Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-24 / 23. szám

1991. január 24., csütörtök aj Dunántúli napló A fő- és ikerállomások díja A távközlés 1991. február 1-jétől életbe lépő hatósági árvái to zá sava I kapcsolatban az elmúlt napokban több félre­érthető információ jelent meg a lapokban. Ezért a Magyar Távközlési Vállalat tájékoztat­ja az előfizetőket, hogy az előfizetési díjak összegét a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium február el­sejétől a következők szerint változtatja meg: Ha a távbeszélő készüléket a szolgáltató adja, főállomás esetében az előfizetési díj 120 forintról 270 forintra, ikerál­lomás esetében pedig 100 fo­rintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélő készülék az előfizető tulajdona, főállomás­nál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfize­tési díj. A Magyar Távközlési Válla­lat az árváltozásokról vala­mennyi előfizetőjét írásban is tájékoztatja. Végső búcsú Demény Páliéi Mély részvéttel vettek végső búcsút Demény Páltól, az MSZP országgyűlési képviselő­jétől szerdán, a rákoskeresz­túri temetőben az Országgyű­lés, az MSZP képviselői, egy­kori börtöntársai, tisztelői, családjának tagjai. Hegedűs B. András, a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottsá­ga nevében beszélt, majd Kéri Kálmán nyugalmazott ve­zérőrnagy, országgyűlési kép­viselő tisztelegve búcsúzott a képviselőtárstól, akit a gyá­szolók sokasága kísért utolsó útjára. Alkotmány- bírósághoz fordul a Vasas Szakszervezet Alkotmánybírósághoz fordul a Vasas Szakszervezet a fel­emelt lakáshitelkamatok, a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások, valamint a szakszer­vezeti tagdíjak teljes adómen­tessége ügyében — erről dön­töttek a szakszervezet orszá­gos titkári értekezletén szer­dán, a vasas székházban. A szakszervezet vezetősége úgy gondolja, hogy a tagságát rendkívül hátrányosan érintő problémák jogi oldalról meg­támadhatók - a szakszerve­zetek már megszavazásakor is ellenezték a kölcsönök vissza­fizetési feltételeinek ilyen jel­legű megváltoztatását -, ezért megpróbália Alkotmánybíróság útján elérni azok módosítását, vagy legalább enyhítését. A beadványokat két héten belül juttatják el az Alkotmánybíró­sághoz. Legfőbb gond a földkérdés Helyben a segítség Jegyzői fogadónapok Nagykozárban, Bogádon, Romonyán és Magyarsarlóson Nem kell Nagykozárra, a körjegyzőségre járniuk ezentúl ügyes-bajos dolgaikkal a bo- gádi, romonyai és magyar­sarlósi embereknek. A falvak igénye alapján jegyző jár majd ki az említett falvakba dr. Ásvány Lajos személyé­ben, aki kéthetente helyben szolgál jogi tanácsokkal, se­gít különböző beadványok megszerkesztésében, és képvi­seli a lakókat peres ügyeik­ben. Első fogadónapját kedden tartotta Magyarsarlóson dr. Ásvány Lajos. A völgyben fek­vő, gyönyörű kis falu tetején, a templom melletti elöljáró- sági hivatalban fogadta a sar- lósiakat. — A magyarsarlósiaknak több gondjuk is van, amiben se­gítséget várnak — mondja a jegyző. — Itt a több mint 300 ember zacskós vizet iszik, nincs megoldva az infrastruk­túra, a közlekedés, az iskola, hogy csak a legkirivóbbakai említsem. Én segítek nekik a falu költségvetésének összeál­lításában, és természetesen az emberek egyéni problémáiban is. Legtöbbjük a földkérdés ügyében fordul hozzám. Itt is, ahogy más falvakban, szinte mindenkit sérelem ért, pa­naszkodnak, és várják a föld tulajdonjogának rendeződését. Sokan érdeklődnek a kárpót­lási és rehabilitációs ügyek­kel kapcsolatban is. Beszélgetésünk alatt egy népviseletbe öltözött asszony érkezik. Kiteregeti papírjait, és röviden előadja, mi bántja: „nem értem én ezt". Dr. Ás­vány Lajos segítségével azon­ban 10 perc múlva megnyu­godva távozik, hiszen mint ki­derült, kevesebb földadót kell fizetnie idén a tavalyi aszá­lyos idő miatt. Szinte a ke­zébe adja a kilincset a kö­vetkező érkezőnek. Ismét egy asszony jön, akinek már is­meri az ügyét a jegyző: férje hirtelen beteg lett, és nincsen, aki keressen a családban. Jo­gi segítség azonban erre is van, a képviselőtestület a rokkantositásig segélyt fizet nekik. — Tudja, ez a munka na­gyon emberközeli — folytatja dr. Ásvány Lajos. - Én '59 óta dolgozom államigazgatás­ban, mindvégig Pécsett, csak most járok ide a falvakba. Nem nagy teher, mert autó­val közel van, télen, mikor csúszik az út, akkor meg busz- szal jövök. Az pedig külön öröm számomra, hogy 30 év után ügyiratok helyett most emberekkel foglalkozhatom. A nagykozári, bogádi, romonyai és magyarsarlósi embereknek pedig nagy könnyebbség, hogy nem őket küldözgetik, ha va­lami gondjuk akad, hanem von valaki, aki kijön hozzájuk. Pataki Veronika Óriási az érdeklődés a garancia nélküli hitel iránt Egy hete lépett érvénybe o Budapest Bank Rt. és az Ipar­testületek Országos Szövetsége (IPOSZ) vezetőségének meg­állapodása, melynek értelmé­ben az ipartestületek tagjai három nap elteltével 100-500 ezer forint hitelt igényelhet­nek, s máris mintegy 600 kis­iparos nyújtotta be kérelmét az ország különböző bank­fiókjaihoz. Ezek alapján ed­dig 80—100 millió forint hitelt utaltak ki, további 200 millió forintot pedig az elkövetkező két-három napban folyósítanak. Szűcs György, az JPOSZ el­nöke elmondta: a vártnál is nagyobb érdeklődés azt mu­tatja: a kisiparosok számos fi­nanciális gonddal küzdenek. Eddig elsősorban o kisebb vál­lalkozók vették igénybe a fél­éves lejáratú, évi 35 százalé­kos kamatozású hitelt. Általá­ban 100-200 ezer forintra van szükségük és ezt anyagvásár­lásra, forgóeszköz bővítésre, kisebb gépek, berendezések megvásárlására, illetőleg a már megkezdett beruházásaik gyorsabb befejezésére fordít­ják. Az eddig beérkezett igé­nyek alapján elmondható: a legtöbben Borsod, Hajdú-Bi- har, Pest, illetőleg Veszprém megyében fordultak az ipar­testületekhez, segítségüket kér­ve. Gondot okoz azonban - fejtette ki az IPOSZ elnöke, hogy nagyon sok teljesen kez­dő vállalkozó is igényt tart a hitelre. Sokan ugyanis úgy gondolják, ha állampolgári jogukkal élve a helyi önkor­mányzatoknál kiváltják a vál­lalkozói igazolványt, és belép­nek a helyi ipartestületbe, máris jogosultak a kölcsön felvételére. Márpedig ez nem így van, az ipartestületek mi­nimális feltételül szabják, hogy legalább féléves gyakorlattal rendelkezzék a vállalkozó. A megalapozatlan hiteligények kivédésére ' egyes ipartestüle- téknél, s ehhez van joguk, kétéves vállalkozói gyakorlatot szabtak feltételül — mondotta az IPOSZ elnöke. Megalakult a nyugdíjasok megyei kamarája Elfogadták az alapszabályt, több egyesülettel, klubbal bő­vültek, s ezzel tegnaptól tény­legesen működik a Nyugdíja­sok Pécs Városi és Baranya Megyei Kamarája. A csatla­kozásról és az alapszabályról határozó összejövetelt - több mint húsz nyugdíjasklub, egye­sület több ezer tagját képvi­selők jelenlétében - tegnap délelőtt tartották Pécsett, a Váradi Antal utcai Vasutas Művelődési Házbon. A kama­ra a már működő szervezetek önállóságának sérelme nél­kül, összehangoltan akarja képviselni az önkormányzatok­nál nyugdíjasok érdekeit. E célból háromfős vezetőséget választottak Bojtor László, Traj Ferenc, Steinhöler Károly sze­mélyében. A tegnapi tanács­kozáson állást foglaltak ab­ban, hogy szorgalmazzák a pécsi, illetve a megyei szociá­lis érdekegyeztető tanács mi­előbbi létrehozását. A Nyug­díjasok Pécs Városi és Bara­nya Megye Kamarájának szék­helye: Pécs, Geisler Eta u. 15. Ide várják azon klubok, egye­sületek jelentkezését, akik csatlakozni szeretnének hoz­zájuk. Jánosi Engel Adolf Emlékbizottság alakult Komlón Az elmúlt évtizedek sajátos történelemszemléletének kö­szönhetően ma már meglehe­tősen kevesen tudják, hogy ki volt Jánosi Engel Adolf. A re-' formkor hajnalán született, és a kiegyezés utáni időszakban magyar nemesi rangot kapott vállalkozóról sokáig nem volt ildomos beszélni sem. Pedig a II. világháború előtt Pécsett és Komlón viselte nevét egy- egy utca, sőt az utóbbi tele­pülésen- szobrát is felállították. Jövőre lesz száz éve, hogy Engel Adolf a Komló környé­kén fellelt szénkibúvásökat szakemberekkel megvizsgáltat­ta, majd azok tanácsára bá­nyatelek adományozását kér­te, és hozzá kezdett egyik legnagyobb vállalkozásához: a föld mélyében rejlő fekete­szén kíbányászásához. A Kom­lói Honismereti és Városszé- pítö Egyesület az évforduló­hoz kapcsolódóan egy olyan emlékbizottságot hozott -létre, amelynek célja Jánosi Engel Adolf munkásságának megis­mertetése, a velekapcsolatos dokumentumok összegyűjtése, közreadása. Az emlékbizottság kezdemé­nyezi az Engel-szobor újbóli köztéri elhelyezését, és hogy ismét utcát nevezzenek el ró­la Komlón. Terveik szerint február 6-án — Jánosi Engel Adolf születésének 171. évfor­dulóján — a városi könyvtár­ban életét, munkásságát be­mutató kiállítás nyílik, augusz­tus végén pedig tiszteletére emlékülés lesz. F. D. A gyógyítás a orvos és a beteg közös ügye A l’ermészet'gyógyászat' lehetőséget is ki kell használni Pécsett az Orvostudományi Egyetem előadója zsúfolásig megtelt tegnap délután. A padokban egymás mellett szo­rongott orvos és beteg. Dr. Sarkadi Adóm, a Németor­szágban élő orvos-természet­gyógyász, az eppenbrunni Vi­ta Natura Klinika igazgató­főorvosának előadását hallgat­ták a természetgyógyászatról. A városi önkormányzat egészségügyi bizottsága a ter­mészetgyógyászattal szembeni kétségek eloszlatására, a PO- TE rektorának egyetértésével előadássorozatot szervez. Első alkalommal dr. Sarkadi Adóm beszélt o német természetgyó­gyászat helyzetéről. Elmondta: Németországban ma nagy di­vat a természetgyógyászat. Jól szervezett a képzési rendsze­re. A Vita Natura Klinikán, Eppenbrunnban többek között biológiai rákkezeléssel, a kró­nikus bőrbetegségek gyógyító­Halló! Komlói Rendőrkapitányság? Míg Czukor Jánossal, a Komlói Rendőrkapitányság vezetőheiyettesével beszél­gettünk, kollégáinak egy ré­sze éppen helyszínelésen volt. Egy sorozat jellegű bűncselekmény végére te­hettek pontot, leleplezték azt a főképp fiatalkorúak- bál álló csoportot, melynek tagjai az utóbbi napokban kis gumicsővel és feszítő­vassal settenkedtek az au­tók körül. és tíz esetben „szívták le" belőlük az üzemanyagot. Ez az eredményesen zá­rult nyomozás már az 1991- es statisztikájukat javítja. Egy rövid értékelés erejéig azonban visszatekintettünk az elmúlt évre is. A komlói­aknak ugyanis a legjobb eredményességi mutatót si­Uj helyen, jobb feltételekkel Felderítő' munkájukkal tavaly a legeredményesebbek voltak - 1400 bűnügyben folytattak nyomozást került elérniük 1990-í>en a megye kapitányságai között. Az ismeretlen elkövetőjű bűncselekmények 63,2 szá­zalékára derítettek fényt. Hogy minek köszönhető ez a kiemelkedő eredmény? Czukor János szerint rész­ben a kollégái túlfeszített munkájának másrészt an­nak, hogy jelentős szerve­zési módosításokat hajtottak végre a múlt évben. Például parancsnoki beosztásokat szüntettek meg, többeket végrehajtó szolgálatba he­lyeztek át. így aztán való­ban több rendőr kerülhetett az utcára. Talán a bűncselekmények számának az átlagosnál szerényebb mértékű (19,7 százalékos) növekedésére is ez lehet a magyarázat. Min­denesetre így is 1400 bűn- cselekmény elkövetéséről szereztek tudomást tavaly a kapitányság illetékességi területén. A kriminológusok szerint országosan megdup­lázódik 1991-ben ,o bűn- cselekmények száma, várha­tóan a tavalyi 320 000-ről 650 000-re emelkedik. Tehát (bár tavaly igen íjál dolgoz­tak) idén “a bűnözés soha nem tapasztalt „hullámve­réseivel" kell megküzdeni Komlón is.- Ebben a helyzetben mennyire lehetnek optimis­ták? — Az eddigi, áldatlan ál­lapotokkal együttjáró „mun­kásszállói albérletünkből" hamarosan új helyre köl­tözünk. A város központjá­ban levő tűzoltólaktanya mellett épül az új kapitány­sági épület, ahol lesz meg­felelő fogda, bűnjelraktár, bűnügyi laboratórium és még a nyomkövető, kábí­tószer- és robbanóanyag­kereső kutyák számára is külön-külön szállást bizto­síthatunk. Jelentős segítség számunkra az az alapítvány is, amit a város polgármes­tere hozott létre a bűnmeg­előzés és vagyonvédelem céljaira. Ennek ellenére azt mondom, hogy nem lehe­tünk optimisták. Minden­esetre küzdünk az ár el­len . . . Balog N. sóval foglalkoznak, de alkal­mazzák a fójdalomterápiát is. A biológiai rákkezelés nem teszi feleslegessé a sebészeti beavatkozást, a sugárterápiát, a gyógyszereket. — A természetgyógyászatnak is megvannak a maga határai — emelte ki többek között előadásában Sarkadi Adóm —, a tapasztalatra, a megfigye­lésekre épül. Nem tüneti, ha­nem oki kezelés. Többek kö­zött a tradicionális gyógymó­dokat: az akupunktúrát, az ayurvédát is alkalmazza. A súlypontot a megelőzésre és az utógondozásra helyezi. Együtt gyógyítja1 a beteg em­ber testét és lelkét, megpró­bálja visszaállítani a termé­szet és az egyén közötti egyensúlyt. Orvos és betege együttesen keresik o gyógyu­lás lehetséges útjait, hagyo­mányos és természetgyógyá­szati terápiákkal egyaránt. — Magyarországon ma a ter­mészetgyógyászatot sehol nem oktatják — mondja dr. Zad- ravecz György, az önkormány­zat egészségügyi bizottságá­nak elnöke. — Meg kell is­mertetni az orvosokkal és a laikusokkal egyaránt a termé­szeti gyógymódokban rejlő le­hetőségeket. A természetgyógyászat nem csodaszer, csak egy lehető­ség. Az egész emberre figyel, és a jelenlegi egészségügyi ellátással szemben, beteg és orvos közös ügye. Ezt a szem­léletmódot kellene megtanul­niuk az orvosoknak is. Em­berközpontúvá kell válnia a betegellátásnak. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények spe­ciális tanfolyamokat indít a leendő családi, házi orvosok képzésére is, ahol a szakis­meretek mellett szociális és pszichológiai ismereteket is nyújtanak nekik. Erre az ön- kormányzat a városi költség- vetésből szeretne egymillió fo­rintot fordítani. Sz. K. X Dr. Ásvány Lajos körjegyző fogadóórát tart a magyarsarlósi elöljáróságon Fotó: Proksza László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom