Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-12 / 11. szám
IO aj Dunántúlt napló 1991. január 12., szombat ötéves szerződés a Pergamon Press-szel Szakmai folyóirat indult Pécsről Az első rangos nemzetközi folyóirat, amelyet Kelet-Európábán szerkesztenek Italian a le a vércsoportok Létezik-e magyar fajta? Finn gén mellett mongoloid gének is vannak a magyarokban Már többször fordult elő, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemről külföldi nemzetközi kongresszuson előadónak meghívottak — akár kutatók, akár klinikusok — amikor beszámoltak az intézetükben folyó munkákról és eredményekről, meglehetősen felkeltették a résztvevők érdeklődését. Ám hiába voltak ezek az egyedi sikerek, ha a szélesebb szakmai közvélemény előtt ismeretlenek maradtak a hazai szellemi munka eredményei. Most nem kevesebbet határoztak el a pécsi egyetem l-es számú belgyógyászati klinikájának gastroenterológiával - vagyis a gyomor—bél betegségeinek kutatásaival és gyógyításával — foglalkozó szakemberek, minthogy kilépnek o nemzetközi porondra, mégpedig egy magas színvonalú szakfolyóirat megjelentetésével. Az előzményeket dr. Mózsik Gyula docens mondja el, (aki a gastroenterológiai kutatások és gyógyítás összefogója, e területen már nemzetközi rangot vívott ki, a nemzetközi Gastroenterológiai Társaság vezetőségi tagja, számos kongresszus meghívott előadója). — Nagyon jó a pécsi belgyógyászok kapcsolata a zágrábi egyetemmel, s különösen a gastroenterológiai témával foglalkozó professzorral. Egy nemrég Zágrábban rendezett szimpóziumon — amelyen Magyarországot egyedül a pécsiek képviselték - beszélgettünk arról, milyen színvonalas előadásokat lehetett hallani, s milyen jó lenne ezt kiadni. Arról is beszéltünk, hogy a kelet-európaiaknak milyen nehéz rangos külföldi szaklapokban publikálni. Akkor vetettük fel, mi lenne, ha mi összefognánk és szerkesztenénk egy kelet- vagy közép-európai folyóiratot.- Elkezdtük a szervezését, a magyar és jugoszláv szerzőkön kívül felkértünk más nemzetiségi szerzőket, a kelet-európaiakon kívül nyugatiakat és amerikaiakat is. Kapcsolataik révén az oxfordi Pergamon Press-szel kezdtünk tárgyalni a kiadásról. A Pergamon Press a világ egyik legjelentősebb olyan kiadója, amely tudományos könyveket és szaklapokat ad ki és terjeszt. Azt mondták, rendben, készítsük el a kéziratokat, szerkesszük meg és küldjük el, majd meglátják. Mi ekkor találkoztunk szembe először ilyen profizmussal, ahogyan ez a Pergamon Press dolgozik. A legapróbb részletekre kiterjedően szinte izekre szedtek mindent, s csak ezután véleményezték és adtak választ, hogy vállalják-e? Rendkívül nagy elismerés számunkra, hogy igen kedvező véleményt kaptunk róla, sőt azt ajánlották, hagyjuk el a megjelölést, hogy közép-európai, hanem legyen világ-folyóirat, hiszen úgy vélték ők is, hiánypótló kezdeményezéssel rukkoltunk ki, mert eddig a qyomor—bél betegségeivel foglalkozó alapkutatások és a klinikum így egymás mellett még nem szerepelt. (Általában külön folyóiratai vannak a klinikusoknak, és külön az alapkutatóknak.! A kiadásra a Peroamon Press ötéves szerződést kötött velünk, előleae- 7ett 5000 dollárt, és a terjesztést ugyanúgy vállalta, mint a többi saját folyóiratát. A orábas7Óm mór «I is készült. Ez lesz az első olvan ranaos nemzetközi folyóirat, amelvet Kp|at-Euróoában szer- ko<:7tenek. Ez a oécsi és zágrábi eavetem összefogásának naavszerM eredménye. — Hadd dicsekediem el azzal is. hogy ezzel DÓrhuzamo- san háromkötetes könyvsorozatot is elindítottunk, a Gyomor- bél beteqséqek biokémiája és farmakológiája cimmet. Az első kötet szerkesztője én vagyok, ez a betegségek kialakulásának biokémiájával foglalkozik. A második kötet a gyomor és bél működésének kutatásával foglalkozik, a harmadik pedig a farmakológiával. Azonban ez nem minden. Dr. Mázsik Gyula még elmondta, hogy mindezek mellett a POTE-n beindított egészségügyi főiskola részére magas színvonalú jegyzeteket készítettek, amelynek címe: A klinikai táplálkozástan és die- tetika alapjai. Elkészítették az egészségügyi informa ti ka-tananyaghoz is a jegyzetet, amit eddig Magyarországon még egyelőre sehol másutt nem oktatnak. Mivel a főiskolásoknak kötelező az angol nyelvből középfokú vizsgát tenni, szerkesztettek egy olyan angol nyelvű jegyzetet, amelyet a nyelvvizsga előtt az utolsó szemeszterben kapnak kézhez a hallgatók, és amely a dietetikusok vagy élelmezési mérnökök számára fontos szakkifejezéseket, tudnivalókat tartalmazza, S. Zs. Korántsem lenne jó elhamarkodott nem megalapozott kijelentést tenni arról, hol is keressük a magyarság eredetét. Zajlottak már erről tudományos és kevésbé tudományos viták, folytak kutatások, melyek különböző szempontok alapján próbálkoztak az igazság megfogalmazásával. Nagy érdeklődést keltettek, de nem zárulhattak le, mert még hiányoznak a bizonyító erejű eredmények, érvelések. A genetika összetett és csodá'atos világát is segítségül hívta több szakember, melynek egyik vállfája a vércsoportok kutatása. Nem a legdivatosabb kutatási irányzat, de azért a világon több helyütt fellelhető. Magyar- országon a humángenetika egyik szakértője dr. Tauszik Tamás, az Országos Hematológiai Intézet munkatársa évtizedek óta foglalkozik populáció-genetikai sajátosságokkal, melyeket a vércsoportok alapján vizsgál. A vércsoportok használhatók antro- pogenetikai vizsgálatokra, s egyikük-másikuk ugyanolyan immunhatást fejt ki, mint a közismert RH-vércsoport. Tauszik doktor megemlíti az úgynevezett „tiszteletbeli vércsoportot" is, mely egy genetikai adottság feltüntetésére is alkalmas, nevezetesen a pheniltio- karbamid ízérzékelésére vonatkozóan. A különböző népcsoportok ugyanis abban is eltérnek egymástól, hogy ennek a bizonyos anyagnak érzékelik-e vagy sem az ízét. Például a mongol és a magyar népesség körében a nem ízérzékelők aránya alacsony. Ez azonban még nem bizonyítéka annak, hogy a mongolok és a magyarok rokonok. Dr. Tauszik Tamás kutatásait japán, illetve finn kutatókkal is folytatja, s már több érdekes részeredmény született, amelyekről Pécsen is tartott egy előadást. A finnekkel közös vizsgálatban az LWb elnevezést viselő vércsoporttulajdonságot vizsgálták, s kiderült, hogy ez a csoport tulajdonság gyakori a finnek között, ám más európai népeknél nem, de a magyar népesség egyes rétegei nagy hasonlatosságot mutattak ezen a téren. A „finn gén" mellett „mon- go'oid gének" is találhatók a magyarok között. Matsumo- to japán professzorral folytattak ennek tisztázására kutatást, aki a hozzá elküldött immunglobulin-markerek sokaságát megvizsgálta, s talált is tipikus mongoloid géntulajdonságokat. Az a kérdés, hogy ezek a mongoloid-gének loka- lizálhatók-e az ország valamely területéhez vagy népalcsoporthoz, még nem dőlt el. Kiderítésére további együttműködésre van szükség. Felmerültek olyan vélemények is, hogy a mongoloid-gének nem a honfoglaláskor, hanem inkább a török, tatár keveredés után kerültek a magyar lakosságba, de erre sincsen bizonyosság. A fantázia szárnyalása megengedheti azt a feltevést is, hogy ezek a tulajdonságok alacsony koncentrációban évezredekkel előbb is jelen voltak a magyarok körében, s csak most bukkantak az ősi tulajdonságra. Újabb fogódzót a további kutatások adhatnak. A vizs- gálatdk egy része alaktani lenne, mint például annak földerítése, mennyire sajátos Magyarországon a lapátfogú ság. Hogy ez hogy jön ide? Úgy, hogy Mongóliában ez igen jellemző vonása a lakosságnak, s nálunk is gyakran előfordul, ám a gyakoriság megállapításához, az előfordulási helyek tisztázásához még számos részletkérdés megválaszolása szükséges. Meg lehetne vizsgálni a magyarországinál kevésbé keveredett magyar csoportokat is, a csángókat, a székelyeket. S ha már a fantázia birodalmában járunk, megkockáztatható az a kijelentés is, hogy nem lenne haszontalan kutatást folytatni az amerikai többgenerációs magyarok körében sem. Dr. Tauszik Tamás amellett voksol, hogy igenis létezik úgynevezett magyar fajta, hiszen erre utaló tulajdonságokat még ma is lehet találni a falusiak között. Véleménye szerint a magyarok keveredése az ősök génállományának rekonstruá'ását nem befolyásolja. S túl a kutatás őstörténeti jelentőségén, az eredményekből az egészségügy számára is lehetne használható adatokat sajtolni. A különböző géntulajdonságok ugyanis védettséget biztosítanak egyes népcsoportoknak bizonyos betegségekkel szemben. Éppen a pécsi Pállly György professzor állapította meg, hogy a cigányság körében szinte nem fordul elő a sclerosis multiplex nevű betegség, míg a magyaroknál igen. Ha például ennek a jelenségnek az eredetét százszázalékos biztonsággal megállapítanák, megoldható lenne esetleg a hiányzó gének (?), anyagok bejuttatása a védettséggel nem rendelkezők szervezetébe. A humángenetikai kutatások óriási lehetőséget rejtenek magukban, melyeket az emberiség hasznára lehetne fordítani. B. A. Előadássorozat a keresztéoy pedagógiáról Az ökumenikus Keresztény Iskola Társulat (ÖKIT) és a Magyar Ciszterci Diákok Szövetsége (MCDSZ) pécsi osztályának közös szervezésében a múlt év őszén előadás- sorozat indult a keresztény pedagógiáról. Dr. Kerekes Károly zirci apót tartotta az első ismertetést a ciszterci nevelésről. Havonta egy-egy péntek este 17.30-kor folytatódik a sorozat a Nagy Lajos Gimnázium I. em. 80, termében. Január 18-án, pénteken dr. Orosz László, a Nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola morális teológusa tart előadást: Humanista erkölcs — valláserkölcsi nevelés címen, melyre a rendezők szeretettel hívnak minden érdeklődő pedagógust. A következő dátum: február 1. A gimnáziumi tanárok számára szervezett Ciszterci Pedagógiai Műhelyre jelentkezettek első alkalommal január 19-én, szombaton, 8.30-11.30-ig a Hunyadi Mátyás Kollégium fszt.-i klubtermében jönnek össze továbbképzésre, konzultációra. (Az egyénileg kiküldött értesítéseken gépelési hiba miatt 9.30 órai kezdés szerepel tévesen!) Cím: Széchenyi tér 11. Kollégium. Várjuk a nyugdíjasegyesületek jelentkezését A közelmúltban felhívással fordultunk a megyében működő nyugdíjas-egyesületekhez, hogy egy, az ÚDN-ben indítandó rovat segítése végett közöljék a címüket. Több pécsi egyesület megtette ezt, ám a megyéből egyedül Bükkösdről kaptunk értesítést. Ezért a felhívásunkat most meg- megismóteljük: kérjük, hogy a nyugdíjas-egyesületek mielőbb közöljék az illetékes vezető nevét, az egyesület címét, s ha van, a telefonszámát. Hogy elmúljon a fájdalom Ahogy tüsarkú cipőjében könnyedén lehajolt földre esett fésűjéért, elakadt a lélegzetem. Úristen, ez a nő 65 éves!- Hátrabukfencben kelek minden reggel - mosolygott. A földön alszom, nem állítom, hogy meggyógyultam, de tünetmentesen, fájdalmak nélkül élek. Az tudja csak, mit jelent ez, aki maga is szenvedett. Nem eszem húst. Egyszer valaki megkérdezte: mond meg, minek élsz? A buta. Hiszen annyi más öröm is van a világon. A szegedi Császárné Benke Mária ízesen beszél, gesztikulál, magával ragad. Valami árad belőle. Annak idején Vit- ray Tamás Terefere műsorában lépett fel, és kis ízelítőt adott lábból, amit Életünk és éteriünk című könyvében is leírt. ^Gyerekkora óta sokat beteges- Ikedett, gyógyszereken élt. 50 éves, mikor az orvos azt tanácsolta neki, tanuljon meg fájdalommal élni, nővére hatására természetgyógyászhoz kezdett járni. Megtanult helyesen lélegezni, jógázni és a húst szójával pótolta az ételekben, férje nagy tiltakozására. A súlyos szívbeteg férfi azonban választani kényszerült: ha életben akar maradni, hagyatkozzon feleségére. Azóta eltelt 15 boldog év, és egy komlói doktornő, Hoppá Elvira meghívására a Társalgó vendége lett, s találkozott hétfőn délután közönségével. Ez alkalommal beszélgettem vele - megkért, hogy tegezzem.- Tartasz foglalkozásokat? — Igen. Tizenkét emberrel kezdtem, három éve Pesten. Gondoltam, ha nem sikerül, legfeljebb hazajövök. Ma 120 embernél bezárják az ajtót, mert nem férünk be többen. Én nem jógának, hanem életreform-tanfolyarnnak hívom. Lazítás közben lelki fröccsöket adok a táplálkozásról. Szegeden kedden és szerdán találkozunk a Vasutas Művelődési Házban, Pesten pedig páratlan hétvégeken pénteken és szombaton.- Hány kiló vagy?- Negyvenkilenc. — Előadása alatt a színpadon sétált, állt, magyarázott, tornászott, és bírta tüdővel. Ebben a stílusban: — Te mondd, miből vagy te? — kérdezték tőlem. Már elég kevés marhahúsból - mondtam. Mindentől meg lelhet őrülni, de minek? Mi lesz akkor jobb? A külvilág ingerei azon múlnak, hogy bennem hogyan tükröződnek visz sza, ez pedig attól függ, milyen állapotban vagyok. Rajtam múlik tehát minden. Akinek orvosra van szüksége, az menjen orvoshoz. De akinek azt tanácsolják lemondóan, tanuljon meg fájdalommal élni, ne higgye el. Tennünk kell a gyógyulásért. Tanuljunk meg helyesen lélegezni, egyenes gerinccel járni, így ni! — és mutatta. Elsétált előttünk o színpadon, mint egy öregasszony, - mint amilyen lenne talán, ha! — visszafelé pedig megmutatta, milyennek kell lenni. Azt hiszem, már itt meggyőzött mindenkit. — Sok gyerekkel voltam már ifjúsági táborban — folytatta. — Megkérdeztem egy tanárnőt: nem úgy hajtják ide ezeket a gyerekeket? Megsértődött. Aztán kiderült, közölték a gyerekekkel, ennyi pénz van előadásokra, választhatnak az olcsóbbakból, kiket akarnak, mikor az én nevemhez ért, a gyerekek felüvöltöttek, engem kértek. A tábor végén már azon törték a fejüket, hogyan nevelhetnék át a szüleiket az egészséges életmódra. Mindannyian törekszünk az életben egy csúcsra, az út sokféle lehet. Hiba, ha azt hisszük, az az egy jó, amelyiken mi jutottunk fel. így van ez a könyvekkel is. Annyit írnak ma a reform-életmódról, ne fogadjuk el egy az egyben, próbáljuk ki, mi jó nekünk. Amitől szenvedünk, ne csináljuk. Mielőtt tornászni kezdett, elmesélte, annyira fájt a gerince, nem tudott hátranézni. Mikor a szerelőtől elhozta az új Wartburgot, elmagyarázták neki a sebességeket. - Hátramenet? - azt ne is mondja, nem tudok tolatni. A szerelő csak hümmögött: hát, előbb tetszik hazaérni, ha csak előre megy. — Senki ne higgye, hogy kevesebb erő van benne, mint másban, vagy mint bennem. Nagyon megszenvedtem azért, hogy most itt állhatok, de érdemes volt. Szeretnék hatni az emberekre, felrázni őket, bízzanak magukban. Hányszor hallom: én ilyen alkat vagyok, én ilyen családból származom, ez a sors csapása. Csak azon lehet segíteni, aki hagyja magát. Én nem járhatom helyette végig ezt az utat, de szeretnék segíteni benne. A közönség csak úgy engedte el, ha megígéri, néhány hónap múlva újra eliön Komlóra, gyakorlati előadásokat ta rtani. Elégedetten mentem kifelé. Hoqyne! Amikor valaki így bízik bennem. Sz. Lelovics Ilona Eletreform