Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-19 / 257. szám
aj Dunántúli napló 1990. december 19., szerda Felvételiznék... ...de hova es hogyan? Várhatóan januárban jelenik meg a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 1991. cimü kiadvány, mely részletesen ismerteti az egyes felsőoktatási intézmények képzési, felvételi rendszerét. Most csupán az előzetes tájékozódást segítendő, néhány fontos, alapvető változásra szeretnénk felhívni a figyelmet, kiragadott példák segítségével. A felvételi kérelmeket március 1-jéig fogadják az intézmények, melyek fokozottan felhívják a jelöltek figyelmét, hogy az űrlap kitöltése előtt alaposan tanulmányozzák át a tájékoztató szövegét, az alapvető változások miatt, különös tekintettel az átjelentkezésekre, hiszen ezek feltételei egyediek, az adott intézmény óltol megszabottak. A fiúkat érintő fontos információ, hogy megszűnt a katonai előfelvétel a Gödöllői Agrártudományi Egyea középfokú nyelvvizsgáért. Átjelentkezni csak pedagógiai jellegű intézményből, teljes tárgyazonosság esetén lehet, kivételt képeznek a földrajz szakkal kapcsolt szakpárok, ahova sehonnan nem fogadnak el átjelentkezést. POTE Középfokú nyelvvizsgával rendelkező jelölteknek egy, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezőknek pedig két plusz pont Felvételi vizsga előtt a JPTE tanárképző karon Fotó: Proksza László tem Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza) és a Rendőrtiszti Főiskola kivételével. JPTE TANÁRKÉPZŐ KAR Új szak indul az 1991-es tanévben az egyetemi szinten, o biológia—földrajz. További öt szakot terveznek még, de ezekre egyelőre nincs meg a minisztériumi engedély. Beindulásuk esetén az országos napilapokban közzéteszik az információt, a felvételi feltételeit. A keretszámokat illetően is jelentős változtatások várhatók. Az idegennyelv-idegen- nyelv párosításnál előzetesen nincs szakokként meghatározott keretszám, összesen 50 fő vehető fél, hogy milyen párosításra hányán, az a jelentkezési igénytől függ. A magyar irodalom-nyelvészet szakra a nagyszámú túljelentkezés miatt, ami a felvehető létszám tízszeresét is -meghaladta esetenként, olyan megszorítást tettek, hogy a jelentkezés feltétele: egy középfokú, illetve két alapfokú nyelvvizsga lesz. A magyar-művészettudomány szakon pedig két plusz pont jár adható a Pécsi Orvosi Egyetemen a felvételi vizsgán. A szociális munkásképzés felvételijén választható tantárgy volt a történelem, ez megszűnik, biológia és fizika lesz helyette. A tavaly indult egészség- ügyi főiskolára átjelentkezni csak a POTE-ra jelentkezett orvoshallgató-jelölteknek lesz lehetősége. JPTE KÖZGAZDASAGI KAR A közgazdászképzésben jelentős struktúraváltozás várható. Az egyetem 3. évének el- végeztével alapdiplomát szerezhetnek a hallgatók, mellyel elhelyezkedhetnek dolgozni, de bármikor visszajöhetnek megszerezni az 5. év végén az egyetemi diplomát, illetve folytathatják tanulmányaikat. Felvételi tárgyak: matematika (kötelező) és a történelem, illetve a közgazdaságtan választhatóan. Szakközépiskolában érettségizett jelöltek választhatnak helyettesítő tárgyakat szakirányuknak megfelelően. Közép- és felsőfokú nyelvvizsgáért ezen a karon három plusz pont adható. JPTE JOGTUDOMÁNYI KAR Jelenleg folyik az országban működő jogi karok tantervi reformjainak kidolgozása, egyeztetése, ezért a következő tanévben még hagyományos felvételit kell tenni a jelölteknek. Nyelvvizsgáért plusz pont adható. A középfokú három, a felsőfokú öt pontot ér. Ha valaki mindkettővel rendelkezik, a pontok nem összeadhatók. Levelező még idén lesz, de újdonság, hogy a másoddiplomásoknak is szabályos felvételi vizsgát kell tenniük, lenfel- iebb más ponthatárral. Átje- lentkezőket nem fogad a kar. L. F. ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA Szeptembertől minden valószínűséggel indul a négyéves képzés, melyben a most végzős diákok is részt vehetnek. Jutalompontban művészeti szakközépiskolában végzettek részesülhetnek kiváló teljesítményért. CS. V. M. TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA, KAPOSVÁR Az 1991-es tanév legnagyobb újdonsága, hogy nem indul egyik szakon sem levelező képzés. Az érettségi dolgozatok felvételiként való elbírálása helyett más főiskolákhoz hasonlóan központi felvételi Írásbeli vizsgát kell tenni a jelölteknek magyarból. Középfokú nyelvvizsgáért 3, felsőfokúért 5 pont adható. Kísérletként a felvételi vizsgamentesi- tés alól, az 1991-ben érettségizettek kérhetik a felvételi alóli mentesítést, ha gimnáziumban 3., 4. év végén legalább négyes osztályzatuk volt nyelvtanból, irodalomból, történelemből, matematikából, egy idegennyelvből és egy 3., 4-ben tanult választható tárgyból. A felvétel nem garancia persze, hiszen a ponthatár a vizsgák utón születik. Nappalin indul a szaktanítói diploma — idegennyelv tanítására képez —, mely négyéves, igény szerint angol vagy német (esetleg francia) képzést jelent. Erre nem kell külön jelentkezni, a már felvett hallgatók szako- sodhatnak első éven. PMMF A pécsi műszaki főiskolán is kérhetik a hallgatók felvételi összpontszámuk meghatározását a középiskolából hozott pontok alapján, de ez a kedvezmény az átjelentkezőket nem illeti meg. Alapfokú nyelvvizsgáért nyelvenként két, középfokú nyelvvizsgáért öt, felsőfokúért nyolc pont adható. A szakirányú technikusi képzettségűek négy, a szak- munkás-képzettségűek vagy legalább egyéves szakirányú munkavégzést igazolok két többletpontot kapnak. Zábrádi Marianna Kísérletek alkonya avagy alkonyi kísérletek?Diszdoboiokat készítenek a nyolcadikosok a szentlőrinci kísérleti iskolában Fotó: Proksza László k inmeghatárazás nehézségei A szentlőrinci iskolamodell és társai A két évtizede indított szentlőrinci iskolakísérlet gazdái és művelői hívták ímeg az újságírókat minap, inkább beszélgetésre, mint hagyományos értelemben vett sajtótájékoztatóra. Mintha a kezdeményezők is számítottak volna az érdeklődés lanyhaságára, a tájékoztató és a véleménycsere meglehetősen szétfolyó volt, szimptomatikuson tükrözte az oktatási intézmények általános tanácstalanságát. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán rendezett találkozó szelíd paradoxonaként az iskolák képviselői jóval többen voltak, mint az újságírók, hiszen a Gáspár László-féle iskolamodell majd’ valamennyi intézményvezetője szeretett volna legalább egy rövid állapotrajzot, helyzetjelentést adni, valamiféle véleményt is belepréselni a szűköcske időbe. És persze, expozé, avagy előzetes erkölcsi klapanciák helyett mindvégig ott lógtak a levegőben Brandstötter Györgynek, a Baranya megyei művelődési osztály megbízott vezetőjének a kérdései: egy-egy iskola hogyan ítéli meg önkormányzatának leendő anyagi helyzetét, a 30 ezer forintos fejkvótát is beleszámítva, elegendő lesz-e az a pénz, amely az általános iskoláknak jut? Az iskola képessé tehető-e arra, hogy tőkét működtessen? A kísérletek, a kísérleti iskolatípus meddig jelent jogformát arra, hogy révükön központi pénzforrásokhoz, többletpénzekhez jussanak? Az isko- latársasógok - jelen esetben a modellt képviselő Kemény Gábor Iskolaszövetség - vannak-e olyan erősek, hogy iskoláiknak erkölcsi és anyagi védelmet nyújtsanak? Ez az iskolatípus drágább, eszközöket, többletbefektetést igényel — szögezte le Kocsis József, a Szentlőrinci Kísérleti Általános Iskola igazgatója —, azonban az önkormányzat nem szívesen költ ró a megítélése szerint, hiszen ez a befektetés csők esetlegesen hasznosul, ott helyben. A kísérleti periódust persze, jó lenne lezárni, de ez csak úgy képzelhető el, ha az évtizedes munkával kidolgozott értékeiket, alternatív mivoltukat — legyen ehhez most elegendő érv a szülők elfogultsága e típus mellett! — továbbra is megőrizhetik. A kör persze, ördögi, mert ehhez megint csak a máris hiányzó pénz kellene. „Koldulni” vagy követelni? A mezőgyáni iskola igazgatója, Nagy Sándor a mára szinte teljesen kifordított központi nagykalapban, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a törvényi gyámkodásban bízik, holott a helyi képviselőtestületben négy pedagógus is van, akikben bízni lehet, holott az iskola diákjai egy 400 négyszögöles kertben dolgozva, évente 100 ezer forintot „hoznak a konyhára". A me- zögyániak nem minden ok nélkül vélik úgy, hogy a most még meghatározhatatlan anyagi helyzetben lévő kis önkormányzatok kiszolgáltatottak intézményeikkel együtt, gyengébbek annál, semhogy az iskolák gondját, többletköltségeit a helyiek nyakába varrhatná a költségvetés. Többen érzik azonban illúziónak a várakozást, többen tartják úgy, hogy ezekre a „céltámogatásként" csorgó, az alapellátást korábban is csak szegényesen kiegészítő központi forrásokra nem szabad építeni. Az egységes fejkvótán1, az önkormányzatok létező vagy nem létező pénzein túl marad az alapítványokat zsebelő páNéhány gondolat a főiskolákról Ha szeretnénk bejárni Kanadát a keleti határtól a nyugatiig, öt időzónán haladnánk át. A méretek, a távolság lenyűgöző, s a mi arányainkhoz szokott gondolkodásmódunkba nem is zökkenő nélkül illeszkednek. Ekkora országban érthető, hogy nem teljesen egyforma minta alapján működnek a felsőoktatási intézmények, hogy szerkezetük a helyi igényekhez is idomulnak. A napokban a kanadai külügyminisztérium és a Kanadai Főiskolák Szövetsége szervezésében több előadásból álló sorozatot tartottak kanadai szakemberek hazájuk felsőoktatásáról, illetve annak az államnak ilyen irányú tapasztalatairól, amelyet képviseltek. Gus King, az oakvillei Sheridan College főigazgató-helyettese Ontario állam főiskoláinak szerkezeti felépitéséről. működéséről tartott tájékoztatót. Amint elmondta, a főiskoOdaát. Kanadában lák és az egyetemek működése hasonló, de nem egyezik pontról pontra. Az egyetemek egyebek mellett többet élveznek az úgynevezett intézményi szabadságból. A főiskolák oktatási programjaikat az ipar igényeivel hangolják össze. Szinte naprakész információkkal rendelkeznek a versenyképesség fenntartása érdekében. A náluk végzett hallgatók valóban korszerű és rugalmas ismereteket kapnak, amelyekre a munkahelyeknek égető szükségük van. Az oktatási programok összeállítását és a főiskola egészének működését, munkáját több tanácsadó testület segíti. Ezek között található egy tervezési, fejlesztési részleg, melynek elsőrendű feladata a piackutaJogok és kötelességek tás. Az oktatási programot előkészítő bizottság ügyel többek között arra, hogy az oktatandó anyag színvonala, mennyisége az érintett tudományterületekkel összhangban legyen. Együttműködnek az intézmény oktatóival. A hallgatók milyen jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, milyennek értékeli a főigazgató-helyettes a főiskolák autonómiáját, tettem föl a kérdést King úrnak. Rövid töprengés után a következő választ adta:- A főiskolák közelállnak az ipar technikai, technológiai féjlesztéséhez, s kölcsönösen szükségük van egymásra. Nem tehetjük meg azt, hogy ne olyan szakembereket képezzünk, akik meg tudnak felelni a napi követelményeknek, másrészt viszont elősegítik a technológiai korszerűsítéseket. Az elméleti és a gyakorlati ismereteket ennek a célnak megfelelően hangoljuk össze, ha úgy tetszik, ebben a keretben működnek, működtetjük a főiskolákat. A hallgatók számos szolgáltatást kapnak a főiskoláktól. Orvos, de legalább nővér minden főiskolán dolgozik, akik ha kell, ellátják a beteg hallgatókat. Igényelhetnek pénzügyi segélyszolgáltatást is, például kamatmentes kölcsönt vehetnek föl, amit csak munkába állásuk után kell törleszteniük. A főiskola segít nekik megfelelő munkahelyet keresni, mert nem az a célunk, hogy valaki ne a képzettségének megfelelő helyen hasznosítsa a tanultakat. Nálunk nagyon sok a részképzési lehetőség (a magyar levelező oktatáshoz némileg hasonló oktatás. A szerk.), s az ebbdn résztvevőknek folyamatos konzultálás! lehetőséget biztosítunk. A hallgatók kötelessége és érdeke pedig az, hogy minél jobban tanuljanak, mert így lehetséges csak a munkahelyi elhelyezkedésük, előremenete- lük. B. A. lyázati rendszer? Kiegészülve a jó értelemben vett lobbyzás, és a gazdaságban még honos különaíkuk rendszerével? Ami a kísérleti iskolákat illeti — ha ez a „kísérleti" jelző nem takar ma mór egyre parttalanabb tartalmat —, valóban csak pályázatok útján léphetnek majd előre. Az alapítványi rendszer működési logikája is tökéletlen — mondta Gáspár László —, hiszen a „pártatlan" szakemberekből álló kuratóriumok a vidéki kö- rülmények ismerete nélkül, sokszor elfogultan, előjogokat vindikálva döntenek ezekről a támogatásokról. Ezért is vetette fel, hogy a termelő vállalatok is az oktatás segítségére siethetnének egy úgynevezett kutatási-kísérleti alap létrehozásával. A garanciát maguknak at iskoláknak kell megteremteniük Joggal tették fel a sajtó képviselői ismét a kérdést; lehet-e azon az alapon több pénzt követelni, mert kísérleti oktatásról van szó? Nem lehetne-e azt az eredményei, a piacképessége felől mérni? Hiszen ami az alternativitást illeti, mint Bakonyi Pál, a volt OPI nyugdíjas munkatársa is utalt rá, legalább félszáz alternatív iskolakoncepció működik ma már az országban. Jövőbeni sorsukban mégsem a módszer, mégsem a koncepció lesz a meghatározó, hanem az a szemlélet, amely a gazdasági kihívásoknak és társadalmi mentalitásnak is hatékonyan megfelel. Abban majd a gyakorlat próbáján is mért viták döntenek, hogy ez milyen mértékben és mely iskolatípusokban terhelje a „fogyasztók", azaz a szülők, illetve az önkormányzatok zsebét, s kialakítható-e (vagy szükségszerűen alakul ki) egy olyan gazdaságszerkezet, amely révén az iskolák támogatásában vagy saját iskolák létrehozásában a vállalatok is érdekeltek lesznek. Egyelőre az is kérdés, hogy a gondolkodásra, a kockáztatás szemléletére nevelő, a tudást szélesen alapozó iskolatípusnak vannak-e eleve így gondolkodó, erre alkalmas pedagógusegyéniségei? Több információval kellene rendelkezniük a végzős hallgatóknak, hogy az alkatuknak leginkább megfelelő iskolatípusok közt választhassanak, több információt vár o „kísérleti" iskolákból a felsőoktatás, megtudni, mi minden pótolnivalója van. Az általános és főképp a középiskoláknak elsősorban maguknak kell tájékozódniuk, hogy jó érzékkel, igényes, alkotó szellemű tanári közösség kialakításával váljék piacképessé az általuk felkínált jövő. Bóka Róbert
