Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-09 / 8. szám

1991. január 9., szerda üj Dunántúli napló 7 Vállalkozások — Üzlet Az Egzisztencia Alap egyelőre illúzió Cég­lajstrom A Baranya Megyei Cégbíró­ságon decemberben az alábbi vállalkozásokat vették cég­lajstromba : Gmk-gazdasági munkakö­zösség: FŰFÉNY Szolgáltató. Bt.-betéti társaság: GYÓ- GYIKA Kereskedelmi; ABA- KER Kereskedelmi és Szolgál­tató; Hotz és Wilk Kereskedel­mi; Gulyás és Társa Kereske­delmi; S. K. T. Kereskedelmi Szakértői. Kft.-korlátolt felelősségű társaság: „FeGa" Kiadó; „Fali” Kereskedelmi Szolgál­tató; Westo Kereskedelmi; AG DOLINA Építőipari és Szol­gáltató; ComPles Számítás- és Gépjárműtechnikai Kereske­delmi és Szolgáltató; GARO Kereskedelmi és Szolgáltató; LADAKOMPLEX Ipari. Keres­kedelmi és Szolgáltató; Ga­rancia—MATRECO Kereskedel­mi. Szolgáltató és Ipari; PO- LYTRADE Kereskedelmi és Szolgáltató; I. T. S. Szolgál­tató és Kereskedelmi; WEGA Kereskedelmi és Szolgáltató; FULL CONTACT Kereskedelmi, Ügynöki; Pécsi HORIZONT Magyar-Német Ipari, Mező- gazdasági és Kereskedelmi; KREART Tervező, Beruházási; TAKÁCS & Társai Faipari, Kereskedelmi és Szolgáltató; MONIMFA Kereskedelmi és Szolgáltató; SZŰCS és Társa; Hoop & Coop Termelő, Ke­reskedő és Szolgáltató; STYL- FA Faipari és Szolgáltató (fióktelepe); KOMPRADOR Kereskedelmi és Szolgáltató; G-AMBRÓZIA; EGSU - Dél­magyarországi Fejlesztő; Tölgy- trade; Autócenter — Carbont Kereskedelmi és Szolgáltató; Kernex Termeltető és Keres­kedelmi; SZUPI Ipari és Ke­reskedelmi; Petrovics - Nagy Építőipari Szolgáltató; SOLA METAL Ipari és Kereskedelmi; ITMA — Olasz—Magyar Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató; SECOSER Európai Kereskedel­mi és Szerviz; Irodacenter Szolgáltató és Kereskedelmi. Rt.-részvénytársaság: Pan­non Márvány (fióktelepe). (A Cégbíróságon - Pécs, József Attila u. 10. II. em. T.: 15-155 — félfogadási időben a céglajstromba bárki bete­kinthet. Cégbírói fogadónapot csak szerdánként tart dr. Ke­resztfalvi Andrásáé 9-11 és dr. Monori Ferenc 13-16 óra között.) A parányi helyiségben — mely üzlet és javítóműhely is egyben - nehezen tudunk be­szélgetni, mert egymásnak ad­ják a kilincset a kuncsaftjai és az érdeklődők. Juhász Ká­roly, a villamosmérnök vég­zettségű egyéni vállalkozó szakmai híre igencsak régi keletű, bár önállóként csak november közepén nyitotta -meg a pécsi, llku Pál utca 3. szám alatti CB-centrumát. A polcokon, vitrinekben vadonat­új CB-rádiók, antennák, mik­rofonok, antennatartók és egyéb, a cb-zésnél nélkülöz­hetetlen anyagok a Rádiósok Országos Egyesületétől, a CB Technika Kft.-tői és a komlói gyártó kisiparostól, Rajnai Ár­pádtól, ugyanakkor bizomány­ba átvett új és használt ké­szülékek is sorakoznak. A harminckét éves Juhász Károly eddigi pályája egy ki­csit jellemző, egy kicsit pél­daértékű.- Gyerekkoromtól a rádió- építés a hobbim, ezért is let­tem villamosmérnök ... Én már akkor készítettem magamnak CB-készüléket, amikor Ma­gyarországon még csak alig néhány száz volt engedélyez­tetve. A diplomamunkám szin­tén CB-rádió volt - emlékezik. A MÉV kutató-fejlesztő üze­mében dolgozott, és mellék­foglalkozásként CB-ket javí­tott. A létszámleépítéssel meg­szűnt a munkahelye az urán­bányánál, s akkor döntött: az­zal foglalkozik, ami igazán érdekli. így, ezért lett egyéni Holland környezetvédelmi Termelési Szektor Szövetsége (F-MPS) az érdeklődők rendel­kezésére bocsátja katalógusát, melyben megtalálható mindaz, amit Hollandia a környezetvé­delem terén fel tud ajánlani. Német, modellező nyersanya­got előállító cég termékeinek magyarországi értékesítéséhez keres modellező és öntödei anyagokkal kereskedő magyar partnert. Belga céq különböző fémpo­rait, granulátumokat, pellete- ket, csillámokat és masszákat ajánl: a grafikai és más alkalmazott művészeteket ki­szolgáló iparágaknak, a be- tonayártóknak (mint az eqyik legfontosabb hang- és hőszi- netelő segédanyagot), a vegy­iparnak. a festék- és lakkqyár- tóknak, a műanyagiparnak és a tüziiótékanyagok ayártóinak. Holland céq ajánlin adalék­anyagait olyan éleímiszerfel- dolqozóknak, akik iavítani kí­vánják termékeik minőségét. lékloglalkozásban nagyon be­dolgoztam magam ,a javitásba — mondja. — Ha akkor önál­lósítom magam! Ha akkor lett volna hozzá bátorságom I Sőt, akkor még rosszul is mértem lel a piacot, amikor a közü­leti munkákra álltam rá és el­hanyagoltam a magánszférát... A tanulságot levonta. CB-rádiókkal kapcsolatban mindenre felkészült a kínálat­tól, a telepítéstől a beszere­lésen át a javításig, a cégek­nek átalánydíjas üzemeltetést és karbantartást is vállal, egyedi megrendeléseket is igyékszik maradéktalanul ki­elégíteni.- ötletem az van sok, csak az időm kevés - zárja le a témát, s mivel nyakig benne van a vállalkozásban, nem rejti véka alá, hogy talán nemsokára már kisvállalkozás­Az adalékanyagok észrevétle­nek a péksüteményekben, tej­termékekben, fagylaltokban, csak a termékek textúrája, ru­galmassága, tartóssága, stabi­litása növekszik. Német cég eladásra kínál kedvezményes áron felújított zongorákat. Pakisztáni cég kevert és szintetikus szövetekhez kínál eladásra hímzőfonalat, ipari fonalat és 100 százalékos po­lietilénszálat. Holland cég szénalapú adalékanyagát kínálja polieti­lénhez, mely ellenállóvá teszi azt, különösen az ibolyántúli sugárzással szemben. Német cég partnert keres elektronikus lámpák, riasztó- rendszerek magyarországi for­galmazásához. (Részletes lelvilágositást nyújt a Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara, Pécs, Bem. u. 24. Telelőn: 13-040, 10-878, 11-073.) ként csinálja az eddigi pro­filt: alkalmazottakkal, a gyár­tási vonal felfuttatásával.- Milyen további lehetőségei vannak még?- A teljes körű CB-szolgál- tatáson lelül nyitni szeretnék a többi vezeték nélküli hír­közlési eszköz leié is, hogy követhessem e téren is a kom­munikációs változásokat és fejlődést.-Ehhez a piac adott, akár a szakmai hírneve, egymaga vi­szont valóban kevés. Eleve, ha sikerül megvalósítania rég­óta dédelgetett álmát: olyan városi drót nélküli riasztóköz­pontot szeretne kialakítani, mely 24 órás ügyeletben azon­nal kijelezné, ha valamelyik ,,védett" egységnél (lakás, nya­raló, közintézmény, üzem stb.) tűz ütne ki, betörő hatolna be . . . Novindel­kurzus A regionális nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok és a vál­lalkozás témakörben rendez élőadássorozatot a Novindel Rt. január 22-én 14 órai kez­dettel Pécsett, a JPTE aulájá­ban. A rendezvényre január 15-ig fogadnak el jelentkezést a Novindel Rt.-nél (dr. Bod- nárné Fehér Mária ad bővebb felvilágosítást a 32-365 és a 33-705-ös telefonszámon). Mi­vel a rendezvény az OMFB támogatását élvezi, ezért a vállalkozóknak és önkormány­zatoknak szervezett előadás- sorozat résztvevőinek csak a részvételi díj felét kell fizet­niük. Rovatszerkesztő: MURÁNYI LÁSZLÓ Óriási a várakozás az Egzisztencia Alap révén jut­tatott hitelek iránt, A hitel- konstrukciót szabályozó jog­szabály már megjelent a Magyar Közlönyben, ám egyelőre a vállalkozóknak nincs lehetőségük a hitel felvételére. Az E-Alapot az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iro­da (OKI) kezeli. Csanády Ágnes, az iroda helyettes vezetője az MTI munkatár­sának elmondta: várhatóan legkorábban január végén lesz mód arra, hogy a ke­reskedelmi bankoktól E-hitelt tegyenek fel a vállalkozók. A Magyar Nemzeti Bank, az Állami Vagyonügynökség, a Pénzügyminisztérium és az OKI megállapodása alapján a kereskedelmi bankoknak szóló ajánlat elkészült, azo­kat már el is küldték az érintetteknek. Napokon be­lül eldől tehát, hogy melyek azok a kereskedelmi ban­kok, pénzintézetek, amelyek részt vállalnak az akcióból. Mint az iroda helyettes ve­zetője hangsúlyozta: a ke­reskedelmi bankok számára nem nagy haszonnal járó (hitelkonstrukcióba való be­kapcsolódás iránt vélhetően mégis azért nagy az érdek­lődés, mert ily módon a hi­telkihelyezéssel egyidejűleg széles körű vállalkozói réteg pénzforgalmát, számla­vezetését végzi a bank, s az már jó üzlet. Az első vissza­jelzések máris megérkeztek: az OTP, a Posta Bank, a KHB jelezte, hogy be kíván kapcsolódni az É-hitel folyó­sításiba. Korábban gondot okozott, hogy az iroda szűkös lét­száma nem elegendő az E-Alap kezelésére. Az ere­deti tervek szerint a bankok nem vizsgálták volna a ké­relmezők hitelképességét, csupán az iroda ajánlására, automatikusan folyósították volna a kölcsönt. Ez most oly módon változott meg, hogy a pénzintézetek végzik az elbírálást és az iroda másodfokon dönt, amennyi­ben a pénzintézet elutasítja a kérelmezőt. Erre azonban várhatóan a gyakorlatban kevés példa lesz, hiszen a hitelt igénylőnek joga van arra, hogy amennyiben az egyik bank elutasítja kérel­mét, másikhoz forduljon. Az pedig nem valószínű, hogy több pénzintézet véleményé­től eltérően az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iro­da mégis viseli a hitel tel­jes kockázatát. Az Egzisztencia Alap hó­napok óta lázban tartja a vállalkozókat, ám úgy tűnik, egyelőre a felvétele illúzió — mondotta Szabó Tibor, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke. Mint hangsúlyozta: a szövetség határozott véleménye szerint az E-Alap nem pótolja a kormány vállalkozásbarát po­litikáját. Eredetileg az E-Alap szé­les körű igénybevételi lehe­tőséget ígért, ezt az iparos­ság nagy örömmel és vára­kozással fogadta. Az azon­ban máris látszik, hogy a szigorú feltételrendszer miatt igen kevesen jutnak majd ily módon újabb források­hoz. Szabó Tibor kifejtette azt is, hogy a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének jelenlegi ismeretei szerint a bankoknál egyelőre nem egységes a hitelelbírálási rendszer. Ez pedig ugyan­csak akadálya annak, hogy az E-Alap a vállalkozóknak valódi gyors, megnyugtató segítséget adjon. Így az E-Alap olyan újabb forrás, amelyhez a kisvállalkozók nem juthatnak hozzá, csu­pán azoknak a nagyvállal­kozóknak kedvez, akik ma­gas készpénzzel rendelkez­nek — mondotta az IPOSZ alelnöke. A Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány csak közvetve kapcsolódik az E-Alaphoz. Mint azt Varga Zoltán, az alapítványt ke­zelő iroda munkatársa el­mondotta: a vállalkozások támogatását célul kitűző iro­da főként a mór megvásá­rolt állami tulajdon felsze­reléséhez képes hozzájárul­ni. Az érdeklődés óriási, ám félő, hogy mire az E-hitel gyakorlati folyósítása meg­kezdődik, kimerül az alapít­vány anyagi kerete. A Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány forrásaiból az utolsó, harmadik részt, 1,7 milliárd forintot, a napok­ban adták át a hitelt folyó­sító tizenegy kereskedelmi banknak. E bankok a forrást sajátjukkal kiegészítve, így január 7-től összesen 3,5 milliárd forintos hitelkerettel állnak a vállalkozók rendel­kezésére. Félő, hogy az E-Alap csak lehetőség marad, gyakorlati haszna kevés - mondta Ká­rolyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének fő­titkára. A VOSZ úgy véli: a pénz- és adóügyi szabályo­zók megvóltoztatáso nélkül a magántőke kialakításának ez a módja nem lehet sike­res. Mivel a hitel nem a meglévő vállalkozások „fel- fűtésére” szolgál, hanem új tevékenységek indítását cé­lozza, a VOSZ tagjait az E-Alap kevéssé érinti. A kiskereskedők ugyan­csak csalódottak amiatt, hogy egyelőre nem élhetnek az E-Alap nyújtotta pénz- felvételi lehetőséggel. A magánkereskedők már na­gyon várják, hogy a kisvál­lalkozói iroda megkösse a szerződést a bankokkal, s így mielőbb hozzájuthassa­nak a kedvezményes hitel­hez. A KISOSZ becslése sze­rint a 45 ezer magánkeres­kedő mintegy negyede szá­mít az E-Alapra. CB-centrum teljes körű szolgáltatással Villamosmérnökként egyéni vállalkozó val lakkozó. — Négy-öt éve, még mel­Kamarai börze liozgaskorlátoxottak Otthonház Alapítványa MOHA Napjaink egészségügyi ellátá­sának egyik legkritikusabb ré­sze az idősek és az idült be­tegek - ezek közül is első­sorban a korlátozott mozgás­képességű emberek - folya­matos ápolása. Köztudott, hogy egyre több a gondozásra szoruló ember. Ezek számát jelentősen növelik a mozgás- sérültek közül azok, akik ugyan nem igényelnek rendszeres gondozást, állandó felügyele­tet, de önálló életvitelre még­sem képesek, mert egyedül élnek. A nagy Heine—Medin-járvány idején megbetegedett gyere­kek többsége felnőtt, eddig családban élt. Szüleiktől meg­kapták - ma még megkapják — a szükséges támogatást. Mint­egy 60-80 ezer mogássérültről leéli hamarosan - 4-8 éven belül - gondoskodni, mert családjuk nem tudja vállalni ellátásukat. Ez a feladat - részben vagy egészében — az államra várna. A hátrányos helyzetű, ezen belül is a közepesen súlyosan korlátozott mozgásképességűek gondozására, rehabilitációjára egy külföldön már jól bevált recept kínálkozik. Olyan spe­ciális lakások építése, ahol részben egyedül, de szükség esetén külső segítséggel képe­sek önálló életet élni. A rá­szorulók építkezési-anyagi tá­mogatást kapnak, „emberba­rát” lakóközösségeket alakíta­nak. Az úgynevezett otthonháza­kat a napjainkban elterjedő­ben levő nyugdijasházakhoz lehet hasonlítani. Az építésük­nél azonban maximálisan fi­gyelembe kell venni a moz­gássérültekre vonatkozó építé­szeti előírásokat, hogy a ke­rekesszékkel (tolókocsival) köz­lekedők is tudják használni. Minden otthonház más, így az egyes speciális igényeket már a tervezéskor figyelembe lehet venni. Alapvető elvárás, hogy mindenki külön-külön lakrésszel rendelkezzen. Az egyedülállók részére egyszoba, hálófülkés, előtérből, teakony­hából és fürdőszobából álló lakásokat alakítanak ki. A há­zaspárok részére pedig több helyiségből álló lakrészeket építenének, a család igényétől és fizetőképességétől függően. A lakásokhoz a szokásos kö­zös helyiségek mellett lenne még tolókocsitároló, tálaló- konyha, társalgó is. Minden 10-15, esetleg 20 lakáshoz tartozna egy olyan „szolgálati lakás”, amit vészcsengővel, vagy házi telefonnal kötnek össze minden lakrésszel és kö­zösségi helyiséggel. A közel­ben kapnának helyet a mun­karehabilitációs műhelyek is, ahova tolókocsival lehet eljut­ni. Az otthonházak óriási elő­nye az intézetekkel és a szo­ciális otthonokkal szemben, hogy lehetőség van életvitel­kialakítására. Otthonházakat nemcsak Budapesten kellene építeni, hanem szerte az or­szágban. Létrehozásukat akár öt—tíz—tizenöt vagy több moz­gássérült kezdeményezheti, tár­sulhat és jelentős állami hoz­zájárulással és társadalmi ösz- szefogással megvalósíthatja. Magyarországon az első otthonház Cegléden épül meg. A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete egy pályá­zat útján 6 millió forintot ka­pott erre a célra a Népjóléti Minisztériumtól. Vásároltak egy többszobás, nagy telken levő házat, amelyet az ősszel alakítanak át a városi tanács segítségével. Az elképzelések szerint az első ütemben 4-6 önálló lakrészt alakítanak ki. A nagy telek pedig lehetővé teszi, hogy a következő évek­ben - ha ehhez meglesznek a szükséges anyagi feltételek — további 5-7 lakrész épüljön fel. Cegléd székhellyel jött létre a „MOHA" Mozgáskorlátozot­tak Otthonház Alapítványa alyain otthonházak létrehozá­sára, illetve működésük előse­gítésére, amelyben az önellá­tásra nem teljesen képes mozgássérült emberek egyéni életük kiteljesedésének teret adó, lakást, szükséges segít­séget, gondozást, értelmes és hasznot hajtó tevékenységet találnak egyidejűleg. Ezen alapítvány javára bárki befi­zethet tetszőleges összeget, a befizetőt adókedvezmény illeti meg. A pénzbefizetések mel­lett az alapítvány szervezői örömmel fogadnak természet­beni felajánlásokat is. A ceg­lédi otthonház lakrészeinek ki­alakításához szükség lesz kü­lönböző falazó- és burkoló- anyaqokra, eayéb szerelvények­re. Ezeknek értékével a fel­ajánlók — az alapítványtól kapott igazolás alapián — adóalapjukat ugyancsak csök­kenthetik. A „MOHA" Alapítvány pos­tacíme: 2704 Cegléd, Posta- Hók 20, Titkára: Ferencváriné Pndráczkv Csilla. Az alapít­vány számlaszáma: Kereske­delmi Bank Rt. 312-10487. Kósik Lajos uhász Károly CB-t javít a kertvárosi CB-centrumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom