Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-01 / 239. szám

1990. december 1., szombat uj Dunántúli napló 7 Munkakönyves munkanélküliek? Teli a taxidroszt a pécsi Konzum Aruház előtt Már a kis fuvar is fuvar! Hosszú sorok várakoznak a drosztokban Sok a kocsi, kevés az utas Sokáig irigyelt munka volt, a monopolhelyzetben lévő cé­gekhez protekcióval lehetett csak bejutni. Aztán magáno­sok is kiválthatták az ipart. A kezdetben még igen-igen jól lehetett keresni. De ahogy többen és többen lettek, úgy mérséklődött a fuvar, manap­ság pedig hosszú kocsisorok várakoznak a kijelölt helyeken. Igen, a taxizás ma már nem o győrs meggazdagodás leg­jobb útja, sőt még csak nem is tartozik a hosszú távon biz­tos munkalehetőséget kínáló szakmák közé. Legalábbis so­kaknak egészen biztosan nem. A taxizás, azaz a személyszál litó bérautózás válságban van.- Ez tagadhatatlan, — mondja Ugró László taxis, aki vei a 24-es taxiállomásnál be­szélgetek. Pontosabban az ál­lomás melletti parkolóban, ugyanis ott már nincs hely. - •Az embereknek kévés a pén­zük, s ezt a keveset nem ^taxizásra költik. De az is tény, hogy sokan vagyunk, na-_ gyón sokan, s ennyi taxit már nem bír el Pécs. A Baranya társaság 29-es kocsijának vezetője négy éve végez bérfuvarozást főállás ban, előtte munka mellett - autóbuszvezető volt a Volán­nál - taxizott.- Nem olyan régen meg úgy háromszázan lehettünk, most vagy nyolcszazan. A ta rifónk induláskor 8, a menet kilométerenként 7, a várako­zás percenként 2 forint volt, aztán ahogy emelkedtek a benzinárak, úgy voltunk kény­telenek mi is növelni a fuvar- költséget. Most 30 forint a ki­állás, 21 a guruló kilométer és 6 a várakozás percenként. Nagyon sok ez! Nem a mi költségeinkhez képest, hanem ahogy mondani szokták, a vá­sárlóképes kereslethez viszo­nyítva. Aránytalanul megnőtt a taxizás ára. . .- Nem ériem, ha ilyen sok a taxi. s kevés az utas, akkor mi az üzlet a taxizásban?- Az égadta világon semmi. Nem akarok sírni, de nézzük O mai napot: reggel hétkor álltam ki — most dél van -, 's az öt ára alatt egy köz­ponttól kapott és egy beszát- ilásos fuvarom volt. S ez az általános. Arra nincs pénzem, Oogy o^ taxamétert átállíttas sam az új fuvardíjakra, itt van ez az új tarifatáblázat, •ezt használom ideiglenesen Ha külföldi ül a kocsimba, akkor ráfizetek, mert neki nem tudom elmagyarázni, Ihogy miért kell többet fizet­nie, mint amit az óra mutat.- De ön is tovább taxizik!- Egyelőre még igen, de nagyon szeretném befejezni. Mert az hosszú távon nem lehet megoldás, hogy az ember -csak ül a kocsiban, s vár, vár, mint a jó gyerek. Tudja mik vagyunk mi? Munkakönyves munkanélküliek! A Mecsek taxitársaság némi kedvezményt ad törzsutasainak, kérdés csupán az; vannak még törzsutasok?- Sajnos egyre kevesebben. - válaszol Árvái László, a 111-es taxi vezetője. - A leg­utóbbi tarifaemeléssel a felére csökkent a forgalmam, de azt hiszem így vannak a többi­ek is.- Mennyit lehet megkeresni taxizással?- Általában tíz órát dolgo­zok. Ha teszem azt, ezen idő alatt összejön 1000 forint a fuvarokból, akkor olyan 4-500 Természetesen azt állítani, hogy nincs verseny - balga­ság lenne. Igenis van, mert az tagadhatatlan, hogy az ember •perceken belül kap taxit, de hogy mennyire udvarias veze­tővel, az más kérdés.- Én is azt hiszem, hogy rengeteg kalandor van közöt­tünk, főleg a „szabadúszók" körében - állítja láky Kálmán, aki a Pannon Volán Taxi Kft. külsős taxisa. A pécsi vasút­állomásnál lévő drosztnál be­szélgetünk, előttünk, mögöt­tünk, mellettünk taxik, néhány sofőr csoportban társalog a bágyadt őszi napsütésben. Várják a fuvart. . . Jóky Kál­mán igazán elmondhatja ma­gáról, hogy régi taxis, hiszen miután kimaradt a jogi egye­temről, ült kockás autóba. S akkor 1959-et Írtak.- A társaságokhoz nem tar­tozók sokkal drágábban dol­Utasra várva . . . forint marad meg tisztán. Eb­ből megélni, egyre nehezebb! Árvái László elmondja, hogy a fuvarok is egyre rövidebbek: ha mondjuk a belvárosból kell kivinni valakit Kertvárosba - az már nagy útnok számít.- A mostani árakon ez mennyibe kerül?- Attól függ, hogy Kertvá­ros melyik részébe, de átlag­ban 200 forintba- Borravaló?- Nagyon ritkán van.- Hogyan látja a jövőjét?- Nagyon bizonytalannak. A megoldás véleményem szerint az lesz, hogy a mostani taxi- állomány a felére csökken. S nem utolsósorban, ha emelke­dik mgjd az életszínvonal. . . Ha egy piacon túlkínálat van, akkor ez azt jelenti, hogy versenyezni kell a meg­rendelésekért. S a verseny növeli a szolgáltatás színvo­nalát. - Elméletileg. Ismerő­söm mesélte; -az utas beült az egyik magántaxiba, amit a pipázó taxis füstölővé „va­rázsolt". Elindultak, ám egy idő után a hölgy megkérte a taxist, hogy ne dohányozzon, vagy ha igen, akkor szellőz­tessen. Mi történt ezek után? A taxis kitette kocsijából a kuncsaftját! Proksza László felvételei goznak, mint a csoportok tagjai. Igen, régebben is vol­tak ennek a munkának - szakmának ugyanis soha nem tartottam - hiénái, de ami most van. .- Véleménye szerint indokolt volt ilyen nagy mérvű tarila- emelést végrehajtani?- A benzináremelésre hivat kozva nem! A Volán mérsé­keltebben növelte a fuvardíja­kat - kiállás 20, guruló kilo­méter 19, percenkénti állás 6 forint -, mint a többi tár­saság, a reális emélés valahol n kettő között lenne.- Nem akarom a jövedelmi viszonyait lirtatni, de a taxi­sok mindig jól kerestek. Fő­leg egy-két évtizeddel ezelőtt.- A / fizetés nem volt sok, de az átlagkeresetem jóval meghaladta egy diplomás em­ber jövedelmét. Ami nonszensz,, .ezzel nem értettem egyet, de a letűnt társadalomnak nem ez volt az egyetlen ellent­mondása.- Milyen jövőt jósol a taxi­zásnak?- Egyre többen abbahagy­ják, s előbb-utóbb kialakul egy valós egyensúly a keres­let és kínálat között. Roszprim Nándor Kiskunmajsa után a földkérdésről Kipukkadt egy luftballon A változatosság kedvéért ezúttal a vezető párt gyúrta az anyagát, a kisgazdák föl­fújták és föleresztették, a fiatal demokraták pedig csendben kiszúrták. Ügy tű­nik, a földigénylő parasztság reményei az elmúlt hetekben tovább fogyatkoztak. Kik játszanak velünk ? Azt már szinte említeni is fölösleges, hogy a léggömb újólag a földtörvényterveze­tet cipelte. A Magyar De­mokrata Fórum a lassan le­gendás hírű Kiskunmajsára hívta parlamenti társait, azt ajánlván, hogy a „földtör­vény jobb előkészítése érde­kében" tanácskozzanak. A szakértők vitatkoztál? is, esz­mefuttatásaikat tucatnyi ér­deklődő hallgatta. Ügy tű­nik azonban, nem egyfor­mán értenek magyarul, mert pártállástól függően, ki-ki alapon értékelték a hallotta­kat. A kisgazdák konszen­zusról, közös politikai cé­lokról- szónokoltak; a -sza­baddemokraták határozottan kijelentették, hogy pártközi megállapodás nem született; a FIDESZ - amelynek kép­viselői • nem is voltak jelen Kiskunmajsán - utólag hű­vös tárgyilagossággal lakos­sági gyűlésnek nevezte a ta­lálkozót. Azóta is alig telt el nap a hivatásos politikusok el­lentmondó nyilatkozatai nél­kül. Ä kisgazdák még re­mélték, hogy a kormány az idén a parlament elé ter­jeszti a földtörvényt; a Föld­művelésügyi Minisztérium ve­zető tisztviselője a jól hang­zó közgazdasági megfonto­lásokra hivatkozva a szövet­kezeti törvény és az agrár­piaci rendtartás elfogadását szorgalmazta; a parlament alelnöke viszont csak a jövő esztendőre valószínűsítette a földtörvény tárgyalását. Tizenöt százalék kéri vissza a földet Akár jó szórakozásnak is nevezhetnénk a pártok és a szakemberek nyilatkozathá­borúját, ha nem a kenye­rünkről lenne szó- A szomo­rú valóságot egy falusi gazda így fogalmazta meg; „amíg az urak fűtött szobá­ban nagy fizetésért vitatkoz­nak, mi bagóért fagyosko- dunk'\ Az események isme­retében bízvást hozzátehet­jük: még az a kevés is bi­zonytalan. A teljes zűrzavar és bi­zonytalanság jellemzi ugyan­is a magyar mezőgazdasá­got. A ' hatalmukat négy év­tizeden át - megszilárdító lobbyk küzdenek egymással, védik monopóliumukat, sze­mélyes egzisztenciájukat: közben a pénzügyi kormány­zat serényen nyesegeti az amúgy is csekély jövedelme­ket. A kárvallott persze a parasztság, amely „csak dol­gozik", s idő és ékesszólás hiányában a legkevésbé ké­pes érdekeinek érvényesíté­sére. A politikusok a paraszt­ságról vitatkoznak, de az érdekeltek megkérdezése nél­kül; legalábbis ez derül ki a Magyar Közvéleménykuta- tó Intézet felméréséből. Az őszi vizsgálat szerint a föld- tulajdonra jogosultaknak a 28 százaléka még nem dön­tötte ei, mit szándékozik tenni birtokával. Akik viszont határoztak, nem találják eléggé vonzónak a kisgazda életmódot, hiszen csak 15 százalékuk kérné vissza ősei vagy a saját földjét. Nem a lényegről folyik a vita Egy közvéleménykutatásból aligha szabad messzemenő következtetéseket levonni, ám az adatok jól jelzik, hogy a kisgazdák földosztó tüzének nagyobb a füstje, mint a lángja. Kórántsem akarnak annyian egyénileg gazdál­kodni, mint ez a nyilatko­zatok számából és hevessé­géből kitűnik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szüksé­ges törvények késlekedhet­nek, hiszen a tiszta tulajdo­nosi és gazdálkodási viszo­nyok ismerete nélkül a me­zőgazdaság a régi pályán már nem maradhat, az újon pedig még nem indulhat el. Bizonyos, hogy a földtör vény legfeljebb egyik szeg­lete, de semmiképpen nem a központja a megújítandó agrárgazdaságnak. John Kenneth Galbraith professzor szerint Kelet-Európábán az agrárfejlődés kulcsa: tulaj­donossá tenni az embere két, minél hamarabb be kell vezetni az árrendszert o mezőgazdaságban, lehetővé •kell tenni, hogy a termelők tisztában legyenek a végső árral és a várható jövede- , lemmel. Áhított nyugati mo­dellből a magyar gyakor­lat szinte semmit nem ismer, hiszen nincsenek valódi tu­lajdonosok, hiányzik a kö­vetkezetes árrendszer és bi­zonytalan a paraszt jövedel­me is. Három törvény kell - azonnal! Szakmai berkekben közis­mert, hogy mindenekelőtt három gyors törvényre lenne szükség a mezőgazdaság talpraállásához. Sorrendben az elsőnek te­kintik az agrárpiaci rend­tartás elfogadását, hiszen mint az a múltban bebizo­nyosodott, enélkül az ága­zat működésképtelen. Az agrárpiac ugyanis sehol a világon nem spontán, sza­bályozásával teremthető meg a termelés biztonsága, ugyanakkor a célszerűen be­folyásolt piac szétveri a centralizált, utasításos rend­szert, Így érhető el, hogy ne a központi tatalom, á mo­nopóliumok, a minisztériumi bizottságok dirigáljanak, ha­nem a piám résztvevők kap­janak főszerepet. A szövetkezeti és a föld­törvény egymás kiegészítői­nek tűnnek a mostani ma­gyar valóságban. Az utóbbi a tulajdoni viszonyokat tisz­tázza, az előbbi az indulás nehézségeivel szembenéző családi gazdaságok össze­fogását segítheti. Az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács már kidolgozta a szövetkezéti tör­vény egyik változatát, ám erről első elolvasásra is ki­derül, hogy túlságosan álta­lános, a gazdasági átmene­tet keveri a távlati célok­kal. Ráadásul alapállása is vitatható, hiszen az évtize­dekig tartó szövetkezeti gya­korlatnak megfelelően vizs­gálja a tagsági kapcsolato­kat; ahelyett, hogy megmu­tatná, miiképpen szövetkez­het az egyén hasonlóan gondolkodó társaival. A látványos, de tartalmat­lan politikai léggömberege- tés helyett * a gazdálkodás alapjait lerakó törvénykezés­re lenne égető szükség. A halogatás, a hiteltelen szó­noklatok sokasága nem csak az ígérgetőket járatja le - ez volna a legkevesebb -, hanem a parasztság bizony­talansága révén kenyerünket is herdálja. (MTI—Press) V. Farkas József Kereskedők, viszonteladók figyelem! Értesítjük régi és új partnereinket, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően folytatjuk az import hálás ruhák nagybani eladását. 400-25 kg-os bálázott, III. zsákos kiszerelésben, Hl.oszL minőségben. Készpénzfizetés esetén árengedményt adunk. Érdekló'dni: 157-0566/ITINER Kft. (3963) Karácsonyi vásár az AGR0KER ÁRUHÁZBAN HUSQVARNA 28IXP 39.500-ról 37.500 Ft Adlus tömlőkocsi 3.300-ról 2.400 Ft B-15-E elektromos bogyózó 23.500-ról 15.300 Ft WPB 32 S rugós prés 8.800-ról 6.200 Ft RK-03 B kapálógép 26.990-ról 24.300 Ft RK-02 kapálógép 31.000-ról 28.600 Ft Tekintse meg GARDENA kertiszerszám és locsoló bemutatónkat Agroker Áruház Pécs, Közraktár u. 71a. Tel.:11-682. /Agroker ffítRUHÁZ (5632) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom