Új Dunántúli Napló, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-21 / 51. szám
8 üj Dunantüli napló 1991. február 21., csütörtök Mennyi pénxbői és kinek adjanak? Még segély? Eg/re emelkedik a támogatást kérők száma Feketedik a folyosó o télikabátos emberektől. Férfiak, nők, fiatalok, idősek, gyerekek vannak az idő múltával is inkább kitartó nyugalommal, mint türelmetlenül várakozók között. így van ez minden félfogadási napon Pécsett, a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálata egészségügyi és családvédelmi osztályán. Bejutva az irodákba ki sírva, könyörögve, ki átkozódva, fen'yegetődzve kéri a segélyt. Nevelésit, vagy öregségit, rendszerest, vagy esetit. Mindegy, hogy milyen jogcímen, csak kapjanak pénzt. Hogy hányon jöttek az év első hónapjában és mit mutatnak ezek a számok az előző évekhez viszonyítvo, arról dr. Grün- wold Anna főorvost, az ügyfélszolgálat . egészségügyi és családvédelmi osztályának vezetőjét kérdeztük.- Mind a gyerekek, mind a felnőttek megélhetését támogató segélyeknél jelentős az emelkedés - mondja, - Két évvel ezelőtt 37 új rendszeres szociális segélyt állapítottunk meg, tavaly 87-et, idén január végéig pedig 20 kérelem érkezett hozzánk. Eseti- segélyt kapott 1989-ben 3777 felnőtt, 1990- ;ben 4739, most janugr végéig pedig 1162-en kértek. A kiskorú gyermekeket nevelő családok közül 1988- ban 164-eo, 1989-ben 209en, tavaly 291 -en kaptak rendszeres nevelési segélyt, most januárban 40 új igény érkezett. Az eseti nevelési segély adatai pedig a következők: 1989: 1534, 1990: 1935, 1991. január: 310. A kérelmezők számával együtt emelkedett a különböző támogatásokra fordított összeg. Két évvel ezelőtt több"* mint 47, tavaly több mint 71 millió forintot fordítottak felnőttek támogatására. A legtöbbet, 26, illetve 36 millió forintot eseti segélyre. A kiskorú gyermekeket nevelő családok 1989- ben több, mint 5, tavaly több, mint 9 millió forint rendkívüli, illetve 'két évvel ezelőtt csaknem 4, tavaly pedig 6 millió forint rendszeres nevelési segélyt kaptak. Mindemellett egyre növekvő mértékben kellett támogatni az óvodákat, iskolákat. Három évvel ezelőtt 800 ezer, 1989-ben 1 millió, tavaly pedig 2,4 millió forintot adtak a' szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek támogatására, elsősorban az étkezésük teljes, vagy részbeni finanszírozására. Kétségtelenül magas ösz- szegről van szó, ám ez távolról sem jelenti azt, hogy valamennyi igényt teljesíteni tudtak. Korábban is, de az elmúlt évben már egyértelműen „visszafogott" segélyezési gyakorlatot folytattak, vagyis egy-egy esetben alacsonyabb összeget adtak. Ma már alapjaiban meg lehet kérdőjelezni az eseti segélyek eredeti célját, hisz nem anyagi krízishelyzeten segíti át a legtöbb kérelmezőt, hanem sokaknak szinte jövedelem kiegészítésként van szükségük rá. A kétkeresős, egy-két gyermekes családok is megjelentek a hivatalnál. Igaz, jellemzően még csak akkor és azért kérnek, ha az egyik fél hosszabb ideig beteg, vagy munka nélküli. A segítségre szorulók száma tehát nemcsak nő, hanem módosul. Olyanokkal bővül, akik pór hónappal, héttel ezelőtt még nem is gondolták volna, hogy erre kényszerülnek. Baj, hogy így van. Ugyanakkor az is tény, hogy a segélyt kérők közül sokan akár többféle jogcímen igényelhetnek támogatást. Csak a példa kedvéért: az idős édesapját gondozó, ápolási díjban részesülő, munkaképes korú nő, kér, de kérdés, hogy kapjon-e gyermekei után rendszeres nevelési segélyt, esetleg még szociális segélyt is? Ez a fajta párhuzamosság nem az egyetlen probléma, amit a segélyezés gyakorlatában tisztázni kell. Valószínű, hogy az egész támogatási rendszert más formában akarja folytatni a város önkormányzata. Differenciáltai és nemcsak pénzben gondolkodva. Hogy miként, azt a különböző - a szociálpolitika megújítását célzó - koncepciók áttekintését követően döntik el. Most még nyitott kérdés az is, hogy a város költség- vetésében mennyi pénz szerepel majd szociálpolitikai támogatásokra, így a segélyezésre is. Egyelőre tehát úgy adják a különböző segélyeket, hogy még nem tudni; egész évre szólóan mekkora összegből, kinek, menynyit juttathatnak. Február közepét írunk. T. É. Nem az a város a tiszta, ahol sokat takarítanak, hanem ahol keveset szemetelnek! Miért szeanetesek Pécs utcái? A pécsi buszmegállók a legszemetesebbek Furcsa egy munka a közterületek tisztítása, takarítása. Csak akkor tűnik fel mindenkinek, ha nem takarítanak megfelelően. Egyébként — ha tisztaság van - nem veszi észre senki, hogy jól szervezett a munka. A köz- Itudatban az is tévesen él, hogy a pécsi utcákat, járdákat, tereket csak a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat takarítja. Nem mindig őket kell szidni, ha valahol szemetes a város. A városi közterületek kezelője a városgondnokság, ők rendelik meg a vállalkozóktól a takarítást.- Két részre kell bontani a várostakarítást - mondja Péntek Gábor, o városgondnokság vezetője - az egyik a közterületek tisztítása, amely a városgondnokság felügyelete alá tartozik, a másik a szemétszállítás, ami a Köztisztasági Vállalat feladata. Független egymástól a két munka, azonban mégsem lehet teljesen elkülöníteni őket. A várostakarításban megszűnt a Köz- tisztasági Vállalat monopolhelyzete, kialakult egy versenyhelyzet. Idén, január 31-én takarították utoljára a Köztisztasági Vállalat dolgozói a belvárosi utcákat, járdákat. Ezentúl Pécsett, a kézi úttisztítást és a buszmegállók takarítását 5 magánvállalkozó végzi lényegesen olcsóbban, mint a Köztisztasági. Mór tavaly két részre osztották a várost a gépi takarítás szempontjából, az egyik felén a Köztisztasági Vállalat, míg a másikon a Komlói Városgazdálkodási Vállalat kocsijai takarítottak. A parkokat, zöldterületeket korábban csak a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat tartotta rendben, mára ezen a terű' 3ten is megjelentek a vállalkozók. Naponta ellenőrizzük az elvégzett munkát, illetve a lakossági bejelentések figyelem- bevételével fizetjük ki a vállalkozókat a letakaritott négyzetméterek alapján. Amennyiben egymásután kétszer is problémák mutatkoznak a takarítás minőségével, akkor nem fizetünk. A város utcái rangsorolva vannak. Van, amit mindennap tisztítani kell, van, amit csak minden másnap, harmadnap vagy hetente. Ennek ellenére a téli időszakban mégis porosnak, mocskosnak tűnnek az ,utcák. Ennek is megvan a magyarázata. plusz két fok glatt a fagyveszély miatt nem indítják el a vizet permetező seprőkocsikat. A belváros legforgalmasabb buszmegállóit naponta kétszer takarítják, azonban a Konzum Áruháznál, vagy a Rákóczi úti buszmegállókban várakozva nem ez az emberek érzése. Mint Kórász Lászlóné köztisztasági előadótól megtudom, a belvárosi járdák nagyrészét a tulajdonosoknak, illetve a gondnokoknak kellene takarítaniuk. Az említett buszmegállókban mindössze egy 2x14 méteres sáv tisztítása a vállalkozók feladata — a több! a tulajdonosoké —, ennek ellenére az egész járdát leta- Ikarítják. A városgondnokság nem hatóság, ezért nem intézkedhet a szemetelőkkef, a takarítást elmulasztókkal szemben. A köztisztasági szabálysértések ellen ma kizórólaq a közterületfelügyelők léphetnek fel, mint hatóság. Besztercey Miklós. a közterületfelügyelet vezetője elmondta, tavaly 500 fiqyelmeztetést osztottak ki és 331 főt bírságoltak meg, ösz- szesen 75 000 forint értékben. Az alacsony létszám miatt egyszerűen képtelenek odafigyelni minden egyes illegális szemétlerakóra, mert ha az egyik helyről elküldik a teherautót, megjelenik a másikon. * Pécsett és a környező településeken a szemétszállítást változatlanul a Pécsi Köztisztasági'és Útkarbantartó Vállalat végzi. Naponta 800 köbméter háztartási szemetet szállítanak ki a kökényi szemétte'- lepre. — A vállalati gazdálkodási rendszer miatt kötöttek az áraink, támogatást és dotációt nem kapunk senkitől, nekünk is a piacról kell megélnünk. — Mondja Kuzsél Ferenc megbízott igazgató. Nem értem, hogy miért kelt egy működő takarítási rendszert szétaprózni csak azért, hogy másnak is jusson belőle. A vállalat komplett feladatot végzett, takarílotta a várost, szállítottuk a szemetet, szolgáltatásként biztosítottuk a lakossági iparivízszállítást, rovar- és rágcsálóirtással foglalkoztunk, az útfel- törések után kijavítottuk az aszfaltburkolatot, elvégeztük az útjelfestést. Mára szinte minden megváltozott.- A város takarítását vállalkozóknak adta ki a város- gondnokság, akik nálunk olcsóbb árajánlatokat tettek. Nem tudom elképzelni, hogyan oldják meg a vállalkozók a kézi járdatisztítás során összegyűjtött szemét elhordását, mert olyan alacsony áron dolgoznak, ami szinte még azt isem fedezi. Igaz, volt már rá példa, hogy megállították a szemetes kocsinkat és beöntöt- ték az összesepert szemetet, és azt sem tudjuk ellenőrizni, hogy ki, mikor, milyen hulladékot dob a tárolókba. Ennek ellenére azt is mi szállítjuk. A szemétszállítást, mint lakossági szolgáltatást jelentősebb színvonalromlás nélkül végeztük eddig, de nem hogyható figyelmen kívül a géppark elöregedése. A volt szocialista országokból származó gépek alkatrészei négyszeresére emelkedtek, a benzin ára sem maradt változatlan. Ezért szemétdíjemelési kérelmet adtunk be az önkormányzatnak, hogy járuljon hozzá a helyi - ségenkénti szemétdij 18 forintról 31 forintra történő emeléséhez. Hajdú Zs. Egy magányos „sárgameHényes" a pécsi Kossuth téren Proksza László felvételei A szabad át — nem szabados AHANY ÉLELMISZERBOLTBAN, ABC-áruhózban vásárolunk, szinte annyiféle árral találkozik az ember, vegyen akár sárgarépát, mosogató- szert, csokoládét, mélyhűtött szilvósgombócot . . . Lassan- lassan beletörődünk, hogy a liberalizált árpolitika eredményeként az árak sokfélék. Vásárló legyen a talpán, aki kiismeri magát a szabad árak kesze-kusza világában. Kezdetben volt, ugye, hogy szinte minden árat hatóságilag állapítottak meg. Aztán megtanultuk, hogy a farmert, a játékokat, s még ki tudjd, hány ezer árucikket annyiért adják az állami, szövetkezeti, s az egyre nagyobb szómbarj megjelenő magánkeréskedők, amennyiért akorják. A szabad árak köre mára odóig jutott, hogy egyszerűbb felsorolni azokat a termékeket, melyek még mindig hatósági vagy ha úgy tetszik, maximált áron értékesíthetők. Ilyen - írdd és mondd, mindössze három van - a 2,8 százalék zsírtartalmú tej 21 forintért, ugyanez a tej fél literes csomagolásban 11,40 forintért és a sima fehér kenyér 20,40 forintért. Ez utóbbinál azonban érdemes megjegyezni, hogy sok cég már nem gyártja, mert nem éri meg . .. Tehát, ezeken kívül a többi, hozónkban kapható árucikkért annyit kérhetnek a kereskedők, amennyit akarnak. Valóban ^gy van ez? Az áraknak nincs felső hatóra? Minden üzletben más és más az ára például az alapvető élelmi- szeripari termékeknek? BARANYA MEGYÉBEN a legnagyobb, -élelmiszerkereske- delemmel foglalkozó cég az Élelmiszerkereskedelmi Részvénytársaság: 200 kisebb-na- gyobb bolt, üzlet, ABC-áruház tartozik. „birodalmukba". A megye lakosságának megközelítőleg a fele ezekben a kereskedelmi egységekben szerzi be a fogyasztási, háztartási cikkeket. A cégnél megerősítették, hogy a szabad ár nem jelent szabadosságot. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a részvénytársaság irányítása alatt ólló üzletekben a szabad ár ellenére központilag határozzák meg az órak döntő többségét, így az üzletek vezetői ehhez valamennyien kötelesek alkalmazkodni. Lehet eltérés néhány cikknél - ez abból adódik, hogy a boltoknak önálló beszerzési jogosítványuk van, s akkor az árat természetesen meghatározza, hogy mennyiért vették meg. De az nem fordulhat efő, hogy az Elkér Rt. ezen boltjaiban más óra legyen például a nem hatósági árú kenyérnek vagy tejnek . . . Elméletileg más a helyzet azokkal az üzletekkel, ABCáruházakkal, melyek vállalkozásban működnek, azaz a részvénytársaság szerződést kötött vállalkozóval. Bár a céghez való kötődés kézzelfogható — bérli a helyiségeket, ,az eszközöket —, a vállalkozó megteheti, hogy bárhonnan „feltöltse" üzletét áruval, tehát szabadabb a keze, mint a részvénytársaság közvetlen irányítása alatt álló kereskedelmi egységek vezetőinek. S így az árat is szabadabban állapíthatja meg. Ennek ellenére, mivel főleg a részvénytársaság nagykereskedelmi szolgáltatását veszi igénybe, az alapvető cikkeket szerzi be, az órak-is megegyeznek, legalábbis ezeknél a termékeknél. Már csak ezért is, mert bár a vállalkozónak jogában áll eltéríteni a fogyasztói árakat - le és fel egyaránt -, ezzel ritkán élnek, mert az eladhatóság fontos szempont. ENNEK ELLENERE tagadhatatlan: vásároljon az ember vállalkozói üzletben vagy az Elkér Rt. irányítása alatt állóban, rengeteg áru ára más, éppen azért, mert meghatározó, hogy mennyiért sikerült az adott cikket beszerezni. S ha ehhez hozzátesszük, hogy egyre több kisebb-nagyobb cég nyit boltot - természetesen eltérő árukkal és árakkal -j akkor igaz a megállapítás, hogy teljes az árkaval- kád» A szakemberek szerint a megoldás, illetve a feszültség feloldása majd okkor következik be, ha kialakulnak a kereskedői bolthálózatok, melyek a szabad áron belül diktálják majd az árakat. S akkor a vevő tényleg tudja majd, mit hol érdemes vásárolni. Egyelőre ehhe'z rengeteget kell mászkálnia, erre pedig kevés embernek van lehetősége. Roszprim Nándor Ulli mennyi?
