Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-07 / 6. szám

1991. január 7., hétfő ujDunántüti napló 5 Az igazságügyminiszter és a szekszárdi „tyúkper” Dr. Balsai István is fizeti a kamatadót Kenyérsütés liszt­érzékeny gyerekeknek Coelipán-porból sütöttek kenyeret pénteken az Aj- tósi Dürer úti bölcsődé­ben, hetedikes, nyolcadi­kos és középiskolás diá­kok, szüleikkel és a sza­kácsnők segítségével. A pécsi bölcsőde összefogja az óvodás, általános és •középiskolás korú gyere­keket, konyhája pedig el­látást biztosit számukra. A lisztérzékeny gyerekek­nek nagy gondot okoz a mindennapi betevő falat elkészítése. Többen közü­lük hamarosan elkerülnek otthonról, és kollégium­ban lakva folytatják ta­nulmányaikat. Addigra azonban a mostanihoz hasonló foglalkozásokon megtanulnak többféle ételt készíteni, és gondos­kodni tudnak majd ma­gukról. Ki gondolná, hogy az igaz­ságügyminiszter úr karrierje — pontosabban kezdeti műkö­dése - kapcsolatban áll Tol­na megye székhelyével, Szek- szárd városával? Idestova húsz esztendeje vetette dr. Balsai Istvánt jó sorsa Szek­szárdiba, amikor is valamiféle •broi'le rcsi'rtkie -I opás üg ybe n kel­lett védői feladatokat ellátnia. Némi malidéval tehát azt is mondhatnánk, hogy a szek­szárdi „tyúkper" indította út­jára az igazságügyminisztert, de ez már természetesen egy­fajta újságírói túlzás. Az már viszont nem, hogy sokan tart­ják a mai magyar közállapo­tokat a jogászok területének. Ezért is kérdeztük mindenek­előtt azt dr. Balsai Istvántól — aki az új bonyhádi bíróság átadása alkalmából járt Tol­na megyében —, hogy vélemé­nye szerint a közgazdászok utóin eljött hazánkban a jo­gászok ideje? — Magyarország hagyomá­nyosan jogásznemzet — muta­tott rá az igazságügyminisz­ter. - De a tréfát félretéve: azt világosan látni kell, hogy a parlamenti demokrácia felé vezető úton nyilvánvalóan meg kell jelennie a profiz­musnak. Ennek az igénynek leginkább a jogászi szabad pályán mozgó személyek fe­lelnek meg. Egyebek mellett azért is, mert könnyen kap­csolatba kerülhettek a válto­zást elősegítő erőkkel, más­részt egzisztenciálisan sem ákozott nagy gondot számuk­ra ez a fajta szerepvállalás. Persze, azért a parlament sem kizárólag jogászokból áll: szá­muk harminc-harmincöt körül lehet, ami nem is olyan sok, ha meggondoljuk, hogy húsz állatorvos és több mint tíz gyógyszerész is helyet foglal a padsorokban.- Ha már az országgyűlés­nél tartunk: több helyen is elhangzott, hogy égető szük­ség lenne egy új alkotmány létrehozására. — Én nem vagyok ennek a véleménynek a szószólója. Kétségtelen tény, hogy pár hete ismét jelen van ez az igény a jogászi közvélemény­ben és a politikai közéletben. Ám mindennek ellenére jelen­leg semmiképpen sem tarta­nám indokoltnak a laborató­riumi módon, felülről létreho­zott alkotmány kidolgozását. Számtalan alkotmányos tör­vény várat még magára, s ezek elfogadása után is el kell telnie bizonyos időtartam­nak ahhoz, hogy tisztába le­gyünk működésükkel. Csak ezen tapasztalatok alapján láthatunk hozzá egy új alkot­mány szövegezéséhez.- Az ön véleménye szerint tehát ez még nem aktuális. Viszont nagyon is időszerű a kamatadóról szóló rendelke­zés.' A közelmúltban az alkot­mánybíróság kimondta a ka­matadó bevezetésének jogsze­rűtlenségét, úgy tűnik, hiá­ba .. .- Az akkori alkotmány sze­rint ezt a jogszabályt - mint az állampolgárok széles réte­geit érintő kérdést — kéthar­mados többséggel kellett vol­na meghozni. Az alkotmány- bíróság szerint ennek a dön­tésnek a jogforrási jellege nem volt korrekt. Ez a kérdés most így fel sem merülhet, mert nem tartozik abba a körbe, amelyhez kétharmados többség kell. Egyébként jó­magam is a kárvallottak kö­zé tartozom, mivel nekem is van kölcsöntartozásom.- A hírek szerint két meg­oldás közül lehet választani a visszafizetéskor, ön melyik mellett dönt?- Még nem tudom, de ha­marosan leülök otthon és ki­számolom, hogy melyik az előnyösebb. Szeri Árpád Szivecske, kürt öcs ke, mortadella Itáliából honosított élelmiszerújdonságok A termékválaszték bővítésé­ire a süteményeiről, édestész­táiról is hagyományosan mesz- sze földön híres Olaszország­ban keresett és talált ötlete­ket és recepteket az elmúlt évben a Pécsi Sütőipari Vál­lalat küldöttsége. A Róma közeli Paliano városának ne­ves cukrászmesterétől, Quirino Maggitól leshették el az olasz süteménykészítés fogásait, hozhatták el haza recept­jeit. Mint Dömös Gábor, a Pécsi Sütőipari Vállalat cukrász- üzemének vezetője állítja, az olasz sütemények, cukrász­termékek kisebb zsírtartalmuk miatt az egészséget kevésbé veszélyeztetik, másrészt olcsó alapanyagokból készülnek. Lényegesen kevesebb cukrot, kakaót tartalmaznak, vajkré­mük felfőzött tejből van. Olasz mintára a Pécsi Sütőipari Vál­lalat cukrászüzeme is bele­kezd ilyen sütemények előál­lításába, s nemcsak a ter­mékválaszték bővítéseként, de azért is, mert alapanya­gaik miatt a zömük várha­tóan az olcsóbb sütemények közé fog tartozni. Ugyanak­kor gusztusos és nagyon szép díszítésűéi, formájukra is rendkívül változatosak: kör töcskék, szívecskók, barac kocskák . . . Január végére kí­sérletként 10—15-féle cukrász- süteményből álló kollekcióval kívánnak megjelenni a Kon­zern Áruház ABC-jének elő­terében lévő elárusítóhelyen. Nagy ötletet látnak a pizza kenyér gyártásában is, ám ez Idáiig az ehhez szükséges sör élesztőfajtát nem találták meg Magyarországon. Bár nem beszéltek össze, de a Möbius is olasz jellegű termékkel kívánja bővíteni idén a gyártmány skáláját. A mortadella előállításához szükséges gépekre már meg­kapták a 30 millió forintos árajánlatot. A kísérleteket még januárban megkezdik, s az új termék várhatóan a második félévben kerül a piacra köze­pes és magasabb árfekvésű változatban, vagyis kilónkénti 280-300, illetve 360 forintos áron. A Möbius idén kon- zervgyártássol, pontosabban húspástétom előállításával is megpróbálkozik. Ennek a ter­méknek az előkészítése ko­ránt sincs olyan előrehozott állapotban, mint a mortadel- láé: a Magyar Húsipari Ku­tató Intézettel mindenesetre már megszületett a szerződés a pástétomra vonatkozóan. D. I. Az első Magyarországon nyomtatott bélyeg 1871-böl. A magyar bélyeg éve A bélyeggyűjtők számára összetorlódtak a nevezetes évfordulók: tavaly volt 150. évfordulója, hogy 1840-ben az első bélyeg megjelent Angliában, idén pedig az első magyar gyártású bé­lyeg kiadásának 120. év­fordulójáról emlék)ezhet- nek meg. Ez az évforduló egyik kicsit zavarba ejtő, hiszen 140 éve, 1850-től használatos már a bélyeg Magyarországom, csakhogy akkor még az osztrák postaigazgatóság levél­és hírlapbélyegei ijutattak el hozzánk. Csak a ki­egyezés, 1867 után kezdő­dött meg a magyar bé­lyegkiadás, ám ezeket még Ausztriában nyomták. Az első, külön magyar bélye­gek előállítása csak 1871- ben kezdődött meg az időzavarral küszködve a tervezett réznyomat helyett kőnyamatosam. Az 1871-es első bélyegsorozat 6 cím­letben jelent meg. Az ak­kori 2-3-5-10-20 és 50 krajcáros bélyegek a mai gyűjtők féltett kincseinek számítanak: általában tíz­ezer forintot jóval megha­ladó áron cseréinek gaz­dát. Ám mégsem ezek a legértékesebb magyar bé­lyegek, hanem a híres táv­nyomótok, mint az 5000 ko­ronás „Fordított Madon­na”, a Nagymánya, vagy az 1867-es számtévesztett piros színű 3 krajcáros. Ezek értéke aukciókon álta­lában meghaladja a ne­gyedmillió forintot is. Az évforduló jeles és kerek, ám a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szö­vetsége és ennek Dél-du­nántúli Területi Irodája mégsem az első magyar előállítású bélyegnek kíván emléket állítani az idén, hanem a pápalátogatás előtt tisztelegve az egyhá­zi vorratkoizású magyar bé­lyegekből kíván kiállításo­kat szervezni, többek kö­zött Pécsett is. D. I. Rend van az utakon Az Országos Rendőr-főkapi­tányság vezetőinek nincs érde­mi mondanivalója a hétvégi fokozott rendőri szolgálattal kapcsolatban. Semmi olyan esemény nem történt, amiről az ORFK-nak tájékoztatást kellene adnia — mondta Vö­rösmarti Mihály rendőr ezre­des, vezetői ügyeletes az MTI munkatársának érdeklődésére. Vörösmarti Mihály hangsú­lyozta, hogy vasárnap délután­ig nem történt kísérlet a köz­lekedési utak lezárására. Az ORFK egyébként hétfőn közle­ményt ad ki — mondta vége­zetül az ORFK vezetői ügyele­tese. fia uasarnap: akkor autos Kazifogsag? Parkolóutcák a vásártér környékén A pécsi vásártér környé­kén lakók panaszkodnak, hogy utcájukban vasárnap délelőttönként ellehetetlenül a közlekedés a parkoló autók tömkelegé miatt. A 18-as számú oécsi választó- körzet önkormányzati kép­viselője, Perényi József a lakossági panaszok kivizs­gálását kezdeményezte, de a hatóság a jelenlegi köz­lekedési rendet megfelelő­inek találta. A képviselő leg­utóbb interpellált a közgyű­lésein. Ennek eredményeként a vásártér környéki parko­lás ügye a közlekedési és kommunális ideiglenes szak- bizottság elé került, amely a közeljövőben globálisan •foglalkozik a kertvárosi köz­lekedési helyzet javításának témájával. Mennyire helytálló a la­kossági panasz - ennek néztünk utána a tegnap. A tapasztalatok összegzése előtt érdemes megjegyezni: régen volt már ilyen gyen­ge forgalmú vasárnapi vá­sár Pécsett, mint a tegnapi. Talán ennek is köszönhető, hogy a kocsival étkezők „mindössze" a Móra Fe­renc, a Bogár, a Kertész, a Bókay, a Víg és Lőtér ut­cát, valamint a Megyeri utat használták parikolásra. Sőt ezekben az utcákban is maradtak szabadon ha­gyott helyek és az outóki- jórókat is általában tiszte­letben tartották a parkolók. Akadtak azonban kivételek, bár nem lehet tudni, hogy előrelátásból nem a ház- tulajdonosok álltak-e ki ko­csijukkal? Akár így történt, akár nem, egy biztos: a két oldalt parkoló autók között a szabadon hagyott kijó- rőkról ráfordulni az útra, így is felér egy autós ügyességi versenyfeladattal. Emellett a parkoló autósok kevés te­kintettel vannak az útmenti virágágyásokra, füvesített területekre, ami a tél dere­kán mégcsak hagyján, de mi lesz tavasszal? S akikor a zajról, a levegőszennye­zésről nem is beszéltünk. A panaszok tehát jogo­sak, mégha a közlekedési helyzet tegnap nem is lát­szott olyan katasztrofális­nak, ahogy korábban lefes­tették. A most is tapasztalt néhány rendellenes eset azt sejteti, hogy nagyobb for­galmú vásárok esetén akár 'minden autókijáró is elkel­het. D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom