Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-09 / 8. szám
aj Dunántúli napió 1991. január 9., szerda T. Ferk Anna gobelinjei a Pécsi Kisgalériában T. Ferk Anna óriás gobelinje az alsómocsoládi kastélyt fogja ékesíteni. Fotó: Proksza László mini a renioruucsoii, ae uj- zottságában is a szépség tökélyére vágyakozó. méhében termékeny nyugalmat hordozó tenger, mint a szél, amely csak a hajfonatok mozgásában, fák meglóduló lombjában, madarak felborzolt tollában tud kifejeződni, mint a kagyló, amely nem tud önnön becsvágyáról, amikor a végtelent igyekszik fölfénylő tükrébe zárni, mint a virág, amely formává szerveződésének, termékennyé szerveződésének folyamatában válik a szépség emberi lépték szerinti forrásává — T. Ferk Anna textilbe — gobelinbe, kárpitba, faliszőnyegbe - álmodott világa eképpen organikus. Ritkán illusztrál, ritkán mesél. és hiányoznak a visszatérő, epiteton ornans jellegű vagy geometrikus díszítmények is művészetéből. Méq ahol iro- dalmias is az utalás - például Bartók nagyon szép parafrázisainak esetében —, ott. is a költői-zenei vízió uralkodik, a bartóki zenedráma természeti formákba foglalható apo- teózisa, az elliptikus rendbe kényszerült szuggesztió. „Szövött gobelinjeim a körülöttünk lévő élő és holt természet motívumait örökítik meg egy általam látott formavilágban, és színharmóniában’' — foglalja össze tömören képeinek tematikáját. Aki nem hallott méq szövőszék gerincsojdító rabságáról, az a pécsi művész dinamikus, anvaqszerűséqében is őszinte világa alapján nem qondol arra a képzelet koncentráció- iát feltételező türelemre, bmely ennek a különös - hazánkban talán 110—120 alkotót számláló — műfajnak nélkülözhetetlen sajátjo. Nehéz elvonatkoztatni az önmaqóban banális ténytől, hogy ezek a művek hosszú hónapok (néha évek) kemény munkájával készülve válnak oly frissekké és elevenekké, mint ahogyan azt T. Ferk Anna művein megcsodálni. A Pécsi Kisqalérióbon az év véqéig kiállító, alkotóereje teljében lévő művész nevével határainkon túl az NSZK-ban és Ausztriában ismerkedhetett a közönség, gobelinjeinek jelentős részét az alsómocsoládi kastélyban tekinthetjük meg. B. R. Ax iskolaszerkezet átalakításáról Egy variáció - további töprengésre A Független Pedagógus Fórum ajánlása Arról azt hiszem nem is kell külön szólni, hogy a jelenlegi iskolaszerkezetet át kell alakítani, mert az eddigi reformok ■nem töltötték be megfelelően a feladatúkat. Az átalakításkor figyelembe kell venni a kor és a társadalom igényeit, s ennek értelmében kialakítani egy rugalmas, elemeiben egymáshoz illeszkedő koncepciózus oktatási rendszert. Többfajta megoldás, 'javaslat merülhet fel. Ezek közül eqy a Független Pedapóqus Fórumé, melyről Hollmann Rónával, a Fórum vezetőjével beszéltem.- Kezdjük a legelején. Milyen példákra gondoltak, amikor papírra vetették elképzeléseiket?- Olyan iskolarendszerre gondoltunk, amely a hazai hagyományok alapién alakítható ki, de amelyik ötvözi a nyugati, haladó megoldásokat. A jelenleginél mindenképpen taaólitabb rendszerrre van szükség. A nyolcosztályos alapképzés az alapmű- veltséq biztosítósára kevés, ugyanakkor az alapkészségek fejlesztésére sok. Az általános iskolák követeim énysziintje is elhibázott: kis tudásokat alkar nevetni, ahelyett, hogy a gyerekek az életkorúknak legmegfelelőbb ismeretékhez jutnának. — Az önök rendszerének melyek a legtöbb vonásai? — Rugalmasság az időben és a szerkezetben. Ez azt jelenti, hogy az egyes iSkola- fdkozatdk elvégzését nem kötnénk mereven egységes időtartamhoz, s lehetőíéq nyílna arra is, hogy különböző életkorban lehessen a többféle Iskolatípusba ki- és belépni. A szerkezetben optimális átjárhatóságot kell biztosítani az eltérő funkciójú iskolák között, s a különböző intézményfajtákon bélül is többféle, szabadon választható megoldást kínálni. Be kellene vezetni a vizsgarendszert három életkorban, amelyeken a részvétel önkéntes, óm bizonyos esetekben a továbbhaladáshoz szükséges lenne.- A jelenleqi oktatási rendszer egyik hibája, hogy minden gyerekre egyforma programot erőltet. Ez mennyiben változna a vizsgarendszerrel?- A vizsqókra fel lehetne készülni a hagyományos iskolai osztályokban, de ún. kiegészítő, közbeiktatott évek alatt is iskolai formában, de magánúton is. A gyerek képességeihez, fejlettségéhez igazodva. — Hányféle iskolatípust valósitana meg az önök koncepciója? — Ez első hallásra lehet, hogy kissé bonyolult és hosz- szadalmas lesz, de mégis egymáshoz illés zkedőek a képzési formák. A mai iskolaváltós már az életkor sajátosságai miatt sem jó, ezért az alapiskola hatosztályos lenne. A gyerekek megtanulnának írni, olvasni, számolni, a természeti, társadalmi ' környezetben eligazodni, s elkezdhetnének egy idegen nyelvet tanulni. Az alapiskola négy osztálya után jönne az első leágazás a nyolcosztályos gimnázium felé. Ez a gimnázium érettségit adna, s az egyetemi, főiskolai felvételire készítene fel. Három idegen nyelvet kell megtanulni a nyolc év alatt. Visszatérve az alapiskolához. Elvégzése után - lehet az hét vagy nyolc év is — mindenkinek alapvizsgát kell ’tenni. Ezeknek a tanulóknak háromféle középiskola-tipus kínálkozna. Az egyik a hatosztályos gimnázium. Ez is elsősorban az értelmiségi pályákra, egyetemi továbbtanulásra készít föl. Annyival kevesebb a nyolcosztályos gimnáziumnál. hogy „csak” két idegen nyelvet ír elő kötelezően. A tömeges középfokú oktatást a hatosztályos líceum látná el. Általános műveltséget adna, de a gyakorlati dolgokra jobban figyelne, mint a gimnázium. A 2., a 3. és a 4. éve után szakközépiskolai leágazásokra lenne lehetőség. Sem a líceumot, sem a szakközépiskolákat végzettek nem lennének elzárva a továbbtanulástól, érettségit és felvételit tehetnek. — ön azt mondta, ezek az iskolák tőként a nagyobb településeken működnének. Mit csináljanak a falusi kisgyerekek ezrei? — Gondoltunk erre mi is. Kellene olyan négyosztályos alsó-középiskola, mely a tankötelezettségi kor végéig intézményes oktatást nyújtana, s melyek helyben is megvalósíthatók. — Az alsó-középiskolát végzettek nem tanulhatnak tovább?- Dehogynem. Tizenhatéves korban bármelyik intézményben tanuló gyerek középvizsgát tehet. Célszerű erre egy kiegészítő évet igénybe venni. A sikeres vizsga után pedig előttük áll a gimnázium, a líceum, a szakközépiskola, így nem lesz zsákutca egyik típusú iskolb sem.- Még beszélhetnénk a különböző szakképzési, illetve gyógypedagógiai jellegű oktatásról is. Mégis most inkább azt kérem, mondjon néhány mondatot arról, miként képzelik el a tanárképzés átalakítását, amely szükséges a sokszínűség megvalósításához is?- Csők tézisszerűen: az iskoláik közötti átjárhatóság valóban feltételezi a többfokozatú, egymásra épülő, és a képzés során átlépési lehetőségeket biztosító pedagógusképzést. A jelenlegihez ez hasonló lenne: tanító- és az azt kiegészítő szakkollégiumi képzés, szaktanárképzés és tudományegyetem-szintű tanó rképzés.- Egy elképzelt vázlatról beszélgettünk, részletekbe nem menően. Arról viszont szót kell ejteni, milyen időtávlatban gondolják ennek az iskola- szerkezetnek a megvalósítását, tekintettel a reális lehetőségekre és leltételekre?- Nem akarunk tabula ra- sa-t csinálni az oktatásban. Felelőtlenség lenne. Az átalakítás négy lépcsőben történhetne, s teljes kiépítése körülbelül 2006-ra képzelhető el. Egyes összetevői kísérleti jelleggel viszont már addig is m ük ödb e tn én ek. B. A. Balkezesek... Elméletek, elméletek, hogy legyen mivel igazolni, nemhiába élnek . .. Már a szakemberek. Most például rájöttek, miért fogják az anyák leggyakrabban bal kezükben a csecsemőjüket. Volt abban az agyféltekéken kívül a szívhez közeliségtől kezdve minden, csak a praktikum nem, ugyanis ezt az elméletet sem anyák gyártották, hanem szakemberek, férfiak. Hát először is, aki próbálta, tudja, hogy a balkezeseket kivéve az ember a jobb kezével csinálja a dolgokat. Például jobb kézzel eteti a kicsit, abban fogja a kanalat vagy a cumisüveget. Vagy a klasszikus kép, az anya bal kezében fogja a gyereket, jobb kezével rántást kever. Mert azzal szokta keverni akkor is, amikor még nem volt gyereke. A gyerek sokszor csak azért is sir, hogy törődjenek vele, és megnyugszik, ha felveszik. Na most ott van az anya, aki főz, közben sir a gyerek. Több eset lehetséges. Abbahagyja a főzést, és elkezd a gyerekkel foglalkozni. Nem hagyja abba a főzést, és hagyja sírni a gyereket, hadd „erősödjön a tüdeje". A szomszédság meg másszon a falra, ha nem tetszik neki. A harmadik megoldás, hogy bal karjába fogva a nyíreket, folytatja a munkáját, ha lehet. Ez a leggyakoribb. Az emberek többsége — emberek alatt a nőket is értem általában - jobbkezes. Tehát amelyik kezével tesz valamit, az az elfoglaltabb keze. A másikkal fogja a gyereket, hogy megnyugodjon. Nem sok köze van ehhez az agyféltekéknek. Állítólag majmoknál is megfigyelték. Akkor mér biztos. Ez egy ősi agyfélteke- effektus. Közbenegy frászt. A majmok felváltva fogják kicsinyeiket egyik, vagy másik „kezükbe", ahogy jön. Ha belegondolok, hányféle blődséget találtak mó' ki a szakemberék, bele kell borzonganom. Hány mindenről derült ki, hogy egészséges, utána nemsokára az, hogy káros az egészségre! Mi lenne, ha mindig ezeket a szaktanácsokat követnénk? Most előtérbe került a természetgyógyászat például, meg az egészséges életmód, és újra meg újra felmerül a húsfogyasztás ártalmassó- ga. Igaz, ahogyan az árak itt emelkednék, nagyon ártalmas a pénztárcánkra a húsfogyasztás, azt teljes mértékben elismerem. De. Tanultuk, meg tudjuk is, hogy az állatvilágban vannak növényevők és húsevők. Meg mindenevők, mint az ember is. Az ember mindenevő, s ez a szerencséje, mert a legnagyobb esélye van a túlélésre, akármilyen körülmények közé kerül is. Gondolom, ez nem véletlen. Azon az alapon, ahogyan a veqetariánusok elmondják, a húsevő állatok is nagyon ártanak saját egészségüknek, amikor nem akarják belátni, hogy sokkal egészségesebb lenne magokat meg faleveleket enni. De az istennek se akariák belátni. Képesek elpusztulni, ha nem ehetnek húst. Ilyen makacsok. De mi nem. Közülünk már sokan belátták, hogy dögöt enni gusztustalan is, meg egészségtelen is. Dögöt mondanak, nem húst. Na, mégha élve fogyasztanánk, legalább nem lenne annyira gusztustalan. De dögöt... Fúj! Szegény jó Krúdy Gyulánk hogy szégyenkezne, amikor ezeket hallaná! Még- hogy zóna pörkölt, meg velőscsont. Te jó ég! Amikor ott vannak azok a jó magok meg a csírák meg a moszatök! Azért nagyon jó, hogy míndiq újat tanulhat az ember. Mint a jó pap, aki holtig tanul. Egyik nap ezt hallod, másik nap azt. Te úgyis vak vagy meg süket és tudatlan, még szerencse, hogy vannak okos emberek, akik megmondják. Most is, úgy meg vagyok nyugodva, hogy tudom végre, miért is fogtam olyan öntudatlanul a bal kezemben a gyerekeimet! Mert abban fogtam őket, eltalálták! Mindig bírtam azokat oz embereket, akik megmagyarázták, miért vagyok olyan, amilyen. Csodáltam őket. Meghallgattam és bólogattam. Alig tudtam megfékezni magam, hogy kezet ne csókoljak nekik. Talán csak az tartott visz- sza, hogy látó szemem van, és így én meg azt tudtam, hogy ők miért olyanok, amilyenek! B. Zs. J Lengyelül, csehül, ukránul is tanulhatnak a hallgatók Orosz tanszék rendszerváltás után Orosz Filológiai Tanszék. 1990 decembere. Az első szemeszter vége a rendszerváltás után. A kiadott tanrendben és a hirdetőtáblákon új stúdiumok, speciálkollégiumok, diplomamunkák cime: keleti kereszténység, pravoszlávok, uni- tusok, pánszlávizmus, ausztri- szlávizmus, ablaknyitás nyugatra. A tanszékvezetői szobán új név: Medve Zoltán egyetemi docens, aki ideológiai árukapcsolás miatt a főiskolán nem vállalta ezt a funkciót. Most szívesen nyilatkozik. Kérdéseimre a következőket mondja: - Hosszú advent előzte meg a jelenlegi helyzetet. Talán emlékszik még rá, hogy csak csellel, szigorúan ligvisztikai alapon lehetett eljutni az igétől, mint szófajtól a Verbumon át a Logos-ig, vagy a filagovenscsenszkij és Uszpenszkij székesegyházak etimológiájától a keleti szlávok vallásos folklórjáig. Hallgatóim hihetetlenül néznek, amikor az 50-es évek „eltérítési” politikájáról beszélek. Nemcsak szakpárjaimtól kellett megválnom, de kutatott témámtól is, amelyet évtizedekig csak Íróasztalom számára folytathattam. Az ún. „szovjet" kultúrát azonban sikerült nyelvészetre cserélnem, s leadott szakjaiból is diplomát szereznem. „Nyelvészetről” beszéltem, ment a laikus számára el kell mondanom, hogy tanszékünk nem orosz nyelvet, hanem Európa legnépesebb nemzetének nyelvén tudományt tanít és ennek semmi köze sem a sztálinizmushoz, sem a bolsevizmus- hoz, sem az ateizmushoz. Az említett témák eddig kiközösi- tettek voltak, de a tisztességes kutató az arcátlan történelemhamisítás miatt sem vállalta volna fel. Most lehetőség van 'leásnunk a múltnak mélységes mély kútjába. Ezt meg is kell tennünk, mert ahogy nincs európai kultúra antik és keresztény kultúra nélkül, úgy a keleti szlávok művelődéstörténete sem létezik a pravoszláv és az unitus egyház tevékenységének ismerete nélkül. És ezt az összefüggést megláttató tárgyalást maga az „Universitas"-fogalom etimológiája kényszeríti ránk a „kiművelt emberfővé képzés esetén.” Ami pedig a tanszék vezetését illeti, most is csak néhány hónapos helyettesítésről van szó.- A tények azt mutatják, hogy ,,mélystruktúra"-szemlélet, kiaknázása mellett a horizontális nyitás is jellemző a tanszék munkájára, legalábbis az új óra- és vizsgaterv ezt mutatja. A jövő tanévtől kötelezően választandó egy másik, elsősorban nyugati szláv nyelv tanulása.- Igen, erről dékánunk a tanévnyitó alkalmából már a TV-nek is nyilatkozott, és történettudós rektorunk is támogatja. Fakultative lengyel, cseh és ukrán nyelvet jnár tanítunk, de lehetőség lesz a szlovák választására is, a tanulmányok végén nyelvvizsga- lehetőséggel. A szomszédos népek nyelvének tanulási szükségességét már a negyvenes évek elején felismertük, magam Ungváron ruszinul, ismerősöm Nagyváradon románul tanult. Reméljük, a közeljövőben lehetőséa nyílik lengyelből „C”-szakként diplomát is szerezni. Ugyanis Krakkóban magyar tanszék alakul, viszonzásul a Szláv Filológiai Tanszékké alakuló egységünkön belül beindulhat a lengyel szeminárium működése. Érdeklődésben nincs hiány. Jelenleg két hallgatónk tanul ösztöndíjasként Krakkóban. Hozzánk a második félévre lengyel vendégprofesszor érkezik. Speciaíizáció formájában kiszélesedik az orosz nyelvű stúdiumok skálája. A bölcsészkari átszervezésben a diszciplína és professzió elvén alapuló lehetőség — a jelenleg sem utolsó helyen álló elhelyezkedést fogja javítani. Már most sem csak tanárokat képezünk. A diplomával együtt szerzett tudást ott kell kamatoztatni, ahol erre lehetőség és szükség van.- Hogyan alakul a létszám? — Az eddigi 60 helyett 24 a keretünk. Ennék ellenére 35 elsősünk van, mind 100 pont feletti teljesítménnyel és tisztességes, folyamatos munkával. Reméljük, végzés után munkalehetőséggel. Z. M. A Szüntelen Egész
