Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-15 / 253. szám
1990. december 15., szombat aj Dunántúli napló 3 Mára 175-re apadt a létszám r Es mi lesz a megyei tanács dolgozóival Piti Zoltán búcsúzik az államigazgatástól Csendes belenyugvás vagy feszült várakozás? Munkanélküliség vagy létszámbővítés? Két kérdés. Az egyik az újságíróé, a másik a (volt) megyei tanács dolgozóié. Akik - persze, ha nem is a régi létszámmal, de - még mindig teszik dolgukat. Valamikor, a hetvenes években, mikor még „fénykorát" élte a megye, több mint háromszázan keresték itt kenyerüket. Piti Zoltán elnöksége idején a szám csökkent, egy évvel ezelőtt 265- en dolgoztak a Rákóczi úti üvegházban. Ma 175-en vannak. — Bizonytalanok, s valóban feszültek a kollégák. Nem tudják, mi lesz, s őszintén szólva, magam is csak találgatok - kezdi Piti Zoltán a beszélgetést. - A megyei szint, a törvénynek megfelelően rövidesen átalakul, de, hogy az itt dolgozókra tovább is szükség lesz, szinte biztosra veszem. A közeljövőben alakuló Köztársasági Megbízotti Hivatal az ún. dekoncentrált intézmények és a most létrehozandó megyei önkormányzati hivatal is munkalehetőséget kínálhat o volt tanácsi dolgozóknak. Biztosan lesznek olyan állások, melyeket (főleg) politikai szempontok alapján töltenek be. Szakmai ismeretre és gyakorlati tapasztalatokra ezekben az intézményekben is szükség lesz - munka tehát akad majd bőven. — Mindezt persze, az optimizmus mondatja velem, hiszen biztosnak semmi sem biztos - Így Piti Zoltán. Remélem viszont, hogy nem vagyok egyedül az optimiz musommal. Százhetvenöt munkatársam közül jelenleg úgy harminc—harmincöt ember az, aki várakozó állás ponton van, a többiek vi szont — hivatásnak tekintve a közszolgálati munkát - továbbra is az államigazgatásban képzelik el jövőjüket. A leendő intézmények leendő vezetőinek leendő elképzeléseiről persze, még nem sokat tudhatunk, találgatni tehát felesleges, de úgy tűnik, az új szervezeti felépítés nemhogy kevesebb, de a jelenleginél is több dolgozót igényelne majd. A (volt) megyei tanácselnök szerint már így is az utolsó órában vagyunk. Ideje lenne, hogy a parlament elfogadja a költségvetést, s támpontot adjon az önkormányzatuknak, ideje lenne, hogy az azonos szerepkör a pécsi önkormányzat és a december 21-én alakuló megyei önkormányzat között elkezdődjön a párbeszéd, s ideje lenne, hogy megalakuljon végre a Köztársasági Megbízotti Hivatal is. S persze, sokakat érdekelhet, hogy Piti Zoltán miként gondolja jövőjét? Nos, mint mondta, álláspontja nem változott, 1991-ben tehát már nem allamigazga- tási vezetőként, hiszen szakmájában, pénz- és hitelügyi közgazdászként kíván elhelyezkedni. S hogy külföldön vagy a fővárosban vagy itt Baranyában, az a következő hetekben dől el. (pauska) * Szolidaritás a pedagógusokkal A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Országos Választmánya szolidáris a követeléseiknek demonstrációval is hangot adó pedagógusokkal, tisztában van a közoktatás és a felsőoktatás tarthatatlan helyzetével. Az ország politikai stabilitása érdekében azonban - tekintettel a törékeny társadalmi konszenzusra — nem kívánja jelenleg a felsőoktatás dolgozóit utcai demonstrációra mozgósítani. Az 1991. évi költségvetési tervvel kapcsolatban követeléseinket és véleményünket az alábbiakban fogalmazzuk meg: 1. Végzetes hibának tartjuk, hogy az 1991. évi költségvetési tervezetből nem tükröződik a felsőoktatás stratégiai fontosságának felismerése. 2. 1991-ben az infláció hivatalosan becsült mértéke 34 -36% körül várható. Ezt a beterjesztett költségvetés az oktatás területén 20%-os bérautomatizmussal és 10%-os bérfejlesztéssel kívánja követni, holott a szinten tartáshoz ennél lényegesen nagyobb mértékű emelésre lenne szük- iség. Ugyanakkor a kormány által 1989-ben elfogadott, a pedagógusok „követő" béremelésének második, 1991-re ■szóló lépcsője 22%-os, úgynevezett felzárkózási központi bérintézkedést irányzott elő. Sajnálattal láttuk, hogy a kormány költségvetési javaslata ezt a megállapodást nem vette tudomásul. Az 1989-ben elfogadott követő béremelés tekintetében tehát újabb hátrányba kerültünk a termelő szférában dolgozó szellemi ifoglolkozásúakhoz képest. A tjövő évi béremelés tervezett rmértéke - tekintettel a tényleges és várható inflációra - a felsőoktatási dolgozók részére elfogadhatatlan. Követeljük az 1991-es inflációt kö vető, valamint korábban elfogadott 22%-os felzárkózási béremelés megvalósítását. 3. A kormány a felsőoktatás működési költségeinek biztosítására 10%-os emelést tervezett. Az ebből fakadó helyzet megítélésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az oktatás működési költségeire 1990. évre nulla fejlesztést kapott. Az 1990. és 1991. évi infláció ilyen fejlesztésnél azt eredményezi, hogy a működési költség reálértéke 1991-ben az 1989. évi- nek mintegy 50%-a lesz. Mindezt súlyosbítja az oktatási intézmények tervezett szakaszos pénzellátása (havonkénti bérbiztosítás), amely tovább bürokratizálja a gazdálkodást. 4. Megalázónak tartjuk, hogy minden év költségvetési tárgyalásain a pedagógus társadalomnak magának kell bizonyítani munkájának tár sadolmi szükségességét. 5. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a jelenlegi kormányzat sem kíván a korábbi úgynevezett költségvetési maradékelven változhatni az oktatási terület finanszirozásá ban. Tová-bbi tárgyalásokat kezdeményezünk a pénzügyi kor mányzattal, annak tisztázására, hogy a felsőoktatásban dolgozók a társadalmi értékskálán milyen helyet foglal nak el, és ehhez milyen jőve delmi pozíció tartozik. A tár gyalásokon azt kérjük, hogy készüljön intézkedési terv rész-, illetőleg végső határidők rögzítésével, számon kérhető garanciákkal a felsőoktatásban dolgozók felzárkóztatására. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Országos Választmánya A jövő útjait kutatja most a helytörténész Lassan már közhely, hogy o nemrégiben megválasztott polgármesterek ideje igencsak kíporciózott. Ki rfi István, Mohács város polgármestere mégsem panaszkodik, s igazából nem is panaszkodhat: csak az érte utol, amiért néhány hete a polgármesterjelöltséget elfogadta. — Független, egyéni jelölt ként jutottam be a testületbe, soha nem. voltam, s most sem vogyok egyetlen pártnak sem tagja. Mint függetlent, a Kereszténydemokrata Néppárt je lölt polgármesternek, de tulajdonképpen valamennyi párt megkeresett ebben az ügyben. Éppen azt látva, fogadtam el a jelöltséget: ha mindegyik politikai erőnek független, semmilyen irányban el nem kötelezett polgármester kell, mert az tárgyilago- sabb tud lenni, akkor ebben a tisztségben valószínűleg lehet dolgozni, lehet csinálni valamit. Ami a mennyiséget illeti, ez a remény mára bizonyossággá vált. A helyzet úgy alakult, mint a légiós viccben a jó hir, a rossz hír: van teendő bőven a polgármester számára. Kamatoztathatja többirányú szakvégzettségét, gyakorlati tapasztalatait. Anélkül, hogy megismételnénk lapunkban már megjelent rövid életrajzát, mindenképpen érdemes utalni arra, hogy mezőgazdasági szakképzettsége is van, s közel két évtizedig dolgozott a mezőgazdaságban, s utoljára a himesházai termelőszövetkezet fóagronómusa- ként, de vízügyi műszaki szakmérnök is, s legutóbbi munkahelyén, a Kelet-baranyai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál az utóbbi tíz évben a tervosztály vezetője volt. De az államigazgatás sem ismeretlen számára, hiszen a járási tanácsok megszűnéséig három és fél éven át a Mohácsi Járási Tanács Városvédő a város élén Kuti István, Mohács polgármestere a város terveiről mezőgazdasági osztályának a vezetójekent dolgozott.- A polgármesteri tisztség ugyan új számomra, de csak egy kicsit. Járási mezőgazda- sági osztályvezetőként szereztem annyi tapasztalatot, hogy az államigazgatás funkciói át tekinthetők számomra, s általános igazgatásból annak idején szakvizsgát is tettem. Ezek azonban csak támpontok most már: azt vallom, hogy egészen másként kell dolgozni, mint a korábbi struktúrában. Képtelenség megvalósitani úgy az újat, hogy közben folyton belevisszük a régi elemeket. Fordított alapállásból kell építkezni: nem azt kell nézni, hogy mit lehet átmenteni, hanem azt, hogy a- régi struktúrából mi volt az igazán jó, ami a most épülőbe hasznos elem lesz. S ilyen biztos, hogy sok van. Kuti István mohácsi patriotizmusa egészen sajátos formában nyilvánult meg az elmúlt évtizedekben. Alapvetően agrár- és műszaki érdeklődése mellett immár 25 éve hely- történeti kutatásokkal is foglalkozik. Mohács elfelejtett, vagy fel sem tárt múltjából jó néhány fontos témát publikált mór. Kezdetben a Mohácsi Városvédő Egyesületnek al- elnöúe volt, idén pedig éppenséggel elnöknek is megválasztották. Munkahelyén érdeklődésére tekintettel az általa vezetett osztályra bízták a Mohácsi Történelmi Emlékpark működtetését, összegezve: történeti vonatkozásban a városképről, a város fejlesztéséről igen számottevő áttekintéssel rendelkezik. — Már a századunk elején megfogalmaztak Mohácson egy 50 évre szóló távlati fejlesztési programot. Ha ezt elolvassuk, akkor döbbenünk meg igazán, hogy mennyire nem tudtunk előrébb jutni 50 vagy 90 év alatt, mennyi minden nem valósult meg a hajdani tervekből. Ennek egyik oka kétség kívül a dunai víziszá11ítás volumenének katasztrofális csökkenése. A korábbi víziforgalom Mohács életének pezs- ditője volt. A másik ok az utóbbi 40 év visszafogottabb fejlesztési elképzelése, a centralizáció, amely elsősorban Pécset és Komlót erősítette, s elhanyagolta az olyan kisvárosokat, mint Mohács. Számos rossz helyi döntés is született. A városi tömbbelső kialakítása például rettenetesen rossz ötlet volt: nemcsak csúnya, de a történelmileg kialakult városszerkezetet is megbontotta. Most megpróbáljuk helyrehozni ezt, ha egyáltalán sikerülhet. — Az előbbin kívül még miket szeretne megvalósitani a polgármester és a testület? — A távlati elképzelésekben sok minden szerepel. Elsők között a város főutcája burkolatának felújítása, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan. Van egy-két épületünk, amelyeket feltétlenül át kell építenünk, hogy úgy beleilleszkedjenek a városképbe, mint a Koronával szembeni rész a belvárosi rekonstrukció eredményeként. Szeretnénk a busz- pályaudvarunkat most már valóban igazi buszpályaudvarrá alakitani. Tervezés előtt áll a Duna-parti rész városképbe illő hasznosítási területe. Amennyiben nem romlanak a város működési feltételei, intézményeink nem esnek a decentralizációs törekvések áldozatául, és az önkormányzatnál maradnak, akkor feltétlenül fontos lesz a gimnáziumot tantermekkel bővíteni, és ezzel együtt a kollégiumot is. Nem tekinthetünk el attól sem, hogy a sportcsarnok építésének egy évtized óta húzódó ügyét mihamarabb rendezzük. Nyilvánvalóan a feladatokat rangsorolnunk kell, s megvalósításukhoz menedzser típusú önkormányzati munka szükséges: vállalkozások kezdeményezése, alapítványok létesítése, hogy a szükséges pénzforrás rendelkezésünkre álljon. Én bízom abban, hogy a legfontosabbakra telik az erőnkből és a mohácsi polgárok patriotizmu sából. Dunai Imre Kiállításon a pécsi bankó Egy társadalmi szükséghelyzet megoldása Pécsi bankóként emlegette a lakosság Pécs szabad királyi város önkormányzata által a szerb megszállás alatt kibocsátott úgynevezett szük- ségpenzekét. Tegnap a Várostörténeti Múzeumban Pécs szükségpénzei címmel kiállítás nyílt erről az időszakról a Magyar Éremgyüjtök Egyesülete megyei szervezete és a Janus Pannonius Múzeum szervezésében. Pécs 1918 novembere es 1921 augusztusa között állt szerb fennhatóság alatt. Az Osztrák—Magyar Monarchia és a katonai megszállás miatt kritikus gazdasági és pénzügyi helyzet teremtődött. Többféle pénz is forgalomban volt, mégis válságos pénzhiány keletkezett. — Példaértékű, hogy miként tudott megoldani egy társadalmi szükséghelyzetet Pécs önkormányzata - mondta a kiállítás megnyitóján Zsikó János művelődési osztályvezető a Polgármesteri Hivatal kép viseletében. — Ma is arra az együttműködésre és együtt- munkálkodásra lenne szükségünk, amit elődeink megtettek Pécs városáért. A pénzhiány olyan kilátástalan volt, hogy a nyugdijak kifizetésére is a szabad Magyarországról csempésztek át pénzt. Sürgősen cselekedni kellett. Az önkormányzat gyorsan lépett, mégis szervezetten. Pályázat alapján, művészek tervezték o bankót. Húszmillió korona értékben 10, 20, 50 és 100 koronás címletek ben bocsátott ki pénzjegyeket Pécs városa. Kialakult ugyan tízszázalékos felár a helyi pénzzel fizetett árun, de a pécsi bankó megállta a helyét. Biztosította a lakosság elemi szükséglete beszerzésének pénzfeltételeit. Szabó Nándor Pécs volt megbízott tanácselnöke, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete megyei vezetőségének a tagja is azt hangsúlyozta megnyitójában, hogy a helyi önkormányzat képes volt úrrá lenni a gondokon a város életének továbbvitelét szem előtt tartva. A kiállítás február harmadikáig tekinthető meg a Vá rostört énéti Múzeumban. Sz. J. Búcsúztatták a volt kórházigazgatókat Rendhagyó megyei egészségügyi vezetői értekezletet hivott össze tegnap délutánra dr. Rúzsa Csaba megyei főorvos. Ugyanis az értekezletre meghívták a megválasztott új kórházigazgatókat - akiket köszöntöttek - és a volt főigazgató főorvosokat, valamint helyetteseiket, akiktől elbúcsúztak és megköszönték, hogy eddig becsülettel és hozzáértéssel látták el feladatukat. Erdély-kötet németül A budapesti Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent a háromkötetes Erdély története németül, egy kötetben, amelyet pénteken mutatott be Magyarország bonni nagykövetségén Köpeczi Béta akadémikus, a szerzői munkaközösség vezetője és Hazai György, a kiadó igazgatója. Hazai György elmondta, 'hogy az angol és német nyelvű változat mellett a munkát ki akarják adni franciául és oroszul, s talán egyszer sikerül kiadni románul is. Az Erdély története Magyarországon 130 ezer példányban fogyott el, kedvező nemzetközi fogadtatásban részesült, szakmai körök kiemelték objektivitását. A kiadó szívesen megjelentetné az Erdélyről román történészek jáltal írt munkát is, más nézőpontok megismerése mindig hasznos.
