Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-09 / 247. szám

Labdarugó MB II. Mohácson még nincs vész A mohácsi Hrotkó (balról) becsúszva szerel a paksiak elleni mérkőzésen Proksza László felvétele Bár egy mérkőzést ((Haladás—Mohács) tavaszra halasztottak, azért meg lehet vonni számukra érdekes NB ll-es labdarúgó-csa­patok mérlegét. Most meg is tesszük. ZTE: vissza az NB l-be? Milyen az élet. . . Madár Gábor, a ZTE labdarúgóinak mestere 1958-ban lett az eger- szegiek játékosa. Az út ez­után Szombathelyre vezetett, ahol a Haladás színeiben sze­repelt először az NB l-ben. Abban a Haladásban, amely nagy harcot vív a ZTE-vel, az élvonalba kerülésért. Pillanat­nyilag a Vas megyei együt­tes áll jobban, mert a ZTE- nek nagyon hiányzik az a pont, amelyet hazai pályán a Nagykanizsai Olajbányász el­len elveszített. Az a csapat vette el, amelynek korábban éppen Madár Gábor volt az edzője. Akárkit kérdeztünk a Mohá­csi Új Barázda Tsz SE őszi szerepléséről (játékosokat, edzőt, vezetőket, vagy kívül­állókat) szinte egybehangzóan állították, hogy ez a csapat többre képes, mint amit eb­ben a szezonban valójában elért. Nevezetesen a 14 mér­kőzésen szerzett 13 pontnál, a 4 győzelem mellett „kivívott" 5 döntetlennél és az elszenve­dett 5 vereségnél, a 8-10-es gólarónynál. Hámori György sportköri elnök sem elégedett ezzel a teljesítménnyel, legkevésbé a csatársoréval. Ratting és Adi a vártnál jóval kevesebb gólt rúgott. Ugyanakkor a közép­pályásoknak is támadóbb szel­lemben kell játszaniuk ta­vasztól. Akivel elégedettek, az Antal kapus, Reit és Kóliás, valamint a többi védő, ők megtették kötelességüket, a Duna-parti gárda az egész iNB ll-ben a második legke­vesebb gólt kapta. Talán túl­zott hatással is voltak a vé­dők a többiekre, mert a leg­főbb gondként a csapatnál mindenki a túlzottan védeke­ző iátékot nevezte meg. Szin­te folyamatosan iratkoztak föl a játékosok a sérültek listá­jára, Hrotkót, Beckert, Lórin­czet és Kovácsot hosszú he­tekig voltak kénytelenek nél­külözni. Szezonzáráskor meg­szokott az edzők menesztése, így volt ez most is az NB I- től kezdve a legalacsonyabb osztályokig. Az Új Barázda itt megelőzte p korát, Csordás Istvánnak már az utolsó né­hány forduló előtt mennie kellett. Weiszbart lózsel, az új mester most még derűlátó. Jobb tavaszban bízik, és a mostaninál előkelőbb helyen szeretné zárni a bajnokságot. December 7-én véget értek a levezető edzések, ezután pontosan egy hónap pihenő következik. Január 7-én kez­dődik az alapozás. A sportkö­ri elnök szerint a pihenés mellett ezalatt némi szemlélet­változásra is szükség lenne. Anélkül ugyanis nem fognak tudni eleget tenni az elvárá­soknak. Sz. Zs. Nehéz tavasz elé néznek a komlóiak Hazai pályán egyébként csak ezt az egy pontot hullajtottá el az őszi idényben az eger- szegi gárda, s ezzel már mi­nősíthetjük is szereplését. Idegenben sem vallott szé­gyent, hiszen egy gólnál na­gyobb különbséggel sehol sem szenvedett vereséget. A leg­nagyobb fegyvertényt vendég­ként éppen a nagy rivális Ha­ladás otthonában hajtotta végre, hiszen 3-0-ás hazai ve­zetést egyenlített ki a zalai csapat. Ez az egyenletes tel­jesítmény dicséretes egy olyan csapattól, amelynek átlagélet- kora 20,3 év. Ez a szám eqyúttal azt is ielzi, hogy* a kék-fehérek a jövő csapatát építik, egy olyan gárdát sze­retnének kialakítani, amely három éven belül visszajut az élvonalba. Ebben a bajnokságban ezt Imég nem várják a vezetők, Ide talán a szurkolók sem a csapattól. Még akkor sem, ha a tavaszi idényben a tabella első hat helyezettjéből vala­mennyi rivális Zalaegerszegre látogat. Ha fiqyelembe vesz- szük a kitűnő hazai mérleqet, ez sokat sejtet. Madár Gá­bor azonban kihangsúlyozta, hogy ezt a „csikócsapatot” éppen szertelensége, fiatalos lendülete miatt érhetik megle­petések hazai pályán is. Nem szabad tehát irreális álmokat kergetni. Az őszi idény össz­képe alapján kimagasló egyé­ni teljesítményeket nem lehet említeni, s talán nem is len­ne értelme, hiszen — ez a szakvezetés véleménye is - a pillanatnyi második helyezés az egész csapat érdeme, vaayis a kollektív munka gyü­mölcse. Ekler Elemér Kresz László jál érezte. A komlói f útba Mii stó'k edzője még augusztusban, jóval a bajno­ki rajt előtt nyilatkozta: ezzel a gárdával nem azt kell szá­molgatniuk, hogy miilyen esé­lyük van a legjobbak köze­lébe kerülniük, sóikkal inkább kell majd lefelé tekintgetniük, nehogy kiesés legyen a vége. Gondolom, nem túl boldog emiatt Kresz, ihogy a játékos- állomány és a körülmények ismeretében tett jóslata a 100 százalékosnál is jobban való­ira vált. Mert a Komlónak egyáltalán nem kell léfelé tekintgetnie, ugyanis nincs mögöttük senki a bajnoki táblázaton. Ami emberemlé­kezet óta nem fordult elő — pontosabban utoljára majd ihúsz éve, még az 'NB l-es időkben — a csapat az őszi idény végén szerény 10 pont­tal az utolsó helyen áll. Évek óta nincs igazi irányí­tója az együttesnek. Szatmári. ira várt volna ez a feladat, ám ő csak hellyel-(közzel tu­dott megfelelni a számára túl magas szintű elvárásnak, s ahelyett, ihogy szellemi vezére lett volna a középpályának, jó néhányszor csak a kispadon jutott hely neki. Csalódást okozott a csapat hátsó alak­zata. A kapus Tábitoh még mindig látszik, hogy tart a .kigúnyolástól” — a közönség nemegyszer kezdte ki a nyur­ga kapust s ezért hazai meccseken többször bizony­talankodott, míg idegenben (bravúrokra 'is képes volt. Az NB ll-es szinten neves játé­kosokból álló Miklós, Vlrk- mann, Tigyi, Andreidesz ösz- szetételű védelem, amelyhez az idény második felében To­rna is csatlakozott, neim állt feladata magaslatán. Egyedül Andreidesz volt az, aki hozta (magát, a többieken pontok úszták el. Tulajdonképpen a balbátvéden kívül Stornier az, aki egyértelműen dicsérhető. A csapat katasztrofálisan szerepelt idegenben, mindösz- sze az utolsó fordulóban tu­dott pontot szerezni, s ez az alapvető oka az utolsó hely­nek. Ehhez hozzájárult, hogy hazai pályán sem remekeltek, alig teljesítettek 50 százalék­nál többet. Nehéz tavasz'elé néznék a labdarúgók, de tulajdonkép­pen ez az egyetlen biztos sor­suk körül, hiszen aligha akad valaki, aki határozottan meg tudná mondani, mi is lesz a KBSK futballistáival jövőre. G. G. Bravúr a bajaiak 6. helye Jó hajrá Nagykanizsán A dél-zalai város NB ll-es labdarúgói 1990/91. évi új (bajnokságot új edzővel (Vla- szák Géza) és lecsökkent já­tékosállománnyal kezdték. A csapat bíztatóan mozgott az előkészületi mérkőzéseken,1' és így aztán nagy adag op­timizmussal vágtak neki az őszi idénynek. A kezdeti sza­kasz, az első nyolc mérkőzés azonban mindössze öt pontot eredményezett. Az öt hazai és a három idegenbeli mérkőzé­sen igen gyengélkedett a csa­pat, miközben olyan megha­tározó játékosok dőltek ki a sorból, mint Bócz, Csáki, Hor­váth, Németh és Zrínyi. Az edző türelme is elfogyott, hi­szen heteken át csak tíz fel­nőttkorú játékos állt rendelke- izésére. A Haladás VSE elleni mérkőzés előtt aztán lemon­dott, de azt a 90 percet még vállalta. A megüresedett edzői tisz­tet gyorsan sikerült betölteni. Ebben partner volt az egykori olajos mester, Németh Lajos, aki készséggel vállalta a csa­pat szakmai munkájának irá- byitását. Nos, ezután máról holnapra megváltozott a hely­zet. Kialakultak a működési feltételek, megteremtették a megfelelő ösztönzést biztosító anyagi háttért, és sikerült a fejekben is rendezni a soro­kat. Az eredmény nem maradt el. A csapat befejező hét mér­kőzésen nyolc pontot szerzett és egy mérkőzés (Dorog) ki­vételével bizonyították, hogy a kanizsaiakra lehet számítani. Balogh Antal Glázer lesz a szövetségi kapitány? Amiről egy hete csak pletykáltak az országos lab­darúgó-tanácskozáson az pár nappal később betelje­sült. Igaz, nem pontosan úgy, ahogy a jól értesültek terjesztették, de csaknem igazuk lett. Amiben téved­tek, az az, hogy mégsem Glázer Róbert lett a Vases edzője. Azt viszont eltalál­ták, hogy december 5-én megválik a Veszprém és szakvezetője. Ennek feltéte­lezett oka is beigazolódott, hogy a veszprémiek elnöke, Kiss lózsel a továbbiakban nem járult hozzá, hogy Glá­zer egyszerre „két lovot is megüljön", pontosabban a válogatott mellett betöltött pályaedzői tisztségéhez. Az elmúlt héten alkalmam volt találkozni a veszprémi elnökkel és több órás be­szélgetés keretében meghall­gathattam elképzeléseit. Elfogadom azt a kijelen­tését, hogy a jövőben csakis azok a klubok lesznek ké­pesek eredményt elérni, ahol olyan elnökök vezetnek, akik tudomásul veszik a piac dik­tálta törvényeket. így azok a klubvezetők, akik eddig csak a markukat tartották és vár­ták a központi támogatást, eltűnnek a színről. Azzal is tisztában van Kiss József, hogy egy ilyen el­nöknek szüksége van né­hány hasonlóan gondolkodó segítőtársra. Ezért szerződ­tette Svédországból a nem­zetközi kapcsolatokkal ren­delkező Móré Imrét me­nedzsernek és ezért döntött végül az egykori pécsi lab­darúgó, Dunai Antal mel­lett, aki januártól a Veszprém kispadjára ül. S ha már szóba jött Glá­zer távozása, akkor közre­adom azt is, ami vele kap­csolatban elterjedt a napok­ban. Nem kizárt, hogy át­veszi a Rába ETO csapatát, de kérdés, hogy a győri klub vezetése hozzójárul-e ahhoz, hogy mellette a válogatott­nál is dolgozzon. Vannak, akik úgy tudják, hogy ennek nincs akadálya, Glázer rész­leges jelenlététől is sokat várnak a Rábánál. Vannak viszont akik esküsznek rá, hogy erről szó sem lehet, csakis akkor kötnék vele szerződést, ha minden ener­giáját a Rábára szenteli. Mészöly Kálmán, szövetsé­gi kapitány viszont ragasz­kodik Glázer személyéhez, különösen most, hogy elmé­letileg van még remény egy jó szereplésre az Európa- bajnoksóg selejtező csoport­jában. így az sem kizárt, hogy Glázer Róbert főállású edző lesz a válogatottnál és erre előteremti a bért az MLSZ. Akadnak olyanok is, akik szerint Glázer szövet­ségi kapitányi rangba ke­rülne és Mészöly Kálmán lenne a válogatott csapatok szakmai igazgatója, ahogy ez számos országban is van. Mindez Mészöly Kálmán dön­tésétől függ.­táJuOT Szekszárdon hátrány a hazai pálya előnye? A tavalyi bajnoki idény be­fejezésekor még kétséges volt, hogy a 90/91-es bajnok­ságban raijtol-e a Szekszárdi Dózsa. Ugyanis az egyesület­nek többmilliós nagyságrendű adóssága volt, s van jelenleg is. Sajnos ez a tény sok min­denre kihat. A Dózsa csakúgy mint az elmúlt években, rend­kívül nehéz tavasz elé néz, Hisz mindössze két pont vá­lasztja el a 14. helyezett ki­esőhelyen álló Sábámétól. — A célkitűzés a 6—10. hely között volt az év végére, ez az, amit én elfogadhatónak tartottam a játékos állományt figyelembe véve. Az őszi sze­replésünk egy pont híján 50 százalékosnak felel meg. Ha a bajnokság indulását ve­szem alapul, akkor elégedett vagyok, ha azt nézem, hogy jól kezdtünk és a végére le­eresztettünk, akkor csalódást érzék — mondja Teszler Ven­del vezetőedző. — A mai fut­ballban idegenben időnként könnyebb játszani. Minden csapat igyekszik kiszolgálni a közönséget, és támadószel­lemben lép pályára, így hátsó alakzata kinyílik. Ezzel a le­hetőséggel mi is többször él­tünk. Az érem másik oldala az, hogy idegenben rég sze­repéltünk ilyen jól. A Szék szárának hazai pá­lyán mindössze egy győzelem­re tellett. A csapat ősszel 480 percen keresztül egy gólt sem rúgott, ez sok mindenre ma- ' gyarázatot ad. A vezetőedző Nagylalusival, Kalmárral, Mausszal, Fodorral, Varga Ferenccel, Farsanggal és Horváthtal volt elégedett ősszel. Január 4-én kezdi a csapat a felkészülést a tavaszra. — Az élet- — illetve az anyagi helyzetünk — megold­ja a „problémáinkat". Itthon edzünk, mint tavaly is, nem megyünk sehova sem edzőtá­borba — fejezte be Teszler Vendel. Krasznai Zoltán Evés közben jött meg az étvágy Pakson A Sugovica-parti városban, a focitőzsdén az edzők között két név vezeti a képzeletbeli toplistát. Időrendi sorrendben: Rónai Sándor azért, mert a nyolcvanas évek elején nevé­hez fűződik a korábbi évti­zedek álma — hisz általa ma­síroztak Evanicsék az NB H- be. Aztán Koller (Kincses) Viktor árért, mert most az ő irányításával érte el a bajai labdarúgás fennállásának leg­jobb eredményét: az őszi sze­zon végén a második vonal­ban, a Keleti csoportban a hatodik helyen várják a tava­szi startot. A hatodik hely, a pozitív gólarány méltán jelenthet elé­gedettséget, de elégséges ok az elbizakodottságra - ezzel tisztában vannak szakvezetők, s vélhetően a játékosok is. Márton László szakosztályve­zető elmondta, hogy eddig minden fizetési kötelezettségét ígéretének megfelelően telje­sítette a szerződés szerinti* pontos időben a vezetés, ami miatt kölcsönös a bizalom. A labdarúgó-szakosztálynak a jelenlegi pénzügyi kondíció­ja mellett még mintegy 8-9 millióra lesz szüksége a biz­tos működéshez. A januári felkészülésben több NB l-es csa pattal történő meg mérkő­zés is szerepel. Aztán febru­árban két jugoszláv csapat részvételével rendezik meg ‘Baján a Bácska Kupát, amely kiváló felkészülési szakasznak számít várhatóan jövőre is. A Bajai SK sikeres őszi sze­replése nyomán megnőtt az érdeklődés a csapat körül. Februárban szerel le a hon­védségtől 6. Szabó középhát­véd. s a tehetséges játékost szívesen igazolná le az NB l-es Békéscsaba - ébben az esetben valószínű tárgyalások és egyeztetések következnek. Schneider annak idején a Pé­csi MSC csatáraként érkezett Bajára, aztán rövid idő után megsérült. A vezetés kitartott mellette, ez most ősszel ka­matozott. Erre figyelt fel az MTK-VM és a Ferencváros is, de érdeklődött Garami mes­teredző is egy esetleges ismé­telt „pécsi kanyar" ügyében. De Baján nincs játékoSbör- ze, és szezonköZbeni végki­árusítás sem. Kovács Zoltán A Paksi Atomerőmű SE-nél már a nyári felkészülés alatt érezni lehetett, hogy a «csa­patban benne van a jó ered­mény. Ez azonban a bajnok­ság kezdetén nem jött ki, sőt, a gyenge rajt az alsáházba sodorta az együttest. Az első harmad után 5 ponttal a 13. helyen álltak. Súlyos vereséget szenvedtek Möhácson és Du­naújvárosban, majd hazai pá­lyán kaptak ki a Soprontól, de ez sem térítette el a szak­vezetést az eredeti célkitű­zéstől, tovább haladtak a meg­kezdett úton.- A kezdeti sikertelenség öka elsősorban az volt, hogy a csapatban sok újonc ját­szott, akik akkor esték ót a tűzkeresztségen. Érezni lehe­tett az összeszokottság hiá­nyát. A sikertelen rajt után talpra tudtunk állni. A Hala­dás elleni 3-1-es győzelem visszaadta az önbizalmunkat, jó erőnlétünkkel, gyors, táma­dó szellemű játékunkkal foko­zatosan haladtunk előre. Egy kis szerencsével akár az 5. he­lyen is végezhettünk volna - értékel Pusztai László, az ASE vezető edzője. Aki szerint a csapat vala­mennyi tagja megtette azt, ami tőle tellett. Maradéktala­nul Hujberral, Mikoliccsal, Szabóval elégedett, jó telje­sítményt nyújtott Gracza, Lauer, Orosz. Csalódást csak Szendrei okozott néki, képes­ségei alapján tőle sokkal töb­bet vártak Pakson. A paksiak az alapozást ja­nuár 5-én kezdik, orvosi vizs­gálattal. Január 7-től teljes erőbedobással indul a felké­szülés. A Paksi Atomerőmű SE-nél evés közben jön meg az ét­vágy, módosították az eredeti célkitűzést, most az új sze­rint ötödikek szeretnének lenni a tabellán a végén. Zerza József vasárnapi 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom