Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-09 / 8. szám

IO a j Dunántúli napló 1991. január 9., szerda A szerkesztőség postájából E Egy levél nyomón A Városgondnokság jó partnernek tartja a gépkocsimegőrzőt Miért nincs jegyzőkönyv? Örömmel fedeztük fel ezt a azép buszvárót Újpetrén, amelyet a település mestereinek összefogásával építettek. Fotó: Proksza László Gépjármű-biztosítási önkormányzatok kellenének Növényvédelmi tanácsadó Szóló, gyümölcsös gyomirtása A teljes gyommentesség nem lehet mindig cél, egy­részt a lejtős területek tala­jának védelme, másrészt a túlzott költségek miatt sem. A szőlő-gyümölcsös gyom­irtására mindent megoldó, általános receptet nem lehet adni, de ha a gazda erejét felmérve a kapálás, a me­chanikus művelés mellett dönt, akkor azt el kell is­merni, hogy a sok jó és ha­tékony gyomirtó szer ellenére a legjobb megoldást választ­ja, mivel még a legenyhébb szerek is újabb terheket je­lentenének a környezet szá­mára, ugyanakkor még szak­értő kézben is jelenthetnek különböző mértékű veszélyt az ültetvényekre is. A kapa, a rotációs kapa a talajt lazítva irtja a gyo­mokat. A lejtős területeken a kasza gyakori használata a sorközökben fékentartja a gyomokat, és egyben előse­gíti a fűfélék elszaporodá­sát, amelyek gyökerükkel vé­dik a talajt a lemosódástól. Az egyre kevesebb idő és a fizikai teherbíró-képesség fogyatkozása rókényszerít- het a gyomirtó szerek alkal­mazásának megfontolására. Nem kell azonban a teljes terület vegyszerezése mellett döntenünk, mivel a sorok permetezése és a sorközök mechanikus művelése együtt a fizikai munkát is jelentő­sen csökkenti, ugyanakkor a szerfelhasznólást, vele a költ­ségeit is körülbelül a negye­dére mérsékli. Ennél is fon­tosabb az, hogy így az ül­tetvény károsodásának veszé­lye töredéke annak, amek­kora a teljes terület leper- metezésekor lenne. Aki a gyomirtó szerek al­kalmazása mellett dönt, an­nak elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyen a ké­szítményekkel és azok helyes kijuttatásának módjával. Rö­vid tanfolyamokon a szüksé­ges ismeretek elsajátíthatók, és minden mezőgazdasági nagyüzemben megkereshe­tők a jól képzett, nagy gya­korlati tapasztalattal rendel­kező, a helyi viszonyokat is jól ismerő növényvédős szak­emberek, okik szívesen áll­nak rendelkezésre szaktaná­csokkal. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a gyomirtó szert csak úgy juttassuk ki, ahogy azt a »használati utasítása előírtja, és ne kövessünk el olyan tragikus hibákat, mint pél­dául a Hungazin műtrágyá­val való összekeverése és ki­szórása. Az ilyen módszerek beláthatatlan következmé­nyekkel járhatnak. (A kultúr­növények pusztulásától az el­lenálló gyomnövényzet kiala­kulásáig.) A gyomirtó szerek kijut­tatásának eszköze szőlő­gyümölcsösben lehet a nem motoros, a kézi pumpás háti permetezőgép is, de az egy­szer már gyomirtásra hasz­nált kannával többé ne vé­gezzünk gomba-, vagy rovar­ölőszeres permetezéseket, mert a munka utáni tökéle­tes kitisztításukat nem lehet garantálni. A permetezőgépről tudni kell még, hogy csak alacsony nyomással szabad működtet­ni, a gyomirtáshoz csak a lapos szórásképű szórófejjel ellátva használható, mivel csak Így nem képződik köd­szerű permet, így lehet az elsodródást megakadályoz­ni. Sajnos a kereskedelem­ben e téren a háztáji gaz­daságokkal mostohán bán­nak, mivel az alkalmas Tee— Jet, Hardy . . . típusú szóró­fejek csak az AGROKER-nél kaphatók, a boltokban nem. Ha ez továbbra is így ma­rad, akkor csak a nagyüze­mek közvetítésével lehet a problémát megoldani. Ameny- nyiben sikerült a beszerzé­sük, úgy kis kézügyességgel, vagy esztergályos segítségé­vel csatlakoztatni lehet a há­ti permetezőkannák szóró­szárához. (gara) Jogi tanácsadó A Szerkesztőség postájá­ból rovatunkban jelent meg Deckmann Zsolt pécsi ol­vasónk beszámolója kálvá­riájáról, amelynek legkelle­metlenebb ténye volt: az Edison úti gépkocsimegőrző- ben fedezte fel, hogy fél van törve az autója. Az írás után jelentkezett a megőrzőt üzemeltető vállalkozó, és ragaszkodott a 'következők közléséhez. „Megdöbbenve olvastam az Üj Dunántúli Napló de­cember 12-i számában Deokmaan Zsolt, Pécs, Szi­geti út 2/B. alatti lakos rám­nézve becsületsértő kijelen­téseit. Idézem a „panaszost”: ......megérkezett a rendőr­ség. Felvették a jegyző­könyvet: a károm 10 000 fo­rint, plusz egy feifeszített aj­tó, plusz néhány liter ben­zin .. . A károm megtérítése - előreláthatólag - tolvaj, illetve tolvajók elfogása után lehetséges.” / A z én kérdésem: miért nem jelentkezett a sértett a jegyzőkönyvvel, 'hogy az ott megállapított kárt megtérít­hessem? Én megmondom, hogy miért nem, — mert ez a jegyzőkönyv nem létezik, nem készült ilyen és termé­szetesen az ő általa jelzett kór sem. Ellenben létezik egy rend­őrségi nyilatkozat (Gyárvá­rosi II. sz. Rendőrállomás), ami a valóságot tartalmaz­za : „Deckmann Zsolt bejelen­tésére a telephelyen a II. sz. Rendőrállomás ügyeletes nyomozója megjelent, ahol megállapította, hogy a gép­kocsin erőszakos behatolás­ra uta'ló nyom nincs. A gép­kocsin feszítési nyomok nem voltak találhatók. A gépko­csi ajtaját a sértett saját kulcsával nyitotta ki, az ügyeletes nyomozó jelenlété­ben. A gépkocsi kinyitása után a sértett azt átvizsgálta és kijelentette, hogy abból nem hiányzik semmi. Ezek után Deckmann Zsolt nem kívánt feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen.” Megjegyzem, a levelében megjelölt november 28-i dá­tum nem fedi a valóságot, mert az eset november 27- én történt. Egyébként az ön által kifogásolt gépjármű- megőrző telep meglétéi a vagyonbiztonsági előírások­nak. Ezek utón, ugye, nem két­séges az, hogy ebiben az ügyben ki az élelmes, az élősködő, s ki az, aki nem mond igazat. Ha én való­iban élelmes és élősködő lennék - ahogy ön fogal­maz —, akkor nem m unka- nélküli-segélyen éltem volina november 1-íjéig. A koholmányait olvasva egy neves ember nyilatkoza­tának utolsó mondata jutott eszembe, ami így hangzik: „Csak azt nem tudom, hogy ez a sók rosszindulat hon­nan került a felszínre." ön, Deckmanin Zsolt, biz­tos tudja! Kurucz Adrien vállalkozó” * Cs ütörtökön a Vá rosgon d- nókságon — az ő megrende­lésére szállítják a tilosban parkoló kocsikat az Edison úti telepre - egy asztalihoz ült valamennyi érdekéit, hogy tisztázzuk az egymás­nak ellentmondó megállapí­tásokat. Jelen volt Péntek Gábor, a Városgondnokság intézményvezetője, Kurucz Adrien vállalkozó és Deck- mann Zsolt. Sajnos, nem jutottunk dű­lőre a legfontosa'bban, a hiányzó jegyzőkönyv kérdé­sében, mert a Gyárvárosi II. számú Rendőrállomás képviselője nem volt ott. Deckmann Zsolt ugyanis állítja, hogy természetesen feljelentést kívánt tenni - ezt két hete meg is tette ismeretlen tettes ellen a gépkocsifeltörés ügyében. Kurucz Adrién viszont nem kapott más értesítést, mint az általa is említett nyilat­kozatot. Nem tudtuk tisztázni, mi lehet a félreértés a helyszí­nelés és a jegyzőkönyv kö­rül, egyáltalán miért nem készült az a jegyzőkönyv? Sajnos, emiatt az a szomorú helyzet alakult ki, hogy a minden bizonnyal vétlen vál­lalkozó és a póruljárt autós vitázik egymással. Holott jó lenne, ha mielőbb megnyug­tatóan rendeződhetne ez a vita mindkettőjük számára. Az viszont egyértelmű, hogy a Városgondnokság jó partnerének tekinti az Edi­son úti telepet üzemeltető vállalkozót. Július óta 487 kocsit szállítottak oda a Vá­rosgondnokság megrendelé­sére. A gépjárműmegőrző a gépkocsi-tulajdonosoknak jóval kedvezőbb nyitva tar­tással dolgozik január 2-től: hétfőtől péntekig 7-től 19 óráig, a hét végeken pedig ügyeletét tart 7-től 17 óráig. G. M. Az Új DN november 19-i számában M. A. aláírással „ütközés — Karambol előtt", vagy „Lada tízezerért" című cikkben leírtakhoz szeretnék én is csatlakozni, és azt ki­egészíteni. Úgy látszik, sokan vagyunk, akik felkapták a fejüket, és a szociális piacgazdaság újabb arculcsapását véltük felfedezni abban a bejelentésben, misze­rint megalakult a Magyar Biz­tosítók Szövetsége. Rögtön egy hatalmi központ, kartell létre­jöttére gondoltunk (ez ellen az NSZK-ban mór 1957-ben megalkotott „Kartell-törvény" próbálta megakadályozni az ilyen hatalmi koncentráció lét­rejöttét, és ezáltal megőrizni a verseny funkcióját). A szövetség főtitkára a meg­alakulást követő sajtóértekez­leten kifejtette, hogy „a szak­ma és az ügyfelek érdeke sok esetben azonosak, hiszen a szervezet célja a versenyetikai normák összekapcsolása. a szakmai színvonal és a bizto­sítási kultúra fejlesztése, a nemzetközi tapasztalatok hazai korszerűsítése." (Nagyon isme­rősen hangzanak ezek a sza­vak az idősebb korosztály számára, ugyanis negyven éven át megszoktuk, hogy szavak­ban mindig és minden az ér­dekünkben történt, és a való­ságban ezek mindig ellenünk irányultak.) Azt már csak mel­lékesen jegyezte meg, hogy a gépjármű-felelősség biztosítás új rendszerének kidolgozása is a tervek közt szerepel, és amelynek éves összege egy középkategóriás gépkocsinál várhatóan 9-10 ezer forint kö­zött mozog. Ezt megelőzően az Ország- gyűlés november 12-i plenáris A. K.né kérdezi, hogy tji adó fizetésére lehet-e halasztást kérni és milyen esetben? Az 1990. évi XCi. törvény 81. § (1) bekezdése szerint az adózó, az adó megfizeté­sére kötelezett személy át­meneti, néki fel nem róható fizetési nehézsége esetén fi­zetési halasztást, részletfize­tést kérhet. (2) Az adóhatóság az ese­dékességet megelőzően beje­lentett kérelemre — a magán- személy jövedelemadójának előlegét, a levont jövedelem- adót, a beszedett helyi adót, továbbá a termékimport után fizetendő általános forgalmi adót kivéve - az általa nyil­vántartott adóra indokolt eset­ben fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyez, ha az adótartozás későbbi meg­fizetése nem veszélyeztetett. A halasztás és a részletfizetés feltételeinek meghatározásá­hoz figyelembe kell venni az adó jellegét, rendeltetését, jogcímét. Fizetési halasztás, részletfizetés az esedékességet követően benyújtott kérelmek­re is engedélyezhető. A (2) bekezdés szerint a ülésén a társadalombiztosítás­ról szóló törvényjavaslat álta­lános vitájában több képviselő is fontosnak tartotta a Társa­dalombiztosítási önkormányza­tok mielőbbi felállítását. Hol találkozik e két hír egymással? Egy közös pontja van mindkettőnek, mégpedig, hogy a hozzájuk való csatla­kozás és az állampolgár fize­tési kötelezettsége nem önkén­tes. Amennyiben a gépjármű- felelősségbiztosítást kötelezően bevezetik, akkor a társadalom­biztosítás és gépjármű-felelős­ségbiztosítás közti különbség­nek is meg kell szűnni. Te­kintettel, hogy a társadalom­biztosítás 1989. január elsejé­től önállóvá vált, és vagyoná­val elvileg önállóan rendelke­zik. A párhuzam következté­ben a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnak, más önkéntes biztosítási formáktól külön és önállóvá kell válni, és bevételeivel önállóan kell gazdálkodni. Ennek következ­tében a gépjármű-biztosítási önkormányzatoknak is meg kell alakulni. Lehetőséget teremtve ezzel a biztosítási összeg be­fizetőjének, betekinthessen ab­ba, hoqy indokolt-e ilyen, túl­zott mértékű biztosítási összeg, illetve azt a biztosító mire fordítja. Ezáltal elkerülhető lenne, hogy csodapalotákhoz hasonló székházak épüljenek ország­szerte. Helyette ajánlatos len­ne a fennmaradó pénzösszege­ket a közlekedésbiztonságot és vagyonvédelmet szolgáló szer­vek, tűzoltóság, rendőrség eszközeinek, továbbá az utak biztonsági berendezéseinek korszerűsítésére fordítani. Traj Ferenc Pécs magánszemély adózó részére fizetési halasztás, részletfizetés akkor engedélyezhető, ha iga­zolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egy­összegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociá­lis körülményeire is tekintettel T. L. a kártérítés általános szabályai iránt érdeklődik. Polgári Törvénykönyvünk 339. §-a szerint aki másnak jog­ellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül o felelősség alól, ha bizonyítja, aránytalanul súlyos megterhe­lést jelentene. Balogh I. kérdése, hogy gyer­mekei után mennyi családi pót­lék jár? Az 1990. évi XCII. törvény 1. §-a értelmében 1990. no­vembertől a családi pótlék összege: hogy úgy járt el, ahogy azaz adott helyzetben általában elvárható. A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltány­lást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. A. károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdeké­ben úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben álta­lában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezett­ségének nem tett eleget. A károsult terhére esik mindazon mulasztás, akiknek magatartásáért felelős. írja a Polgári Törvény a 340. íjában. Tóth T.-né kérdezi, hogy két gyermeke után mennyi pótsza­badság illeti meg? A dolgozó nőt és a gyer­mekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után öt, legaláb három gyermeke utón kilenc munkanap pót- szabadság illeti meg. Tájékoztatásul még közöljük, hogy a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg a szabadság, amikor a tizennegyedik életévét betölti. Mérhetetlen mennyiségű ezemét gyűlik össze naponta a har­kányi vásárcsarnok parkolójában a külföldi vásárlók nyomán, amit részben égetéssel távolítanak e(. Fotó: Pröksza László Egy gyermek után havonta 1970 Ft, gyermekenként összesen 1970 Ft. Egy gyermek után egyedülállónak havonta 2270 Ft, gyerme­kenként összesen 2270 Ft. Egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevéte­lével két gyermek után járt a családi pótlék, havonta 2270 Ft, gyermekenként összesen 2270 Ft. Két gyermek után havonta 2270 Ft, gyermekenként összesen 4540 Ft. Két gyermek után egyedülállónak havonta 2400 Ft, gyerme­kenként 4800 Ft. Három, és minden további gyermek után havonta 2400 Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom