Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-16 / 254. szám

Jl Magyar Demokrata Fórum IV. országos gyűlése (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Demokrata Fórum történelmi fordulóponthoz ért. Csakúgy, mint az egész or­szág, válaszút előtt áll, ami­kor is újra kell értékelnie ed­digi működését, s igazodnia kell a megváltozott, új körül­ményekhez. A tét óriási: az ország politikai, gazdasági rendszerének stabilitása, a ma­gyar nemzet — még tágaob kitekintésben — az egész kö- zép-kelet-európai térség léte, jövője - hangoztatta kong­resszusnyitó előadói beszédé­ben Antall lózsel, az MDF el­nöke. - E történelmi léptékű feladatokkal szembesülve igen nehéz helyzetben van a kor­mányzat, amely egykori ellen­zéki mozgalomként nagy pró­batételt vállalt az ország sor­sának alakításában. Az MDF eszmeiségének gyökereit feltárva Antall Jó­zsef hangsúlyozta, hogy a la­kitelki nyilatkozatban a moz­galom, majd később a párt, vállalta az egykori Független Kisgazdapárt eszmevilágát (ami nem azonos a ma mű­ködő kisgazdákéval), vállalta o Bibó István nevével fémjel­zett Nemzeti Parasztpárt esz­meiségét, magáénak vallotta a kereszténydemokráciát, illetve a nemzeti liberalizmus legjobb ha­gyományait. Az MDF a népi-nem­zeti gondolatot, és ehhez kap­csolódó szociális érzékenysé­get, a nemzeti liberalizmusban kifejeződő jogállamiságot és szabad piacgazdaságot, az ér­tékek őrizetében a konzervati­vizmust, valamint a mai mo­dern, nyugat-európai politikai programpártok eszmeiségében is fellelhető egyetemes keresz­ténység gondolatát képviseli. Az MDF maga ezeknek az eszméknek az egysége, nem pedig szétdarabolt irányzatok halmaza. Antall József beszédében reagált a kormányzati munkát ért támadásokra. Hangoztat­ta: még mint ellenzéki párt, maguk sem gondoltak arra, hogy ilyen gyorsan bekövet­kezik az az idő, amikor vál­lalni kell a kormányzás fele­lősségét. Az MDF alapítói ar­ra számítottak, hogy több év áll majd rendelkezésükre < belső szellemi, lelki építkezés re, a politikai demokrácia új rateremtésére, a nemzeti ér zés újbóli tudatosítására. A nemzetközi körülményekben, és az itthoni rendszerváltásban bekövetkezett gyors változások miatt azonban erre nem ju tott idő. Ugyanakkor mindent elölről kellett kezdeni. Érthető tehát, hogy — amint azt ön kritikusan a pártelnök megfő galmazta — gyakorlatlanság­ból, amatőrségből bekövetkez tek a kormány munkájában hi bók. Kérte az országos gyű­lést, hogy vitassa meg az el­múlt időszak tanulságait, kör vonalazza a feladatokat. Beszéde végén hangsúlyoz­ta, hogy az MDF-nek olyan egységes politikai szervezet­ként, pártként kell működnie amely vállalja a Lakitelken meghirdetett szellemi értékek őrzését, továbbfejlesztését Nincs helye a pártban a bel­ső egység ellen vétőknek mondotta, ugyanakkor leszö­gezte, hogy szükség van a szabad véleménynyilvánításra. Végezetül további munkájához bizalmat kért az MDF tagsá gától. Antall József nagy tetszés sei fogadott beszéde után az elmúlt hetekben rendezett re­gionális küldöttértekezletek á Iá sfog la Iá sa it ismerhették meg a küldöttek. A vezető testületek lemon­dása után a jelölőbizottság elnöke bejelentette: az MDF elnöki tisztére az egyedüli je­lölt Antall lózsel, 42 személy került fel arra a listára, akik közül a küldöttek kiválaszthat­ják a várhatóan 21 fős elnök­séget. Mint mondta: a listán olyanok szerepelnek, akik tö­retlenül viszik tovább a laki­telki szellemet, képesnek lát­szanak a válság kezelésére. Az elnökségi listára felkerül­tek mindhárom jellemző irány­zat képviselői. Az elnökségi tagságra szintén jelölt Kiss Gy. Csaba a helyszínen jelen­tette be visszalépését. Az MDF országos gyűlése ezután zárt ajtók mögött szek­cióülésekkel folytatta munkáját. Csatasorban, kellő bölcsességgel (I udósitónk telelax -jelentése) A Magyar Demokrata Fórum IV, országos gyűlése teqnap Budapesten, a Műszaki Egye­temen nem éppen jó hangu­latban indult, az előjelek -és előnyilatkozatok — a pártveze­tés bizonyos cseréjét követel­ték, az arculat újrafogalmazó sát és egy új - régi? - ön­meghatározást. Talán vissza­térést Lakitelekhez. A dolgok újragondolása persze nem csak az MDF sajátja, ezt vé­gezték már el a FIDESZ és az SZDSZ soraiban, erre próbál­koztak a kisgazdák is. A po­litikai élet elemzői szerint a pártok identitászavarának okai a parlamenti politizálás és a tagság politizálásának szétvá­lása voltak, magyarán: a tagság és a pártot reprezen­táló vezetők között eléggé megnőtt a távolság. Antall lózsel miniszterelnök és pártelnök beszéde után, mintha lazult volna a feszült­ség, javult volna a közel 931 küldött hangulata. A pártelnök egyéniség, karizmatikus politi­kus, tudja, hogy a politikai helyzetet elemezve minden párt azonos következtetésre jut. Bármely ideológiai alapról indul. Ezt meghatározza a rendkívül nehéz politikai-gaz­dasági helyzet, az az össze­omlásveszély, mely Magyaror­szágot fenyegeti. S ebben min­den párt csak úgy állhat föl, tarthatja meg gerincét, ha összefogásra szólít, ha belső fegyelmet teremt. Ez jelentheti a szélsőségmentesség, a kellő bölcsesség mellett a renitens- Vedő párttagok megfegyelme- zését, csatasorba állítását. Az MDF félelme: a vidéki tagság elfordulása, kiábrándulása, s o szervezetek és népesebb MDF-gócok erősödő hangja helyett egy-két, esetleg több vezető ..egyeduralkodása". Pe dig a jövőben — és főleg iö vőre - arra lenne szükség, hogy a kormány, kutya-nehéz és kemény intézkedés-sorozata mögött legyen egy segítő hát­tér, egy egységes MDF, amely biztosítja azt a ballasztot, me­lyet — Szabad György szavai­val - a pallón átmenve va­lakinek föl kell vállalni, kü­lönben az ország a szakadék­ba zuhan. A késő délutáni sajtótájé­koztatón az első nap esemé­nyeit — és délutáni zárt szek­cióülések munkáját értékelve — Lezsák Sándor ügyvezető a I- elnök elmondotta, hogy sok kemény bírálat hívja elő a cselekvést: van tehát számon- kérő hang, de programalkotó hang is az MDF soraiban. Érezhető az a Felelősség, ami a kormányalkotó párt orszá­gos gyűlésének munkáját át­hatja. Formálódó koncepciók­kal bombázzák a kormányt, s biztatják: vállalja föl a ke­vésbé népszerű intézkedéseket, rendkívül pragmatikus gazda­ságpolitikát végezve, a priva­tizációt végrehajtva. Gyorsítva, de semmi esetre sem úgy, hogy ez a magyar nemzeti va­gyon kiárusításához vezessen. Egyébként a sajtótájékoztató idején is folyt a szekciók mun­kája, s azon túl, hogy várha­tóan Horváth Balázs ex-bel- ügyminiszter az ügyvezető el­nöki poszt várományosa — többet inkább a vasárnapi plenáris ülés után tudhatunk meg. Kozma Ferenc Bútorstúdió az Oiympiában A Becker-Bayer Kft. import-kínálata Pécsett Hajdan presszó- és bár volt, tavaly egy időre Opel szalon­ként működött, tegnaptól a Becker-Bayer Kft. bútorstúdió­ja. S ahogy elnézem a már­ványlapos dohányzó- és tele­fonasztalokat és a virágtartó­kat, az iratszekretereket, az 5 ,és a 7 fiókos komódokat, az üveges könyvszekrényeket, a kinyitható, bőrbevonatú ülő- garnitúrákat és bőrfoteleket, valamint a székeket, eszembe jut: az esztétikumnak és a yninőségnek ára van. Szó mi szó, nem olcsók az olasz és jugoszláv importbútorok, de aki megteheti, hogy ne csak nézelődni térjen be a bútor­stúdióba, az minden bizonnyal örökös darabként vásárol. A pécsi Olympia Étterem épületegysége — mint arról már többször beszámoltunk - új profillal folytatja rövidesen pályafutását: butikok, ABC és a tegnap már megnyílott bú­torstúdió remélhetően ugyan­olyan népszerűvé teszik majd az Olympiát, mint az volt a nyitását követő hosszú-hosszú éveken ót. Németh Erzsébet üzletvezető nem is titkolja, hogy kínálatukkal és lakberen­dezési tapasztalataikkal a te­hetősebb vevőkört célozzák meg. Az egyedi import bútoro­kat a helyszínen meg lehet vásárolni, vagy egyéni igények alapján elő lehet jegyeztetni, s garantálják, hogy a náluk épp nem lévő bútort három hónapon belül lakásra szállít­ják. A tegnapi nyitást követő­en szépszámmal volt érdeklő­dő és vásárló is, s nem csak magánszemélyek fordultak meg 0 bútorstúdióban, hanem vál^ lalatok, vállalkozások képvise­lői is. M. L. A Magyar Gazdasági Kamara küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) gazdaságot. Szükség van az államháztartás újraértékelésé­re és funkcióváltására, mert a piacon még számos területen az állam szerepel a gazdál­kodók helyett. Ezt a szerepet vissza kell szorítani, és a tár­sadalom rezsijét csökkenteni kell. Az ezzel kapcsolatos el­képzeléseket jövő év első fe­lében az államháztartási re­formtörvény keretében kívánja a parlament elé terjeszteni. Ezzel párhuzamosan át kell alakítani az adórendszert is, ami biztosan nem jelent majd adócsökkentést, de filozófiájá­ban méltányosságot és piac- konform-szemléletet Ígér. El­Kupa Mihály üdvözlő szavai után a 38 tagszervezetet kép­viselő 160 küldött meghallgat­ta Tolnay Lajos elnök beszá­molóját az idei, júniusi Vili. közgyűlés óta eltelt időszak­ról. A kamara elnöke elmond­ta, hogy a kamara szervezeti rendszerének átalakulása, a területi és a szakmai kama­rák kialakulása minden vára­kozást felülmúló ütemben zaj­lott le. Az eddiq létrejött, kö­zel 40 önálló jogi személyisé­gű szervezet szinte kivétel nél­kül deklarálta csatlakozási szándékát, s integrálta magát a szövetségi rendszerbe. A szombati küldöttgyűlés vita után állást foglalt az idei és jövő évi gazdasági fejlődés­sel összefüggő kérdésekben. Új pártvezetés a Kisgazdáknál (Folytatás az I. oldalról) A zárt ülés befejeztével azonban kiderült: a párt elnö­kévé — a szavazatok 53 szá­zalékával — ismét Nagy Fe­renc Józselet választották. Szo­ros verseny alakult ki a fő­titkári posztért folytatott küz­delemben, hiszen az Oláh Sándorra, illetve a Torgyán lózselre leadott voksok között mindössze egy volt a különb­ség. Éppen ezért többen ja­vasolták is a szavazás megis­métlését, ám végül Torgyán József - hangsúlyozva a vá­lasztás demokratikus voltát - bejelentette: tudomásul veszi a végeredményt, azaz Oláh Sándor győzelmét. A nagyvá­lasztmány öt alelnököt jutta­tott a vezetőségbe: Cseh Sándort, Dragon Pált, Kiss Gyulát, Kocsenda Antalt és Németh Bélát. A főtitkár he- helyettese ifjabb Bélali Antal és Ómolnár Miklós, míg a párt főügyésze Bartal Ferenc lett. A mind ez idáig a fő­ügyészi tisztet betöltő Torgyán Józsefet viszont egyetlen pár­ton belüli tisztségre sem vá­lasztották meg a küldöttek. Az új vezetőség megválasz­tásával sem oldódott a ta­nácskozást végigkísérő feszült­ség, a nagyválasztmány ugyan­is nem hagyta jóvá a lekö­szönő pártvezetés beszámolóit. A küldöttek úgy látták: szá­mos ponton hiányos az elszá­molás a pénzeszközökkel, s több felszólaló is annak a gyanújának adott hangot, hogy tetemes — egyesek szerint 50 millió forintnyi — hiány mu­tatkozik a pártkasszában. A nagyválasztmány ezért úgy határozott: egyelőre nem fogadják el a pórtvezetők fel­mentését, s ellenőrző bizott­ságot hoznak létre, amely 30 napon belül köteles jelentést tenni a párt tényleges gazda­sági helyzetéről. E jelentés alapján mentik fel a volt párt­vezetőiket, vagy — amennyiben szabálytalanságot, visszaélést tár fel a vizsgálat - indítják meg ellenük az eljárást. Ezek után indulatoktól ko­rántsem mentes, különböző té­májú felszólalásokkal folytatta munkáját a nagyválasztmány. Helyeslés fogadta azt az in­dítványt, hogy haladéktalanul kezdjék meg azok elszámolta­tását, akik a jelenlegi gaz­dasági helyzetbe sodorták az országot. Felszólalásaikban többen is megfogalmazták: a kisgazdák nem mondhatnak le a földtulajdon rendezéséről. A jogtalanul elvett földeknek fel­tétlenül vissza kell kerülniük eredeti tulajdonosukhoz; ezt a követelést pedig határozott magatartásukkal érvényesíte­niük kell a koalícióban. Zsí­ros Géza felhívta a figyelmet arra, hogy eldöntetlen még a kérdés: a tulajdonrendezés, il­letőleg a kártalanítás során figyelembe vegyék-e a földdel nem rendelkező jelenlegi tsz- tagok érdekeit, avagy sem. Állást kell tehát foglalniuk ar­ról, hogy hajlandóak-e kisebb kompromisszumokra annak ér­dekében, hogy birtokhoz jut­tassák őket. Vasúttörténelem Keszthelyre szombaton befutott a „Szili" 1888. szeptember 27-én gőz­felhőbe burkolózva bepöfögött Keszthelyre a Tassiló gőzös, ezzel a dátummal a Balaton- parti város bekapcsolódott a vasúthálózat révén is az or­szág vérkeringésébe. Amíg •1861-től a mai Balatonszent- györgyről - amelyet akkor Keszthelyállomósnak tituláltak, idáig ért a vaspálya - 27 év telt el. A következő lépés­ben Keszthely és Tapolca kö­zött már csak 15 évig kellett várni a folytatásra, míg végül is 1909-ben a Tapolca-Buda- pest vonallal bezárult a gyű­rű a Balaton északi és déli partja között. 1990. december 5. ismét ne­vezetes dátum Keszthely éle­tében: kamerák, vakuk, ripor­terek össztüzében méltóságtel­jesen begördült a V431153 lajstromszámú villamos moz­dony, amelyet a vasutas ber­kekben — utalva a szilícium­üzemmódra — Szilinek becéz­nek. A magyar közlekedési ipar, a Ganz-MÁVAG hires mozdonyai a 424-es Nurmi, az Árpád és a Hargita méltó utódja a 3000 lóerős mozdony, amelynek engedélyezett vég­sebessége a Budapest-Keszt- hely közötti vonalon 130 kilo- méter/óra. Keszthely, a zalai Balaton­part időben kötzelebb- került a fővároshoz, hiszen a gyorsvo­natok átlagban 15 perccel, de egyes menetrend szerinti vo­natpárok fél órával rövidebb idő alatt futják be az utat, Szombaton hajnalban in­dult az első szerelvény a Déli pályaudvarra, mig pontban délelőtt 10 órakor befutott az első gyorsvonat a főváros fe­lől. A MÁV terveiben szerepel a Balatonszentgyörgy— Nagyka­nizsa közötti vonal villamosi- tása is. Sz. Cs. Építési moratórium a bajai „Paradicsomban 99t Az önkormányzati közgyűlé­sen legutóbb több mint 120 percig vitatta a képviselőtes­tület azt a napirendi pontot, amely Baja jelenlegi pénz­ügyi helyzetéről szólt. Az alap­vető ok: a jelenlegi bevételi és kiadási arányokat tekint­ve december 31-ig várhatóan 30-35 milliós hiánnyal kell számolnia a két honanyáaak és a 25 honatyának - no és a tisztségviselőknek a szak- apparátussal együtt. így ért­hető módon a jövőkép vázo­lása mellett a múltidézés ke­rült terítékre. (A jövőkép tű­nik egyszerűbbnek, mert a Polgármesteri Hivatal vélhe­tően kezdeményezni fogja a rövid lejáratú hitel felvételét.) Az évtized elejére tehető bajai építészeti gigantománia ebben az évben kudarcot „eredményezett" a helyi pénz­ügyi tárcán belül. Az ún. „Vá­roskapu” elnevezésű belvárosi lakóháztömb nem kevesebb, mint 50 milliós veszteséget jelent Bajának. A honvédség által megvásárolt 15 lakáson kívül a további hetvenötöt (!) egységesen 28 ezer forintos négyzetméternyi egységáron adták el. Azonban a közmű­vesítés és telekkísajátitás - hiszen a város legértékesebb részéről van szó! — miatt a tényleges ár elérte (volna) a 40—50 ezer forintos négyzet- méternyi egységárat. Azon oedig Baján ma, s még jó ideig, nem lehet lakást elad­ni. így az akkori városi ta­nács kénytelen volt ismét a zsebébe nyúlni, s megkurti- tani a saját beruházási kere­tet. Ezt aztán ismét vállalko­zói hitelfelvétel követte. Mind­ezt különösebb felelősségvál­lalás és következmény nélkül lehetett megtenni. Az önkormányzati képvise­lők bosszúsága itt még nem ért véget, mert a bajaiak' üdülő-, pihenőparadicsoma, a Petőfi-sziget került' terítékre. Gombás Péter (Fidesz) emlé­keztette a testületet: koráb­ban tanácsi határozat aján­dékozta a belváros szívében lévő, páratlan értéket képvi­selő minikonlinenst az ifjú­ságnak — azonban ennek nyo­ma sincs a külcsínben. Dr. Péterlia Tamás (MDF) kérdése nyomán az is kiderült, hogy a szigeti telkek négyzetméte­renként mindössze 354 forin­tért keltek el — ami Európa- szerte ritka természeti fekvé­se miatt még jelképes összeg­nek is nevetséges, (összeha­sonlításképpen: Pécsett, a történelmi belvárosban, a Cit­rom utcában, amely nem zöld­övezet és egy csepp víz sincs 10 kilométeren belül, a bajai 354 forintos árnak a 33-szo- rosáért, tehát 12 ezerért ad­ták el a telkek négyzetméte­rét!) A Petőfi-sziget létének bon­colgatásakor arra is fény de­rült, hogy előfordul: a válla­latok, üzemek, szövetkezetek, intézmények a vízparttól né­hány méterre lévő hétvégi pi­henő üdülőjüket jelképes ösz- szegért, azaz 10 forintért bé­relték — ami ugyancsak arc­pirító összeg. Ezért felvető­dött: a bajai Petőfi-szigeten vezessék be az építési mora­tóriumot és szüneteltessék a telkek e’adását is, mielőtt még a szabad területeket fel- parce"ázva üdülő-lakótelep nőne fel a sziget hátán. S hogy a kör teljes legyen, Éber András polgármester tájékoz­tatta a képviselőket a továb­bi ellentmondásokról: az ön- kormányzati tulajdont megha­tározó törvény és a helyi adó­nemeket szabályozó törvény hiányáról, és azoknak várható szellemiségéről. Mindenesetre a bajaiak addig nem várhat­nak, mert december 20-án már a jövő esztendei pénzügyi költségvetési tervet keli kör­vonalazniuk, s ott ismét dön­téskényszer következik. Kovács Zoltán 2 vasárnapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom