Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-07 / 6. szám

2 aj Dunántúli napló 1991. január 7., hétfő Lesznek-e Pécsett helyi adók? (Folytátás az 1. oldalról) vá'n mindenkinek megvan a saját véleménye, tudhatjuk, helyi adót kivetni csak a leg­utolsó esetben érdemes. Bár a város költségvetése még nem állt össze, mindenképpen azon leszünk, hogy a lakos­ságnak ne kelljen plusz ter­heket vállalnia. Bízom benne, úgy tudjuk majd rangsorolni a feladatokat, ne legyen szük­ség arra, hogy ebben az év­ben bevezessük a helyi adót. Tudomásom szerint a polgár- mester úrnak is ez a vélemé­nye. Dr. Páva Zsolt alpolgármes­ter:- Többször is megfogalmaz­tuk már, hogy helyi adót csak akkor vetünk ki, ha ez elke­rülhetetlen. Ha mégis 'rákény­szerülünk, a megfelelő érdek- védelmi szervekkel való kon­zultáció után elsősorban az iparűzési adó kivetéséről lesz szó, hiszen ha minden igaz, ezt az összeget az iparosó« visszaigényelhetik. Elvileg per­sze, az sem elképzelhetetlen, hogy a vagyonosabb pécsi polgárok is adózzanak ingat­lanjaik után, de ezt — újra is­métlem - ha lehet, el szeret­nénk kerülni mindenképpen. Horváth Ferenc, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke:- Amíg meg nem jelent a jogszabály, csak a lehetősé­geit kereshetjük annak, hogy minimalizáljuk a lakossági ter­heket. Többek között az ön- kormányzathoz kerülő földek hasznosításával is elképzelhe­tőnek tartom a helyi adók mérséklését vagy akár elha­gyását is. Így legyen . .. (pauska) NAGYVILÁGBAN Üj lengyel kormány Jan Krzysztof Bielecki len­gyel minisztere in ök a követke­ző összetételű kormánylistát terjesztette a szejm elé szom­bati székfoglalója után: a javaslat alapján megtartaná tárcáját a Mazowiecki-kor- móny három kulcsembere: Balcerowicz, Skubiszewsíki és Kolodziejczyk. A miniszterelnök székfog­laló beszéde és a kormány összetétele fölött a vitát a szejim következő ülésére ha­lasztották. ❖-<?- PEKING: Csien Csi-csen kínai külügyminiszter szombat este Etiópiát, Ugandát, Tanzá­Oldenburg, Németország: Kigördül a hangárból Január 6-ikán a német légierő 14 vadászrepü- lője közül az első, amelyet a NATO kötelékében a török-iraki határon állítanak hadrendbe. MTI telefotó Gorbacsov rendelete a földreform gyorsítására A szovjet földreform meg­gyorsítását szorgalmazta a hét végén nyilvánosságra hozott elnöki rendeletében Mihail Gorbacsov. A dokumentum változatlanul nem teszi lehető­vé a föld magántulajdonát. Erről idén népszavazás hiva­tott dönteni, noha egyes köz­társaságokban már külön tör­vények rendelkeznek a parasz­ti gazdaságokról, így az orosz- országi parlament december­ben hozott döntésében megen­gedi a föld magántulajdo­nát is. Gorbacsov rendelete szerint fél éven belül számba kell venni a rossz hatékonysággal hasznosított állami földeket, s ezekből a területekből külön­leges alapot keli létrehozni: ebből az alapból juttatnak majd földeket a farmergazda­ságoknak, a földbérlőknek, mezőgazdasági szövetkezetek­nek és más állampolgároknak. (A rendelet intézkedik arról is, hogy számoljanak fel minden, a háztáji fejlődését akadályo­zó rendelkezést). Idén tavasz- szal várhatóan már 3-5 millió hektár földet adhatnak át a lakosságnak. Figyelemre méltó, hogy a rendelet lehetővé teszi a — gazdaságtalanul működő — szovhozok és kolhozok felosz­latását, s helyettük a paraszt- gazdaságok más szövetkezeti formáinak kialakítását. Ez mindenképpen jelentős előre­lépés a korábbi politikához képest. A gorbacsovi rendelet ugyanakkor széles kedvezmé­nyeket helyez kilátásba o fa­lura visszatérő dolgozóknak, a leszerelő katonáknak, ha gaz­dálkodni akarnak, s ösztönzi a migrációs folyamatokat is: egyrészt azt, hogy a munka­erőfelesleggel rendelkező kör­zetekből a lakosság a gyéren lakott és munkaerőhiánnyal küszködő mezőgazdasági terü­letekre költözzön, másrészt kedvező lehetőséget biztosit a különböző köztársaságokból ér­kező menekülteknek, hogy új otthonra leljenek, s Gazdál­kodni kezdjenek. Az iparválla­latok is kaphatnak ezentúl földterületeket mezőgazdasági melléküzemág létesítésére. A köztársaságoknak 1991. első negyedévében saiát föld- kódexet kell kidolgozniuk az elnöki rendelet figyelembevé­telével. Nagyarányú áremelés Litvániában Nagyarányú áremelésekről döntött a napokban a litván kormány — jelentette szómba-, ton a Baltfax, az Interfax hír- szolgálatának Baltikumban mű­ködő fiókügynöksége. Az ár­emelések időpontja még nem ismert, de azok mértéke a ßaltfax szerint várhatóan 200— 800 százalék lesz. Az áremeléseket ebben az évben folyamatosan hajtják végre, s mindazok számára, akiknek fizetése nem éri el a havi 300 rubelt, a kormány - nem ismertetett mértékben - kompenzálja az áremelés okozta veszteségeket. A Szov­jetunióban az átlagfizetések jelenleg 270-300 rubel körül alakulnak. niát és Kenyát érintő afrikai körútra indult. Mind a négy országban hivatalos látogatást tesz - jelentette vasárnap a Zsenmin Zsipao.-®- WASHINGTON: Az ame­rikai gazdasági recessziós tendenciáinak súlyosbodása több államban csődbe jutással fenyegeti a munkanélkülieket biztositó intézményeket - kö­zölte Jim Manning, a munka­ügyi minisztérium illetékes szakértője.-<?- BUKAREST: Romániában az elmúlt esztendőben a bel­ügyminisztérium adatai szerint 129 714 kivándorlási kérvényt hagytak jóvá, s beterjesztőik közül 80 246 személy már el is hagyta az országot. A bel­ügyminisztérium nyilvántartása szerint a kivándorlásuk enge­délyezését kérelmezők közül 95 671 német, 17 782 román, 13 210 magyar, 1289 zsidó, 1762 pedig más nemzetiségű volt. Blackpool: A dagály és a viharos szél következtében január 5- ikén hatalmas hullám öntötte el iaz angliai tengerparti sétányt. i MTI telefotó « Israeli légitámadás Izraeli harci gépek vasár­nap több palesztin fegyveres frakció állásait támadták Li­banonban, Szidón közelében. A rendőrség jelentése szerint három ember meghalt, hatan megsebesülték. Az izraeli támadás fő cél­pontja a George Habbas ve­zette Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PLFP) tá­maszpontja volt. A PLFP he­lyi parancsnoka elismerte, hogy a szervezet hat tagja megsebesült, de a halottak­ról szóló jelentést nem erősí­tette meg. Az izraeli F-16-osok ugyan­akkor lőtték Abu Nidal Fatah Forradalmi Tanács nevű szer­vezetének libanoni támasz­pontját is. Az izraeli légierő már má­sodik napja támad dél-liba­noni célpontokat. Szombaton az Irán-barát Hezbóllah tá­maszpontját lőtték izraeli he­likopterek. Jöjjenek is meg ne is Az osztrákok és a menekültek Az osztrákok véleménye a kelet-európai menekültek ■befogadásának vagy haza- toloncolásának kérdésében messze nem olyan kialakult, •mint ahogy azt politikusaik nagy része hiszi. Legalább­is ez derül ki abból a fel­mérésből, amit a bécsi Die Presse megbízásából egy közvéleménykutató intézet készített. Megfelelően sza­bályozott bevándorlási po­litika esetén ugyanis a megkérdezett osztrákok többsége (51 százalék) nem bánná, hogy a hazájukat nem csak politikai, hanem esetlég megélhetési okok­ból elhagyó kelet-európai­ak letelepedési engedélyt topjanak. Hogy a vélemé­nyek mennyire nem kifor­rottak, azt mutatja egy má­sik kérdésre adott válasz. A mindenfajta engedély nélkül Ausztriában „felej­tő dött" és munkát nem ta­láló románokat a megkér­dezettek 55 százaléka a legszívesebben hazatolon- coltatná, míg 39 százalék nem bánná, ha maradná­nak, a többieknek viszont egyáltalán n'rncs véleménye. A két válasz - az illegális bevándorlók kíméletlen ha­zaküldése és a menekült­kérdés nagyvonalú kezelése — láthatólag nincs össz­hangban. Még nagyobb a bizonyta­lanság egy másik válasz láttán. Amikor ugyanis úgy tették fel a kérdést, vajon teljes bizonyossággal hiszi-e a válaszadó, hogy Ausztriá­nak be kellene fogadnia a gazdasági menekülteket, 9 százalék válaszolt határo­zott igennel, míg 42 szá­zalék kissé bizonytalanul azt felelte: „azt hiszem". A szokásos statisztikai bű­vészkedéssel kimutatható, hogy a románokat visszato- loncolni kívánók zöme a magasabb iskolai végzett-, ségűek közül kerül ki, vagy­is a tanultabb rétegek kö­rében nagyobb a külföldi ellenesség. 'Érdekes eredményt hozott az a kérdés is, milyen nem­zetiségűeket látnának az osztrákok a legszívesebben a betelepedők között. A ro­mánok állnak az élen, a válaszadók 25 százaléka őket fogadná a legszíveseb­ben; közvetlenül utánuk kö­vetkeznek a magyarok és a csehek 18-18 százalékos „táborral", majd a Szovjet­unió - 16 százalékkal. Len­gyelország messze lemarad mögöttük népszerűségben. A közvéleménykutatás azt is tisztázta, hogy mostaná­ban az osztrákók bevándor­láson mindenekelőtt kelet­európai országok menekült­jeinek befogadását értik. Az o s zt rák m e nélkül tpoii tika esetleges változásának ki­hatásáról a legtöbb válasz­adónak elképzelése sincs, még körülbelül sem tudták felbecsülni, vajon milyen menekült tömegre lehetne számítani. A felmérés tanul­sága, az osztrákok vélemé­nyé nek k'ia lalku latiam sá ga mindenesetre - a Die Presse szerint - kedvező játékteret is biztosíthat a kormány határozottabb me­nekültpolitikájának kialakí­tásához. « Bush: „Nem kötöm meg tábornokaim kezét” George Bush amerikai el­nök kijelentette a Sky televí­ziónak adott, vasárnap reggel közvetített nyilatkozatában, hogy ha Szaddám Húszéin ira­ki elnök kivonja csapatait Kuvaitbáí, akkor „nem lesz ellene azonnal semmiféle ka­tonai akció”. De, mondta az amerikai elnök, „elfogadha­tatlan a visszatérés a státus quo-'hoz Irak kivonulása, után: gondoskodni 'kell arról, hogy elejét vegyük az iraki agresz- szió megismétlésének”. Brit lapjelentések szerint James Baker amerikai külügy­miniszter műholdas felvétele­ket mutat meg szerdán Géni­ben Táróik Ariz iraki külügy­miniszternek, melyekből kide­rül, hogy az amerikai felde­rítés még Szaddám Húszéin elnök mozgását is figyelem­mel tudja1 kísérni. Ebből az 'iraki vezetőnek meg kell ér­tenie, hogy helyzete remény­telen, vélekednek amerikai kormánykörökben a The Sun­day Times című londoni lap szerint. Szaddám Húszéin harcias beszéde Szaddám Húszéin iraki el­nök rendíthetetlenséget muta­tott vasárnap a nyilvánosság előtt, miközben francia diplo­máciai forrósok szerint komp­romisszumkészségére tett óva­tos utalást az előző napon a színfalak mögött. Az iraki fegyveres erők nap­ján harcias beszédet mondott a bagdadi tévében és rádió­ban. Hangoztatta: Irak felké­szült a háborúra, példátlan mértékű erőforrásokat össz­pontosított. Szaddám Húszéin biztos győzelemmel kecsegtet­te népét, mégha - mint mond­ta — elhúzódó lesz is a há­ború, és sok áldozattal is jár. Kijelentette, hogy Kuvait kérdésében nem lehet komp­romisszum, az történelmileg-ó- BERLIN: A német kor­mány pénzügyminisztere olyan javaslatot terjesztett hétfőn folytatódó koaliciós tárgyalá­sok résztvevői elé, amelynek értelmében 1993-ig maradék­talanul megszűnnének az egy­kori NDK lakossága által je­lenleg élvezett állami szub­venciók. Az idén januárban megkezdett dotációcsökkentés a lakbéreket, a háztartási energiahordozók (áram, gáz, szén, távfűtés) árát és a he­lyi tömegközlekedés tarifáit érinti. Belgrád: Ramiz Alia al­bán államfő döntése alapján az albán parlament elnöksége szombaton összesen 393 poli­tikai foglyot részesített am­nesztiában - jelentette az ATA albán hírügynökség. A most amnesztiában részesített albán állampolgárokat államellenes propaganda és tiltott határát­lépés kísérlete miatt ítélték el. Ramiz Alia egyébként utasí­totta a hatóságokat, hogy vizsgálják meg valamennyi, politikai okokból elítélt sza- badonbocsátásának lehetősé­gét. Irak része, és az is kell, hogy maradjon. Ügy állította be a dolgokat, hogy a háború, ha kitör, nem Kuvaitért folyik, hanem az Izrael által meg­szállt arab Palesztináért és a Golan-fennsíkért. Érvelése ar­ra összpontosult, hogy a bag­dadi vezetést az összarab ügy védnökeként tüntesse fel. Az előző napon francia dip­lomáciai források szerint azt mondta a francia nemzetgyű­lés külügyi bizottsága elnöké­nek, hogy „hajlandó bizonyos áldozatokra, ha az Egyesült Államok is engedményt tesz”. Ha az értesülés hiteles, ez azt jelentheti, hogy az iraki ál­lamfő a nyilvánosság előtt fenntartja ugyan a harcias hangnemet, de a kulisszák mögött kompromisszumot keres. KGST helyett: új szervezet A KGST Végrehajtó Bizott­sága szombaton befejezett moszkvai ülésén elfogadta egy teljesen új nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet alapokmányának tervezetét. A dokumentumot a KGST február 27—28-án Bu­dapesten tartandó ülésszakán vitatják meg a tagállamok kormányfői. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere, Magyarország állan­dó KGST-képviselője, aki egy­ben a moszkvai ülés elnöki tisztét is betöltötte, szombati moszkvai sajtóértekezletén egyebek között kifejtette: a KGST már irégóta nem tudott választ adni sem a nemzet­közi politikai és gazdasági realitásokra, sem pedig a tag­országaik belső átalakulására. Külön hangsúlyozta, hogy a KGST-t nem átalakítják, ha­nem egy teljesen új kormány­közi szervezetet hoznak létre. Lényegesnek tartotta hozzá­tenni, hogy az új szervezet ugyanakkor a KGST jogutód­jának tekinti magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom