Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1991-01-03 / 2. szám

1991. január 3., csütörtök aj Dunántúli napló 3 'M Hamburgtól Klinge »«Halig Lesz-e gyermekszoba az Európa-házban? Vajszló és a társultak... Egymásra utalt községek az Ormánságban Hitel vállalkozóknak Az ipartestület vállal garanciát tagjáért Beszélgetés dr. Komáromi Gabriellával A hamburgi Katolikus Aka­démia meghívására utazott az NSZK-ba Komáromi Gab­riella, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Fő­iskola tanszékvezetője. A ma­gyar gyermekkultúra ünnep­lésének jegyében zajló ren­dezvénysorozatról kérdeztük a gyermek-iroda lom-kutatót.- Április végén volt Ma­gyarországon egy nemzetközi konferencia, amelyen a világ gyermekirodalmi intézményei­nek vezetői, valamint írók, for­dítók, kiadók vettek részt, hogy megünnepeljék a magyar gyermekirodalom 150. szüle­tésnapját. Itt tartott előadá­som után hívtak meg a kon­ferenciára, és ekkor kértek fel két tanulmány megírására, amelyek szeptember hatodiká­ra -megjelentek egy Hamburg­ban kiadott, német—magyar nyelvű, többszínnyomásos ki­adványban, A magyar gyer­mekkultúra almanachjában.- Hazánkat kik képvisel­ték a tanácskozáson?- 1989-ben határoztak ar­ról Hamburgban, hogy min­den esztendőben megünneplik egy ország gyermek-kultúrában elért teljesítményeit. Az első év ünnepeltje az NDK volt. Idén pedig a -magyar gyer­mek-kultúrának szenteltek ün­nepsorozatot. lanikovszky Éva íróval, Heinzelmann Emma és Schéner Mihály grafikusokkal, Sziládi Jánossal, a Móra Ki­adó főigazgatójával és a ki­adó művészeti igazgatójával, Zigány Edittel lehettünk otte rangos rendezvénysorozaton. Ott volt a Kodály Zoltán Kó rusiskola Jubilate kórusává ifjabb Sapszon Ferenc is. A Mátyás templom főpapja pré­dikált az ünnepségsorozatot nyitó ökumenikus istentisztele­ten. Az almanach sajtókonfe­renciáján és az ünnepi esten velünk volt Andráslalvy Berta­lan miniszter is, aki a népi gyermekkultúráról tartott né­met -nyelvű előadást. A Kato­likus Akadémián október vé­géig tartó magyar gyermek- könyv-kiállitás nyílt, amelyen több mint félezer -könyv és könyvillusztráció került a kö­zönség elé. A kultúra ott sem tartja el magát. Az államon kívül a mecénásoknak is nagy szerep jut. A Greve milliomos házaspár négy dijat adott át az ünnepségen lanikovszky Évának, Schéner Mihálynak, Heinzelmann Emmának és a Jubilate gyermekkórusnak.- A szakmai programokon kivül minden bizonnyal a né­met hétköznapokba is bepil­lanthatott.- Találkoztam kisgyerme­kekkel, beszélgettem egy húsz­esztendős egyetemista lány­nyal, aki tanulmányait meg­szakítva most egy évig óvó­nőként szeretne dolgozni. Be­kukkanthattam egy gyermek- szobába, ahol számtalan krea­tív játékot találtam. Belela­poztam okos és gyönyörű tan­könyvekbe. Kíváncsi voltam. A gyerekek énekes könyvét azért forgattam végig, vajon található-e benne -magyar -népdal. Fölemelő érzés volt viszontlátni az Erdő mellett estvéledtem című, szépséges népdalunk -kottáját.- Milyen érzés volt oda­kint magyarnak lenni?- -Nagyon jó. Egy olyan miliőben éltem, ahol az em­ber egyetlen nap utón otthon «rzi magát. A Horn-Németh­„A verseny nem eléggé nemes, a piac kihívásai nem túl lovagiasak. Az értékeknek elviselhetetlenül nehéz a dolga, ha képregényözönben akarnak versengeni. (...) A képre­gényhősök és videókazetták diadalát sejtető jövőben egy­re több okunk lesz a féltő aggódásra. »Indiana Jonesz- szal... Hűek Finn is nehezen birkózik meg, nemhogy a pöttöm Nemecsek.«" (Részlet Komáromi Gabriella Gyer­mekirodalom Magyarországon cimü tanulmányából.) Nem tudom, hogy a Gui- ness-rekordok könyvében je­gyeznék-e, de tény, hogy a magyarországi nagyközségek között az Ormánság központ­jában fekvő Vajszlónak volt a legtöbb társközsége a hely- hatósági választásokat meg­előzően. Számszerint 12. A vá­lasztások előtt Katona Zoltán polgármesterjelölt (11 éve fo­lyamatosan Vajszló tanácsel­nöke) programjában külön ki­emelte, hogy e falvaknak a választásokat követően is ösz­Pozsgay kormányt még ma is hálával emlegetik, s hogy meg­nyílt számukra a magyar ha­tár — sohasem feledik. Eufó- -riás örömmel várták október 3-át, a német egyesítést; még akkor is, ha most munkanél­küli segélyből élnek és -nem biztos, hogy a télen ki tudják fizetni a lakások -nyugati nor­ma szerinti bérleti díját. — Az európai kultúra érin­tett meg az emberek maga­tartásában, s a jövőbe vetett hitük. Mindenhol érezhettem, hogy magyar vagyok. Az ut­cák plakátjain Reich Károly vízimanója mosolygott rám; hirdetve a magyar kultúra ün­nepét. A legnagyobb megle­petés egy német családnál -ért, ahol az édesanya ölébe ültette 10 éves kislányát, s magyarul elénekelte Józsel Attila Betlehemi királyok című versét. így kívánt jó éjszakát. — A Franciaországban töl­tött napokról is szívesen hall- natnám! — Nemcsak a Guldenburgok földjén, hanem Napóleon -kas­télyában is jártam. Kligenthal a természet rejtőzködő szép­ségeinek egyik gyöngyszeme, s kastélya a Goethe Alapít­vány birtokában van. öt-napig itt folyt a konferencia, amely a Szocializáció és gyermek­kultúra Európában címet kap­ta. Rajta kívül a hamburgi egyetem egyik tanszékvezetője és a berlini művészeti főiskola tanára tartott előadást. Refe­rátumom címe: Identitás, té­mák, impulzusok a nemzetközi gyermekkultúrában. A példa­anyagom természetesen ma­gyar volt. De gyermekirodal­munknak vannak olyan üzene­tei, amelyek szerte a világon „foghatók". Beszéltem arról, hogy az irodalom miként mo­dellje a valóságnak, és arról, hogy a gyermekirodalom ho­gyan teremt egyszerűsített mo­dellt, miként -kínál életmintá­kat, konfliktusokat, feloldási kísérleteket a gyerekeknek. Az előadás után 20 -hallgatómmal együtt meghívást kaptam a klingenthali kastélyba. Ez volt a legszebb ajándék, amit én -másoknak hazahozhattam. — Hogyan összegezné a kon­ferencia tapasztalatait? — A gyermekkultúra vala­mennyi területét átölelte ez a -tanácskozás. S mindannyian azt hangoztattuk, hogy nem átkozodnunk kell a film és a televízió ellen, -hanem mielőbb -meg kell találnunk az együtt­működés helyes mértékét. A tolerancia, a harmóniára tö­rekvés, a kreativitás központi érték kell, hogy legyen; s ne­künk pedagógusoknak, nem a ma morálját ke-il tanítanunk az iskoláiban, hanem azt, hogy 20-30 év múltán miként -élje­nek a mostani gyerekek. A konferencia valamennyi részt­vevője ezeket az értékeket hangsúlyozta elsősorban. És azt szeretnénk, hogy az épülő Európa-házban gyermekszoba is legyen ... Lőrinci Sándor Mi lesz a hazai filmgyártással? Karácsonykor mutatták be a mozik a Sárkány és Papucs cimű rajzjátékfilmet, a Pannónia Film és az MTV közös produk­cióját. Á néző szórakozni ül be a moziba bizonyult, melyet az utóbbi majd három évben eddig több mint kilencszázezren néztek meg. Tavaly már 21 magyar film forgalmazói jogát vették meg, s veszteséggel zártak. Abban egyetérthetünk Horváth Lajos igazgatóval, hogy idő kell az átálláshoz, és védeni kell az értékeket, hogy megtarthassuk magunkat magyarnak és európainak. Ök ezalatt joggal a filmművé­szeti értékeket értik. Tudom, régi és mindezide- ig eldöntetlen kérdés: miért nem forgatnak olyan művészi filmeket, melyek tömegével vonzzák a nézőt? És egyálta­lán: lehet-e tömegeket vonzó a művészi film? Lehet! Erre már nem egy „nagy" film szolgáltatott jó példát. A mozi, bár egyre drágább, mégis mindmáig az egyik legolcsóbb szórakozást nyújtó intézmény. Ha valóban azt kapja a néző a pénzéért, amit várt: kikapcsolódást, szó­rakozást, önfeledt perceket, netán lélektisztító nevetést, ro- Imantikát. Amint azt a legsi­keresebb InterCom forgalmaz­ta film a „Nicsak, ki be­szél. . ." is igazolja az eddiqi több mint egymilliós nézettsé­gével. A megyei moziüzemi válla­latok vezetői havonta vesznek részt az igazgatói vetítéseken, melyeken két hónapra előre kaojók meq a filmforgalma­zók kínálatát és minden olyan filmre helyben kötnek szerződést, amelyiket vetíteni kívánnak maid a hálózatuk­ban. ők tehát a jegybevétel 40 százalékáért kölcsönzik a filmeket. S hogy hazánk 1337 állami, 235 társadalmi (kultúr- házak s-tb.) és 154 magán- mozi iában a pénzünkért iái szórakozzunk, az a filmforqal- Imazóknak és kölcsönzőknek is érdeke, hisz a kultúra (jelesül ia film is) árucikk, s nem mindeqy, melyik film mennyit íhoz a konyhára. M. L. sze kell fogniuk, hisz egy­másra utalságuk természetes és kölcsönös. Katona Zoltánt végül is meggyőző fölénnyel Vajszló polgármesterévé vá­lasztották. Most azért kerestük fel, hogy megtudjuk: együtt maradnak-e a tizenhármak, s ha igen, mire terjed ki kap­csolatuk.- A választásokat követően gyorsan kerestük egymást a volt társközségek polgármes­tereivel. Hisz az élet nem állt meg, a közös intézmények (or­vosi rendelő, iskola, óvoda) további sorsáról is dönteni kellett, valamint arról, hogy milyen kapcsolat lesz a jövő­ben a jeqyzőséget, a körjegy­zőséget illetően. Óriási meg­lepetés volt számomra, hogy a 12-ből 9 önkormányzat egy­értelműen azt nyilvánította ki, hogy a vajszlói körjegyzőség­hez kíván csatlakozni.- Melyek ezek?- Kórós, Adorjás, Sámod, Baranyahídvég, Kisszentmárton, Vejti, Luzsok, Hirics és Páp- rád. Három község (Zaláta, Kemse és Piskó) a megyei el­képzelésekkel, ajánlásokkal szinkronban Zaláta székhellyel külön körjegyzőséget alakított ki. Akárhogy is vesszük, Vajsz­ló központi fekvésű települése ennek a térségnek. Tulajdon­iképpen az Ormánság fővá­rosa. Kétségtelen. A csaknem tu­catnyi községet összetartják a korábbi közös beruházások, az itt telepített munkahelyek, de még a baráti szálak, az ismeretségek is. A polgármes­terek végül is megegyezésre jutottak, hogy lakosságuk lé­lekszámúnak arányában tart­ják el az iskolát és az egészségügyi intézményeket. Az orvosi ellátás, az ügyele­tek körzethatárait sem módo­sították, a kialakult szerkeze­tet az önállósult társközségek (most már „társult községek") is fenn kívánják tartani.- Vajszló első embere egyenjogú partnerként fogadja a társult községek polgár- mestereit?- Hogyne. Természetesen ugyanolyan joggal és hatás­körrel bírnak, mint én. Súlyok ugyan vannak az intézmény- rendszert és a népességet il­letően, de a szemléletben nem lehet semmiféle különbség. Tehát nem szabad, hogy ki­sebbrendűségi érzése legyen egy kisebb falu polgármeste­rének. . . A körjegyző megválasztása sajnos még várat magára. Mint Katona Zoltántól megtudtuk, volt már egy pályázatuk, de nem szü­letett eredmény. Így most új /pályázatot írnak ki, január 15-ig várják a pályamunká­kat. Ami a vagyoni helyzetet illeti: nagyon sok még a kér­dőjel. Vajszlón is az alapvető törvények megszületését vár­ják. Mindenesetre a közös ta­nácsi vagyont már felosztották az egykori társközségek kö­zött, a pénzt jegyzőkönyv alapján meg is kapta minden önkormányzat polgármestere.- Vita lehet (sőt, úgy tu­dom van is) a volt tanácsi apparátus létszámáról. Tervez­nek valamiféle csökkentést?- Meg kell várnunk, hogy eldőljön a jegyző kiléte. Hisz neki kell majd kialakítani azt a létszámot, amellyel el tudja llátni a munkákat. Szerintem szükséges a csökkentés. Vajszlón gombamódra sza­porodnak az üzletek. Csak november elseje óta egy új ABC, egy húsbolt és egy ci- ipőbolt nyílott meg a 2100 lelket számláló nagyközségben. Mindhárom magánvállalkozás- ban. Balog Nándor (Folytatás az I. oldalról) megállapodás részeiként — elegendő, ha az ipartestület vállal garanciát tagjáért, így az országban működő 250 ipartestület 'valamelyikénél ki­töltött igénylőlap alapján jut­hat kölcsönhöz az iparos. A bank 100 millió forintos 'koc­kázati alapot különített el ár­ira az esetre, ha a felvett összeget az igénylő valami- ilyen óikból nem képes vissza­fizetni. A gyakorlat azt mu­tatja: nagy átlagban 10 szá­zalék az esély arra, hogy a hitelt felvevő tönkremegy, fi­zetésképtelenné válik, és ez­által a hitelt nyújtó bank veszteségét növeli. A pénzpiacon teljesen új konstrukció enyhít a vállalko­zók financiális gondjain, és az Ipartestületeik Országos Szö­vetsége arra számit, hogy ez­által tagsága könnyebben vé­szeli át a gazdasági reeesz- sziót. Az új konstrukcióval együtt több mint 5 milliárd forintra bővült a hazai iparo­sok hitelfelvételi lehetősége. A mostani gyorshitelen 'kívül ugyanis a Budapest Bankon keresztül hozzájuthatnak vi­lágbanki hitelhez, illetőleg az exportra termelő vállalko­zások mintegy 40 millió már­kás keretből igényelhetnek 1- 2 éves türelmi idő után 3—5 éves törlesztésű, kedvezmé­nyes kamatozású hitelt. Megkezdődött Várpalotán a szénbányászat telszámnlása (Folytatás az 1. oldalról) Egyetlen föld alatti fejtés­ben dolgozó bányász sem 'ke­rül viszont utcára, valaimeny- nyiüknek munkát ad a szom­szédos dudán, balinikai bá­nya. A külszínen dolgozók, fő­leg a szakképzetlenek, segéd- munkások elhelyezése azon­ban nehezen oldható meg Várpalotán is. Némi segítsé­get ad, hogy ebben a város­ban jól megszervezték a köz­hasznú munkát, jelenleg is 60 munkanélkülit foglalkoztat ily módon a városgazdálkodási vállalat. A bányászok folyamatos foglalkoztatására, valamint a művelődési ház, az orvosi ren­delő és a sportpálya működ­tetésének biztosítására a he­lyi önkormányzat, valamint a Veszprémi Szénbányák Válla­lat képviselői érdekegyeztető fórumot hoztak létre, hogy rendszeresen egyeztessék a lehetőségeket, a tennivalókat. A fórumon kompromisszumot is 'kötöttek, miszerint a lakos­ság megfelelő orvosi ellátása érdekében a Veszprémi Szén­bányák Vállalat nem eladja, hanem átadja a szakorvosi rendelőt az önkormányzatnak, a másik két létesítményt ha­sonlóképpen. Mivel azonban ezek fenntartása igen nagy teher lenne az önkormányzat­nak, az adományozó úgy dön­tött, 1991-ben még vállalja a fenntartás költségeit. Ismét divatba jön a mozi? Avagy csak a jó üzleti érzék­kel megáldott filmforgalmazók — kitalálva titkos szórakozási igényeinket - olyan filmekkel csalogatják be a nézőt a mozikba, melyek valóban kasz- szasikert ígérnek? Elönt min­ket az amerikai filmáradat, a kommersz, a limonádé, a kri­mi, a horror, s ugyanakkor az európai érték mindinkább hát­térbe szorul. S egyáltalán: mi lesz így a hazai filmgyártás­sal? Mi lesz a filmművészet­tel?! Megannyi szakmai és műve­lődési dilemma és segélykiál­tás. A hazai filmforgalmazók idei sikerlistáját utcahosszal az InterCom vezeti: az első kilenc hónapban legtöbb né­zőt vonzó 14 filmből tíznek ez az amerikai—magyar érde­keltségű vállalkozás a gesz­tora. Mi az üzleti sikerük tit­ka? Egy felismerés, miszerint más a mozi és más a tv. A moziba szórakozni, kikapcso­lódni vágyva a FILMRE ül be a halandó. Hogy kiröhöghesse magából az egyre nyomasz­tóbb napi gondokat, úgy, hogy közben a 10-15 méteres vásznon minden részlet jól kivehető és élvezhető, a hang is legtöbb moziban már szte­reó és végtére is közösség­iben együtt sír és vigad a néző. A tv meg? Akár a csapból, a tévéből is politika, napi gondok, a pokol-múlt és a sötét jövő folyik a nap min­den percében. Viszont a ma­gyar- és az úgynevezett mű­vészfilmek ugyanakkor a tévé­iben érnek el soha nem ta­pasztalt nézettséget és tet­szésindexet. A kultúra, így a film is áru. Ezt mindinkább a bőrén érzi a zalaegerszegi székhely- lyel 1988. januárjában meg­alakult Helikon Film, mely a magyar filmek forgalmazásá­ra specializálódott. Legsikere­sebb vállalkozásuknak Az erdő kapitánya (Dargay-rajzfilm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom