Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-05 / 4. szám

1991. január 5., szombat aj Dunántúli napló 11 Különtudósítás a Vatikánból Vatikánváros - most, hogy elkészült a program, és közzé is tették, II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-20-án teendő magyarországi látoga­tására, biztos sokakban tel­merül a kérdés: hogyan ké­szítik elő az ilyen pápai lá­togatásokat? Mennyibe kerül az ilyen út és ki fizeti? Mi­lyen repülőgéppel utazik a pápa? Ki felelős a szerve­zésért? Kik kísérik általában? Kik írják a beszédeit? Ilyen és hasonló kérdések bizonyára tucatjával merülnek fel. Bennem is felmerültek, és megpróbáltam illetékest talál­ni a Vatikánban, aki legalább ■kíváncsiságom egy részét haj­landó kielégíteni. A vállalko­zás nem könnyű, mert a vati­káni tisztségviselők általában szófirkar emberek. A pápák világát visszafogottság övezi, melyet gondosan őriznek, igyékernek fenntartani ma is, noha II. János Pál éppen ^z a pápa, aki a legmerészeb­ben szakított a hagyományok­kal, és igyekezett közvetlen viszonyt kialakítani a külvilág­gal, köztük a sajtó képviselői­vel. Végül Joaquin Navarro Valis, a Szentszék sajtóhiva- ta Iának spanyol vezetője - aki korábban maga is újság­író volt - hajlandó volt kö­télnek állni, és elmondani egyet-mást. Ö ugyanis el­mondhatja, hogy egyike azon keveseknek, akik mindig el­kísérik az egyházfőt. A Malév különgépével- II. János Pál mögött, 13 éves pápasága alatt, ötven- valahány külföldi út áll már — mondja. — Bejárta az ösz- szes földrészt, némelyiket többször is. Afrikában például hét Ízben megfordult. Az uta­zásoknak kialakult a koreog­ráfiája, és eszerint bonyoló­dik majd az önök által any- nyira várt magyarországi út is. Azt hihetnők, hogy egy pápai látogatás lényegében ■nem különbözik a szokásos államfői látogatásoktól, már ami a protokollt illeti. Ez azonban nem így van. A prob­léma ott kezdődik, hogy az egyházi államnak nincs légi­társasága és „kormánygépe", amivel általában az államfők utaznak. A kialakult gyakorlat szerint a pápa az Alitalia olasz légitársaság bérelt kü­löngépével utazik, vissza pe­dig nagyon gyakran a meg­látogatott ország által ren­delkezésre bocsátott gépen, így Magyarországról Malév- kü long épen tér majd haza, Rómába. Szigorúak és az emlékeze­tes merénylet óta különösen Igen szigorúak a biztonsági óvintézkedések. A pápát az olasz biztonsági szdlgálat kü­llőn csoportja kíséri. Átvizs­gálják indulás előtt a repülő­gépet az utolsó csavarig. Ugyanígy az ételt, amit visz­nek magukkal, vagy a láto- gátás alatt fogyasztóinak.- Az ételt hogyan vizsgál­ják? Kóstolóval?- Nem, vegyvíizsgálattal. Ki­dolgozott módszerek vannak Hogyan utazik II. János Pál pápa? erre. Természetesen minden személyt is, aki helyet kap a pápai kíséretben, kettős gon­dossággal megvizsgálnak. Álta­lában az újságírókkal van baj, hiszen a kíséret többi tagja a pápával állandóan együtt dolgozó ismerős. Min­dig ott von a kíséretben az államtitkárság vezetője vagya Vatikán „külügyminisztere". A pápa magántitkára, a meg­látogatott országba akkredi­tált nuncius és azok, akik a különgép - több utasától, így az újságíróktól is hozzájáru­lást kérünk. Mindenki, maga a Szentatya is az Alitalia szabályos jegyével utazik. Az út szervezési részét egy Vati­kán melletti kis utazási iro­dán keresztül bonyolítják a felelősök, kifejezetten e célra létesült, s már meglehetős gyakorlattal bír. S természe­tesen a meglátogatott orszá­gok egyházai és kormányai is közreműködnek mind a kúriában az illetői katolikus egyházzal a kapcsolatot tart­ják, az ügyeket ismerik. Az újságíróknak jóelőre je­lentkezniük kell, ha el akarják kísérni Őszentségét. Diszkrét tanulmányok és vizsgálat után fogadják csak el az újak je­lentkezését. Igen nehéz feladat a hely­beli mozgás biztosítása. Őszentsége általában több százezres, néha milliós tömeg előtt beszél, sokaság között mozog. A merénylet óta na­gyon féltik és a kockázatot rejtő helyeken csakis a golyó­álló üveggel ellátott kis fehér járművel, az úgynevezett pápa- mobillal kö2!lekedhet. A pápa is jegyet vált- Ki Űzeti az utazásokat? Bár, gondolom, a Vatikánnak nem okoz gondot a költség.- Ha arra céloz, hogy szá- molatlanül áll rendelkezésünk­re pénz, akkor téved. A pápai utak költségét gondosan meg kell terveznünk, mindent mérle­gelve. Ennék is megvan a felélőse: azelőtt Paul Marcinkus érsék, a vatikáni pénzintézet igazgatójának a feladata vált ez. ö mór nyugdíjba ment, s jelenleg Roberto Tucci jezsui­ta atya - aki korábban a va­tikáni rádió igazgatója volt - látja el ezt a feladatot. Ä „Papai Fly" - a pápai látogatás, mind a visszaút szervezésében és költségeiben. Szokásos megosztás például, hogy egy-egy pápai tartózko­dás költségét fele részben a helyi katolikus egyház, másik félében pedig a kormányzat, az állam fedezi. El tudom képzelni, hogy Magyarorszá­gon is így lesz, bár a ma­gyar katolikus egyház hely­zete anyagilag talán nem olyan, mint sok gazdagabb országban. Előfordult, hogy a pápa- látogatás költségét. vagy annak egy részét a hívők ad­ták össze gyűjtéssel. Spa­nyolországban például az ilyen gyűjtés 40 millió pezetát eredményezett, aminek nagy része meg is maradt és át­adták Öszentségének, aki pe­dig felajánlotta azt a Ya című katolikus lapnak, amely anya­gi gondokkal küszködött ép­pen, óm nagyon sokat tett az utazásért.- Úgy tudom, mindenütt ajándékokkal is elhalmozzák őszentségét. — Igen, ez immár bevett szokás. Sokan ajándékoznak drága érméket, nemesfém tár­gyakat, értékes műalkotásókat Ezeket a Vatikáni Múzeum egy külön részlegében gyűjtik össze. Ha nem különösebben értékes az ajándék, akikor pe­dig egy raktárba kerül, eset­leges továbbajándékozásra. Emlékszem egy különös eset­re: Brazíliában egy hívő taxi­sofőr egyhavi keresete árán egy csacsit ajándékozott a pápának, aki persze nem vitte azt magával a repülőgépen Rióból, hanem ott hagyta. Ám a taxisofőr, amikor megtudta ezt, megsértődött, összegyűj­tötte minden pénzét, Rómába utazott és a Szent Péter téren éhségsztrájkot kezdett, amíg a pápa el nem fogadja a sza­marat, amelynek természete­sen a bibliai jelentését kell nézni. A szent családra való u.alást. A vatikáni tisztviselők­nek nem kis erőfeszítésükbe került, amíg meggyőzték em­berünket, hogy a csacsinak mégis legjobb, ha otthon ma­rad Brazíliában .. . Kézfogás Őszentségével- Hogyan alakul ki az, hogy ki találkozhat a pápá­val?- Ez nagyon is fontos és időnként kényes kérdés. A nagy tömegtalálkozökon ter­mészetesen mindenki láthatja, hiszen a pápa éppen azért utazik, hogy minél több em­berhez szólhasson. Nem szá­mít, hogy hívő-e valaki, vagy sem. Más a helyzet a proto­kolláris eseményeken és az egyes csoportokkal, szerveze­tekkel rendezett találkozókon. Ilyenkor szigorúan meghatá­rozott, ki lehet jelen. Egyes országokban nem kevesen rek­lámra szeretnék kihasználni, hogy ők találkoztak a pápá­val, aki kezet fogott velük, stb. Akár tekintélyes összege­ket is hajlandók fizetni ezért. A vatikáni szervezők minden esetben elhárítják az ilyen kezdeményezéseket. A pápa elé csakis az mehet, akihez ő szólni kíván, és akiken ke­resztül üzen egy-egy közös­ségnek, etnikumnak vagy val­lási szervezetnek. — Mi a helyzet a televízió­val? — Miután ez a média jut el a legtöbb emberhez, termé­szetesen gondot fordítunk ar­ra, hogy megfelelő televíziós forgatócsoportok kísérjék Őszentségét és kellő minősé­gű, beállítású felvételek ké­szüljenek megnyilvánulásairól. (Navarro Valis tudatosan ke­rüli a „szereplés" szót, amit pedig nagyon gyakran emle­getnek II. János Pállal kap­csolatban, aki páratlan „kép­ernyős-személyiség".) A har­madik világban a helyi tele­víziók nagyon gyakran nem képesek ellátni ezt a felada­tot. A RAI (az olasz állami televízió) viszont már rendkí­vül gyakorlott benne, így ők mindig elkísérik a Szentatyát. Hozzátehetjük: a fotóripor­terek között is mindig ott van a Vatikán saját fotósa, akinek felvételeit a vatikáni sajtó­hivatal útján kaphatják meg azután a nemzetközi képügy­nökségek. Magyar Péter Megyek az úton. Tombol a szél. Elveszthette valahol az eszét, mert ilyen bőszen aligha támadna, ha volna neki. Szellőnyi pontos­sága ízetlen agresszivitássá fajult, fákat, emberéket dön­töget, mint falusi legények vasárnap délutánonként a tekebábukat. Nem belém- bújik, de rámtámad. Tép, cibát, körülfüttyent, sivít és közben port kavar a szemem közé, ágakat rottyant lábam elé, rég elhalt rügyeket hul­la jt karca imba. Valahol fel- mérgesithették, , mert nem tud­ja, mit csinál. Miért e vad düh? Rossz kedve nem lany­hul, nem nyugszik. Rohamai egyre gyakoribbak, már nincs is szünet féktelen at­takjai között. Az emberhad, amely most sietősre fogná ■lépteit, megriasztott hangya- bolyhoz hasonlít, amint cik­cakkban, leszegett fejjel er- ■re-arra tart. Megyék az úton. Halk ciccenések, erotikus madárszólók ringatnak. Sar- lófejú fűszálak emelgetik magukat-kelletően a Nap fe­lé. Bágyadt fények koszorú­jában ágak ölelkeznek. Egy suttyó hajtás tiszteletlenül dörgölőzik karvastagságú ro­konához. Mint egy hegedű­vonó, úgy simogatja társát, s közben dallamok járnak körül. Szellőhangú rittyené- sek, szerelmes rigófüttyök, halk hangolások a tavaszra. Még nem a nyitnikék lélek- frissítő éneke, csak a bőrük­ből kibújni akaró borzas ve­rebek korai farsangja hajlik. De már ez is ígéretes. És közben csendje ha'llik az éb­redésnek. Titokban életerők száguldoznak a kérgek alatti erekben, rügyék híznak ész­revétlen, fűszálak zöldülnek szégyenkezve. Megyek az úton. Illatok ölében ringatózom, színek ölelnek, langy szellő bújik a hónom alá, megret­tent rigó tollászkodik fölöt­tem. Hol járhatott vendég­ségbe, vagy hová készül, hogy ilyen gondosan kozme­tikázza magát? Cinkék ker- getőznék, pincebogarak siet­nek ismeretlen céljuk felé. Iveit, lassú mozgással rán­gatóznak frissrügyű ágak. A homok, amit a játszótérre hoztak, csendes melegével verébeket fürdet. Szelíd pi­rosak, zöldek és sárgák tűn­nék elő. ünnepre készül minden. Megyék az úton. A hőség úgy támaszkodik rám, hogy megroggyanok súlya alatt. Szomjas lombok bálogatása kísér. Kék ég szikrázó fényei vakítanak. Csend van és mozdulatlan­ság. Nem látok madarat, a fű is kókadtan hajtja le bús fejét. A harmatot már meg- itta, csendes kábulatát most alussza. Fáradt, mert nem bír a Nap hevével. Szemem­be délibábos képek villan­nak. Amott egy autó suhan. Légpárnás lehet, mert nem érinti a földet. Távolabb egy férlfi, vagy nő tipeg át az úton. Képe elmosódik, a hő­sugarak rezzenő játékában bizonytalanná válik. Lehet, hogy képzelődöm. Megyek.az úton. Hailk hóesésben. Az imént csókolt ajkon egy hóplhe s most kacéran nézek körül, kellék-e még valakinek. Már odaadom, már odaadnám magam. Felfelé nézek, s mintha zuhanyoznék, kitárom magam a hópihéknék. Kel­lék nékik, mert serte-fértélve takarnak be, mert be lém- bújnak, mert v égig csíkio n ­dőznek. S ők is kellenék ne­kem, mert tőlük jó kedvem támad. Az ágak is pajkosan nyújtogatják nyakukat, nékik is keli, pompázni akáirnak. Cipőm alatt roppan a fris­sen esett hó, gyermekkori emlékek hada vesz körül. Megyek az úton. Mindennap. De míg megyek, össze­találkozom a természettel, a világgal. Gondolatök, érzel­mek szántják agyamat, szí­vemet, hangulatok fészkelőd­nek belém, ízek kísértenék, hangok andalítanak. Az élet partitúráján lépkedek. S köz­ben múlnak a percek, évek­ké tornyosulnak. De nékem adják ezeket a képeket s én illetlenül kikaparom te­nyerükből a nekemvaló ér­zéseket. Megyek az úton. Megyünk útjainkon. Bokrétás András Kenyérsütés lisztérzékeny gyerekeknek Coelipán-porból sütöttek kenyeret tegnap délután az Ajtósi Dürer úti bölcsődében hetedikes, nyolcadikos és kö­zépiskolás gyerekek szüleik­kel és a szakácsnők segítsé­gével. A lisztérzékeny gyere­kek számára nagy gondot okoz a mindennapi betevő falat elkészítése. A pécsi böl­csőde összefogja és segíti az ilyen problémákkal küszködő óvodás, általános és közép- iskolás korú gyerekeket, kony­háján pedig ellátást biztosít számukra. Sokan közülük ha­marosan elkerülnek otthonról, és kollégiumban folytatják to­vább a tanulást. Addigra azonban az ilyen foglalkozá­sokon, mint a tegnapi is, megtanulják különféle ételek elkészítését, és gondoskodni tudnak magukról. Amire nincs magyarázat Emberek pillanatok allatt égnök porrá, a látnok meg­mondja a körözött gyilkos nevét, kísértetek jelennek meg fényképeken, a pontos időt több százszor hívja egy ismeretlen, ufók rabolnak embereket, fantomutas ké- redzkedik az autónkba. Té­nyek ezek, vagy pedig csak mesék? Hihetetlen történetek fo­rognak közszájon szellem- idézésekről, megérzésekről, ■I él ekvánd óriásról és még annyi mindenről. Nem vé­letlen, hogy éppen most je­lent meg az a gyönyörű könyv, mely ezékről a té­mákról szól, több, mint két­száz, színesen illusztrált ol­dalon. Amire nincs magya­rázat, ez a címe, és oki megkapta karácsonyra, az tudjo, hogy drága egy por­téka ... De megérti. Külön­ben hogy tudnánk meg, mi- ilyen elméleteik övezik a spontán égést például? Ment egy amerikai orvosból csu­pán egyetlen láb maradt huszonnégy évvel ezelőtt a fürdőszobában. Állítólag gömlbviillám végzett vetle, és még annyi más sorstársával. De nem kevésbé érdékes az sem, miképp fordulhatott az elő. hogy 1944-lben, a szövetségesek partraszállása előtt az összes szigorúan titkos fedőnév hétről hétre megjelent a Daily Telegraph keresztrejtvényének megfej­tései között, Így az „over­lord", a hadművelet neve, a „mulberry", a csapatok el­látására létrehozott mester­séges kikötő, és Így tovább. Náci kémnek nem akadtak ■nyomára a szerkesztőségben. Véletlen? Furcsa egybeesés? Mint a Titan története Ro- ibertson amerikai író regé­nyében, melyet a Titanic ti­zennégy évvel később félel­metesen megismételt a való­ságiban, sőt huszonhárom év múltán egy Titanian nevű hajó is szinte teljesen? De az sem volt semmi, hogy Mrs. Nétla Jones lát­nak leírta Hasfelmetsző Jack lakhelyét, kocsiját, tudta a keresztnevét, következő gyil­kosságának időpontját is. Igaza lett . . . Sajnos. ■Egyes elméletek szerint a levitáció sem olyan különle­ges, sőt, a perui Nazca si­vatag rejtélyes vonalhálóza­tát talán olyan emberek ké­szítették, akik magasba tud­tak emelkedni, hogy ellen­őrizzék művüket. A Loch Ness-i szörnyről meg sztár­fotó is készült, a könyvben látható is, bár sokan úgy vélik, csak a tófenéki talajt sikerült lencsevégre kapni. Vagy itt vannak a szelle­mek, a kísértetek. Felosztá­sukról, kalandjaikról bőven olvashatunk. Nem minden­napos például az, hogy az 1972-ben, Floridában lezu­hant Eastern Airliines-gép meghalt pilótája és másod­pilótája visszajárt később a Tégijárat hasonló típusú gé­pein ... A londoni Royal színház kísérteiét, a „szürke ■ruhás alakot” a 18. század­tól 1977-ig látták, utoljára egy amerikai, aki azt hitte, hogy a délutáni előadás sze­replőjét pillantotta meg. Pe­dig nem azt. És mit kezdjünk a Polter­geist-jelenségekkel? 1967 vé­ge Németország egy kis vá­rosában szörnyű volt Adam úr irodájában, ahol képek fordultak meg a falon, egy ismeretlen naponta nyolc­vanszor hívta a pontos időt, égők durrantak szét, mázsás szekrények szökdécseltek. Ki­derült, az egyik alkalmazott a részes a jelenségekben. De még ennél is megdöb­bentőbbek azok a képek, melyeken elhunyták szelle­mei láthatók, Lincoln pél­dául vagy megfontolt szél- Jemurák egy portrén, akik viszont a fénykép készítése­kor egyáltalán nem voltak jelen. Megdöbbentő éltűné­sekről kapunk hírt Lorrie Mack, Eric Harwood és Les­ley Riley összeállításából. Mi történt hát a híres phi­ladelphiai kísérletben, ami­kor 1943-ban a haditenge­részet állítólag megpróbált láthatatlanná tenni egy ha­dihajót? Az Eldridge matró­zai, azt mondják, mert az­óta se tudni, szörnyű módon haltak meg, lettek őrültté közben . . . És hát megtudunk még ezt-azt a Bermuda-három­szög rejtélyéről, az elektro­mos emberekről, a fülükkel, hónaljukkal olvasni tudó kí­nai gyerekekről, különleges egypetélyű ikrekről, a hipnó­zisról, a Fülöp-szigetéki gyó­gyítókról, a kanálhajlítgató balkezesekről, a jetiről, a farkasemberekről. De soka­kat érdekelhet a vérző és könnyező képek rejtélye, a NASÁ ufó-konspirációja, és többek szédületes találkozá­sai a föld önkívüli©kikéi. E könyv tehát kiváló ol­vasmány a kíváncsiaknak, stílszerűen azonban főként zimankós, szeles, borzongás délutánon, amikor ösmeret- len szellemek járnak a par­kokban . . . Hodnik Ildikó A halott pilóta visszajár

Next

/
Oldalképek
Tartalom