Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-27 / 263. szám
1990. december 27., csütörtök uj Dunántúli napló 13 Magyarország és az IMF Eg/milliárd dolláros hitelt kaphatunk jövőre a Nemzetközi Valutaalaptól és ezáltal még azt is eléghetjük, hogy hitelképességünk növekedjék a kereskedelmi bankók szemében. A kormány, a Nemzeti Bank, és a Nemzetközi Valutaalap szakértői megállapodtak egy három évre szóló egyezmény körvonalairól — értékelte a Szabad Európa Rádió. A Valutaalap először 1988 tavaszán nyitott készenléti hitelkeretet a Magyar Nemzeti Banknak a súlyossá vált fizetési nehézségek áthidalására. A hitelkeret összege elenyészőnek tűnik az országi évi fizetési kötelezettségeihez képest, de nem is ez volt a fontos, hanem az, hogy a hitelkeret megnyitása ajánlólevelet jelentett a nyugati kereskedelmi bankok számára azzal az üzenettel, hogy Magyarország számára elfogadható feltételekkel kölcsönöket nyújthatnak. Egy évvel később a hitelkeret megújításakor ugyanez volt a döntő szempont. Most azonban a helyzet megváltozott, a feltételek keményebbé váltak. A magyar gazdaságot teljes mértékben sújtja két külgazdasági változás. Egyrészt a szovjet olajszállítások csökkenése, éppen akkor, amikor a világpiacon magas az olaj ára, másrészt a dollárelszámolásra való áttérés a magyar—szovjet forgalomban, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is keményvalutáért és világpiaci áron kell megvenni. Ezek a változások nagy veszteségeket idéznek elő az ország költségvetésében és fizetési mérlegében. E súlyosbodó körülmények között van szükség arra, hogy Magyarország továbbra is megkapja az ajánlólevelet a Valutaalaptól. Tehát továbbra is rendelkezésére álljon a készenléti hitelkeret, és végül arra is szükség von, hogy a Valutaalap által megszabott feltételek összhangban legyenek a magyar kormány gazdasági stratégiájával. A Nemzetközi Valutaalap akkor küldte el szakértői küldöttségét Budapestre, amikor küszöbön állt a jövő évi költségvetési terv parlamenti előterjesztése és vitája. Az volt a küldöttség feladata, hogy a kritikus időszakban állandó érintkezésben legyen a Nemzeti Bank szakértőivel és a kormány képviselőivel. Az állandó egyeztetés szemlátomást hasznosnak bizonyult. A Valutaalap végeredményben két feltételhez ragaszkodik: ahhoz, hogy a jövő évi költségvetés vesztesége ne haladja meg a 78 milliárd forintot — ennyi az előterjesztett deficit a költség- vetési tervben -, továbbá, hogy a jövő évi fizetési mérleghiány ne legyen nagyobb 1,2 milliárd dollárnál. Mint látható, a Valutaalap csupán ahhoz ragaszkodik, hogy a veszteségek ésszerű korlátok között maradjanak és nem követel olyan egyensúlyt, amelynek elérése politikailag elfogadhatatlan áldozatokkal járna. Mindennek fejében a Valutaalap hároméves megállapodást köt a Nemzeti Bankkal és jövőre 1 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet bocsát Magyarország rendelkezésére. Szembeötlő az összeg nagysága. Már nemcsak arról van szó, hogy a Valutaalap a hitelkereten keresztül ajánlólevelet küld a kereskedelmi bankoknak Magyarország érdekében, hanem arról is, hogy maga a hitelkeret is fontos szerepet hivatott játszani a magyar fizetési nehézségek áthidalásában. Érthető, hiszen a nyugati kereskedelmi bankok hitelezőkészsége 1990 második félében veszedelmes gyorsasággal csökkent, és aligha számíthat vigasznak, hogy nemcsak Magyarország, hanem minden kelet-európai ország rovására. Százéves a Magyarországi Szociáldemokrata Párt „A minimális konszenzus” A Magyarorszógi Szociáldemokrata Párt 100 éves. 1890. december 7-8-án tartotta alakuló ülését, első kongresszusát. Megalakulását a magyar m u .'lká sosztál y múlt századi sanyarú körülményei tették szükségessé. A munkásság érdekét csak a saját pártja volt képes biztosítani. Korábban a Magyar Általános Munkáspárt szolgálta a munkásságot, de az utóbbi időben már egyre kevesebb eredménnyel. A szociáldemákrata név felvétele nem formális volt, az új párt vallóban a szociális mozgalom új szakaszát nyitotta meg. Szervezeti és tartalmi vonatkozásban egyaránt jelentős fejlődés következett be a magyar munkásság politikai szerveződésében. A nagyüzemi szakszervezeti hálózat gyorsain kiépült és létrejöttek a főbb szakmák országos szervezetei is. A szakszervezetek jelentős érdekvédelmi munkát fejtettek ki. A munkásság kizsákmányolásának csökkentése érdekében a 90-es években egymás utón következtek a nagy ipari sztrájkok. 1893 júniusában a Pécs vidéki bányászok az éhbér, a családok nyomora; az embertelen körülmények, az igazgatóság visszaélései miatt általános sztrájkba léptek. A sztrájkot a hatalom csak fegyveres erővel tudta elnyomni, ami után kegyetlen megtorlás következett. A munkásság azonban nemcsak érdekeit védte, hanem segítségére sietett a még kegyetlenebből elnyomott, teljesen jogfosztott, szegény parasztságnak is. Jelentős mértékben a szociáldemokrácia eredménye őszén a magyar demokrácia megszületése. A kommunista párt önző hatalmi harca azonban jelentős kárt okozott ekkor is a szociáll- demOkro ciánok és az egész magyar népnek, leheltővé téve a fehér terror megvalósulását. Az MSZDP a Horthy- rendszerben konstruktív ellenzéki politikai erőként következetesen védelmezte nemcsak a munkásság, hanem a dolgozó kisemberek érdekeit is. Bátran szembeszáílt a fasizmussal. A II. világháború után pedig minden erejét igénybe vette a romokban heverő ország mielőbbi újjáépítése, demokratikus, jóléti Magyar- ország létrehozása. A kommunista párt azonban, hogy szétrombol ha ssa a születő magyar demokráciát, beépítette ügynökeit pártunkba és segítségükkel csalárd módon és erőszakkal magába olvasztotta az MSZDP-t. A kommunista erőszak számos, elveikhez hű szociáldemokratát meggyilkolt, köztük Tolnai József volt pécsi polgármestert is, igen sok párttagot bebörtönzött, vagy emigrációba kényszerített. A szabadon maradtak illegalitásban dolgoztak az 1956- os forradalomig, amikor a szocdemék ismét az első vonalban harcoltak és sokan áldozták életüket a forradalomért . Nagy Imre kormányában Kéthly Anna, Kelemen Gyula és Fischer József államminiszterként kívántak dólgoz- ni. Az '56-os forradalom vérbe- fojtásával az MSZDP ismét a föld alá kényszerült, míg egyesek, köztük kiemelkedően Kéthly Anna az emigrációban képviselték az egész magyar nép igazi érdekeit. Pártunk nehéz időket élt át a 100 éves működése alatt, a legsúlyosabb következményű magatartást azonban a kommunista párttól szenvedte el. Ezért tanúsít az MSZDP szükségszerű elzárkózást a kommunista párttól és utódszervezeteitől. Fogadja azokat, akik meggyőződéssel vállalják az MSZDP programját és annak megvalósításában közreműködni kívánnak. Az 1989. évi újjáalakulásunk idejére a régi szoc- demesek tömege erősen megritkult. így néhány veterán és a szociáldemokrácia eszméjével rokonszenvező új párttag indította el az MSZDP újjáépítését. A képviselőválasztások kedvezőtlen eredménye, sajnos, á pártépítésre is kedvezőtlenül hat. De nem a pártunkban volt és van a hiba, hanem abban a tényben, hogy a szocializmus megvalósítását hirdető kommunista pártok tevékenységükkel, politikai és gazdasági eredményeikkel nagyon lejáratták az általános jólétet biztosító szocializmus eszméjét. Jelentős nehézséget okozott eddig munkánkban, hogy a pártunkba is befurakodott karrieristák reményeikben csalódva szembefordultak a párttal, annak működését akadályozták, nemegyszer idegen érdekeket szolgálva. Az újjáalakult MSZDP a nyugati szociáldemokrata pártokhoz hasonlóan már nem kifejezetten osztálypárt, de továbbra is a munkás emberek pártja. Olyan munkáspárt, amely tágabb értelmezéssel az összes bérből és fizetésből élők érdekeit kívánja és fogja biztosítani, minthogy azok érdeke azonosabb. Tehát nem osztály- vagy pártérdekekért küzd az MSZDP, hanem egész népünk szociális jólétének megvalósításáért. A 100 éves évforduló alkalmával megtartott kongresszusi ülés határozataival az MSZDP megteremtette az egységet, a sikeres pártmunka alapjait és feltételeit. Az MSZDP Pécs-baranyai Szervezete Az SZDSZ országos küldött- értekezletén több szó esett a minimális konszenzusról, más megfogalmazásban a liberális minimumról. Felvetődik a kérdés: jó-e, ha egy jelentős párt politikai minimumra törekszik akkor, amikor az ország bajai maximálisak? A válasz lehetne óvatos, pl., hogy nézőpont kérdése. Viszont ez esetben határozottan meg lehet fogalmazni, hogy jó, korszerű és elméletileg jól tervezett a szabad demokraták stílustörekvése. Nem nagy dolog önmagában, de naggyá válhat hatásában, ha az országos szóözön után végre megtörténnének a megegyezésen alapuló kis lépések. Végül is mi az a minimális konszenzus? A minimális konszenzus elve régóta használt kategóriája a politikaelméletnek. Különösen a német (NSZK) politológusok foglalkoztak sokat értelmezésével, politikai gyakorlatának elemzésével, mert az NSZK- Iban nagyon nehéz folyamat volt a fasizmus totális rendszerétől egy működőképes, pluralista demokráciáig eljuttatni a háború után súlyos anyagi gondokkal küszködő ország közéletét. A minimális konszenzus alapja az elhatárolódás. Ez jelenti egyrészt a politikai erők szükségszerű, önmeghatározó elhatárolódását, jelenti másrészt a különböző társadalmi problémák, megoldandó feladatok közötti elhatárolódást, azoknak a léoéseknek a keresését, amelvekben lehetséges az egyetértés és közös léoés. Az egykori hesseni államtitkár, Helmut Lenz így ír erről: „A demokratikus alkotmányos rend alapja az összes demokrata egysége abban, hogy miben nem lehetséges a megegyezés, és ettől kell elhatárolni a politika azon területeit, amelyben mód van az összehan- golódásra". A minimális egyetértések sorozata nélkül nem működőképes a pluralista demokrácia. Ezek az egyetértések tudják megfékezni minden politikai csoportban a szélsőséges erőket, és ezek tudják leküzdeni a „magam igazáról” való meggyőzés vagy kényszeríteni akarás makacs egyoldalúságait. „Egy demokrácia nem a jobb belátás érvényes igazságából Indul ki, hanem a jobb megoldásért való küzdelemből, és az eljárásmódok összehangolásából" — írja Siegfried Schiele. - Más politológusok az egyetértések sorozatát úgy tekintik, mint a társadalom „teherbíró konfliktus-bázisát”. Nem tartalmi egyetértés a minimális konszenzus, hanem az eljárási módok különbözőségének elismerése. Azt feltételezi, hogy eltérő politikai tartalom, és különböző hangsúlyok esetében is lehetséges egyetértő politikai cselekvés. A mindenáron való meggyőzés vagy erőfölény keresés helyett sokkal inkább a részmegegyezések folyamatára törekvés kerül előtérbe. Az ilyen praktikus megegyezéseken természetesen kialakulhatnak tartalmi konszenzusok is. Nem állapot, hanem folyamat a „praktikus egyetértések" megléte. Ezt azért fontos szem előtt tartani, mert az ember könnyen lehet olyan félreértés áldozata, hogy meg szeretné szilárdítani a nehezen létrejött megegyezést. Ez néhány kérdésben lehetséges ugyan, de a kérdések többségére az állandó változás jellemző. Ezekben a változásokban kell keresni a politikusoknak az egyetértés minimumát, Walter Gobel szerint „Olyan döntések kívánatosak, amelyeket legalább el tudnak fogadni azok is, akik egyetérteni nem tudnak vele”. A konszenzus alaptétele a nyíltság, amely képes kivédeni a manipulációkat, a titkos paktumokat, és amely nyilvánossá teszi a megelőző vita érveit, ellentmondásait is. Ez elősegíti a politikai megegyezések társadalmi elfogadottságát, az állampolgár „beavatottságát” . . . Wolfgang Hillingen |pl. a konszenzus első alaptételének tartja: „Hogy minden manipuláció megakadályozható legyen, a konszenzust nyílttá kell tenni. Ily módon meggátolható a hallgatólagos megjegyezés, és lehetővé válik az ellentmondások kritikája is”. A német tapasztalatok és politológusi gondolatok természetesen nem adaptálhatók a mai maqyar viszonyokra, de arra talán jók, hogy mi is elgondolkozzunk saiát kis egyezségeinkről. A minimális konszenzus a lehetséges meq- eayezések alsó foka, első lépése. De lépés! És ez több, mint a szó! Dr. Antal Gyula MSZDP-gyűlés Komlón, 1990 tavaszán Mindennapi mérgeink helyett Relormkonyha, gyógynövények- Vannak emberek, akik benyitnak a reform-boltba és már csukják is be az ajtót, megállapítva, hogy ez nem egy rendes bolt, hiányoznak a polcokról mindennapi mérgeink — kezdte előadását Dénes Ottó, az üzlet vezetője a tanárelnökök részére összehívott találkozón, ahol főképp a reform- táplálkozásról és a gyógynövényekről esett szó. A mozgósszegénység, a zsírdús és a rostszegény táplálkozás megbosszulja magát — mondta, de ecsetelte az alkohol, dohány, cola és kakaó káros hatásait is. Gyakorlati tanácsokkal is szolgált: ne szoktassuk rá a gyereket a túl édesre és túl sósra, ha rizst eszünk, akkor barnát, fogyasz- szunk sok kukoricát, kalciumtartalmú kölest. Lépésről lépésre térjen át, aki akar, erre az életmódra, különben kudarcokkal számolhat. Együnk sok zöldséget és kevés húst. A zsírral szakítsunk, helyette használjuk ki az olajak előnyeit. Az olívaolaj például gyógyítja az epeproblémákat, ha öt napig 2-2 evőkanállal •nyelünk belőle. Rágjunk naponta néhány szem mogyorót, diót vagy mandulát vashiány ellen. A vegetáriánus üzletember után dr. Szabó László, a pécsi Gyógyszertári Központ laboratórium vezetője gyógynövényeiket mutatott be. Kiderült, a velük való foglalkozás nem olyan szelíd gyógyászat, mint gondolnánk, ezért kérjük ki előtte az orvos tanácsát. A ricinusból például 4—5 mag halálos adag, a nadragulya csábos, de mérgező bogyója hal- lucinációt okoz, ugyanakkor helyesen felhasználva -gyógyszerek. Kitért a népgyógyászatra, a tömény szeszes kivonatok jótékony hatására is, ám mint mondta, a döntő a mérték . . . Egyik hallgató a most oly divatos svéd fű iránt érdeklődött. A doktor elmondta, minden országban van szinte egy ilyen jó értelemben vett „csodaszer". Általában enyhén hashajtók, nyomelemben gazdagok, keserűanyag-tartalmuknál fogva rendbehozzák az étvágyat és az anyagcserét, ezen keresztül jobb közérzetet biztosítanak, ami sokszor még az 'immunrendszerre is jó hatással van. A baj csak az, hogy sokan akár 1200 forintot is kifizetnek érte, és életmódjukon semmit sem változtatva, problémáik megoldását a svéd fűre bízzák. És akkor még nem szóltam az ennek nyomán felvirágzó feketekereskedelemről. Az előadások után Szűcs Edit, a Vöröskereszt megyei főelőadója a csoport további terveiről beszélt. Akik ugyanis itt ültek, baranyai általános és középiskolai tanárok, akika gyerekek mindennapjaiba becsempészik az itt hallottakat. Játékos vetélkedőkön bizonyítani — ez már a gyerekek feladata lesz márciusban. Sz. L. I. A svéd fű mint csodaszer? A pécsi Natura reform-élelmiszerbolt Fotó: Proksza László
