Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-26 / 25. szám

1991. január 26., szombat uj Dunántúli napló 5 Fenn kívánják tartani a bérleti rendszert Mi lesz a bérföldekkel? Szerepelnek az ipartelepítési és a városrendezési tervekben Már sorjádzik az őszi ve­tésű sárgarépa és mák Pé­csett, a Lőtéri domboknál lé­vő bérföldeken, de betakarit- hatják-e a zöldségeket és más növényeket a kisterme­lők? Nincs-e veszélyben eb­ben a földtörvény nélküli és földfoglalás időszakban ezek­nek a bérleményeknek a sor­sa? A Tszker-nek, a Kertészeti és Parképítő Vállalatnak, va­lamint a bogádi és a gör- csönyi tsz-eknek vannak úgy­nevezett bérföldjeik Pécsett. Ezek a területek szövetkezeti és állami tulajdonban vannak, az utóbbiak esetében a két vállalatnak kezelői joga van a kincstár földjei felett. Tíz­tizenöt éve, vagy régebb óta meglévő, kis alapterületű, az otthoni konyhákba termelő kiskertbérlemények sorsában tavaly állt be változás. A bér­leti díj a duplájára emelke­dett, valamint a bérlők már nem a Pécs és Vidéke Áfész- szal kötik a szerződéseiket, hanem a tulajdonosakkal és a kezelői joggal rendelkezők­kel. A Tsrker, a Parképítő Vál­lalat és a két tsz egy tag­ban adta át a Pécsi Áfész- nak a földeket továbbhaszno- sításra, az pedig kiparcellóz- ta, kiosztotta és a kiskertbér­lőktől mindeddig beszedte a bérleti dijakat, melyekből ter­mészetesen a tulajdonosok is részesedtek. Tavaly már nem volt nyereséges a közvetítő tevékenység az áfésznek, ezért felmondta a továbbhasznosi- tási szerződéseket. A két tsz és a két kezelői joggal rendelkező vállalat most köti meg egyenként a bérlőkkel a bérleti szerződé­seket, és a jövőben is fenn kívánják tartani a bérleti rendszert. A szerződéseket egy év után meg kell újítani, mi­vel ezek a területek szerepel­nek a városrendezési tervben ipartelepítési és építési tel­kekként. Ezért nem is szabad bodegákon kívül más épüle­tet felhúzni, azt is a saját kockázatvállalással, azaz nem jár kártérítés ezekért a fabó­dékért, az elültetett fákért stb. Az viszont jó hír a bérlők­nek, hogy sem az 1945-ös, sem az 1947-es földállapoti tulajdonos nem jelentkezett visszaigényléssel, és a gör- csönyi tsz a földtörvény meg­születése után még el is ad­ná a bérleményeket. A többi területen sem az elkövetke­zendő pár évben indulnának mg beruházások, így még sokáig termelhetik meg kony­hájukba o zöldségeket a bér­lők. Sz. i. Schulverein - Német Nemzetiségi Tanárok Egyesülete Renoválják a Jókai téri sarokházakat Pécsett Tizenkét osztályos oktatási centrum Schulverein néven a bara­nyai német nemzetiségi és kétnyelvű általános és közép­iskolák németül és német nyelvet oktató pedagógusai tegnap Pécsett, a Lenau-ház- ban egyesületet alakítottak A magyarra Iskolaegyesület­nek lefordítható szervezet a tegnapi alakuló ülésén már munkabizottságokat is válasz­tott tagjai sorából. Ezek a bizottságok az egyesület leg­fontosabb célkitűzéseinek és feladatainak kidolgozására, valamint ezek megvalósitásá- ban való aktiv részvételre szerveződtek. A Schulverein elsőrendű fel­adatának tekinti egy tizenkét osztályos oktatási centrum lét­rehozását Pécsen, és ennék az iskolokomplexurrvnak az ok­tatási programjának a kidol­gozását. Ez az iskolaforma az alap- és a 'középfokú oktatás­ra terjedne ki. Ezenkívül a 'külföldről érkező tankönyvek igény szerinti szétosztását, a külföldi partneriskolák közve­títését is magára vállalja az egyesület. Az iskolai keretek közötti hagyományápolás és kulturális rendezvények szerve­zése mellett az oktatók és diákok külföldi ösztöndijainak koordinálását is a szervezet látja el. A pedagógusok kép­zése, valamint a nemzetiségi és a két nyelvű iskolák kö­zötti módszertani munka ösz- szehongolása is szerepet kap a Schulverein munkájában. Az egyesület regionális szin­ten -kíván működni, a környe­ző megyékből is várják az ér­deklődőket és a jelentkező­Értékes falfestményekre bukkantak . Felújításra vár a hajdani tejbisxtró épületé a pécsi Jókai téren Fotó: Profcsxa László Pécs egyik legszebb terén, a Jókai téren két épületet is ki kellett üríteni az elmúlt 1—2 évben. Az 1-es számú házat, o régi fodrászatot a Baranya Megyei Fodrászipari Szövetke­zet és a lakók vegyes üzemel­tetéssel bérlik a PIK-től. Több mint két éve derült ki, hogy a ház megsüllyedt, plafonja meg­repedezett, életveszélyessé vált. Miután kiürítették, másfél évig húzódott a per a PIK és a bérlők között, kinek kell állnia a felújítás költségeit. Tavaly márciusban a bíróság határo­zata tett pontot a vita végé­re: a házat a PIK-nek kell rendbe hozatni. Január óta Nagy Iván pécsi építési vállalkozó dolgozik az épületen. A munka befejezé­sének határideje március, de időközben újabb konstrukciós hibákra bukkantak, az alapot is ki kell javítani. Az épület szerkezetét pedig vonóvasakkal erősítik meg, hogy stabilabb legyen. Amint elkészül, a fod­rász szövetkezet dolgozik itt, de egyelőre kérdéses, milyen profillal. Dunai Mária, a szö­vetkezet elnöke szerint a fod­rászat ugyanis nem nyereséges az utóbbi időben. A 11-es szóm alatt, amelyet a tejivóról ismert mindenki, szintén két éve üres a régi ház és udvara, ahol régebben tíznél is több család lakott. Most szeméthalmok gyűlnek a megrepedezett folak között és az elhanyagolt udvaron, a kül­földi turisták illemhelynek hasz­nálják. Lehangoló a belváros­ban egy omladozó, lepusztult, gazdátlan ház. Pedig sokan talán nem is tudják, hogy az épületben értékes falfestmé­nyekre bukkant a Műemléki Felügyelőség. Az épület a polgármesteri hivatal kezében van, az önkor­mányzat várhatóan még ebben az évben meghirdeti a ver­senytárgyalást, reméljük, lesz, aki fantáziát lát végre a régi ház rendbe hozásában és hasznosításában. Jó lenne, ha lehetőséget találnának majd az értékes középkori leletek bemutatására is. Tröszt É. Hogy jár a legjobban? Ho még nem döntött la­káshitele ügyében, segít ön­nek dönteni a MULTIMIX Kft. számítógépes programja alap­ján a Pécs-Baranyai TIT. Szombaton és vasárnap 10- től 16 óráig várják az érdek­lődőket a Janus Pannonius utca 11. földszintjén. Kiszámítják a tartozás le­hetséges törlesztőrészleteit, s azt írásos formában kézhez adják. Mindehhez az alábbi infor­mációk szükségesek: 1. Tartozás összege 1990. december 31-én (1990. szep­temberi elszámolás alapján). 2. Hitelének eddigi kamata. 3. Havi törlesztőrészlete. Halnap mm ÜJ VDN-bmn HELYI ADÓK A BALATONON Megsarcolják az üdülötulajdonosokat? ♦ VALLOMÁST TETT A ZALAEGERSZEGI GYILKOS Miután feleségét megölte, a parkerdőben keresett menedéket ♦ A berendezés feltalálója, Bógyi Miklós VÍZZEL HAJTOTT AUTÓ? Pécsi iparos szabadalma az aqua-spricc ♦ TÖRVÉNYKÖNYV A SZEXRŐL Nincs semmi mocskos benne, kivéve, ha igazán jól csinálják ♦ AZ ATOMERŐMŰ ÉS AZ IDŐJÁRÁS . Pakson mindig hidegebb van ♦ INDUL AZ ÜJ VDN LABDARÚGÓ KUPASOROZAT Nyolc dél-dunántúli csapat egymás ellen ♦ IDEGENLÉGIÓS KOSARASOK DÉL-DUNÁNTÚLON Kaposvárott csehek, Zalaegerszegen litvánok Nem az önkormányzat ellenében Érdekegyeztető fórum létrehozását tervezik Pécsett / Ki kivel van beszélőviszonyban? Érdekegyeztető fórum eletre hívására szánta el magát a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub csütörtök esti összejövetelén. A klub tagjai - szándékuk sze­rint - a pécsi önkormányzat­nak szeretnének segíteni a fó­rum létrehozásával, melynek lényege lenne, hogy az önkor­mányzat által tárgyalt témák­ban, a testület napirendjéhez idomulva, időről időre egy asztal mellé ültetnék az adott téma szakértőit, a témában érintett dolgozók érdekvédelmi szervezeteit, bizonyos esetek­ben a vállalkozókat, az önkor­mányzat képviselőit, valamint a nyomtatott és elektronikus sajtó munkatársait. Az ÉK pén­teken levélben kereste meg az önkormányzatot, arra kérve a képviselőket, hogy a kezdemé­nyezést karolják fel, sa kerék­asztal munkájában vegyenek részt. * Eddig a hír. Kommentárként az EK csütörtöki döntéséhez csak annyit, hogy magunk - tehát az Új Dunántúli Napló — részéröl mélyen egyetértünk azzal, hogy a meglevő, s vár­hatóan ezután csak növekvő feszültségeket valamilyen úton- módon, a politológusok által tavasz végére, nyár elejére jó­solt robbanás elkerülésének megelőzésére jó lenne valaho­gyan levezetni. Bármennyire is nem tetszik a politikai szervezeteknek, sajnos tény: ők nem lesznek képesek rá. S akármennyire is megha­ragszanak most néhányon, egyre inkább úgy tűnik, hogy a pártok az állampolgárok döntő többségével nincsenek is beszélő viszonyban. (Annál szomorúbb, hogy ez ráadásul nem is rajtuk múlik elsősor­ban .. .) Kérdés persze, hogy a je­lenleg még csak tervekben lé­tező Érdekegyeztető Fórum ké­pes lesz-e céljának eleget ten­ni? Ha a párbeszéd megindul, s a fórum sajtóban közzétett állásfoglalásait az önkormány­zat figyelembe veszi, talán lesz némi remény a konszenzus ki­alakítására.- pauska ­Elfogták a fegyveres postarablás gyanúsítottjait Csütörtök éjjel Budapesten elfog» tők a nyirgyulaji fegyveres posta­rablás gyanúsítottjait a Szabolcs* Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-fö- kapitányság nyomozói. A súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolt Szászi Ferenc 19 éves és Bakos Zoltán 20 éves kocsordi lakosokat őrizetbe vették, ügyükben folytatják a vizsgálatot. Almási Sándor rendörezredes, megyei rendőrkapitány az MTI munkatársának elmondta: a gya* núsitottak január 15-én álarcoson, fegyverrel a kezükben arro kény» izeritették a nyirgyulaji postahiva­tal vezetőnőjét, hogy tegye egy reklámszatyorba a páncélszekrény­ben lévő 300 ezer forintot. A rab­lók magukhoz vették a pénzt, majd motorkerékpárral elmenekültek a helyszínről. Az elrabolt pénzből 100 ezer forintot már elköltötték, •gy részét pedig takarékbetétben helyezték el. Az állam által akazott kárak kárpátlásárél Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban Az állam által az állampol­gárok tulajdonában okozott károk 'kárpótlásáról szóló tör­vényjavaslatról tartottak sajtó- tájékoztatót tegnap délelőtt az Igazságügyi Minisztérium­ban Balsoi István igazságügyi miniszter vezetésével, a tör­vényjavaslat kidolgozásában részt vevő szaktárcák vezető tisztségviselőinek részvételével. Mint ahogy a tájékoztató­ban hangsúlyozottan szerepelt, a kárrendezés több lépcsőben valósul meg. Az első lépcső­ben ez a közeljövőben a par­lament elé általános vitára kerülő törvényjavaslat azokat a tulajdoni sérelmeket kíván­ja orvosolni az okozott károk részleges kárpótlásával, <yne- Jyeket az 1949. június 8-ót követő jogszabályi formában hozott állami intézkedésekkel okoztak. Kárpótlásra csak olyan természetes személy jo­gosult, aki magyar állampol­gár, illetve akit az állampol­gárságától való meglosztással összefüggésben ért vagyoni sérelem bármilyen tulajdoni tárgy tekintetében. Elsősorban a volt tulajdonost, halála ese­tén leszármazottját, leszárma­zott hiányában azt a túlélő házastársat illeti meg a kár­pótlás, aki a volt tulajdonos­sal mind a sérelem elszenve­désekor, mind a tulajdonos halála időpontjában élt., A kártérítés mértékének megállapításához az elvett vagyon elvételkori értékét kell megszorozni egy inflációs szor­zóval, és az így kapott érték meghatározott kulcs szerinti csökkentett részére tarthat igényt a volt tulajdonos. (Az inflációs szorzó 1949-es elvé­tel esetén 7,5.) A kárpótlás nem pénzben, hanem kárpótlási jeggyel tör­ténik, amely bemutatóra szó­ló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az ál­lammal fennálló követelést névértékben megtestesítő, ka­matozó értékpapír. A kárpát- jegy az államadósság mindenkori kamatával a tör­vény hatályba lépésétől kez­dődően, de a felhasználás ösz­tönzésére csak a kibocsátásko­ri naptári negyedév el­ső napjától számított három évig kamatozik, s ez a kamat tőkésíthető. Termőföld esetén a kár mér­téke a tiszta jövedelem, az aranykorona-érték 1000, illet­ve egy másik változat szerint 750 lorintos szorzata. A kár­pótlási jegy a birtokosát nem készpénzre, hanem az állami vagyon megvásárlására jogo­sítja fel meghatározott va­gyonérték erejéig. A kárpót­lásra jogosult természetben, vételi joggal élve igényelhet földet kárpótlási jegyéért, ha az adott közigazgatási terü­leten állandó lakhelye van, és kötelezettséget vállal a ter­mőföld hasznosítására. A kárpótlás mértéke a kár mértékének alapulvételével egy sávosan degressziv kul­csokat tartalmazó táblázat szerint kiszámított összeg, amely tulajdoni tárgyanként és volt tulajdonodként maxi­mum 5 millió forint lehet. Ma­gyarán: minél nagyobb o kár mértéke, annál kisebb hánya­da „térül meg" a kárpótlás­sal. Ezt a konstrukciót, a kár­pótlás részlegességét többek között az ország anyagi hely­zetével, teljesítőképességének korlátozott voltával indokolták a sajtótájékoztatón, mint ahogy a javaslatban szerep­lő időbeli határt is, amely az egypártrendszer első parla­mentje első ülésnapjának a dátuma. Dunai Imre együtt ^lási \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom