Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-25 / 24. szám
1991. január 25., péntek aj Dunántúlt napló 3 Sikonda a bányászoké (is) marad Agyúval verébre? Beszéljünk a lényegről Szakmai vita kerekedett a Pécsi Nemzeti Szinház körül a társulatban, a városi önkormányzat kulturális bizottságában és a Napló hasábjain. A legvitatottabb téma - azon a nyilvános színházi fórumon is, amelyre egyesek között Barbarczi László, a kaposvári színház igazgatója is meghívást kapott - Bagossy Lászlónak, a Pécsi Kisszínház (volt Nyári Szinház) igazgatójának javaslata, mely szerint a nagyszínház megnyitása után a kamarában önálló prózai társulatot kellene szervezni, s hogy a különböző tagozatok - művészi és anyagi okokból - önállóan működjenek. Bagossy László az alábbi cikkben válaszol, s ezzel mi a vitát lezártnak tekintjük. (A szerk.) A bányásztársadalomban, különösen Kamion és Pécsett aggodalmat keltett, mikor december 13-án az Új Dunántúli Napló arról tudósított, hogy Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter Komlón jártakor felajánlotta az ön- kormányzatnak hasznosításra a si'kondai éjjeli szanatóriumot, mondván, ,,az egészségügyi intézmény kiválóan alkalmas arra, hogy egy rekreációs idegenforgalmi központ bázisa legyen”. A hitre szinte azonnal reagált a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, az ország különböző bányavállalatai, Göncz Árpád köztársasági elnök Surján Lászlónak Átalánydíjas autószerviz Pécsváradon Új szolgáltatással bővítette tevékenységét a Várad Kft. Pécsváradon. A korszerűen felszerelt szakműhelyben január elejétől bevezették az átalány- díjas gépkocsijavítást, illetve ellenőrzést. Az átalánydíj fejében minden hónapban rendszeresen felülvizsgálják és ellenőrzik a gépkocsikat. Elvégzik a műszeres gyújtásállítóst, CO-mérést, szelephézagállítást, fényszórók beállítását és a szükséges időkben olajcserét bonyolít, kívánságra egyéb szükséges kisebb javításokat is. A tulajdonos a helyszínen személyesen is ellenőrizheti a végzendő munkálatokat, és meg is várhatja, míg a kocsiia elkészül. Minden szerződő féllel megállapodnak abban is, hogy amennyiben újabb ügyfelet hoz a kft.-hez, akkor az éves átalánydíj összegéből 5 százalékot visszatérítenek. Sántha László Gyógypedagógiai Kamara alakult Huszonhárom baranyai gyógypedagógus kamarát alakított szerdán. Az érdekvédelmi szervezetet elsősorban azért hívták életre, hogy ily módon is részt vehessenek a gyógypedagógiai tevékenység színvonalának javításában, ösztönözzék a képzés és az intézményhálózat reformját. Vállalják a fogyatékosok képviseletét nemcsak az oktatónevelő munkában, hanem az utógondozásban is. A megyei kamara működését szeretnék kiterjeszteni a déli régióban, emellett szorgalmazzák a kamarai törvény mielőbbi megalkotását. irt levelében pedig „fatális tévedésről" ír. A Komlói Újság január 23-i száma több illetékest is megszólaltat az ügyben, s megállapítja: „Úgy tűnik, a helyzet kezelése most a szakszervezet és az önkormányzat kezében van”. Még ugyanezen a napon Sikondán megbeszélésre ültek össze az érdekeltek: Tóth József komlói polgármester, Kó- czi József, a BDSZ aletnöke, o Mecseki Szénbányák, a Mecseki . Ércbányászati Vállalat szakszervezetének és a szanatóriumnak a vezetői. A vélemények ütköztetése, az érdekek egyeztetése után sikerült mindenki számára megnyugtató megoldást találni. (Folytatás az f. oldatról) félelmüket és ellenvetésüket fejezik ki a hajléktalanoknak a környékükön való elszállásolása miatt. — Csak az nem írta alá, akit éppen nem találtak otthon — közli az indulatokat kiváltó épülettel szomszédos ház egyik lakásában élő Sántáné Nagy Adél. — A tévében is látható, hogy italra van pénzük a hajléktalanoknak. Szemben egy fiatalasszony, Andrea 'héthónapos gyerekével marad egyedül ötezer forinttal, a férjét most viszik katonának. — A Katóéknál a második gyereket várják, és négyezer forintot fizetnek az albérletre. Miért nem az ilyeneken segítenek — kérdezi a szintén a Bittner utca 78-ban lakó Hahn 1991. évben az eddigi módon, költségvetési támogatással az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt üzemel a szanatórium, biztosítva mindenekelőtt a bányászatban dolgozók és Komló lakosságának rehabilitációját, utókezelését, folytatva a gyógyító és megelőző tevékenységet. Ez az év ugyanakkor módot nyújt arra, hogy a jövőre vonatkozó tervéket előkészítsék. Komló Város Önkormányzatának az az elképzelése, hogy az intézmény jellege, a gyógyászati tevékenység, s a mecseki bányászok számára biztosított eddigi szolgáltatások maradjanak meg, ugyanakkor vállalkozás lehetőségét is vizsgálják. A szanatórium Györgyné. — Legyen inkább ingyenkonyha a sok kisnyugdíjasnak. A Magdi néni is itt, a harmadik lakásban egyedül él, mi segítünk neki, ha rosz- szul von, Pécsbáinyára kell rohanni orvosért. Kifelé meinet a leendő átmeneti szállás udvarában éppen tűzifát rakodnak le egy teherautóról. — Mégis csak idehozzák őket, miért ígértek fűt-fát — sietnek hozzánk előbbi beszélgetőpartnereink —, nekünk nem mondanak semmit. Hetven évet megéltem, de félek, hogy mi lesz itt. Kutyát veszünk — teszi hozzá szomorúan. . — Sok rokkant bányász is lakik erre. Ekkora telepet orvos nélkül hagyni?! Eleget dolgoztak ezek az idős, beteg emberek, hogy megérdemeljeA gyógyszerellátás jelentős javulását ígérték január végére az illetékesek. A napokban arról hallhattunk, hogy a fővárosban már tapasztalható is ez o változás, mi pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy mikor érzékelhetjük mindezt Baranyában is. A Hungaropharma gyógyszergazdálkodási osztályának vezetőjével, Pöltz Ist- vánnéval beszéltünk, aki elmondta, hogy ezen a héten és a jövő héten is érkezik szállítmány Baranyába, a Gyógyszertári Központba. A kamionok azonban elsősorban hazai készítményeket hoznak. A volt szocialista országokból származó készítmények közül hióesetleges bővítésével, korszerűsítésével, a magas fokú szakmai színvonal és a természeti adottságok gyógyturizmus kialakítását tennék lehetővé, mely Ibár komoly tőikét Igényelne, jelentős bevételhez is juttatná az önkormányzatot. Megnyugodhat tehát a több ezer bányász, akik számítanak ró, hogy a nehéz munka elkerülhetetlen következmé nye it Sikondán továbbra is orvosolják, megnyugodhat Komló lakossága, mely szintén részesült a szanatórium szolgáltatásaiból, s remélhetőleg köny- nyíthet helyzetén a ‘rendkívül nehéz helyzetben lévő komlói önkormányzat is. nek valamit — mondják a közeli buszmegállóban. A 80 éves Strung Ferenc annyit tesz hozzá: nem mindennap, de legyen orvosi rendelés. Sz. J. * Az önkormányzati szakbizottságok folyamatos egyeztetéssel keresik mind a környékbeliek, mind a város számára legelfogadhatóbb megoldást az orvosi rendelő és az átmeneti női szállás ügyében. A jövő héten kedden döntenek abban, hogy milyen funkciót kap az épület, és erről tájékoztatják a borbálatelepieket. Az önkormányzat - és a Támasz Alapítvány képviselői délután 5 órára várják a környékbelieket a Bittner Alajos -utca 80. szám alatt. nyolt Corinfarból február elején és még márciusban várható szállítmány, utána viszont a hatóanyag-tartalmában azonos hazai készítménnyel, a Corda- flexszel helyettesítik. A hiánycikkek listáján szereplő - szintén a volt szocialista országokból származó - gyógyszerek közül sajnos, változatlanul nincs többek között Rudotel, Salbuthamol spray. A szerződéseket a napokban megkötötték, az első szállítmányok március végéig várhatók. Kivéve az Algopyrint, amit alapanyagból itthon, a gyógyszer- tárak is elő tudnak állítani. Az alapanyagot megrendelték. T. É. Az általam „kirobbantott" színházi vitában illő végre megszólalnom, annál is inkább, mert a városházán lezajlott szakmai „vitán” kellő fegyelmezettséget tanúsítottam, s keveset szóltam. Nehéz is lett volna, hisz Szegvári Menyhérten kívül érdemben nem nagyon szóltak a kérdésről. A Budapestről érkezett „nehéztüzérség" - Babar- czyval az élen - beérte azzal, hogy bolseviknak, szakmaitlan- nak minősítette elképzelésemet, mások személyeskedő megjegyzéseiről nem is beszélve. Mennyivel célravezetőbb lett volna, ha Babarczy kétségkívül jelentős szakmai tekintélyét azzal erősíti, hogy ismerteti a Színház c. folyóiratban megjelent elképzelését: „. . .Valószínű, hogy a nagyobb és kulturáltabb városokban — Pécsett, Győrben - a külörilé- le tagozatok elöbb-utóbb any- nyira elválnak egymástól, hoqy önállósulnak. . . Ezek óriási társulatok, és nem biztos, hogy együtt kell maradniuk." (Színház, 1991. január). Ezt a véleményét előlünk elhallgatta, mert nem azért jött ide, hoay velem egyetértsen - hiszen dolgozatomban magam is e kérdés körül forgolódom hanem, hogy kifejezze felháborodását bolsevista módszereink miatt, mellyel meg akarunk fosztani egy társulatot attól a lehetőségtől, „hony egy úi helyzetben szabadabban és nyuaodtahban kifejthesse az elkéozeléseit". De mi okozta a nagy felháborodást? Talán az, hogy kétségbevontam a színház mechanikus támogatósának gyakorlatát. Úgy ítéltem meg, hogy a színházi szerkezet racionalizálásával fel lehet szabadítani oly összegeket, melyekre kétségtelenül szükség lesz az új színházépület belépésekor. Ezek a racionalizálások természetesen a tartalmi munkára is ráférnének, de ezt én dolgozatomban teljesen elkerültem. Mert azt gondoltam: ezt az autonóm tagozatok vezetőinek kell megoldani. Kétségtelen persze, hogy az önkormányzatnak benyújtott plusz 50 milliós igény egyszerűbben orvosolja a színház gazdasági nehézségeit, de engedjék meg nekem, hogy az ilyen megoldást erkölcstelennek minősítsem a várossal, a lakossággal szemben. A sajtóban s a városházán is gyakori kérdés volt, van-e jogcímem egy ilyen elképzelés felvázolására. Ami a kérdés személyeskedő részét- illeti (amatőr, kívülről jött stb.), nem szorul magyarázatra, hisz több mint tizenöt éve dolgozom itt, s kb. tíz éve egy társulat nélküli hivatásos színház igazgatója vagyok. Azonkívül .pécsi adófizető polgár! Ide fizetem az adómat — szemben a színház nem pécsi lakosú művészeivel -, ennélfogva jogom van a város és a színház érdekében szót emelni, s arra is, hogy elképzelésem érdemi megvitatásban részesüljön. Mind a szakma, mind a nagy nyilvánosság előtt. Nos, a szakmával nincs sok gond, mert ők nagyon gyorsan és szervezetten összegyűltek, hitet tettek a régi szisztéma mellett, hűségnyilatkozatot Lengyel György igazgató mellett, dilettánsnak, szakmaitlannak nevezve elképzelésemet anélkül, hogy részletes cáfolatot adtak volna a felmerült kérdésekre: tudnok-e működni?, mennyi pénzért?, hány bemutatóval?, mekkora adminisztrációval?, milyen elvárható műszaki háttérrel az általam elképzelt autonóm tagozatok. Részletes álláspontomat szívesen kifejtettem volna itt is, azon a társulati ülésen is, melyen a művészek az általuk ismeretlen koncepciómról titkosan szavaztak, ha odaengednek, vagy a közönség előtt, ha a színház művészei elfogadják az Értelmiségi Klub meghívását. Nem vettem volna rossz néven, ha szembetalálom magam a jövőt illető, a gazdasági nehézségeket alternatívan kezelő programjukkal, de sajnos, ilyen a színház vezetésének nincs: Lengyel György azt mondja- azért, mert erre senki sem kérte fel. (No comment.) Helyette a színház vezetője két dologra koncentrált: a színház művészei lehetőleg ne kerüljenek elképzelésem közelébe se a szakmai, se a szélesebb nyilvánosság előtt. Másrészt, hogy a kulturális bizottságot megfélemlítse az elmúlt társadalmi struktúrában már jól bevált tekintélyelv bevetésével. Ezzel az erődemonstrációval lehet, hogy sikerült megfélemlíteni bizottságot, színészt, de remélem, utoljára befolyásolja egy város kulturális, művészi jelenét és jövőjét. Egy ilyen frontális védekező támadást a félelem, az elbizonytalanodás indokolhat, ami kétségtelen jelen van az egész ország színházi életében. Elsősorban azért, mert a szakmának sem átfogó, sem egyedi elgondolása nincs a régihez való görcsös ragaszkodáson kívül - egy-két kivételtől eltekintve - a továbblépést illetően. Másodsorban azért, mert a színházvezetők kinevezése az önkormányzat kezébe került, mint ahogy ezt Szabó István, a Színházművészeti Főosztály vezetője kifejtette a vitán, s megerősítette a struktúraátalakítás • elkerülhetetlenségét. Kár, hogy az egyébként korrekt tudósítás az Új Dunántúli Naplóban ezt a tényt nem írta le. A magam“' részéről - a saj- .tó hasábjain — lezárva a szakmai vitát: hiszem azt, hogy a színház racionális szerkezeti átszervezésével kitermelhetők azok a költségek, melyek az új színházépület belépéséhez szükségesek; hiszem, hogy mindentől függetlenül azonnal el kelT indítani a jelenlegi struktúra lebontását; remélem, hogy ön- kormányzatunk nem engedve a megfélemlítési kísérleteknek, felnő a város tradicionális értékeinek megőrzéséből és ■ továbbfejlesztéséből adódó feladatokhoz. A kultúra támogatása olyan szellemi és anyagi eszközöket teremt, mellyel nemcsak a színház, hanem a kulturális szféra valamennyi ágát is védi, életben tartja és továbbfejleszti. Bagossy László Nesze neked, carborobot! Patthelyzetbe kerültek ázok az intézmények, vállalatok, amelyek a kényelmesnek tűnő önadagolós, barna szén félhasználására épülő car- borobotot állították a hagyományos kazánok helyére. Daraszenet ugyanis egyszerűen nem lehet kapni. Fagyszabadságra kényszerülnek vállalatok? Tanítási szünet lesz néhány iskolában? A pécsi TÖZÉP december 17-én kapott 585 mázsát, január 12-én pedig 560 mázsát Oroszlányból. Felsőgal- láról 60 tonna daraszenet ígértek decemberre, a mai napig nem érkezett meg a szállítmány. Dr. Gellért Ferenc telepigazgató-helyettes elmondta: a lelőhelyek állítólag többségében meddőt termelnek, és először a szerződéses partnereiket elégítik ki, továbbá a mosott, rostált dara osztályozását akadályozza a hideg idő. Nem biztatják a pécsieket: tízezer mázsát el tudnának adni Oroszlányban 1 óra alatt, akkora az igény. Ez a hiány nemcsak Baranyát, de Tolna és Somogy megyét is sújtja, ott ugyanez a helyzet. Kilátás? Talán külföldről érkezik szállítmány.- Itt állok és magyarázkodom mások helyett — mondta dr. Gellért Ferenc. - Hódmezővásárhelyről. Szegedről keresnek. Kablár János Tiltakozó levél a polgármesteri hivatalnak Buszra várók a borbálatelepi végállomásnál Fotó: Proksza László Vihar a hajléktalanok körül Borbálatelepen Hazai gyógyszereket hoz a kamion
