Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-17 / 16. szám

1991. január 17., csütörtök uj Dunántúli napló 3 Szinhaxi liftes Nyugodt légkört az alkotó munkának Befejeződött az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Döntés a nyugdíjakról (Folytatás az 1. oldalról) év augusztus 31-ig terjessze elő. A módosítás érvényessé­gének tisztázására összehívták az ügyrendi Bizottságot. A berekesztett határozatho­zatal után az Országgyűlés 206 egyetértő, 51 ellenző sza­vazattal és 19 tartózkodással elfogadta a Társadalombizto­sítási Alapról és annak költ­ségvetéséről szóló törvények módosítását. A plenum több mirt 30 módosító javaslat kö­zül alig néhányat fogadott el. Az egyik legjelentősebb vál­toztatás az volt, hogy a kor­mány június 30-ig köteles ja­vaslatot tenni a Parlamentnek az ellátások mértékének és összegének évközi emeléséről, /az infláció mértékének és a nettó átlagkereset alakulásá­nak figyelembevételével. A szavazást követően elren­delt szünetben ült össze az ügyrendi Bizottság, amely hosszas ülésezés után úgy határozott: önálló módosító indítványként szavazásra bo­csátható a költségvetési bi­zottság módosító javaslata, amelyet a társadalombiztosítá­si- és a nyugdíjjárulékkal kap­csolatban nyújtottak be. A testület a szavazás során úgy (határozott, hogy a 10 és 20 év közötti szolgálati idővel rendelkező, a nyugdíjkorhatárt elért személyek résznyugdíjra jogosultak. Nyugdíjuk annyi­szor két százalékkal csökken, ahány évvel a szolgálati ide­jük 20 évnél kevesebb. A nyugdíjalap A képviselők elfogadták azt az indítványt, hogy amennyi­ben az öregségi nyugdíj ősz- szegének alapját képező havi átlagkereset 12 000 forintnál több, akkor a 12 001-14 000 forint közötti átlagkeresetrész 80 százalékát, 14 001-től 16 000-ig 70, 16 001-től 30 000-ig 60 százalékát kell fi­gyelembe venni. 30 001 forint­tól 10 ezer forintonkénti nagy­ságrendben további 10-10 százalékkal csökken a megál­lapítás alapjául szolgáló ke­resetrész. A 80 ezer forint fe­letti átlagkeresetrész 5 száza­lékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Döntöttek arról is, hogy a különféle ellátások emeléséről, illetve a havi átlagkereset legnagyobb összegéről a kor­mány csak az Országgyűlés határozata alapján intézked­hessen. Ugyancsak elfogadták azt a módosító indítványt, hogy az 1968 előtt gyermeket szülő nők szolgálati idő-ked­vezményben részesüljenek. Az egészséges gyermeket felneve­lő anyák szolgálati ideje egy, a tartósan beteg vagy fogya­tékos gyermeket felnevelő szü­lőké másfél évvel növekedjen. A képviselők egy másik hatá­rozatukkal hatályon kívül he­lyezték azt a rendelkezést, amely a munkásmozgalomban 1945 előtt eltöltött éveket szol­gálati időként vette figye­lembe. Az Országgyűlés a kora es­ti órákban 243 igen, 2 nem szavazat ellenében, 4 tartózko­dással fogadta el a társada­lombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot. A nyugdíjemelés — minimum 1000 forint Következő napirendként a nyugdíjemelésekről döntött a törvényhozás. A négy alterna­tíva közül nagy többséggel a 'kombinált, úgynevezett „C”- változat mellett voksoltak a képviselők. Ennek értelmében a nyugdíj- emelésnél alapvetően a szol­gálati idő érvényesül, de fi­gyelembe veszik - a szociális szempontok mellett — a nyug­díjban eltöltött évek számát Is. Mégpedig oly módon, hogy aki 5 éven belül ment nyugdíjba, annak 8 százalék­kal, 5—15 éven belül 9 száza­lékkal. és aki több mint 15 éve ment nyugdíjba, annak 11 százalékkal növelik járadékát. A nyugdíjmegállapítás alapjá­ul szolgáló munkaviszony idő­tartama szerint a következő­képpen differenciál a határo­zat: 10-19 év közötti szolgá­lati időnél 13 százalékkal. 20-29 év között 14 százalék­kal, 30-39 év között 16 szá­zalékkal, míg 40 év feletti munkaviszonynál 18 százalék­kal emelkedik a nyugdíj ösz- szege. Az országgyűlési határozat értelmében a nyugdíjemelés mértéke nem haladhatja meg a havi 3000 forintot, ugyan­akkor nem is lehet kevesebb havi 1000 forintnál. A gyes és a családi pótlék összege Az elfogadott határozat ren­dezi a gyermekgondozási se­gély kiegészítésének kérdését is. Eszerint a gyermekgondozá­si segélyhez folyósított jövede­lempótlék összege, valamint a gyermekgondozási díj minimu­ma havi 900 forinttal emelke­dik a jövőben. A plénum utolsóként a csa­ládi pótlékról szóló törvény módosításáról döntött, kisebb módosításokkal elfogadva a kormány előterjesztését. A döntés szerint a családi pót­lék havi összege egygyermekes családnak 2170, egygyermekes egyedülállónak 2570, kétgyer­mekes családnak ugyancsak 2570, kétgyermekes egyedül­állónak 2900, három és több- gyermekes családnak ugyan­csak 2900, valamint a három és többgyermekes egyedülálló­nak 3000 forint gyermekenként. A plénum döntése szerint a tartósan beteg vagy fogyaté­kos avermek után 3900 forint családi nótlék iár, akkor is, ha nevelőszülő gondozza. A Parlament — amely a jö­vő héten folytatja munkáját - ezt a törvényjavaslatot 244 egyetértő, 2 ellenző szavazat­tal, egy tartózkodással fogad­ta el. Az Országgyűlés idei első, rendkívüli ülésszaka szerdán este háromnegyed hatkor fe­jeződött be. Délre harangoznak Megérkezett az ebéd Drávakeresztúrra Fotó: Kóródi Gábor Színházi fórumot tartottak kedden Pécsett, a városi ön- kormányzat épületében: a Pé­csi Nemzeti Színház, ponto­sabban Pécs városa színházi struktúrájának átalakítása volt a téma, az a három javaslat, amely felvázolta egy új szer­kezet körvonalait. Időben a legelső - és legvitatottabb - Bagoss y László, a Pécsi Kisszínház (egykor Nyári Szín­ház) javaslata volt. Eszerint a rekonstrukció után a nagyszín­házban kapnának helyet a balett, az opera és a színhá­zi értelemben vett klasszikus drámák (a musical, operett is), míg a mostani kamara­színházban egy másik prózai tagozat működne, amely a Harmadik Színházzal és az Egyetemi Színpaddal együtt játszana a Kisszínház Anna utcai színpadán és a stúdiók­ban is. A tagozatoknak önálló művészeti vezetőjük lenne, az épületek üzemeltetését önálló igazgatóság végezné. Dr. Bé- csy Tamás egyetemi tanár ter­vezete támogatta a külön kis­színház ötletét, Vincze János, a Harmadik Színház igazga­tója viszont drámai, zenés- és táncszínházát képzelt el a két épületben. A vitán a színházi szakma pécsi és országos képviselői mellett több orszá­gos és helyi lap, rádió, tévé munkatársa is megjelent. Az öt és félórás ülésről csak vázlatosan lehet szólni. Csordás Gábor, a kulturális bizottság elnöke elmondta: tájékozódni akarnak szakkér­désekben, hogy megalapozott anyagot vigyenek a közgyűlés elé. Nem kívánja megkérdője­lezni a színház működését, de megváltoztak azok a társadal­mi körülmények, amelyek közt a mostani struktúra kialakult. A bizottság minden lehetséges eszközzel támogatja a színhá­zat, de nem támogatja a kor­szerűtlenséget, az alacsony hatásfokkal működő szerveze­teket, ezért „nyomatékosan ajánlja" a túlcentralizált szín­házi szervezet átalakítását. Nem kíván művészi döntések­be beleszólni, de most az a kérdés: lesz-e elég pénz a színház működtetésére. Újfajta támogatási rendszerre van szükség: versenyeztetni kejl egymással bizonyos intézmé­nyeket. Székely Gábor, a budapesti Katona József Színház igazga­tója „alapvetően nem értett egyet” az elhangzottakkal. Sem azzal, hogy a színház ideológiai válságban lenne, sem azzal, hogy a színházak nem működnek hatékonyan. Bagossy dolgozata - szerinte — sok jó gondolatot, de szak­mai hiányosságot is tartalmaz. Babarczy László, a kaposvári színház igazgatója emlékezte­tett arra, hogy a magyar szín­ház Európába való betörése éppen a Pécsi Balettel kezdő­dött. Ha a színházat pl. egy kórházzal versenyeztetik a pénzért, akkor az nem más, mint a kultúra felszámolásá­nak rejtett ideológiája, mond­ta. Azt pedig, hogy mert ke­vesebb a pénz, ezért átszer­vezünk, egyenesen bolsevik gyakorlatnak nevezte, mire Csordás Gábor sajnálkozott azon, hogy szavai félreértésre adtak alkalmat. Babarczy László semmiféle átszervezést nem javasolt most, de azt igen, hogy támogassák az új színházi kezdeményezéseket egy majdani, szerves átalaku­lás reményében. Vincze János részletesen kifejtette javasla­tait. Kadelka László, a buda­pesti Nemzeti Színház fő- üqyelője lehetetlennek és mű­vészetellenesnek tartotta a nagyszínház és a kamara szétválasztását. Törőcsik Mari színművésznő a Színés^kamara nevében emelt szót amellett, hogy az önkormányzat támogassa a színházat, hiszen „a gazda­gok" nem járnak színházba, a nézők többsége pedig már nem tud többet fizetni a mos­taninál. LampI Lajos, a Szín­házi Dolaozók Szakszervezeté­nek elnöke nem vitatva a vál­tozások szükséaesséqét, meg- fontoltsáqot kért: bizonytalan- sáa lett úrrá a színházban. Átszervezés lehetséqes később, de erre eayik dolgozatot sem tartja megfelelő alapnak. Dö­me Sándor, a szakszervezet titkára az „ésszerűtlen pucs- csok” ellen foglalt állást. Bé- csy Tamás nehezményezte: nem hiszi el a közvélemény, hoqy valaki nem személyes okból, hanem ügyekért áll ki. Szerinte jót tenne a művészi munkának, ha kisebb csopor­tok jönnének létre. Lázár György, a Madách Színház üqyvezető igazgatója nyugodt légkört sürgetett, biztonságot a színészeknek — a mostani vita előkészítetlen, mondta -, s hozzátette: nem ismerik eléggé a színészek és a né­zők véleményét az átalakítás kérdésében.---------------------- « ­S zegvári Menyhért, a PNSZ rendezője nem érti az átszer­vezés indítékát, szerinte az új szerkezet működtetése három­szor annyiba kerülne, mint a mai, és a tervezetet részle­tesen elemezte. Javaslata, hogy ne zárják le a vitát: mindenkinek az az érdeke, 'hogy jól működjön a pécsi színház. Két pécsi színész véleménye. Moravetz Levente leszögezte: a színház vezetői nem szórják a pénzt. Farkas István bízik abban, hogy a társulat, amely kiböjt ölte az átalakítá-s nehéz éveit, megkapja a jo­got arra, hogy kipróbálja ma­gát az új helyen - spontán változások úgyis várhatók a pécsi színházi életben. Lé- nárt András, a Bóbita és Tóth Sándor, a balett veze­tője a jelenlegi struktúra mellett voksolt; Szabó István, a Közoktatási és Művelődési Minisztérium munkatársa sze- rintaz állam már döntött: ad pénzt az önkormányzatoknak. És ha például Pécsett az ön- kormányzat támogatásával létrejönne egy újabb színház, az ezzel megszerezné a 'jogot az állami támogatásra, mon­dotta. Lengyel György, a PNSZ igazgatója leszögezte: a struktúraváltoztatás ötlete anyagi okokból fogalmazódott meg, de a három javaslatból egyik sem adott megalapo­zott számításokat a működte­tésre. Mindhárom javaslatot művészileg megvalósíthatat- lan-nak nevezte. Kijelentette: amennyiben nincs iránta bi­zalma az önkormáyzatna'k — ötéves megbízásának félide­jében - levonja a következ­tetést, de kéri, hogy a társu­latot mindenképpen óvják a megrázkódtatásoktól. Bagossy László megismétel­te dolgozatában kifejtett vé­leményét: amikor az ország rossz helyzetben van, nem kérhetünk több pénzt. Az ő javaslatai arról szólnak, mit 'kellene tenni a hatékonyabb működtetéséért, különösen, ha a kért pénz esetleg nem fo­lyik be. Az ő dolgozata nél­kül nem került volna elő ez a kérdés, bár ekkora nyilvá­nosságot nem 'kívánt néki. Kitartott a tagozatok önálló­sága mellett, és szűkkörű vi­tát javasolt ebben a témában. Leszögezte: csak ellenkezést tapasztalt, mit nem lehet ten­ni, ahelyett, hogy a résztvevők arról beszéltek volna: mit akarnak tenni. Nyíltak a kiskapuk Oráva- keresztúron, itt is, ott is idős emberek jelentek meg a ha­rangszóra, kezükben éthordó. Egyhelyre tartottak, a busz­megállóhoz. — A mama nem tud főzni, ő is beteges -, rajzolgatott a földre botjával a bácsi. A 88. évemet gázolom. Jó, hogy így gondoskodnak rólunk. Az ebéd változatos és sokat adnak. — Mit lehet ma 25 forintért kapni? - tódította egy néni. — özvegy vagyok, könnyebb így és megéri. A megkérdezettek szinte mindegyikének gyermekei, uno­kái vannak. Messze elkerül­tek? - kérdeztem. Az idős asszony jutott előbb szóhoz. A gyerekeim Pécsett és Drávátokon laknak, külön családjuk van, dolgoznak, nem jöhetnek mindennap. Nem megyek el 'hozzájuk lakni, el­piszmogok itt a ház körül, a megszokott helyemen. Bete­gék vagyunk, egyedül nem tudjuk ellátni magunkat. Ez az ebéd nagy segítség, kö­szönjük annak, aki kitalálta. — Így egy öregember. — Mi len­ne velünk, ha ez nem lenne? A beszélgetés észrevétlenül ka­nyarodott át a fiatal évekre, a rengeteg munkára, a tsz-re. Körben megérkezett az ebédet szállító kocsi. Zöldbableves sok tésztával, krumplifőzelék sült hússal. Tisztességes adag. Ét­hordót váltottak, és szétszé­ledtek ebédelni. A kiskapuk sorra becsukódtak. Pintér Józsefné, Drávakeresz- túr polgármestere tette helyé­re a dolgokat. Az étkeztetés nem szociális alapon történik, hanem a drávafo-ki tsz ked­vezményéről van szó. A 11-ből 10 öreg tsz-tagként élte le az életét, ott voltak már az ala­pításnál. Huszonöt forintért kapják az ebédet, mint az ak­tív dolgozók. Nyugdíjukból ezt még tudják vállalni, sőt büsz­kék rá. A 11. tag, aki nem a tsz-'ben dolgozott, 50 forintot fizet. Hétfőtől péntekig érke­zik így a meleg ebéd. Majd­nem mindegyiküknek van hoz­zátartozója, de messzebb él­nek, hétvégeken tudnak csak eljönni. Nekik is megnyugvás, hogy közben valaki gondos­kodik az öregekről. Sz. L. I. Az ülés nem szűkölködött önismétlésekben, vádaskodásokban, közbeszólásakba-n, bár többen tanúsítottak józanságot, önmérsékletet, és a 'levezető elnökök is igyekeztek határok közt tartatni az indulatokat. Ezekből a sajtó­nak is kijutott, mint amely félreértett, fé'lre- hal'lott és téves információkat közölt. '('Mintha bizony mindig, mindenki, aki nyilatkozott az újságban és a büfében, pontosan fogalmazott volna, és nem változtatta volna meg a vé­leményét.) És nem éreztünk különös örömöt azért, mert ezen a -fórumon — a sajtó 'közbe­jötté nélkül is — volt elég félreértés. De ifel kell eleveníteni, -hogyan -kezdődött ez a -vita a nyllväinossäg előtt. Több felszólaló firtatta ugyanis a 'kezdeteiket, -de „ne boly­gassuk" 'intelem m el a 'levegőben hagyták a kérdést. Tehát. December közepén hallottuk a pletykát egy -új társulat ötletéről és 'Bagossy László átszervezési javaslatáról. -Kérdésünkre nyilatkozott ő is, Gsardás Gábor is, -Lengyel György is. Az „ügy", amiről szűk körben már régóta beszélteik, ily módon kipattant, és -nem lehetett nem 'foglalkozni vele. Az önkormány­zat kulturális 'bizottsága kezdeti tétovaság után a lehető legjobb megoldást választotta: -meghallgatta a terveket támogató és ellenző -szakembereiket, hogy kellő felelősséggel for­málhassa meg véleményét. A Napló pedig in­terjúkat közölt mindkét féltől. Ha vo-lta'k egy­általán olyanok, akik titokban -szerették volna lebonyolítani ezt az átszervezést, bizonyára nem örültek „a szertelen és mega-IOpozatla.n nyilván osságnak", ahogy az egyik hozzászóló fogalmazott. De mekühk fneggyőződésünk, hogy a bizottsági és a sajtóbeli nyilvánosság hatására előnyükre változtak a java-s'latok. Az Üj Dunántúli INap-ló -nem egyik vagy másik színházi -struktúra, hanem a jó légkör­ben, jó produkciókat létrehozó színházi ala­kulat elkötelezettje: a 'keddi vita azt sugallta, hagy -ez - egyelőre legalábbis — az eddigi felállásban biztosabbnak Játszik. Ami nem je­lenti azt, hogy az eddiginél takarékosabb, ha­tékonyabb gazdálkodásra ne lenne szükség, úgy hogy az -ne -menjen a 'művészi színvonal rovására. Gárdonyi Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom