Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-23 / 261. szám
1990. december 23., vasárnap — ■"■■■ 1,1 ■ aj punonmit napló _ 7 _ A Carbon jövő évi gyerekcipő modelljei Márkás gyermekcipők készülnek Komlón Újjáéled a Carbon Úgy tűnik, jól sikerült- a Carbon Könnyűipari Vállalat és az amerikai érdekeltségű, luxemburgi székhelyű Socida- de SPA S. A, H. nyolc hónapja kötött házassága. A hozomány egyik fél részéről sem maradt csupán Ígéret: a komlói vállalat adta az épületek, a berendezés mellett a cipő-, bútor-, ruhaipari képzett munkaerőt, a nyugati cég meg pénzt hozott, gépeket, nívós terméket és piacot. Tatár Tibornéval, a komlói központi cipőüzem vezetőhelyettesével végigmegyek a tű- zödén és az aljazón. A november végén beszerelt, Németországból érkezett komplett cipőgyóri gépparkról azt mondja a clpős szakmát több mint két évtizede gyakorló Tatár Tiborné, hogy száz klasszissal jobbak az eddigieknél, annak ellenére, hogy használt gépek. „Ezekkel a cérna- és tűzésfajták széles skáláját tudjuk nyújtani!" Az üzemet körbejárva, azt tapasztaltam, hogy sok a munka és jó a hangulat.- Megállt a döntően a vállalat jövőjének bizonytalanságából eredő elvándorlás? — Sőt! Többen mór vissza is jötték. De további dolgozókat veszünk fel, főként szakmunkásokat és gyakorlott betanított munkásokat, mert .szeretnénk beindítani egy harmadik tűzödét. * Ezentúl Komlón készülnek a márkás EGA gyermékcipők. Ugyanis a nyugati részvényes- társ nemcsak egy gyár teljes berendezését vette meg Németországban, és szállíttatta öt kamionnal Magyarországra, hanem a több mint nyolcvan- éves cipőgyár-tulajdonos a termék piacához is hozzájuttatta a komlóiakat.- Olyan jól sikerültek a minták és az első darabok, hogy alig tudtuk meggyőzni az egyik német tárgyalópartnerünket arról, hogy ezeket a gyermekcipőket mi készítettük, méghozzá magyar alapanyagokból - mondja Szűcs István, a Carbon Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója. A cipőüzembe új emberek kellenek, mert a régi termékeket is tovább gyártják, meg jövőre félmillió pár EGA-cipő- nek is el kell készülnie. A bútorgyártás és konfek- ciókészités szintén jól megy, bár az utóbbinál a tsz-koo- peróciót csökkenteni fogja a Carbon, ugyanis a szállítási költségek elviszik a hasznot.- A dolgozókat ide, Komlóra kell hozni - jelenti ki az elnök-vezérigazgató. - De nemcsak a magas szállítási költségekkel van baj. Azt mondta a külföldi: maguknál túl sokan vannak az irodákban. Tessék ésszerűsíteni a munkát! Akinék általános iskolai végzettsége van, és most irodai munkán dolgozik, de szalag mellől jött, nyugodtan visszamehet, folytassa, ahol abbahagyta. A maradók vegyék át a munkáját! Elvileg a leépítés-átszervezés hetven embert érinthet, de közülük sokan el fognak menni szalagra. Akiket nem tudunk átcsoportosítani, vagy nem vállalják a saját pénzen bejárást, azoknak felmondunk. Az érintették számát úgy tizennyolc-huszonötre becsülöm. Amikor azt mondták december elején, hogy hetven embert ót kell csoportosítanom, illetve el kell küldenem, közöltem, nem tudom végrehajtani, mert akivel tizenöt évig együtt dolgoztam, azokkal képtelen vagyok ilyent tenni. Ha a partner drasztikusan akarja, akkor én vagyok az első munkanélküli, és ezzel felálltam az igazgatósági ülésen. Erre elterjedt a hír, hogy kirúgtak. Nem igaz, én álltam fel. Aztán meggyőztek, hogy az ezerhatszáz ember érdekében ezt a műtétet meg kell csinálni.- Nyolc órába belefér majd a maradók munkája?- Nem. Nekem is többet kell tennem: én leszek egy- személyben a személyzeti igazgató, a munkaügyi igazgató, meg az elnök-vezérigazgató.- Csak beosztott dolgozókat érint az átszervezés, vagy osztályvezetőket is?- Mindkét szintet. Van köztük egyetemet végzett is. Legnagyobb fájdalmam, hogy jó páran néhány évvel a nyugdíj előtt állnak. A szakszervezettel egyeztetve, a lehető legjobb megoldásokat keressük.- Lesz-e végkielégítés?- 'Pillanatnyilag erre nincs anyagi erőnk. Amire koncentrálunk, az a következő: a lehető legkisebb megrázkódtatással átmenjen ez a cég a felemelkedés stádiumába eb; bői a lelki-gazdasági mélypontból.- Mennyire van mélyen gazdaságilag a Carbon?- Nagyon. A hitelkamatok fizetése miatt. Körülbelül het- venmillió forintot kell kifizetnünk, ennek a fele is elég lenne nyereségnek. Hitelt kell felvennünk ahhoz, hogy exportálni tudjunk, mert szabad pénz nincs az alapanyag-vásárláshoz. A megtérülés borzasztó lassú, a kamatok viszont őrült magasak! Tehát egyetlen út a minden munka- területre kiterjedő ésszerűsítés. L. Cs. K. Az ipar előtt jár a pécsi Zipernovszky Csúcstechnika a szakközépiskolában A pécsi Zipernovszky Károly Szakközépiskolában két éve elhatározták, hogy néhány területen megelőzik az ipart, és rövid időn belül olyan fiatal szakembereket képeznek a cégeknek, akik akár a leendő munkahely műszaki színvonalánál is korszerűbb berendezéseken szerezhetik meg az alopismereteket. Mára az iskolafejlesztő munka beérett. Dr. Szederkényi lózsel iskolaigazgató jogos büszkeséggel mutatja meg azokat a berendezéseket, amelyeken a műhelyekben a fiatalemberek tanulnak. Olyan technikát halmozhattak itt fel, amelyre sok-sok baranyai irigykedhet. Egy másik műhelyben, ahova szintén korszerű berendezés vár a telepítésre, öreg rokkát találok. Deutsch Péter tanár úr holmijaként maradt itt azzal a szeretettel együtt, ahogy ma a Stuttgartban tanító oktatóra emlékeznek az egykori diákjai, akik között ott van az iskola mai igazgatója is. Ez a szeretet az iskola iránt, valamint a tanárok és egykori diákok megbecsülése az egyik titka a Zipernovszky elmúlt kétéves fellendülésének. Persze nem másodlagos, hogy 14 pályázatot adtak be minden lehetséges fejlesztési pénz megszerzésére, hogy 36 vállalattal kötöttek szerződést az Oktatás korszerűsítésére, hogy végiggondolták a jövőjüket és egy szisztematikusan végigjárható koncepciót dolgoztak ki, Jól megfér a 79 éves iskolában a csúcstechnika. A tanteremben néhol még az öreg hajópadlón járnak, de az asztalokon a diákok számítógépen dolgoznak. Az egyik gépi forgácsoló műhelyben Szekeres Endre német nyelvű munkafüzetből oktat, egy hete jött haza Németországból, maga is tanult. A diákjai számítógépen tervezik meg a munkadarabot és rögtön le is gyártják. A hagyományos módszerrel Szekeres Endre 28 sorban írta le a folyamatot, ami a számítógépprogramban egy fél sornyi jel. Látszik, hogy maga éppúgy élvezi a munkát, mint a fiúk, szinte közösen tanulják, alkalmazzák a korszerű technikát. Az iskola fegszebb része most a padlástér. Izraeli, amerikai mérőműszerek uralják a teret, amelyekkel a legtermészetesebb módon bánnak a diákok, akiket az sem zavar, hogy pillanatokon belül és nagyon pontosan méri a számítógép a teljesítményüket. Padlástérből kialakított tanteremben modern műszerek segitsé gével folyik az oktatás de mindezt segítették a személyes kapcsolatok és az iskola iránti kötődés. Néhány éve szinte leírták a Gépipari Szakközépiskolát, mert olyan berendezéseken tanultak a fiúk, amelyeket a munkahelyek már rég leselejtezték. Ma megfordult a dolog, amire csupán mi csodálkozunk rá, ugyanis Európában természetes, hogy az Oktatásügy évekkel az ipar előtt jár. A Zipernovszkyban sikerült előre szaladni: a DEGEM system például olyan elektronikai mérőműszerük, amelyből ez az első Baranyában, rövidesen felszerelnek egy ultrahangos mérőberendezést is, amellyel bérmunkát vállalhat a cégeknek. A Munkaügyi Minisztérium pecsétje kell csupán az engedélyre, hogy szeptemberben indíthassák a számítástechni- ka-gépgyártás-technológia szakot, amit jó szívvel ajánlanak az általános iskolák figyelmébe. Akik itt tanulnak majd, konvertibilis diplomát szereznek és megtanulhatják a német és angol nyelvet. A vegyesvállalatoknál, külföldi cégeknél például már alapkövetelmény a komputeres géptervezés és gépgyártás. Több tízmillió forint az az érték, amellyel az iskola gyarapodott a pályázatok és a vállalatok jóvoltából. Hogy mit tud adni érte? Dr. Szederkényi József, Szen- ner Károly és Pelikán István szinte egyszerre mondja: jó szakembereket adnak a cégeknek. Gáldonyi M. Számítógéphez kapcsolható számjegyvezérlésü gépek kezelésével ismerkednek a tanulók Építési telkeket parcelláznak Személyben Várják a pécsi „kivándorlókat" — Lehet, hogy nem érte meg polgármesternek lenni — sóhajtott fel Dani Béla, a többségében horvát nemzetiségű Személy első számú vezetője. - Se szeri, se száma a problémáknak, és sok gondja, baja van az embereknek is. Egyre több' a falúban a murtkanélküli. Ha felemelik a buszok viteldíjait, többen nem tudnak majd rendszeresen bejárni Pécsre vásárolni, és egyéb apró-cseprő ügyeiket elintézni. Majd gyorsan hozzátette — persze, nem azért van az önkormányzat, hogy tétlenül üljön, hanem csináljon valamit... Dani Bélát egy névtelen telefon révén kerestük Személyben, mert megvádolták egy perpatvar miatt. De meggyőződhettünk róla, hogy ott az embereket ma nem a szomszédviták foglalkoztatják, sokkal inkább a községük és családjuk megélhetése, gyarapodása. A gondjaik terhein úgy kíván segíteni a személyi ön- kormányzat, hogy zöldség- és gyümölcstermelő csoportokat szervez a község vállalkozó szellemű és munkanélküli lakói köréből. A faluban megtermelt zöldséget és gyümölcsöt ezek a csoportok vennék át és szállítanák el Pécsre, ahol az árusítást is maguk végeznék. Az önkormányzat szervezőkészségét mutatja az is, hogy napok alatt összegyűjtötték a szükséges anyagi eszközöket a II. világháborús emlékmű felállítására. A falu kútjai apadnak, ami kevés víz van, az is egészségtelen. Személy, valamint két szomszédos község, Lot- hárd és Birján elhatározták, hogy Kozármislenyhez kapcsolódva kiépítik a vízvezetéket. A kidolgozott tervek szerint mai áron községenként 20 millió forintba kerülne a kivitelezés. Személyben az ösz- szeg 60 százalékát kellene a falu Iákéinak kifizetni, családonként közel 100 ezer forintot. Az önkormányzat szeretné „értékesíteni az OTP-n keresz- ezt az összeget 50 ezer forint tül, hogy akik Pécsről falura alá szorítani. Ezért a temető szeretnének költözni, letelepülés a falu vége között 150 jenek Személyben, ugyanis a telket alkarnak kialakítani és szomszédos Kozármislenyben az építésre kijelölt telkek elfogytak. A háromszázhetvenes lélekszámú Személy fejlődését a várható betelepülés minden bizonnyal meglódítja. Addig is, az önkormányzat célja, ahogy Dani Béla polgármester mondta, összetartani és fogni a falu népét. Sz. J.
