Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-05 / 4. szám

1991. január 5., szombat

aj Dunántúli napló

11

Különtudósítás a Vatikánból

Vatikánváros - most, hogy elkészült a program, és közzé is tették, II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-20-án teendő magyarországi látogatására, biztos sokakban telmerül a kérdés: hogyan készítik elő az ilyen pápai látogatásokat? Mennyibe kerül az ilyen út és ki fizeti? Milyen repülőgéppel utazik a pápa? Ki felelős a szervezésért? Kik kísérik általában? Kik írják a beszédeit?

Ilyen és hasonló kérdések bizonyára tucatjával merülnek fel. Bennem is felmerültek, és megpróbáltam illetékest találni a Vatikánban, aki legalább ■kíváncsiságom egy részét hajlandó kielégíteni. A vállalkozás nem könnyű, mert a vatikáni tisztségviselők általában szófirkar emberek. A pápák világát visszafogottság övezi, melyet gondosan őriznek, igyékernek fenntartani ma is, noha II. János Pál éppen ^z a pápa, aki a legmerészebben szakított a hagyományokkal, és igyekezett közvetlen viszonyt kialakítani a külvilággal, köztük a sajtó képviselőivel.

Végül Joaquin Navarro Valis, a Szentszék sajtóhiva- ta Iának spanyol vezetője - aki korábban maga is újságíró volt - hajlandó volt kötélnek állni, és elmondani egyet-mást. Ö ugyanis elmondhatja, hogy egyike azon keveseknek, akik mindig elkísérik az egyházfőt.

A Malév különgépével- II. János Pál mögött, 13 éves pápasága alatt, ötven- valahány külföldi út áll már — mondja. — Bejárta az ösz- szes földrészt, némelyiket többször is. Afrikában például hét Ízben megfordult. Az utazásoknak kialakult a koreográfiája, és eszerint bonyolódik majd az önök által any- nyira várt magyarországi út is.

Azt hihetnők, hogy egy pápai látogatás lényegében ■nem különbözik a szokásos államfői látogatásoktól, már ami a protokollt illeti. Ez azonban nem így van. A probléma ott kezdődik, hogy az egyházi államnak nincs légitársasága és „kormánygépe", amivel általában az államfők utaznak. A kialakult gyakorlat szerint a pápa az Alitalia olasz légitársaság bérelt különgépével utazik, vissza pedig nagyon gyakran a meglátogatott ország által rendelkezésre bocsátott gépen, így Magyarországról Malév- kü long épen tér majd haza, Rómába.

Szigorúak és az emlékezetes merénylet óta különösen Igen szigorúak a biztonsági óvintézkedések. A pápát az olasz biztonsági szdlgálat küllőn csoportja kíséri. Átvizsgálják indulás előtt a repülőgépet az utolsó csavarig. Ugyanígy az ételt, amit visznek magukkal, vagy a láto- gátás alatt fogyasztóinak.- Az ételt hogyan vizsgálják? Kóstolóval?- Nem, vegyvíizsgálattal. Kidolgozott módszerek vannak

Hogyan utazik II. János Pál pápa?

erre. Természetesen minden személyt is, aki helyet kap a pápai kíséretben, kettős gondossággal megvizsgálnak. Általában az újságírókkal van baj, hiszen a kíséret többi tagja a pápával állandóan együtt dolgozó ismerős. Mindig ott von a kíséretben az államtitkárság vezetője vagya Vatikán „külügyminisztere". A pápa magántitkára, a meglátogatott országba akkreditált nuncius és azok, akik a

különgép - több utasától, így az újságíróktól is hozzájárulást kérünk. Mindenki, maga a Szentatya is az Alitalia szabályos jegyével utazik. Az út szervezési részét egy Vatikán melletti kis utazási irodán keresztül bonyolítják a felelősök, kifejezetten e célra létesült, s már meglehetős gyakorlattal bír. S természetesen a meglátogatott országok egyházai és kormányai is közreműködnek mind a

kúriában az illetői katolikus egyházzal a kapcsolatot tartják, az ügyeket ismerik.

Az újságíróknak jóelőre jelentkezniük kell, ha el akarják kísérni Őszentségét. Diszkrét tanulmányok és vizsgálat után fogadják csak el az újak jelentkezését.

Igen nehéz feladat a helybeli mozgás biztosítása. Őszentsége általában több százezres, néha milliós tömeg előtt beszél, sokaság között mozog. A merénylet óta nagyon féltik és a kockázatot rejtő helyeken csakis a golyóálló üveggel ellátott kis fehér járművel, az úgynevezett pápa- mobillal kö2!lekedhet.

A pápa is jegyet vált- Ki Űzeti az utazásokat? Bár, gondolom, a Vatikánnak nem okoz gondot a költség.- Ha arra céloz, hogy szá- molatlanül áll rendelkezésünkre pénz, akkor téved. A pápai utak költségét gondosan meg kell terveznünk, mindent mérlegelve. Ennék is megvan a felélőse: azelőtt Paul Marcinkus érsék, a vatikáni pénzintézet igazgatójának a feladata vált ez. ö mór nyugdíjba ment, s jelenleg Roberto Tucci jezsuita atya - aki korábban a vatikáni rádió igazgatója volt - látja el ezt a feladatot.

Ä „Papai Fly" - a pápai

látogatás, mind a visszaút szervezésében és költségeiben.

Szokásos megosztás például, hogy egy-egy pápai tartózkodás költségét fele részben a helyi katolikus egyház, másik félében pedig a kormányzat, az állam fedezi. El tudom képzelni, hogy Magyarországon is így lesz, bár a magyar katolikus egyház helyzete anyagilag talán nem olyan, mint sok gazdagabb országban.

Előfordult, hogy a pápa- látogatás költségét. vagy annak egy részét a hívők adták össze gyűjtéssel. Spanyolországban például az ilyen gyűjtés 40 millió pezetát eredményezett, aminek nagy része meg is maradt és átadták Öszentségének, aki pedig felajánlotta azt a Ya című katolikus lapnak, amely anyagi gondokkal küszködött éppen, óm nagyon sokat tett az utazásért.- Úgy tudom, mindenütt ajándékokkal is elhalmozzák őszentségét.

— Igen, ez immár bevett szokás. Sokan ajándékoznak drága érméket, nemesfém tárgyakat, értékes műalkotásókat Ezeket a Vatikáni Múzeum egy külön részlegében gyűjtik össze. Ha nem különösebben értékes az ajándék, akikor pedig egy raktárba kerül, esetleges továbbajándékozásra.

Emlékszem egy különös esetre: Brazíliában egy hívő taxisofőr egyhavi keresete árán egy csacsit ajándékozott a pápának, aki persze nem vitte azt magával a repülőgépen Rióból, hanem ott hagyta. Ám a taxisofőr, amikor megtudta ezt, megsértődött, összegyűjtötte minden pénzét, Rómába utazott és a Szent Péter téren éhségsztrájkot kezdett, amíg a pápa el nem fogadja a szamarat, amelynek természetesen a bibliai jelentését kell nézni. A szent családra való

u.alást. A vatikáni tisztviselőknek nem kis erőfeszítésükbe került, amíg meggyőzték emberünket, hogy a csacsinak mégis legjobb, ha otthon marad Brazíliában .. .

Kézfogás Őszentségével- Hogyan alakul ki az, hogy ki találkozhat a pápával?- Ez nagyon is fontos és időnként kényes kérdés. A nagy tömegtalálkozökon természetesen mindenki láthatja, hiszen a pápa éppen azért utazik, hogy minél több emberhez szólhasson. Nem számít, hogy hívő-e valaki, vagy sem. Más a helyzet a protokolláris eseményeken és az egyes csoportokkal, szervezetekkel rendezett találkozókon. Ilyenkor szigorúan meghatározott, ki lehet jelen. Egyes országokban nem kevesen reklámra szeretnék kihasználni, hogy ők találkoztak a pápával, aki kezet fogott velük, stb. Akár tekintélyes összegeket is hajlandók fizetni ezért. A vatikáni szervezők minden esetben elhárítják az ilyen kezdeményezéseket. A pápa elé csakis az mehet, akihez ő szólni kíván, és akiken keresztül üzen egy-egy közösségnek, etnikumnak vagy vallási szervezetnek.

— Mi a helyzet a televízióval?

— Miután ez a média jut el

a legtöbb emberhez, természetesen gondot fordítunk arra, hogy megfelelő televíziós forgatócsoportok kísérjék

Őszentségét és kellő minőségű, beállítású felvételek készüljenek megnyilvánulásairól. (Navarro Valis tudatosan kerüli a „szereplés" szót, amit pedig nagyon gyakran emlegetnek II. János Pállal kapcsolatban, aki páratlan „képernyős-személyiség".) A harmadik világban a helyi televíziók nagyon gyakran nem képesek ellátni ezt a feladatot. A RAI (az olasz állami televízió) viszont már rendkívül gyakorlott benne, így ők mindig elkísérik a Szentatyát.

Hozzátehetjük: a fotóriporterek között is mindig ott van a Vatikán saját fotósa, akinek felvételeit a vatikáni sajtóhivatal útján kaphatják meg azután a nemzetközi képügynökségek.

Magyar Péter

Megyek az úton.

Tombol a szél. Elveszthette valahol az eszét, mert ilyen bőszen aligha támadna, ha volna neki. Szellőnyi pontossága ízetlen agresszivitássá fajult, fákat, emberéket döntöget, mint falusi legények vasárnap délutánonként a tekebábukat. Nem belém- bújik, de rámtámad. Tép, cibát, körülfüttyent, sivít és közben port kavar a szemem közé, ágakat rottyant lábam elé, rég elhalt rügyeket hulla jt karca imba. Valahol fel- mérgesithették, , mert nem tudja, mit csinál. Miért e vad düh? Rossz kedve nem lanyhul, nem nyugszik. Rohamai egyre gyakoribbak, már nincs is szünet féktelen attakjai között. Az emberhad, amely most sietősre fogná ■lépteit, megriasztott hangya- bolyhoz hasonlít, amint cikcakkban, leszegett fejjel er- ■re-arra tart.

Megyék az úton.

Halk ciccenések, erotikus madárszólók ringatnak. Sar- lófejú fűszálak emelgetik magukat-kelletően a Nap felé. Bágyadt fények koszorújában ágak ölelkeznek. Egy suttyó hajtás tiszteletlenül dörgölőzik karvastagságú rokonához. Mint egy hegedűvonó, úgy simogatja társát, s közben dallamok járnak körül. Szellőhangú rittyené- sek, szerelmes rigófüttyök, halk hangolások a tavaszra. Még nem a nyitnikék lélek- frissítő éneke, csak a bőrükből kibújni akaró borzas verebek korai farsangja hajlik. De már ez is ígéretes. És közben csendje ha'llik az ébredésnek. Titokban életerők száguldoznak a kérgek alatti erekben, rügyék híznak észrevétlen, fűszálak zöldülnek szégyenkezve.

Megyek az úton.

Illatok ölében ringatózom, színek ölelnek, langy szellő bújik a hónom alá, megrettent rigó tollászkodik fölöttem. Hol járhatott vendégségbe, vagy hová készül, hogy ilyen gondosan kozmetikázza magát? Cinkék ker- getőznék, pincebogarak sietnek ismeretlen céljuk felé. Iveit, lassú mozgással rángatóznak frissrügyű ágak. A

homok, amit a játszótérre hoztak, csendes melegével verébeket fürdet. Szelíd pirosak, zöldek és sárgák tűnnék elő. ünnepre készül minden.

Megyék az úton.

A hőség úgy támaszkodik rám, hogy megroggyanok súlya alatt. Szomjas lombok bálogatása kísér. Kék ég szikrázó fényei vakítanak. Csend van és mozdulatlanság. Nem látok madarat, a fű is kókadtan hajtja le bús fejét. A harmatot már meg- itta, csendes kábulatát most alussza. Fáradt, mert nem bír a Nap hevével. Szemembe délibábos képek villannak. Amott egy autó suhan. Légpárnás lehet, mert nem érinti a földet. Távolabb egy férlfi, vagy nő tipeg át az úton. Képe elmosódik, a hősugarak rezzenő játékában bizonytalanná válik. Lehet, hogy képzelődöm.

Megyek.az úton.

Hailk hóesésben. Az imént csókolt ajkon egy hóplhe s most kacéran nézek körül, kellék-e még valakinek. Már odaadom, már odaadnám magam. Felfelé nézek, s mintha zuhanyoznék, kitárom magam a hópihéknék. Kellék nékik, mert serte-fértélve takarnak be, mert be lém- bújnak, mert v égig csíkio n dőznek. S ők is kellenék nekem, mert tőlük jó kedvem támad. Az ágak is pajkosan nyújtogatják nyakukat, nékik is keli, pompázni akáirnak. Cipőm alatt roppan a frissen esett hó, gyermekkori emlékek hada vesz körül.

Megyek az úton.

Mindennap.

De míg megyek, összetalálkozom a természettel, a világgal. Gondolatök, érzelmek szántják agyamat, szívemet, hangulatok fészkelődnek belém, ízek kísértenék, hangok andalítanak. Az élet partitúráján lépkedek. S közben múlnak a percek, évekké tornyosulnak. De nékem adják ezeket a képeket s én illetlenül kikaparom tenyerükből a nekemvaló érzéseket.

Megyek az úton.

Megyünk útjainkon.

Bokrétás András

Kenyérsütés

lisztérzékeny gyerekeknek

Coelipán-porból sütöttek kenyeret tegnap délután az Ajtósi Dürer úti bölcsődében hetedikes, nyolcadikos és középiskolás gyerekek szüleikkel és a szakácsnők segítségével. A lisztérzékeny gyerekek számára nagy gondot okoz a mindennapi betevő falat elkészítése. A pécsi bölcsőde összefogja és segíti az

ilyen problémákkal küszködő óvodás, általános és közép- iskolás korú gyerekeket, konyháján pedig ellátást biztosít számukra. Sokan közülük hamarosan elkerülnek otthonról, és kollégiumban folytatják tovább a tanulást. Addigra azonban az ilyen foglalkozásokon, mint a tegnapi is, megtanulják különféle ételek elkészítését, és gondoskodni tudnak magukról.

Amire nincs magyarázat

Emberek pillanatok allatt égnök porrá, a látnok megmondja a körözött gyilkos nevét, kísértetek jelennek meg fényképeken, a pontos időt több százszor hívja egy ismeretlen, ufók rabolnak embereket, fantomutas ké- redzkedik az autónkba. Tények ezek, vagy pedig csak mesék?

Hihetetlen történetek forognak közszájon szellem- idézésekről, megérzésekről,

■I él ekvánd óriásról és még annyi mindenről. Nem véletlen, hogy éppen most jelent meg az a gyönyörű könyv, mely ezékről a témákról szól, több, mint kétszáz, színesen illusztrált oldalon. Amire nincs magyarázat, ez a címe, és oki megkapta karácsonyra, az

tudjo, hogy drága egy portéka ... De megérti. Különben hogy tudnánk meg, mi- ilyen elméleteik övezik a spontán égést például? Ment egy amerikai orvosból csupán egyetlen láb maradt huszonnégy évvel ezelőtt a fürdőszobában. Állítólag gömlbviillám végzett vetle, és még annyi más sorstársával.

De nem kevésbé érdékes az sem, miképp fordulhatott az elő. hogy 1944-lben, a szövetségesek partraszállása előtt az összes szigorúan titkos fedőnév hétről hétre megjelent a Daily Telegraph keresztrejtvényének megfejtései között, Így az „overlord", a hadművelet neve, a „mulberry", a csapatok ellátására létrehozott mesterséges kikötő, és Így tovább. Náci kémnek nem akadtak ■nyomára a szerkesztőségben. Véletlen? Furcsa egybeesés? Mint a Titan története Ro- ibertson amerikai író regényében, melyet a Titanic tizennégy évvel később félelmetesen megismételt a valóságiban, sőt huszonhárom év múltán egy Titanian nevű hajó is szinte teljesen?

De az sem volt semmi, hogy Mrs. Nétla Jones látnak leírta Hasfelmetsző Jack lakhelyét, kocsiját, tudta a keresztnevét, következő gyilkosságának időpontját is. Igaza lett . . . Sajnos.

■Egyes elméletek szerint a levitáció sem olyan különleges, sőt, a perui Nazca sivatag rejtélyes vonalhálózatát talán olyan emberek készítették, akik magasba tudtak emelkedni, hogy ellenőrizzék művüket. A Loch Ness-i szörnyről meg sztárfotó is készült, a könyvben látható is, bár sokan úgy vélik, csak a tófenéki talajt sikerült lencsevégre kapni.

Vagy itt vannak a szellemek, a kísértetek. Felosztásukról, kalandjaikról bőven olvashatunk. Nem mindennapos például az, hogy az 1972-ben, Floridában lezuhant Eastern Airliines-gép meghalt pilótája és másodpilótája visszajárt később a Tégijárat hasonló típusú gépein ... A londoni Royal színház kísérteiét, a „szürke ■ruhás alakot” a 18. századtól 1977-ig látták, utoljára egy amerikai, aki azt hitte,

hogy a délutáni előadás szereplőjét pillantotta meg. Pedig nem azt.

És mit kezdjünk a Poltergeist-jelenségekkel? 1967 vége Németország egy kis városában szörnyű volt Adam úr irodájában, ahol képek fordultak meg a falon, egy ismeretlen naponta nyolcvanszor hívta a pontos időt, égők durrantak szét, mázsás szekrények szökdécseltek. Kiderült, az egyik alkalmazott a részes a jelenségekben. De még ennél is megdöbbentőbbek azok a képek, melyeken elhunyták szellemei láthatók, Lincoln például vagy megfontolt szél- Jemurák egy portrén, akik viszont a fénykép készítésekor egyáltalán nem voltak jelen. Megdöbbentő éltűnésekről kapunk hírt Lorrie Mack, Eric Harwood és Lesley Riley összeállításából. Mi történt hát a híres philadelphiai kísérletben, amikor 1943-ban a haditengerészet állítólag megpróbált láthatatlanná tenni egy hadihajót? Az Eldridge matrózai, azt mondják, mert azóta se tudni, szörnyű módon haltak meg, lettek őrültté közben . . .

És hát megtudunk még ezt-azt a Bermuda-háromszög rejtélyéről, az elektromos emberekről, a fülükkel, hónaljukkal olvasni tudó kínai gyerekekről, különleges egypetélyű ikrekről, a hipnózisról, a Fülöp-szigetéki gyógyítókról, a kanálhajlítgató balkezesekről, a jetiről, a farkasemberekről. De sokakat érdekelhet a vérző és könnyező képek rejtélye, a NASÁ ufó-konspirációja, és többek szédületes találkozásai a föld önkívüli©kikéi.

E könyv tehát kiváló olvasmány a kíváncsiaknak, stílszerűen azonban főként zimankós, szeles, borzongás délutánon, amikor ösmeret- len szellemek járnak a parkokban . . . Hodnik Ildikó

A halott pilóta visszajár