Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-16 / 15. szám

1991. január 16., szerda uj Dunántúli napló 9 I Pécsújhegyi hírek Építik a vízvezetéket, szennyvízcsatornát Nagyon jó hír: megkezd­ték a munkát Pécsújhegyen, épül a vízvezeték és a szennyvízcsatorna. Az itt élők több évtizedes vágya került valóban közel a megvaló­sításhoz. Sok-sok vita, pénzhiány, tárgyalássorozat után most ■mór konkrét 'hírekkel szol­gálhatunk: két cég, a Fo­dor és Társai Kft., valamint az Otium Kft. nyerte a mun­kát több mint tíz jelentke­zőből. Vállalták, hogy 1992. december 15-re kompletten átadják a vízvezetéket és a szennyvízcsatornát azzal, hogy e nagy munka hatvan százalékát még ebben az évben befejezik. Terveik szerint idén az ősz elejére végeznek azo­kon az útvonalakon, ahol az autóbuszok közlekednek, mert azzal a feltétellel dol­goznak, hogy a tömegköz­lekedést a legkevésbé za­varják, illetve jól szervezet­ten megoldható legyen a forgalomterelés. Tehát az építkezés ütemezésének ez az . egyik alapvető szem­pontja, illetve az is, hogy a meglévő fogadótól kezdik a munkát, hogy sorra kap­csolhassák be a szolgálta­tásba az utcákat. A cégek azt ígérték, hogy minden családot időben ér­tesítenek az utcabizalmikon keresztül az építkezés őket érintő állomásairól. A rendszeres tájékoztatást tartja egyik alapvető fel­adatának Balázs Dezső is, aki a Pécsújhegyi Viziköz- mű Társulat elnöke, hi­szen minden itt élő csalód­nak személyes ügye ez a kétszázmillió forintos épitke- rés, miután pártánként száz­ezer forinttal járulnak hoz­zá. A százezer forintot egyébként tíz év alatt, évi tízezer forintos részletekben, minden év szeptember 15-ig kell befizetni, természetesen lehet részletekben is. A beruházás költségének nagy része, száztizmillió fo­rint az érdekeltségi hozzá­járulásból, valamint a pé­csi önkormányzat kilencven- millió forintos támogatásá­ból áll. A társulat 47 mil­lió forintos hitelt vett fel igen kedvező kamatra, hogy elindíthassák a munkát, be­szerezzék a szükséges építő­anyagokat. Természetesen ez a hitel nem érinti a lakos­ság százezer forintjait. Ez a portánkénti hozzájárulás ugyanis nem változhat, csak a közgyűlés jóváhagyásával. Megnyugtató az is, hogy az önkormányzat kezességet vál­lalt a társulat működéséhez. A társulat vezetése min­den pénteken este 6-tól 7-ig fogadóórát tart a Bor utca 4-ben (postacím: Pécs 1., Pf.: 131), hogy megismerje a kéréseket, panaszokat, vé­leményeket, amelyekben in­tézkedést, döntést az intéző bizottságtól várhatnak a pecsújhegyiek. Gáldonyi M. Az utcabizalmik Balázs Dezső, Barázda u. 48., Karlovics Károlyné, Koksz u. 25., Tóth Lászlóne, Deák F. u. 106., Koósz Margit, Bartók B. u. 62., dr. Hprvath Csaba, Kakukk u. 2., £ozsa Béla ,Bor u. 23/1., Kuba Lászlómé, Mező u. 3., Fekete István, Kakukk u. 10., Takács István, Fátyol u. 4/1., SchIitt Józsefné, Fátyol u. 8., Pánics Vendel, Pala­hegyi út 38/3., Hamerli Emil, Palahegyi út 45., Tóth Im-ré- né. Deák Ferenc u. 29/1., Szabó Sándor, Szirom u. 10., Aszmann József, Szöcs­ke u. 4., Barna István, Rez­gő u. 21., Shwartz Károly, Nagykozári út 14., Flórián István, Hamvas u. 4„ Eizier Lajos, Arasz u. 12., Keresz­tes Ambrus, Bor u. 82., Cselle László, Bor u. 71., Kovács Lajos, Bor u. 76., Schmidt József, Bor u. 24., Havasi László, Présház u. 2/1., Bo9nyák Jenő, Fekete­rigó u. 1. Az illetékes véleménye Mennyibe kerül a tasakos víz? ..Lemondtók a drága zacs­kós vizet Drávakeresztúron" címmel, írás jelent meg az Üj Dunántúli Naplóban. A cikkben szerepel, hogy a lite­res zocskós vizet az eddigi 17 forint helyett 20 forintért kapják a foluban. Weininger Attila, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat igaz­gatója a következőket mondja el a víz-árral kapcsolatban:- Az újságcikkben megje­lent árral szemben 7,50 forint a tasakosvízdíjunk (ez sem kevés!). A tasakos víz ára a teljes költség és a kiszállított tasakos víz hányadosaként képződik. A fajlagosan magas ór csomagolókapacitásunk kis­mértékű leterheltségéből adó­dik. 1991-ben az infláció mérté­kének megfelelően várható (kb. 30 százalék) a tasakos víz árának emelkedése. Eddi­gi számláinkat a d róva foki tanács egyenlítette ki, ne;m tudjuk, hogy terhelték a cikk­ben nevezett települést, Drá- vckeresztúrt. Nem volt szavazás A helyi közlekedés díjának megállapításáról tanácskozott legutóbbi ülésén a komlói ön­kormányzat. A városatyák több órás vita után végül is tudo­másul vették a Pannon Volán előterjesztését, igaz, szavazás nem volt, ettől függetlenül a helyi közlekedés ára február 1-jétől emelkedik. A busz­jegyért 75, az egyvonalas ha­vi bérletért 128, az összvona- las és a Tanuló-Nyugdíjas bérletért 110 százalékkal fizet­nek többet a komlóiak. A he­lyi menetjegy 8 helyett 14 fo­rint lesz, az egyvonalas bér­letért 320, az összvonalasért 420, a nyugdíjas-, illetve a tanulóbérletért 105 forintot kérnek. Változatlan színvonalon IBUSZ-utak Komlóról Egy évtizede, hogy jelenlegi helyére költözött a komlói IBUSZ-iroda, ezért idén telje­sen felújítják, korszerűsítik. A tervezett lépést persze nem­csak az idő múlása indokolja, hanem az is, hogy a vásárló­erő gyöngülése, a konkurencia egyre erőteljesebb megjelené­se mindenképpen szükségessé tesz némi változást. Komlón ez oly formában je­lentkezik, hogy a hagyományos utaztatás mellett szállásbizto­sítással, jegyárusítással, ren­dé zvényutak, 'Szakmai progra­mok szervezésével és banki tevékenységgel is foglalkoz­nak. Sőt, mint Kemény Árpád, a komlói iroda vezetője el­mondta, szolgáltatásaikat idén szeretnék tovább bővíteni. Eb­ben egyébként sokat segít majd, hogy az irodát az idei év etső felében új, korszerű számítógéppel szerelik fel. A szakmai programoknak már tavaly nagy sikere volt. A Komló környéki .mezőgazda- sági üzemekből verbuválódott résztvevők Ausztriában az ál­lattenyésztés és a zöldségter meiés tapasztalatait tanulmá­nyozhatták. Az IBUSZ-utak egy része változatlanul Komlóról indul, akárcsak a nyári üdü lések. Az utóbbira az utazás történhet csoportoson, vagy egyénileg, az utazási iroda ellátást, szállást és programot biztosít. A komlói irodában büszkén mesélik: minden tavalyi prog­ramjuk jól sikerült, egyetlen panasz sem fordult elő. Ép­pen ezért szeretnék, ha idén is minél több visszatérő utast üdvözölhetnének. Egyetlen csoportot sem engednek el tolmács, vagy utaskísérő nél­kül. Gimnáziumi alapítvány Egy magát megnevezni nem kívánó komlói polgár 160 000 forintos alaptőkével alapít­ványt hozott létre a nyolcosz­tályos gimnázium támogatásá­ra. A komlói Nagy László Gimnáziumban a tervek sze­rint az idei ősztől kezdődik az új típusú képzés. Az ala­pítvány főként a nyelvi okta­tás segítését tűzte ki célul. A befolyt pénzből oktató esz­közök beszerzését, a nyelvi képzés technikai színvonalá­nak emelését tervezik. Mint a másik három komlói alapít­vány, ez is nyitott, bárki csat­lakozhat hozzá. N kazinczysok sikere Két éve folyik számítógépes könyvviteli oktatás a komlói Kazinczy Ferenc Szakközép- iskolában. Az. iskola diákjai nemrég országos számítógé­pes- versenyen vettek részt a több fordulós játékban a dön­tőbe jutottak. Az erőpróbán 29 csapat vett részt, a komlóiak alkalmazott számviteli, könyv­viteli programjukkal az élen végeztek. A növekvő munkanélküliség a város legnagyobb gondja Interjú Tóth József polgármesterrel Tóth Józsel komlói polgár- mester a katedrát cserélte fel a polgármesteri székkel, még­pedig egy olyan időszakban, amikor meglehetősen -nehéz feladatok előtt áll a város. A szénbányászat válsága, a növekvő munkanélküliség, a pénztelenség, a szociá­lis gondok egyre na­gyobb súllyal nehezednek er­re a 32 ezer lakosú telepü­lésre. Mit tehet egy ilyen helyzetben egy alig pár hó­napja megválasztott polgár- mester, milyen tervei, elkép­zelései vannak? — Hivatalba lépésem kis kellemetlenséggel kezdődött. Még be se fejeződött a vá­lasztás, amikor a városháza előtt kisebb tömeg gyűlt ösz- sze. Mondanom se kell, nem ünnepelni jöttek, hanem rög­tön kérdőre vontak: mi a vé­leményem a taxisblokódról ? Volt, aki úgy rontott nekem, mintha én is évekig élősködő­je lettem volna a társada­lomnak. — Hogyan látott munkához e kellemetlen, közjáték után? — Bár az önkormányzatnak nem nagyon van" beleszólása, hogy ki hogyan gazdálkodjon, melyik üzem vagy vállalat mit csináljon, mégis első és leg­fontosabb feladatomnak tar­tottam, hogy a komlói cége­ket meglátogassam. Minden­hova persze nem tudtam el­jutni, de ezt február végéig mindenképpen pótolni fogom. Hogy miiért van erre szükség? Azért, mert a város egyik leg­súlyosabb gondja a munka- nélküliség. Ennek kapcsán több dologra is fel kell ké­szülnünk. Például, hogy tud­juk kezelni ezt a helyzetet, segítsünk azokon, akik az ut­cára kerülnek. Karácsonykor már rendeztünk egy szeretet- akciót, és megnyitottuk a me­gyében elsőként az ingyen­konyhát is. Ez is része az el­képzeléseinknek, meg az is, hogy szeretnénk a szociális alapot idén megnövelni. Bár az önkormányzatnak erre nem­igen lesz pénze, de minden­képpen törekszünk, hogy új munkahelyek létesüljenek Kom­lón.- Pénz nélkül mit tudnak tenni? — Megpróbálunk kapcsola­tokat teremteni, tájékozódni, közbenjárni a helyi üzemek, vállalatok és vállalkozók ér­dekében, hogy fenn tudják tartani magukat, vagy tudja­nak terjeszkedni. A cél min­denképpen az, hogy meglévő munkahelyeket megőrizzük, az emberek ne kerüljenek az ut­cára. Ennek érdekében szeret­nénk szorosabb kapcsolatba kerülni a hazai és a külföldi tőkével. Nagy gond, hogy cé­geink elvesztették a kelet-eu­rópai piacokat, illetve olyan helyzetbe kerültek, aminek kö­vetkeztében megnehezült szá­mukra a piacszerzési lehető­ség. A British Mining remél­hetően hamarosan elvégzi a város átvilágítását, ennek is­meretében szeretnénk Komló­ról egy olyan ajánlást készí­teni, amit több nyelvre lefor­dítva, el lehet küldeni külön­féle országokba. Az ipar fej­lesztése, a meglévő kapacitá­sok jobb kihasználása azt je­lentené, hogy a város az ösz- szes munkaerőt felszívhatná. — Mit tud tenni az új ön- kormányzat azért, hogy a vá­ros komfortosabb legyen? — Segítjük, támogatjuk a magánszektort, lehetőséget nyújtunk a vállalkozók szá­mára, hogy versenyhelyzetbe kerülhessenek. Például jelent­kezett egy maszek cég, hogy a szilvási városrészben gyógy­szertárat létesítene, megpró­bálunk alkalmas helyiséget ta­lálni hozzá. Szeretnénk, ha még idén felépülne az új ABC a körtvélyesi városrész­ben, ahova egyébként a táv­közlési vállalat egy alközpon­tot szerel fel, ezzel valame­lyest ott is bővülhet a háló­zat. Tervek szerint a város­részben idén megkezdődik az óvodaépítés, amelynek befeje­zése 1992-re várható. Mindenképpen gondolkod- -nunk kell, hogyan helyezzük új alapokra a lakásgazdálko­dást. Valószínű, hogy a bér­lakások egy részét eladjuk, hogy a befolyt pénzből azo­kat az utcákat, lakónegyede­ket felújíthassuk, ahol ez ége­tően szükséges. A következő négy évben egyébként több­ezer lakást kell felújíttatnunk. Elképzelhető, hogy a hőerőmű meg tudná oldani az egész város távhőellátását, ha les» hozzá kellő lakossági támo­gatás, igyekszünk ezt is elő­mozdítani. Régi álom volt a- városban a helyi televíziózás megszervezése, úgy néz ki, hogy jövőre talán ez is meg­valósulhat. A lapos tetejű épületek beépítésére, az ivó» vízellátás biztonságosabbá té­telére ugyancsak vannak ter­veink. Ferenci Demeter Néhány gondolat Komló címeréről Komló 1971-ben kcpta meg jelenlegi címerét, Sinka Mátyás alkotását. Fölötte az idő el­járt, sőt már megalkotásakor is több ponton erőltetett volt. így nem igaz, hogy Komló hét dombra épült. A település magja, a történeti óközség, ma a belváros, egy szűk völgy­ben kapott helyet. A hajdani bányásztelepülések sem férnek a hét dombon el. Anélkül, hogy állást kíván­nék foglalni a kérdésben, pusztán választékbővítésként jegyzem meg, hogy van olyan, nyomtatásban megjelent nyel­vészeti vélekedés, miszerint a település neve jelentheti a ,.csapás", „kivágás" fogalma­kat. (A csapás szó itt „út" ér­telemben fordul elő!) Szere­pelhet a Komló szó régi alak­ja, „halom", „tető", „csúcs" jelentésben is. 1971 előtt Komlónak nem volt címere. Az, hogy most a valamikori pecsétcímert kezdik ilyenformán használni, több kérdést is felvet. így az Üj Dunántúli Napló 1990. decem­ber 5-i számában találhatót, ahol településünk pecsétcíme­re mellett a következő olvas­ható: „Lehet, hogy ez az 1728- as címer nem a legszerencsé­sebb választás, jobbat egyelő­re nem találtunk . . .” Valóban nem a legszeren­csésebb választás! Arról pedig már a Napló sem tehet, hogy az 1728-as évszám tévedés. Említeném a megformáltság kérdését is. Egy néhány centi­méter átmérőjű pecsét nyilván nem lehet olyan gazdagon dí­szített, nem tartalmazhat any- nyiféle elemet, mint egy nála sokszorta nagyobb cimerpajzs. A pecsét jellegénél fogva szí­neket sem tartalmaz úgy, mint a címer. Megfontolandó és el­döntendő, hogy ezt a kénysze­rűségből szegényebben formált címert kel I-e átvenni vagy esetleg kell-e bővíteni valami­vel. A pecsétcimer kérdésével kapcsolatban, immár csak ér­dekességként is megjegyzem, hogy az Országos Községi Törzskönyvbizottság 3591/1948. számú leirata Komló községet azért fedte meg, mivel .,. . . Komló község kétféle cí­meres pecsétet használt". A leírás szerint az egyik kez­detleges ábrázolásban zöld alapon álló emberalakot mu­tat, jobb kezét csípőjére teszi, bal kezében pedig ágat tart. Körirata: „Sig Dorf Komló". A másik, s ezt idézném: „Egye­nesen álló csücsköstalpú paizs vörös mezejében lebegő heral­dikai vadember, lombővvel, fe­jén lombkoszorúval, jobb ke­zét csípőjére támasztja, kö­nyökben meghajlított bal kezé­vel egyenes karót fog, amely­re komlóinda kúszik fel. Az emberalaktól jobbra egy tőből növő hármasinda van, a Két szélső inda az emberalak csí­pőjéig, a közéoső könyökma- gassógig ér. Ennek a pecsét­nek. a körirata: Sigillum Pagi Komló 1726". Megjegyzem, hogy az első pecsét legrégibb ismert elő­fordulása 1791. Létezik olyan feltevés, hogy az emberalak bal kezében kard van. A törzskönyvbizottság arra kérte Komlót, hogy foglaljanak állást, hogy melyik címeres pecsétet akarják használni. A település képviselőtestüle­te 1948. augusztus 24-i ülésén egyhangú határozattal úgy döntött, hogy a .másodiknak le­írt pecsétet fogadja el hivata­losnak. Kérdés, hogy az 1948-as döntést mennyire kell most fi­gyelembe venni. Immár csak a teljesség ked­véért: volt Komlónak még másik pecsétje is. Ezen a vo­nalkázással jelzett földön egy csizmás, sújtásos ruhás alak áll, kezében ággal (tollal, karddal?). Az 1870-ben először előforduló pecsét felirata: „Komló község pecsétje”. Cserdi András Áz Intéző Bizottság dr. Horváth Csaba, Kakukk i u. 2., Rózsa Béla, Bor u. | 23/1., Kuba Lászlómé, Mező Balázs Dezső, Barázda u. 48., Karlovics Károlyné, I Koksz u. 25., Tóth Lászlóne. Deák F. u. 10ó., Koósz Margit, Bartók B. u. 62.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom