Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-12 / 250. szám

IO aj Dunántúli napló 1990. december 12., szerda szerkesztőség postájából S Zágon Gyula életútjától Kiegészítés Zágon Gyu­la festőművész - Sziget­vár díszpolgárának - port­réjához. A 86 éves korában Bu­dapesten elhunyt Zágon Gyula községi jegyző volt. Útjának állomásai: Ka­posmérő—Hetes-Apáti n— Szigetvár. Itt azonban már mint a Nemzeti Paraszt­párt jelöltje járási főjegy­ző. Amíg 1926-28. körött végzi a kétéves közigaz­gatási tanfolyamot Szom- Ibathelyen, bontogatja szárnyait a jövő festő­művésze is. Ez idő alatt készíti el tanáraink és a 120 hallgató portréját, amelyet minden hallgató kézhez kapott bekötve az oklevele átvételekor. Én is talizmánként őrzöm, mert Zágon Gyula mellett ültem az iskolapqőban két évig. Szigetváron a lakásával szemben levő iskola rajztanári állását ak­kor foglalta el, amikor a Rákosi-rendszer a jegyző­ket egy kalap alá vonta a csendőrökkel, a szolga­bírókkal. A régi közigaz­gatás emlbereit fél reá Ha­tották. Napjainkban tá­madt fel haló poraiból e gyönyörű hivatal. Kivételes képességű művész volt. Fafaragásai, rézveretei nem maradnak el rajzaitól, festményeitől. Munkáit nagyra értékelte a mestere, Martyn Ferenc is. Zágon Gyula életének első 50 évéről lebbentet- tem fel a fátylat, mert eddig egyetlen közlemény sem említette életútjának e nagyon szép szakaszát. Gombor József nyugalmazott járási főjegyző, nagykozári körjegyző „Kellemes” utazás November 25-én négynapos isztambuli útra indultunk a Menthol Utazási irodával. Az odafelé tartó húszórás út za­vartalanul telt el. Érkezésünk­kor egy úgynevezett idegen- vezetőt kaptunk, akinek az el­ső dolga az volt, hogy elvitt az üzletébe, amely bőr és arany cikkeket árusított. A 40 fős csoportból senki nem vásárolt ott. Ezen megsértőd­hetett és a visszalévő két napban nem is láttuk. Az egyéni városnézés és bevásárlások után november 27-én 16 óraikor indultunk vol­na vissza. 11 órakor el kellett hagyni a szállodai szobát. Kétórás várakozás után, ami­kor a száflodábál már kidob­ták a csomagunkat, végre megérkezett a buszunk, be­pakolhattunk. Az eredeti meg­állapodás szerint lett volna még két óránk vásárlásra. 30 ember el is ment volna vásárolni, azonban 3—4 utas kedvéért, akik az idősebbik sofőrünk barátjai, idő előtt el kellett indulnunk. A visszafelé vezető úton tízpercenként azo­kon a helyeken álltunk meg, ahol ez a 3—4 barát óhajtot­ta. Félúton eme tiarátok eny­hén illuminált állapotából ki­folyólag csaknem verekedés tört ki. A megromlott hangu­lat miatt igen feszült légkör­ben utaztunk hazáig. 30 utas •nevében köszönjük ezt a „ki­váló" négy napot. Bernáth Zoltán Megszűnt a bányászok kedvezménye Azt hittem már semmin sem szabad csodálkoznunk - írja levelében Mester Oszkár Pécs- váradról -, jóformán egy év se telt el azóta, hogy közsé­günket nagy MDF-es Ivekkel járták a párt aktivistái a kom­munisták várható áremelése ellen. Gondolom ezt az akciót nemcsak nálunk tették sikerrel, hanem az egész országban. Aláírtuk persze, hogy alá, hát most itt tartunk. iNem va­gyok közgazdász, biztos nem lehetett elkerülni az árak eme­lését, de ilyen radikálisan? Ez már most durva és rágondolni is rossz, mi lesz jövőre. Köz­tudomású, áki ledolgozott a bányában 30-35 évet annak viszonylag „szép" nyugdíja van. Hát most ott tartunk, hogy ebből csak gyógyszerekre és szűkös megélhetésre futja. Ezért kár volt 50-55 éves ko­runkra tönkretenni egészsé­günket, évekig havonta négy­szer, ötször Rákosi-műszakot, majd 56 utón kommunista mű­szakokat teljesíteni, hol Ko­reáért, hol Vietnámért és az Isten tudja még miért. És most a villanyszámlás kö­zölte, hogy augusztus 1-től megszűnt a kedvezmény a bá­nyászoknak, amit nemcsak a Kádár vagy a Rákosi, de még a DGT is biztosított. Szidjuk a múltat, jogos, de az ilyen rendeletek már túllépik a ha­tárt, ha egyáltalán itt még ha­tárról lehet beszélni. Nem elég, hogy a még aktívan dol­gozó gyerekeinktől — de­monstráció ide, tiltakozás oda — továbbra is vonják a föld alatti pótlékból az adót, amit Botos Katalin pénzügyminisz­tériumi államtitkár egy fleg­matikus mozdulattal elutasí­tott! Most még bennünket, megrokkant öregeket is sújta­nak . .. Rendbe tennék a marócsai templomot A Fiatal Demokraták Szö­vetségének marócsai csoportja felhívással fordul az ország minden vallásos és nem val­lásos polgárához. Kérjük azok segítségét, akik támogatnának minket abban, hogy e Bara­nyában lévő kisközség templo­mának renoválásához hozzá­foghassunk. A marócsai református templom közel 30 éve romos, életveszélyes állapotban van. Tovább romlik, ha felhívásunk támogatókra nem talál. Ez talán mór csak napok, hóna­pok kérdése. Többszöri kérés­re sem történt semmi meg­oldás, változás a református egyház és az állam részéről sem. Más kiutat már nem ta­lálunk a templom helyrehoza­talára, ezért a tisztelt hon­polgárokhoz fordulunk segít­ségért. Kérjük, támogassanak minket e nemes cél elérésé­ben. A Fiatal Demokraták Szö­vetségének marócsai csoport­ja nevében: Bogdán Tibor ügyvivő A Csemegében Pécsi Kossuth Lajos utcai Csemege, szerda, hét óra. Nyitás. Középkorú hölgy nyit­ja az ajtót, jópofa, udvarias hangú köszöntés a várakozók­nak. A helyiség tiszta, gondo­zott. A pénztárgép mellett szuperigényeket kielégítő esz- Hétikus zöldség-gyümölcs ha­lom. Jó itt. De nicsak! A hát­só helyiségből a pultok mö­gött szürke köpenyes férfi jön, üres kávéspoharát a pultra teszi, kimegy. Köpenye feltűnően koszos, foltos. Ta­lán raktári dolgozó, ott adó­dik koszos munka is. Aztán a kenyerespulthoz érkezük „erősítésként” egy teltkarcsú hölgy, egykor fehér köpenye szinte ragad a kosztól. Tudom, felemelték a víz árát. Na de ennyire? A. Zs. Díjak a szeszfőzdékben Az Új DN november 27-4 számúiban cikk jelent meg „Egymás után szűnnek meg - Ráfizetéses szeszfőzdék" cím­mel. A lakosság pontos tájé­koztatása érdekében fontos­nak tartóim a következőket elmondani: 1990. szeptember 1. óta a bérfőzésiben előállított pálinka után 200 forint szeszadót kell fizetni hektoliterfokonként, vagyis egy liter 50 fokos pá­linka után 100 forintot (egy héktoliterfok — 2 liter 50 fo­kos szesz). A bérfőzési díj és a tüzelő­térítés mértéke szeszfőzdén­ként más-más lehet, mivel szabad árformába tartozik, ebben tehát szeptember else­jével semmiféle központi in­tézkedés nem történt. A bér­főzési díj jelenleg 30—56 fo­rint 'között van (hektoliterfo­konként) Baranyában. A fő­zető a tüzelőanyagot vagy természetben szolgáltatja, vagy a szeszfőzde üzemben tartója által megállapított té­rítést fizeti. A bérfőzési díj és a tüzelőtérítés összege után 25 százalék áfát kell fel­számítani. A szeszfőzdék nem mennek sorban tönkre. A szám utk évek óta — a mai napig — gyakorlati lag változatlan, ugyanakkor egyre növekszik a magánkézben lévő üzemek részaránya. Dr. Takács József pénzügyőr alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoka Kedvezményes vásárokat szerveztek A Komlói Anyagellátó özem, a pécsi József Attila Művelő­dési Ház, a BDSZ nyugdíjas szervezete, az MSZMP és az MSZP aktivistái, valamint Nürnberger Géza, Radics Mi­hály, Tóth Jánosné, Ódor Fe­renc, Czirkos Kelemen, Koch Tibor, Koch Tiborné, Gádor Albert, Papp János, Gelencsér János, Csatlós Ferenc, Szó­kéné Kontra Hona, Falud! Ferenc, Hool József, Judt Nándor, Siklósi Lászlómé, Srp Gyuládé, Balog Istvámné szer­vezték meg a meszesi lakó­terület kedvezményes hús- és élelmiszervásárait. Az akció­val közel egymillió forint megtakorítást tettek lehetővé a zömében nyugdíjas embe­reknek. Kunszt Márta MSZP városi elnök Magyarlapádi vendégek Magyarbólyban A közelmúltban az erdélyi Magyarlapádról — Magyarbóly testvérfalujából — Kovács Emil református-lelkész meghívására 47 fős cso­port érkezett Magyarbólyba. A vendégek megismerkedtek Baranyával, többek között jártak Siklóson, Villányban, ellátogattak Har­kányba, Pécsre és Bolyba. Pécsett a Konzum Áruház kereskedelmi igazgatója, Zentai Fe­renc ajándékcsomagokkal lepte meg a cso­portot. A magyarbólyiak ígéretet tettek, hogy jövő nyáron viszonozzák a látogatást. Képünkön a helyi református templomban a népviseletbe öltözött magyarlapádi lányok és fiúk szavalatokkal, vallási énekekkel ked­veskednék a vendéglátóknak. Havasi István Magyarbóly A tisztességes haszonról Egy autós kálváriája A magángépjármű-megőrző felelőtlensége Rokkant apá mnak leégett a háza. Nem maradt egyetlen igazolványa sem, ezért a hi­vatalos dolgokat együtt kellett i néznünk. November 28-án szándékoztunk a nyakunkba venni a várost. Amikor kijöt­tünk a Rákóczi úti Bankból, tágronyílt' szemmel meredtünk autónk „hűlt helyére". A „lopó autó” vitte el. Az intéz­kedő úr még a heyszínen volt. Próbáltam ráhatni, hogy apám rokkant, az a rokkant- igazolványa elégett, ezért nem volt a kocsi ablakában. Kér­tem, szóljon GB-rádión, né Vigyék a kocsinkat a telepre, de hajthatatlan maradt. Kö­zölte: az autómat az Edison utcában őrzilk, átvehetem 2500 forintért. Ott álltam minden papír és pénz nélkül. Apám a kórházba buszozott az élettársálhoz, ón Újmecsék- aljóira, mert erre a napra toptam a biztosítótól időpon­tot a megsérült kocsim miatt. Persze ez az ügylet is elma­radt. Apám egyik barátja magá­hoz vett 2500 forintot, és a kocsijával elindultunk Kertvá­rosból az Edison utcába az autómért. Most kezdődik az igazi kálváriám! Ott ugyanis nem volt senki. Becsengettünk a Gázművek portájára, meg tudták mondani, hogy az ügy­intéző a Sarobin tábornok út­ján lalkilk. Irány vissza Kert­városba. Mielőtt elindultunk, megnéztük a kocsit, mint ki­derült a „Gépjármű-megőrző'' — ahol a kutya nem vigyáz, derékig ér a kerítés, 895 fo­rint egy napra a díj — a Gázművek területén van, és Kurucz Adrienn bérli. Nos, a maszek telephelyen feltörve találták az autót. Fel­ikerestük az ügyintézőt. Meg­kértük — jogilag ő képviseli a céget — jöjjön velünk és csináljon jegyzőkönyvet. Mire ő: neki az a dolga, hogy a ,.megőrzésért" a pénzt átve­gye, a számlát átadja, azután a kocsit vihetjük. Hosszos rá­beszélés után meggyőztük, de alkkor hajlandó megtenni, ha utána haza is visszük. Sajnos ezt a plusz költséget nem vállalhattam a mai benzin­árak mellett, ezek után elha­tárolta magát minden további tevékenységtől. Megkértük, hívja fel a főnökét telefonon: Kurucz Adrienn azt mondta, a mi érveink nem megfelelő­ék, felelősséget nem vállal a kocsiért. Az ügyintézőnek kifizettük a 2500 forintot, és elmentünk a rendőrségre, a Knión 3-ba. Onnan elküldték Gyárvá rosta a II. számú rendőrőrsre, beje­lentettük a kocsi feltörését. Visszamentünk az Edison ut­cába, ott vártunk 21.15-ig, amíg megérkezett a rendőr­ség. Felvették a jegyzőköny­vet: a károm 10 000 forint plusz egy felfeszített ajtó, plusz néhány liter elhasznált üzemanyag, plusz egy 220-as vérnyomás. A károm megtérí­tése — előreláthatólag — tolvaj, illetve tolvajok elfogása után lehetséges. Tapasztalatom: nagy a káosz, fejetlenség, a törvény engedi, hogy egy gyufaszál keresztibe rakása nélkül, az alsó százezreken néhány élel­mes ember élősködjön minden felelősség vállalása nélkül. A kérdésem: az autómat — ha már elvitték - miért nem a Névtelen utcai hatósági gépjárműtelepre? Egy ilyen telephely miért nem rendel­kezik biztosítással, ha igen, akkor miért a huzavona? És nem utolsósorban, o káromat miért nem a tulajdonosa té­ríti meg, hiszen a gépkocsim feltörése az általa üzemben tartott és bérelt telephelyen történt? Egy utolsó kérdés: erre jog­orvoslatot kitől és mi módon kaphatnék? Deckmann Zsolt Pécs, Szigeti út 2/B. Az étterem harmadosztályú. A berendezése ízléses. Kérek egy ötdékás tejcsakoládét, kereken ötven forintot kérnek érte. Nem tévedés. Fizetők, és közben tűnődöm: ez a tábla csokoládé a csemegeböltban keréken húsz forint, nagyker- áron körülbelül 17. Az árrés 12 százalék körül lehet, a tisztességes haszonnal. Az általam vett csokin több száz százalékos a haszon. Igaz, ma már alig van hatósági ár, szoba dóra sok a termékek. Szabadon lehet kérni érte, amennyit csak akarnak. Fogyasztói adalék a „Piaci kategória lesz a hőszolgálta­tás” cikkhez. A pécsi Lánc utcai garzon­ház B-tömbjében lakom. Elég sok problémánk van a távhő­szolgáltatással, méghozzá a fürdőszoba fűtésével. A hiba körülbelül 10 naponként je­lentkezik, amit a PÉTÁV szak­emberei végeznek el. Többszörös kár ér minket a három, egymás fölött lévő la­kásban: Gyermekeinket nem fürdet­hetjük a hidegben, a pelenká­Tovább tűnődöm: az ügyes­kedők hazája Magyarország és nem a vállalkozóké? Ismét törvénykeztek a tisztességtelen versenyről. Fontos . volt, mert verseny továbbra sínes, tisztes­ségtelenség viszont úgyszólván versenyszerűen. Tudom, az ország gazdasági helyzete válságban van, kell a privati­záció, de úgy tűnik, az er­kölcs válságát is éljük. Ter­mészetesen a vállalkozónak tisztességes hasznot kell ki­termelnie, mert másképp nem éri meg. Mondom magamban: tisztességeset. Sántha László kát nem tudjuk szárítani. A fűtetlent miért fizetjük? Köl­tünk a telefonra, várjuk a sze­relőt. A „piaci hőszolgáltatás” így néz ki. Ha az lenne, hogy amikor a fogyasztó betelefo­nál, attól mór nem számlázzák az adott légköbméterre a dí­jat a hiba elhárításáig, és megtérítik az értesítési költsé­geket, akkor beszélhetünk piacról. (Név és cím a szerkesztőségben) A fogyasztó a „piaci hőszolgáltatásról”

Next

/
Oldalképek
Tartalom