Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-01 / 239. szám

1990. december 1., szombat aj Dunántúli napló A független bíráskodás nem mostantól kezdődik Folyamatosan,. s egyben je­lentős mértékben és ütemben változik jogrendünk. Új, illetve újra éledő jogintézmények je­lennek meg, régi jogszabályok módosulnak, s mindez végső soron javarészt a bíróságoknál csapódik le. A bíróság, mint önálló, független hatalmi ág, még inkább csak koncepció, mint valóság, ugyanakkor ki­alakításának tervezett módoza­tai és a bírósági szervezet re­formjára vonatkozó, elképzelé­sek a szűkebb szakmai körök­ben már a viták kereszttüzé­be kerültek. Ezekről a témák­ról beszélgettünk dr. Solt Pál­lal, a Legfelsőbb Birósóg új elnökével. — A jelenlegi, mondhatni átmeneti szituációban mi a Leglelsöbb Bíróság, illetve elnökének a helye, szerepe az igazságszolgáltatásban? — Mindenekelőtt azt kell vi­lágosan látni, hogy az igaz­ságszolgáltatást Magyarorszá­gon az alkotmány értelmében is a bíróságok gyakorolják. Az igazságszolgáltatás egysége a legkisebb helyi bíróságtól a Legfelsőbb Bíróságig együtt értendő. Ilyen értelemben a Legfelsőbb Bíróság része az egységes bírói rendszernek. Ugyanakkor kiemelkedő része is, egyrészt azért, mert az or­szág összes bíróságának ítél­kezése felett elvi irányítást gyakorol, másrészt azért, mert saját Ítélkező tevékenységével is hat az alsóbb fokú bírósá­gokra. Ebben a pillanatban a Legfelsőbb Bíróságnak, illetve elnökének az elvi irányításon túlmenő jogosítványai nincse­nek. Gondolok itt az alsó fokú bíróságok személyi összetételé­re, vezetőik kiválasztására, anyagi ellátásukra. Mindezek a feladatok és jogosítványok ez idő szgrint is az Igazság­ügyi Minisztérium, illetve a miniszter hatáskörébe tartoz­nak. A tervek szerint ezekre a feladatokra vonatkozóan bírói önkormányzatok kapnak majd jogosítványokat. Részint a me­gyéken belül a megyét illető, megyét érintő személyi, szer­vezeti és egyéb kérdésekre, részint az országos, általános bírósági ügyekre a tervek sze­rint Országos Birói Tanács kapna valamiféle hatáskört. A mai, túlzsúfolt törvénykezés miatt erősen valószínűsíthető, hogy a bírói önkormányzatok létrehozására vonatkozó terve­zetet ebben az évben aligha lehet a parlament elé vinni. — 5 a bírósági szervezeti relormra vonatkozót? Lesz-e újabb lók a bírósági szer­vezeti hierarchiában? — A közeli jövőben ez sem várható. Ugyanakkor folyik olydn tudományos és jogsza­bály-előkészítő gondolkodás, ameily a magyarországi bíró-- sági szervezet optimális mű­ködésének kialakítását célozta meg. Azt gondolom, hogy a bírói szervezetet hozzá kell rendelni a bírósági eljárás­hoz, s előbb például azt kell tisztázni, hogy hány fokú fel­lebbezés lesz megengedve, és ezek milyen típusúak lesznek. Tehát lesz-e második rendes fellebbezés, s akkor három fo­kon bírálódnak el az ügyek, vagy csak egy rendes felleb­bezés marad, s ezentúl vala­miféle felülvizsgálat .meghatá­rozott ügytípusok esetére. De bármelyik változat marad fenn a rostán, utána azt is fel kell mérni, hogy abban a konstruk­cióban várhatóan mennyi lesz fellebbviteli körbe kerülő ügyek száma. Ekkor kell azon gon­dolkodni, hogy ennyi ügyhöz hány fokú bíróságot kell hoz­zárendelni. Ha kétfokú felleb­bezésre térnénk át, elvileg ak­kor is elképzelhető, hogy meg­marad a helyi bíróság-megyei 'bíróság—Legfelsőbb Bírósóg- modell. Arra is vannak azon­ban konkrét elképzelések, hogy a megyei bíróság, illetve tör­vényszék és a Legfelsőbb Bí­róság közé egy újabb szintet, táblobiróságnak vagy ítélőtáb­lának elnevezhető bíróságot iktassanak. A koncepció sze­Beszélgetés dr. Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével rint öt ilyen ítélőtábla lenne az országban, s mindegyikhez több megye bíróságának ügyei tartoznának. Ennek a kérdés­nek azonban anyagi, technikai létszám és személyi vetülete is van. Ahogy én ismerem, a lehetőségek például nagyon különbözőek az országban. A táblabírói székhelynek kinézett városok közül némelyikben már most van alkalmas épület a mégsem volt olyan durva mér­tékben nagy, hogy az egész bírói kar erkölcsi .tekintélyét máig hatóan aláássa. . Úgy vélem, s a Legfelsőbb Bíró­ságra vonatkozóan teljes bizo­nyossággal állíthatom, hogy az egykori törvénysértésekben ré­szes személyek már nincsenek a bírói karban. Miattuk a tisz­ta lelkiismeretű bíróknak — s ők vannak elsöprően túlnyomó bíróság elhelyezésére, míg másutt — így Pécsett is — a jelenleg működő bíróságok el­helyezése is gondokkal jár. I- Mégis mikorra várható a bírósági szervezeti re­form? „- Elképzelhető, hogy a jövő év második felében az eljárá­si törvények felülvizsgálata és esetleges módosítása megtör­ténhet. Ha így fesz, akkor a .bírósági szervezet változása legkorábban 1992-ben bekö­vetkezhet. De sokkal valószí­nűbb, hogy későbbre húzódik.- A bírók felzúdulására hamarosan új, egységes bi­rói, bírósági bér- és elő­meneteli rendszert vezetnek be, ha a parlament is jó­váhagyja az igazságügy-mi­niszter előterjesztését. Ez a szerény lehetőségekhez ké­pest talán megoldja a birói hivatás sokat leipanaszolt presztízsveszteségének anya­gi oldalát. De a bírói tekin­tély erkölcsileg is csorbult, s mostanában tovább csor­bítanák politikai leihangú oldalvágások. Mi az állás­pont ebben a kérdésben? — A bíró — anélkül, hogy eltúlozzuk a fontosságát — a rábízott feladat folytán olyan szerepet játszik a társadalom­ban, amelyért megbecsülés kell, hogy övezze. Ezt azonban nagyrészt a bíráknak maguk­nak kell kivívni hivatásukhoz méltó felkészültséggel, lelkiis­meretességgel, viselkedéssel. Sok a terhes örökség. Sokan nem tudtak, s talán jó néhá­nyon ma sem tudnak megfe­lelni ezeknek az igényeknek. Terhes örökség az is, hogy a bíró kollégák közül hajdan elég sokan részesei, közremű­ködői voltak az igazságszol­gáltatást megcsúfoló koncep­ciós pereknek, törvénysértő el­itéléseknek. Bár egy törvény- sértő ítélet is sok, azt azon­ban mégis csak ki kell mon­dani, hogy az ilyen ügyek száma az összeshez képest többségben — nem lehet bűn­tudata. El kell utasítani az olyan célzatú politikai gondol­kodást, amely szerint csak másfél éve van, vagy éppen­séggel most lesz csak függet­len bíráskodás Magyarorszá­gon, s minden eddigi nem volt oz.- Gondolom, a bíróságok­nak most plusz teher, hogy a korábbinál jóval többet kell foglalkozniuk a jogsza­bályok . értelmezésével. A jogszabályok előkészítésénél kérik-e a Legfelsőbb Bíróság szakértő bíróinak vélemé­nyét? — Teljesen egyetértek a helyzet értékelésével: jelentősen megnövekedett, s csak tovább növekszik a jogszabályok ér­telmezéséből eredő problémák száma. Ez nemcsak az ügyek nagyobb mennyiségéből, ha­nem a jogszabályok ellent­mondásosságából is fakad. Azt már törvény is szabályozza, hogy a bíróságokat is érintő jogszabályok előkészítésébe a véleményezések során a Leg­felsőbb Bíróságot is be kell >'-nni. Nem panaszkodhatunk, hogy ez a véleménykérés el­maradna: szakértelmünket igénybe veszik. Más kérdés, hogy ilyen feladatra nincs kü­lön apparátusunk, s a meg­növekedett munkaterhek mel­lett kell az ilyen kéréseknek is eleget tenni. Másrészt vál­tozatlanul maradt az az álla­pot, hogy a jogszabályok elő­készítése időhiánnyal küszkö­dik, s rendszerint csak néhány nap marad a véleményezésre. Mégis igyekszünk eleget ten­ni annak az igénynek, hogy minden jelentősebb jogsza­bályról véleményt mondjunk, sőt a Legfelsőbb Birósóg kép­viselői részt vesznek az Or­szággyűlés alkotmányjogi és más bizottságai munkájában, ha ilyen tervezetet tárgyalnak — Végezetül: a törvény- sértő elítélések felülvizsgá­latára vonatkozó kérelmektől eltekintve, tapasztal-e meny- nyiségi vagy jellegbeli vál­tozást a törvényességi óvás emelésére irányuló kérelmek­ben?- Több evre visszamenőleg állandósult az ilyen kérelmek száma a különböző ügysza­kokban. Változás most sem ta­pasztalható. Megnövekedett azonban a Legfelsőbb Birósóg elnökéhez érkező olyan jellegű leveleknek a száma, amelyek­ben a rendszerváltozásra hi­vatkozva próbálják egyesek ügyük felülvizsgálatát elérni. Ezekről az ügyekről aztán ki­derül, hogy semmiféle közük nincs semmiféle politikai rend­szerhez. Csak arról van szó, hogy egy polgári perben az egyik1 ügyfél rendszerint szük­ségképpen nyertes, a másik vesztes lesz, s ez utóbbi min­den alkalmat megragadna a bírósági határozat felülvizsgá­latára — mondotta dr. Solt Pál, aki 31 éves jogászi, s ezen belül több mint két év­tizedes bírói pályája megko­ronázásaként élőbb az Alkot­mánybíróság alapitó tagja, maid öt hónapja a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett. Dunai Imre Újjáéledő bányászhagyományok Borbála-napok Komlón A régi komlóiak a mai napig szivükben őrzik a Bor­bála-napok emlékét. Hogy ez mennyire így van, példa erre Erdélyi Imre nyugdíjas peda­gógus, a helyi Honismereti és Városszépítő Egyesület vezető­ségi tagjának visszaemléke­zése. melyet a csaknem fele­désbe merült bányászünnepet megelőzően Komlón már vá­rosszerte terjesztenek. Idén uqyanis az eqyesület tagjai­nak segítségével felelevenítik a réig hagyományokat. Réqen a bányászok egyházi búcsúia is Borbála-napon volt. Komlón még a legszegé­nyebbek is spóroltak, készül­tek erre a napra. Nagy sütés­főzés volt ilyenkor, vendégjá­rás, sőt ez volt a háztűzné- zss ideje is. A húszas évek eleién már hajnalban hall­hatóak voltak az ünnepet be­vezető robbantások, amit kö­vetően a bányászok kiöltözve, szép fekete egyenruhában, ze­neszóval vonultak a bánya­hivatal elé. Ott elhangzott az ünnepi beszéd, ezután a bá­nyászoknak jutalom járt: egy- egy szivar, pár korona és bor. Mem' hiányoztak ilyenkor a vidám mulatságok sem. A Teller kocsma udvarán volt kakasverés, a piactéren for­gott a riglispíl, és nem múlt el ünnep anélkül, hogy meg ne jelent volna egy-egy ku- cséber. Később, ahogy válto­zott a bányásifalu, úgy for­málódott az ünep is. A hú­szas évek végén már zenés ébresztő is volt, a bányászok pengőt, virslit és sört kaptak, de nem volt kakasverés és el­tűntek a kucséberek is. . A hosszú idő utón idén új­ra megrendezésre kerülő kom­lói Borbála-napok gazdag programot kínálnak az ün­neplő bányászoknak. Decem­ber 3-án délután 5 órakor dr. Kneipp István, a pécsi püspöki iroda igazgatója nyit­ja meg Dragovácz Márk fotó- kiállítását a római katolikus templomban. Ezt követőén a templomtól fáklyás felvonulás indul a Bányász emlékműhöz, ahol megemlékezésre és ko­szorúzásra kerül sor. Másnap, december 4-én délelőtt 9 óra­kor Borbála-napi szentmise lesz a római katolikus temp­lomban. A művelődési intézmények kulturális rendezvények egész $prát kínálják. A Színház- és Hangversenyteremben a Pécsi Nemzeti Színház mutat be egy zenés vígjátékot, A három sár­kány címmel december 4-én. A Komlói Bányász Színpad Vásári komédiás címmel adja elő műsorát december 7-én. Másnap reggel pedig népi és ipaművészeti vásár, búcsúi ka- valkád kezdődik, ha jó lesz az idő, az épület előtt, ha esik, a színház előcsarnoká­ban. A Május 1. Művelődési Ház­ban december 3-tól őslény­tani kiállítás „látható, és itt rendezik meg 5-én a Honis­mereti és Városszépítő Egye­sület pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Este 6 órakor pe­dig a hagyományokra, a régi Borbála-napokra emlékeznek. A Gyermek- és Ifjúsági Ház­ban december 6-án egy ame­rikai együttes vendégszerepei, 8-án pedig ifjúsági bál lesz. S bármennyire is igyekszenek a hagyományokat újjáélesz­teni, a robbantás, • a nagy tűzijáték és a zenés reggeli ébresztő is elmarad ezúttal., F. D. Pécsi fiatalok filmje Vissza a jövőbe 1990 cím­mel néhány pécsi fiatal film­paródiát készített a nyáron, melyet tegnap a nagyközönség számára is bemutattak a Kos­suth klubmoziban. A gimnazis­ta Emödi Gábor évekkel ez­előtt gondolta ki a filmötletet, de csak most, az ANK és Pap Gábor segítségével - aki ope­ratőre és tanácsadója volt - vált valóra az álom. Forgató­könyvíró társa és az egyik sze­replő az ANK diákja, Kincses W. Árpád, a másik főszereplő a Széchenyiben tanuló Nagy Tamás volt. A tegnapi bemu­tatón sokan nevethettek azon, hogyan vált az alapfilm cso- dakocsi-időgépe rozzant Sko­dává, s hogy a Jó és a Go­nosz varázskönyvért folytatott küzdelmét bizony a nagypapa is végignézte a kert végéből. Mindemellett az Eclipse alkal­mi stúdió filmje technikailag megnyerőén profinak tűnt, eh­hez talán oz is hozzájárult, hogy a rendező az IH Yxilon filmstúdiójának is tagja. Fil­mes munkáját pedig feltétle­nül folytatni szeretné, mert bár a mostani forgatás jó buli is volt egyben, még kell tanulni egyet s mást. . . Lehet-e AIDS vírussal fer­tőzött ember bolti eladó? Az orvostanhallgató, aki nem­mel felel, pontokat veszít. Többek között ilyen és eh­hez hasonló tartalmú kérdé­sek szerepelnek azokon a tesztlapokon, amelyekkel dr. Morava Endre professzor, a hallgatók közegészségtani, járványügyi ismereteit ellen­őrzi, s akit a napokban mint a Baranya Megyei Köjál fő­igazgatóját kerestünk meg. Az apropó, hogy december 1. AIDS viláqnap. A Bőr- és Nemibeteg Gondozó Intézet, a Vértranszfúziós Állomás mellett a Köjál a harmadik olyan szolgálat a megyében, ahol AIDS vizsgálattal fog­lalkoznak, s ahol hetente két alkalommal — hétfőn 8-tól 10-ig és szerdán 13—15 óra között - bárki kérheti a szű­rést. Teljes diszkréció mel­lett, ,,akór” jeligére. AIDS. A négy betű a „szerzett immunhiány tünet­együttes" nevű betegséget jelöli, s az angol nevének kezdőbetűiből ered. Sokat és mégis kétségbeejtően keve­set tudunk korunk járványos gyorsasággal terjedő beteg­ségéről. Tudjuk például azt, hogy a WHO-nak eddig csaknem 300 000 megbete­gedést jelentett több, mint 150 ország. Csak sejtjük, hogy ennél lényegesen töb­ben - becslés szerint 800 szűrik. A frissen fertőzött ember levett vérében tehát ellenanyag még nem, de ví-^ rus már lehet. Tény, hogy minden kórokozó csak egy bizonyos mennyiségben a szervezetbe jutva képes be­tegséget okozni. S bár na­No AIDS! ezren AIDS-esek. Közismert, hogy külön kategória a fer- tőzöttség, amellyel bizonyos korlátok között, de együtt lehet élni, és egészen más a betegség, amelyből nincs visszaút. Nem tudjuk viszont pontosan azt, hogy miért és mikortól lehet valakiből — aki éveken ót ártalmatlan vírushordozó volt — gyógyít­hatatlan beteg? A fertőzöttség 2—3 hónap elteltével a vérből, az ellen­anyag megjelenésével mu­tatható ki. A véradókat min­den alkalommal AIDS-re is gyón csekély a valószínűsé­ge, nem zárható ki, hogy valakinek ama bizonyos mennyiség alatti vírusszám is elegendő ahhoz, hogy megfertőződjön. Köztudott, hogy az AIDS elsősorban és leggyorsabban homoszexuális kapcsolattal, illetve az egy fecskendőt többen, többször használó kábítószer fogyasztók között terjed. Ugyanakkor csak tip­pelhetünk arra, hogy milyen veszélyeket hordoz az a szex- és drogfogyasztási hul­lám, amely végigsöpörve a világon, hazánkat is elérte. Baranyában az elmúlt két év alatt hat vírushordozót szűrtek ki. Közülük négyen nem itt élnek. Most csak ennyien vannak, de azt sen­ki sem garantálja, hogy holnap is ugyanennyien lesznek. Becslések szerint 2000-ben 5-6 millió között lehet a világon az AIDS- esek és T5-20 millió között a fertőzöttek száma. Ha­csak nem találiák meg az ellenszerét. Hacsak nem vesszük komolyan a most még egyetlen lehetőséget, a megelőzést. Ezért kiált min­den szakmai propaganda, amelynek egy ötletes rek­lámdarabját a napokban a Vöröskeresztnél láttam. Egy nyitható slusszkulcstartót, amelynek egyik oldalán egy szellem, a másikon egy szív és a No AIDS felirat látha­tó, benne pedig eqy gumi­óvszer található. Bizonyára nem véletlenül. December 1-jén, az AIDS járvány el­leni tevékenység évenkénti napján ugyanis az idén mindenütt a világon a nők­höz szóltak! T. É. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom