint az képünkből kiderül. Nyugaton a díj már személygépkocsi is lehet . . . Az igazi galambászt azonban elsősorban a tenyésztés, a nevelés öröme élteti. Aztán persze a versenyre küldöttek hazavárása: — ugyanis a tulajdonos az indításnál a közelükben sincs. Pedig nem lehet akármilyen látvány, amikor néhány perc leforgása alatt pár ezer, de Portugáliában előfordult már, hogy 24 ezer szárnyas sötétíti el az eget. Ez nem galambószati szakcikk, csak némi kedvgerjesztő szándékkal íródott. így most elégedjünk meg annyival, hogy kerületitől, a nemzetin át a marathoni kategóriákba sorolt bajnokságokon 350 km (Brünn), 412 km (Jihlava), 521 km (Prága), 820 km (Magdeburg), 1050 km (Aachen), 1080 km távot (Liége) tesznek meg a versenyzők. A távolságok Szekszórd, Kende Sándor utca 10. sz.-ig értendők. Minden galamb mór 5—10 napos korban gyűrűt kap, amit személyi igazolvánnyal egyenértékűnek kell felfogni. Verseny idején erre gumigyűrű kerül, hazaérve pedig a gumigyűrű a drága galamb-stop- per órába, mely tizedmásod- percnyi pontossággal rögzíti a röpidőt. Valamit mégis a pénzről, befejezésül. Egy átlagos pósta- golomb értéke 5-600 forint. De már rendszeresen jár hazánkba egy japán úr, aki az NB l-es győztesek darabjáért 1200—1500 dollárt is megad. Visszatérve a bevezetőben említettekhez és a címben szereplő kérdéshez, talán maximalista voltam a Magyar Postával szemben. Jól tette, hogy a hollót választotta. A póstagalamb túl gyors . . . uralomra a protestáns Szilágyi Dezső és a katolikus Csáky Albin kultuszminiszter vezetésével. Az új miniszterelnök, Wekerle Sándor szilárd elhatározással hirdette: * „Amit Ígértünk, annak beváltásához kötjük politikai állásunkat és reputációnkat." A kormóny- igérgetések ellenére sokan nem hittek a kötelező polgári házasság sikerében. Biztosra vették a törvényjavaslat bukását legalábbis a főrendi házban vagy végső esetben a Koronánál (a királyi szentesítésnél). Többféle előjáték után, 1894. február 19-én kezdődött a nagy parlamenti küzdelem a javaslat felett. A nagyszabású A kémiai tudomány dinamikus fejlődése lehetővé tette az állati kártevők tömeges pusztítását, továbbfejlődésük, szaporodásuk megakadályozását. Az alkalmazható készítmények a kártételt megelőzően és a kártevő megjelenésekor egyaránt kijuttathatok. Nagy általánosságban a már fellépett kártevők ellen juttatjuk ki őket. A permetezés, porozás, granulátumszórás során általában 1-4 kártevő faj elpusztítását tűzzük ki célul, a valóságban jóval több, közömbös és hasznos élőszervezetek egyaránt áldozotául esnek a kezelésnek. Az ilyen, mindent pusztító készítmények esetében általános aktivitásról beszélünk, ha viszont csak szűkebb állatcsoportokra hatnak, a kémiai anyag specifikus hatású (atkaölő, rágcsálóirtó, stb.). A növényvédőszer-felhasz- nálónak azzal is számolnia kell a védekezés során, hogy a kártevők mellett, a hasznos paraziták vagy ragadozók kiirtásával természetes segítőtársait is elpusztította, továbbá lehetőséget biztosított az eddig közömbös vagy jelentéktelen fajok kártevővé válásához (vértetű, oknázómolyok, levélatkák) is. A többszörös ismétlésben használt szerek esetében oda juthatunk, hogy a korábban kémiai anyagra érzékeny állat a magasabb dózistól sem pusztul el, kialakulnak az ellenálló (rezisztens) fajok, leküzdésük csak újabb készítménnyel, esetenként új típusú - drágább, nagyobb odafigyelést igénylő vegyi (biológiai) - anyagok használatát teszik szükségessé. A kémiai növényvédelem kapcsán maga az ember is több-kevesebb méreghatásnak van kitéve azáltal, hogy a vegyi anyagot kijuttatja. Szervezete valamilyen módon érintkezésbe jut a méreggel - nem tartja be az adott növényvédő szerre előirt munka- védelmi szabályokat, a kezelt termékből az élelmezésügyi várakozási idő lejárta előtt fogyaszt, nem tartja be a munkaegészségügyi várakozási időt stb. Az egészségügyi szabályok betartása mellett törekedni kell a lehetőség szerinti kezelésszám csökkentésére. Csak á legszükségesebb esetben nyúlharc fő bajvívói Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor, Csáky Albin és Apponyi Albert voltak. A két hónapi vita eredménye: 271-en szavaztak a törvényjavaslat mellett, 106-an ellene, ekként a javaslatot a képviselőhöz 165 szótöbbséggel fogadta el. A főrendiház azonban 1894. május 10-én 24 szótöbbséggel visszautasította a kormány javaslatát, amelyet a k pviselőház újabb nagy szótöbbséggel a főrendiháznak küldött vissza. Hogy a másodszori visszautasítás meg ne történjen, Wekerle új főrendiházi tagok kinevezését és a Korona előzetes beleegyezését kierőszakolta ugyan, de junk kémiai anyagokhoz, kerüljük növényeink folyamatos növényvédőszer-hatás alatt tartását. Ne törekedjünk a teljes állatirtásra, tűrjünk meg egy számunkra elviselhető kárértéket. Kezeljük előrejelzés alapján, időzítve, szelektív környezet- és hasznos élőszervezet- kimélő szereket alkalmazva! Az állati kártevők ellen alkalmazott szerek (rovarölők, at- kaölők, csigaölők, rágcsáló- irtok, fonálféregölők) a szervezetbe jutás módja szerint oszthatók fel. 1. Érintő (kontakt) mérgek: azáltal hatnak, hogy valamilyen módon érintkezésbe kerülnek az állat testével és gyomor-, légzési vagy idegméregként hatnak.- Ugyanazon ható-* anyag több úton is bejuthat az állat szervezetébe. Főleg rágó rovar kártevők és levél- tetvek ellen hatnak. A növény felületére kijuttatott kontakt készítmények csak felszíni ha- láskifejtéssel rendelkeznek. 2. A mélyhatású szerek a kontakt készítményekhez hasonlóan gyomor-, légzési vagy idegmérgek. Sajátosságuk, hogy behatolnak a levélzet bőrszövetébe, de onnét nem vándorolnak tovább. Szívó és rágó kártevők ellen egyaránt használhatók. Általában tartós méreghatóssal rendelkeznek. 3. A lelszivódó (szisztemikus) szerek hatása az előbbiekhez hasonló (gyomor-, légzési, idegmérgek). Kijuttatásukat követően felszívódnak, szállítódnak a növény szervezetében, Így annak valamennyi pontján ölőhatást fejtenek ki. Használatuk előnyös, mivel a felszívódott készítmény nincs kitéve az időjárási hatásoknak (eső, napfény stb.), a permetlé számára nehezen vagy nem hozzáférhető helyeken is hatnak, továbbá eljutnak az új hajtásokba, levelekbe is, a védettség biztosított. Az utóbbi fontos az intenzív hajtásnövekedés időszakában (szőlő, gyümölcsfélék, uborka stb.). Egyes készítmények összetett hatással rendelkeznek, Így a valódi hovatartozás nehezen állapítható meg, pl. Bi-58 EC. Ugyanakkor a gyengébb rovarölőnek tűnő kontakt szerek sajátossága lehet a kiegészítő gázhatás is. dicsősége teljében lemondani kényszerült. A Bécsből hazatérő miniszterelnököt a tömeg lelkesen üdvözölte, kocsijából a lovakat kifogta, és a fiatalság húzta tovább a kocsit. Végül a főrendiház második szavazással négy szótöbbséggel (128-124) arányban elfogadta, a király pedig csaknem fél év múlva, december 10-én szentesítette a javaslatokat. Még egy eseményt kell megemlítenünk. Az ezredéves ünnep alkalmából 1896. június 8-án rendezett ünnepélyen a törvényhozás mindkét házának hódolatát ő tolmácsolta a királyi pór előtt. A jelenetet Benczúr Gyula festménye is megörökítette. 1901. augusztus elsején reggel holtan találták budapesti lakásán. Tóth István dr. Ordas Iván Pécsi utcák - híres emberek Fotó: Kispál Mária Tóth Béla Egy tenyészpéldány Szilágyi Dezső
