Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-13 / 12. szám
Víz hozza az áramot Szóre Tiboick Pécsett, a Dí mitrov utca 36-ban már két éve küszködnek az árammal. Azzal az árammal, ami akkor is jelen van a családi házban, ha áramtalanította a DÉDASZ az épületet. Nem tudni, honnan érkezik, de ha megnyitják a csapot, ha für- denek, kisebb áramrázás éri a családtagokat. Mint kiderült, a többszöri szakmai helyszínelés után, az áram erőssége nem nagy, 8- 10 Volt, időnként 25 Volt. Ilyenkor csíp, bizseregtet a víz. Vihar alkalmával ez a hatás nem erősödik. Leginkább az emeleti részen érezni az áramot hozó víz kellemetlen hatását. Azt is megtette Szóre Tibor, aki karosszérialakatos, hogy égőket szerelt fel a vízvezetékekre, és azok folyamatosan égtök. Sőt, ha megnyitották a vízcsapokat, akkor erősebben világítottak. A szakemberek szerint nem kell félni, a feszültség nem nő tovább, bár nem DÉDÁSZ-os, elektromos szakemberek azt állítják, hogyha változik a víz savas vagy lúgos jellege, veszélyesen is nőhet a feszültség. Szóréék nem fogják fel kedélyesen a helyzetet, ami ellen semmit sem tudnak tenni. Még akkor sem nyugodtak, ha ez az áram ingyen van. Feltehető, hogy a környékben valaki egy szobai berendezést rosszul kötött egy vizes részre. Cs. J. Kommunikációs menedzserek képzése Szolnokon A hazoi felsőoktatás újdonságaként kommunikációs menedzserek képzését kezdik meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán. Az ötlet abból a tényből fakad, hogy a piaci viszonyok egyre markánsabb érvényesülése az ország gazdaságában mind jobban felértékeli a hírközlés és híradás jelentőségét. A posztgraduális képzésre január végéig jelentkezhetnek mindazok, akik valamilyen felsőoktatási intézményben diplomát szerezték. Az oktatás három féléves időtartamra koncentrálódik. A hallgatók elsajátíthatják a szükséges közgazdaságtani, marketingkommunikációs, szervezési és számítástechnikai ismereteket, de szerepelnek a tematikában olyan tantárgyak is, amelyek az etikett és a protokoll szabályaival, az új médiák üzleti életre gyakorolt hatásával, valamint a védjegy- és versenyjog tudnivalóival foglalkoznak. A képzés az elméleti alapokon túl a résztvevőknek olyan gyakorlati ismereteket — cégalapítás követelményei, réklám- és sajtómunka - ad, amelyek alkalmazása nélkülözhetetlen e tevékenység során. A hallgatók a főiskola oktatási rendszerének megfelelően félévenként adnak számot felkészültségükről, államvizsgaként pedig szak- dolgozatot kell megvédeniük. Gazdag művészeti kiállítás Siófokon Kunffy Lajos, a somogytúri nemesi kúria hajdani művész tulajdonosának gyűjteményes tárlata tekinthető meg elsőként a három teremből álló időszaki kiállításon, amit a tavalyi év végén alakítottak ki a siófoki Kálmán Imre Emlékmúzeumban, A múzeum idei tervei között szerepel Danes Ildikó, Gerő Kázmér, Horvát János, Szervátius Tibor és Wirtz Adóm tárlatainak a megszervezése is. Három megye - három vélemény □r. Szűcs József Rövid véleményt kértünk a nemrégiben megvólosztott megye» önkormányzati elnököktől. Témánk könnyen kitalálható. Arról kérdeztük őket, mi Tesz, mi lehet a feladata a megyei önkormányzati testületeknek, tisztségviselőinek és munkatársainak. Dr. Szűcs József, a Baranya megyei közgyűlés elnöke: „Feltétlenül szükség van a térségi szemléletre a továbbiakban is. Az a mezoszféra, az a középszint, amely a megyei ügyeket eddig jellemezte, szükségszerűen átalakul, de más feladataiban rendkivül sokat jelenthet az állampolgá- ok számára. Valószínűnek tűnik most, hoqy elsődleges feladatunk azoknak az intézményeknek fenntartása és működtetése lesz, amelyeket eavik helyi önkormányzat sem vállal, eayrészüket oediq nem is vállalhat át. Helyzetünket nehezíti, hogy névsoruk méq nem véqleges. Nem tudjuk azt sem, hogy milyen anyagi bázissal segíthetjük őket, a tanácsainkon kívül. Másrészt pedig, az említett intézmények zavartalan működése mellett várjuk a helyi önkormányzatok segítségkérését. Higgyék el, van megfelelő szakember- gárdánk arra, hogy ebben az átmeneti és gazdaságilag tovább romló időszakban segíthessük tevékenységüket. A baranyai közgyűlés arra is megpróbál vállalkozni, hogy Baranya igazgatási és ezzel ösz- szefüggő gazdasági feladatait megpróbálja - sajnos csak később kialakítandó eszközeivel képviselni, összefogni és megjeleníteni. Nagy reményeket fűzünk terebélyesedő külföldi kapcsolatainkhoz is, amelyek eredményeit, réméMit tehetnek a megyei Önkormányzatok? Tisztázatlan feladatkörök és várakozás Or. Gyenesei Istvón nyeink szerint, a környező megyékben is hasznosíthatják." Dr. Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke, akit az országban egyedülálló módon, ötéves volt tanácselnöki működése után választottak meg erre a posztra: „Aki meg tudná mondani, hogy a megyei testületnek mit kell tennie, mondjuk fél év múlva, az legalábbis jóstehetséggel kellene, hogy rendelkezzen. Várni ugyanakkor nem lehet. Nagyobb bűn lenne mint a gyors, de esetleg hibás döntések. Mindenesetre a továbbra is megmaradó megyei szint képviselete lehet az egyik elsődleges feladatunk országon belül és azon kívül is. Azoknak a feladatoknak a koordinálása tehát, amelyek nélkül egy térség sem létezhet. Másrészt oedig a megyének egyrészt Priger József faltörő kos, másrészt védőbástya szerepet is be kell töltenie, a helyi önkormányzatok érdekében és védelmében. Ez utóbbi még kidolgozásra vár egyelőre, hiszen a helyi és a kormányszintű érdekek nem mindenütt és nem minden esetben esnek egybe attól függetlenül is akár, hogy melyik egységnek mik a szándékai. Mivel az önkormányzati testületek száma például Somogybán háromszorosára nőtt, Így fényévnyire kerülhettek a kormányzati szinttől, tehát intézményi fenntartásokkal is foglalkoznunk kell." Priger Józsel, a Tolna megyei önkormányzat elnöke, korábban a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője (csakúgy, mint baranyai társa). Olyan megye önkormányzati testületének a vezetője tehát, amelynek székhelye, Szekszárd nem kapta meg a megyei jogü városi címet: „Nagyon szeretném, ha minél előbb tisztázódna a pontos tevékenységi körünk. Azt tudom, hogy lesz egy intézményfenntartósi feladat, de hogy például az oktatási, sport- vagy más ügyekben mit lehet tennünk, arról fogalmam sincs, nem is szólva az ehhez kapcsolódó pénzeszközökről. És mi lesz az apparátusban dolgozókkal? Ez az előbb említettek függvénye is. Addig is segiteni szeretnénk a helyi önkormányzatokat, kérték is. Természetesen itt tanácsokról, információkról van szó. Szeretném még hozzátenni, hogy azért mert Szekszárd nem megyei jogú város, ezért mi önmagában nem kapunk több pénzügyi központi támogatást. . . Bozsik László Kevereg a gyógyiszap A gyengébb idegzetűek Zalakarost kerüljék el Elkeseredés, felesleges bosszúság a betegek körében, a létbizonytalanság árnyéka a gyógyfürdők és a SZOT-üdülők házatáján - nos, mindezekből kijutott az év első hetében Dunántúl- szerte. Még az elmúlt év végén felröppent a hír, miszerint a társadalombiztosítás nem vállalja a jövőben a gyógyfürdők, a hidra- és balneológiái kezelések költségeit. így a szakorvosi beutalók érvénytelenek, a betegek benyúlhatnak mélyen o zsebükbe a nem csekély fürdőjegyek és szolgáltatások árának fedezésére. Az első napokban azután volt bőven káromkodás, fogak csikorgatása Zala- karoson, Bükfürdőn, de a többi dunántúli gyógyfürdőhelyen is. Sokan emlegették a társadalombiztosítási intézményt, a SZOT egykori és mai vezetőit. Bizonytalanság, egymástól független és merőben eltérő, kapkodó megoldások fokozták a stresszhatást. Gáspár Sándor és társai nem tennék a kirakatba a reájuk hulló jókívánságokat. Amúgy felzaklatott idegállapotú társadalmunknak valahogy ismét betartottak. Hévizet szerencsére elkerülték a baljós viharfelhők, az Állami Gyógyfürdő Kórház, a tó a Népjóléti Minisztérium intézménye, így elsődleges feladata a magyar betegek ellátása, kezelése. A külföldi vendégek fogadása, a nyári strandolok ellátáso más kérdés, így Hévizén, a reumások Mekkájában zavartalanul folyik az élet. Különben is, az Országos Társadat ombiztositási Főigazgatóság érthetetlen tétovázása felemás helyzetet teremtett volna a gyógyüdülőhelyen. Nevezeesen: a. Hélios, a Postás, a Bányász és a Honvéd gyógyházak saját forrással, medence- és kádfürdővel rendelkeznek, de a két nagy nemzetközi szálloda is házon belül biztosítja a sokoldalú gyógyítást. Így a kórház szolgáltatásainak, megemelt költségeinek áthárítása a betegekre indokolatlan és igazságtalan lett volna. Négy évtizeden át hirdettük és hittük, hogy hazánkban a gyógykezelés ingyenes, állampolgári jog. Hévizén ezt a jogot továbbra is biztosítják. Talán a közeljövőben országos viszonylatban is rendezik ezt a mindenki számáa neuralgikus kérdést. A gyengébb idegze- tüek addig is Zalakarost nagy ívben kerüljék el. Szabó Csaba Baranyai a nemzetbiztonsági főnök Lesz-e terrorista merénylet hazánkban? Dr. Gálszécsy András tárca nélküli minisztár nyilatkozata lapunknak Készül a nemzetbiztonságról szóló törvény. December közepén válltozás történt a vezetői poszton, .hiszen az eddigi „főnök", Boross Péter belügyminiszter lett. Azóta a Nemzetbiztonsági Hivatalt és az Információs Hivatalt a korábban kormányfőtanácsosként működő dr. Gálszécsy András vette át. Dr. Gálszécsy úr 1933-ban született, és szoros szálak fűzik Baranyához. Rövid telefoninterjúban válaszolt kérdéseinkre. — Ha azt mondom, Pécs, mi jut eszébe? — Életem 'legszebb korszakát, húsz és harmincadik életévem közöttit Pécsett töltöttem, itt végeztem az egyete- met is '69-ben. Amúgy mohácsi származású vagyok, édesapám a város rendőrkapitánya volt 1945-től egészen 1950-ig, amikor hirtelen kitelepítették a családot Hortobágyra, mint kiderült, három évre. Katona lettem aztán, majd az akkori hármas' számú mélyépítő vállalatnál dolgoztam segédmunkásként. Pécsre kerültem tehát, albérletbe, csakúgy, mint szüleim. Ekkor született a lányom, ma is élnek roko- naim Pécsett. — Miért telepítették ki a családot? — Édesapám volt a rendőr- kapitány, aztán pedig földjeink vcultak: tanya a szigeten, szőlő a hegyen. Anyá- mék módos mohácsi emberek voltak. — Mikor kezdődött a kapcsolata a rendőri szakmával? — Hót, tavaly augusztus 10- én, amikor a Boross úr titkárságának vezetője lettem. Viszont hadd jegyezzem itt meg, hogy amikor Pécsett voltam, a Pécsi Dózsához igen szoros szálak fűztek. Kézilabdáztam, aztán a szakosztály intézője lettem. Számos barátom van azóta is. — Végezetül, ha nem haragszik, jelenlegi szakmájáról is váltsunk néhány szót. Kérem, tegyen lel magának egy olyan kérdést, amire szívesen válaszolna! — Lesz-e terrorista merénylet Magyarországon? Erre azt válaszolnám szivem szerint, hogy: nem. Egyrészt ennek érdekében mi mindent megteszünk, másrészt optimista természetű vagyok. — Ez a „mindent megteszünk" mennyire részletezhető? — Hát, nem szívesen válaszolok. Amennyire hatalmunk, megmaradt technikánk és embereink lehetővé teszik .. . — Fordítsuk meg a kérdést: mi lenne az, amire abszolút nem szívesen válaszolna? — Hát.. . Mondjuk, ha az előbb említett témáról azt kérdezné, hogy konkrétan milyen eszközöket és módszereket kívánunk alkalmazni. .. — A héten az egyik tévéhíradóban elhangzott, hogy az öböl-válság kapcsán esetleg amerikai gépek is leszáll- nának Magyarországon .. . — Kérem, a parlament lehetővé tette, hogy esetleg betegeket, sebesülteket szállítsanak át hazánkon. Gyógyszereket, kötszert és beteget fognak átvinni, ho a szükség esetleg úgy kívánja. Bozsik L. Megfenyegették a bajai polgármestert Mostoha szerepkörnek számit manapság bárhol is a helyi önkormányzatban felelős tisztséget vállalni, ettől Baja sem különbözik. Éppen ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy pénteken, a délután kettő órakor elkezdődött képviselő-testületi ülés éjjel 9 órakor fejeződött be, s nem volt mentes az érzelmektől túlfűtött heves vitáktól sem . . . Akárcsak a családoknál, így a nagyobb közösségben, mint például Baján is a legtöbb ellentmondás a pénzügyi helyzet körül van. Az egyik napirendi pont Írásos előterjesztéséből kiderült: az év végi hiány eléri a 300 milliót. Az okok és összetevők már bonyolultabbak, de az egyik legjelentősebb veszteség a Városkapu néven ismert lakásberuházás volt, amely a befejezése miatt szükségszerűen a tavalyi mérlegben keletkezett. Holott a döntés a bajai építészeti gigantomániáról még a korábbi vezetés számláját kell(ene), hogy terhelje, dehát a kollektív elhatározásoknak országszerte ma már sehol sem találják a név szerinti gazdáját. Csak a terhét... I E téma tárgyalásakor Éber András polgármester elmondta, hogy a városban egyre több a mendemonda és a félelem a helyi adó bevezetésétől. Ennek hatására több fenyegető levelet is kapott, ahol az esetleges kivetés utáni következményeket ecsetelték a névtelen hősök. Ezért külön bizottságot hozott létre a bajai önkormányzat és hamarosan nyilatkozatot hoznak nyilvánosságra a helyi adóról szóló elképzeléseikről. A lényege: csakis végszükség esetén kívánnak élni ezzel a kény szer lehetőséggel. Az idén 25. jubileumi évfordulóhoz érkezett Baja és a jugoszláviai Zombor testvérvárosi kapcsolatában. Érvnek kapcsán óhajtják minél előbb alkalmassá tenni a herceg- szántói határátkelőhelyet a teherforgalom számára, és újat nyitni Gara és Regőce között. Tervbe vették egy kizárólagosan szakemberekből álló gazdasági vegyesbizottság kialakítását, valamint tanár-diák cserét a két város között. Kovács Zoltán Erdei bombariadók Mesztegnyő határában, a Soponyai fenyvesben időnként erdei bombariadót rendel a nagybajomi erdészet, amikor lőszert, gránátot, aknát, egyéb töveget kotor ki az erdei gép vagy fakidöntés közben ilyen háborús maradványok kerülnék elő nem kis rémületére a munkásoknak. Ugyanígy a kirándulók is félnek ezen a részen. Ezért most az erdészet úgy döntött, hogy „hatástalanítja" a robbanóanyagokat és tűzszerészeket hívott meg a fővárosból, akik megkezdték a munkájukat és ezekben a napokban is dolgoznak. A tűzszerész csoport ötfős, gmk.-t alkotnak a vátellkozók, akik nagyon veszélyesnek tartják a terepet, hisz nehéz kiszá'mítani, hol milyen robbanóanyagot rejt a föld. Ugyanis ezen a vidéken a második világháborúban súlyos csaták dúltak, rengeteg lőszer maradt hátra. Legalább 30 hektár területet kell átkutatni. A bombaveszélyesnék tartott erdőrészeket körbekerítik, védik a vadaktól és a kirándulóktól. Cs. J. vasárnapi 3
