Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-12 / 250. szám

1990. december 12., szerda aj Dunántúlt napló s Mc>iett<ifc »«av ciigiitti«? I Baranyában is féltik az oktatás jövőjét A hétfői pedagógustüntetés után .......nagy felháborodást kel­tett tantestületünkben a szak- szervezet 'hétfőre 'hirdetett de­monstrációja. Véleményünk, 'hogy el őbb-utóbb e cirkusz nélkül is megoldják problé­májukat. Az 50 fős tantestü­letből csupán egy emlber je­lentkezett, a szakszervezet ve­zetője. Mivel a kiírás szerint 5 főnek IkeH mennie, megin­dult a 'hiányzók összefogdosá- sa, gyúrása, nem kis szápór- 'baj közepette. Ugyanis a töb­bieknek kell 'helyettük dolgoz­ni. persze, ingyen! 'De imég '.pénzért sem vállalnánk, hiszen a tét elvünkkel ellentétes. Mi nemet mondunk a helyettesí­tésükre ...” — ez is egy pe­dagógus véleménye, amely a szerkesztőségünkbe 'küldött le­vélben fogalmazódott meg — néhány nappal a hétfőre hir­detett demonstráció előtt. A tanárak között is éppúgy meg­oszlanak a véleményeik, mint az országos közhangulatban. A tanárok Ibékés, de határo­zott fel lépését lehet támadni és támogatni is, de tudni keli. hogy nemcsak a bruttó 10— 12 000 forintos tanári fizetések emeléséért tüntették, hanem azért is, mert például 'hónap­ról hónapra csökken a nap­k özis diákok száma, mert egy­re több iskola küzd létfenn­tartási nehézségekkel: drága a térítési díj, a fűtés, a Vilá­gítás. A tüntetés résztvevői abban egyetértettek, hogy lépésük elsősorban az iskolák és óvo­dák működőképességének biz­tosítása miatt elkerülhetetlen, szükség van a kormány, a helyi önkormányzatok anyagi támogatására. A másik cél a 'bérek emelése és az oktatás­politika koncepciójának pon­tosabb kidolgozása. Agócs Judit, a Pedagógusok 'Demok­ratikus Szakszervezete országos választmányának pécsi tagja, aki a kezdeményezés egyik leglelkesebb támogatója volt, pécsi demonstrációt szeretett volna szervezni a budapesti­vel egyidóben, 'hétfőn délután. Kalauz Jánosáé, a Pedagógu­sok Szakszervezetének pécsi általános iskolai alapszerveze­tének vezetője segítséget, bu­szokat ajánlott fel, de a helyi tüntetés ötletét nem támogat­ta. Agócs Judit azt hangsú­lyozta, hogy szándékok Ibékés, nem kormányellenes: kompro­misszumos megoldást alkarnak. Úgy érzi, sokan tartanok at­tól, hogy a közvélemény nem támogatja a pedagógusokat. A meszesi és a mohácsi Brodarics téri általános isko­lából 5—5 tanár utazott a fő­városba. A móhácsi tantestü­let nagy része mellettük állt. A hiányzók óráit túlórafizetés nélkül, a tantestület bele­egyezésével sikerült megtar­tani. Péntek Károly, az iskola igazgatója szintén részt vett a felvonuláson. Szerinte is szükség volt erre a határozott lépésre, mert a tanároknak komoly okok van aggódni az oktatási intézmények sorsa miatt, egyre jobban nő a bi­zonytalanság érzése az isko­lákban. Péntek Károly szerint a tüntetésen az előzetes egyeztetések nélkül is össze­tartás 'jellemezte az összegyűlt 3—4000 főnyi tömeget. Tart at­tól, hogy sokan pedagógus- prablémáként kezelik az ügyet, és nem ismerik fel, hogy Jó­ként a nehezebb anyagi kö­rülmények között élő csalá­dok gyerekei, az iskolák, óvo­dák jövője Jorog kockán. A mérleg egyik serpenyője tehát megtelt, bár nem került szóba egyes tanárok vitatható felkészültsége, lelkiismerete, odaadása hivatások iránt. Valóban sokan figyelik ellen­szenvvel a tanórák követelé­seiről szóló újabb írásokat, rádió-, tévéfelvételeket, hiszen szinte nincs olyan rétege a társadalomnak, amelyiket ne érintené egyre súlyosabban az infláció. Tröszt E. Pécsett, a kertvárosi volt laktanya szomszédságában az új lakórész környékét parkosítják, ki­alakítják az új közlekedési útvonalakat. Kivitelező a KÉV Juhász brigádja. Fotó: Läufer László Sürget az idő, dönt a szociális bizottság Lesz-e Pécsett és Komién népkonyha? Hogyan vállalkozzunk az egészségügyben? Ha lassan is, de mutat­koznak az egészségügyben a változások. A pécsi rendelő­intézetéket, a körzeti és üze­mi orvosi rendelőket magáiba foglaló pécsi Egyesített Egész­ségügyi Intézmények szakdol­gozói számára - továbbkép­zés keretén belül — ma dél­utánra előadást szerveztek, amelynek témája: magánvál­lalkozások lehetőségei az egészségügyben. (14 óraikor az EEI Veress E. úti rendelő­jében.) Az előadásra Miko- lics Évát kérték fel, aki a Pé­csett elsőként megalakult egészségügyi szolgáltató 'be­téti társaság — Fehér Angyal — ügyvezetője, és oki a vál­lalkozás eddigi tapasztalatai­ról számol be. * December 15-től működik az új metró December 15-én, szomba­ton a haljnali óráktól már birtokba veheti a főváros la­kossága az észák—déli metró­vonalnak az Árpád-hid és az Újpesti Áruház közötti új sza­kaszát. Ezt Biró Lajos, a BKV kereskedelmi és forgalmi ve­zérigazgató-helyettese jelen­tette be kedden. Döntés ugyan nem szüle­tett, de egy lépéssel 'közelebb került Pécs a város első nép­konyhájának megnyitásához. A városházán tegnap délután rendezett találkozón részt vett Lakner Zoltán kormánybiztos, a Népjóléti Minisztérium Vál­ságkezelő Programok Irodájá­nak vezetője és Szabó István­ná, az iroda helyettes veze­tője. A megbeszélésen számos egyesület, szervezet képvisel­tette imagát, így szociális ke­rékasztal jelleget öltött a ta­lálkozó, de központi témaként a hajléktalanok Gomiba utcai szállásának jövője, a nép­konyha helye, illetve fenntar­tásának módja szerepelt. Mindkét kérdés nyitott ma­radt. A Gomba utcai szállás jövője az önkormányzat és a Hőerőmű közti egyezkedés függvénye, a népkonyha nyi­tását pedig akkor tudja tá­mogatni anyagilag a válság- kezelő iroda, 'ha a költségei- számolási kötelezettségének 'határideje előtt, azaz napokon belül megkapja, 'hogy hol, milyen költséggel akarja a város létrehozni. Az idő tehát nagyon rövid, s ho nem születik gyors dön­tés, lekéshet a város a köz­ponti támogatásról. A tegnapi találkozón épp ezért úgy ha­tároztak, hogy a szociális és foglalkoztatási bizottság je­lölje ki az ingatlant és még a héten jutassa el a támo­gatás elbírálásához kellő ösz- szes adatot a válságkezelő irodához. Ugyanerre készül Komló is. A tegnapi megbe­szélésen ugyanis elhangzott, hogy a komlóiak is népkony­ha nyitását tervezik. T. É. Mecseki Szénbányák: tájékoztató a szociális kérdésekről Bányászoknak egy hónap katonaság? (Folytatás az 1. oldalról.) Az elmúlt évek bányász- megmozdulásai, kevés kivétel­lel, a Mecsekaljáról indultak. A demonstrációk valamennyi esetben az iparágban dolgo­zók munka- és életkörülmé­nyeinek javítására irányultak. Ezek a kérdések napjainkban, a szénbányászat szerkezet- átalakításával párhuzamosan új értelmezést kaptak. Nem utolsósorban a bányászok ha­tározott föllépésének köszönhe­tő, hogy máris bevezetés előtt áll a szilikózisban megbetege­dettek elsőfokú baleseti jára­dékának két éven túli folyósí­tást szabályozó, az átmeneti munkanélküli járadék fizetését biztosító, a természetbeli jut­tatások társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-mentességét előíró jogszabály. A kormány ígéretet tett arra, hogy jövőre 1,4 milliárd forintot különít el a bányászok gyógyüdültetésé- re, a költségvetés predig való­színűleg támogatni fogja a nyugdíjas bányászok szénjá­randóságát fedező vállalati alapokat. Vég nélkül folynak az egyeztető tárgyalások a rehabilitáltak keresetkiegészíté- sének fix járadékká alakítása ügyében, valamint arról, hogy megkapják-e a teljes nyugdíjat a 25 évet teljesített föld alatti dolgozók. Az eddig született határoza­tok nem érintik a hűségjuta­lom és a föld alatti pótlék adómentességének, a külfejtés­ben dolgozók korkedvezmé­nyének, valamint a bányász- lakós-hitelek kedvezményeinek kérdését. Körvonalazódik vi­szont a BDSZ és a Honvédel­mi Minisztérium arra vonatko­zó megállapodása, hogy a föld alatti állomány dolgozói­nak 12 helyett egy hónapra csökkenjen a sorkatonai szol­gálati kötelezettsége. Az égető problémák, külö­nösen a 25 föld alatti év után biztosítandó teljes nyugdíj rendezését sürgeti a márkus- hegyi bányászok figyelmezteté­se, amely szerint kedvezőtlen döntés esetén január első nap­jaiban sztrájkba lépnek. Mit javasol Lucien Charlier? A bizalmi küldött testületi ülés vendége volt tegnap Lucien Charlier, a Belga Bányász Szakszervezet elnöke. Tájékoztatója után Charlier úr készségesen állt lapunk rendelkezésére. — Volt-e az önök országá­ban a magyar bányászatéhoz hasonló iparági szerkezetátala­kítás? — Igen, volt. A háború után 180 üzemben 150 000 bányász dolgozott Belgiumban, ma pe­dig mindössze két szénbánya működik 10 000 alkalmazottal. Különösen a 60-as években, a kőolaj, a földgáz és a villa- mosenerg'ia térhódításával csökkent rohamosan a szántér­ól elő üzemek szórna.- Mi lett a sorsa a bányák­ban dolgozó embereknek?- A gazdaságtalan munka­helyeket megszüntető Intézke­déseket minden esetben a je­lentkező szociális feszültsége­ket kezelő programmal párhu­zamosan hozta meg a kor­mány. Az emberek végkielégí­tést, 14-20 havi bért kaptak, és új rendszert dolgoztak ki a korengedményes, valamint a rokkantsági nyugdíjartatásra. A legnagyobb hangsúlyt azonban fninden esetben az új munka­helyek teremtésére, a bányá­szok átképzésére, gyermekeik képzésére fordította a kor­mány. A bányászatot legtöbb esetben csúcstechnológiával te­lepített elektronikai ipar vál­totta fel.-»• Milyen forrásokból történt mindez? — A szerkezetátalakítást és a kapcsolódó szociális kérdé­seket az állam fizette, leg­többször az EGK támogatásá­val.- Milyen szerepe volt ebben a folyamatban a Belga Bá­nyász Szakszervezetnek? — Nálunk az érdekképviselet másként, kissé markánsabban jelentkezik, mint Magyarorszá­gon. Ha valami nem tetszik a szakszervezetnek, a munkások azonnal mozdulnak. — Milyen módszert javasolna magyar kollégáinak? — A belga ágazati szakszer­vezetek a nyugati szisztéma szerint szinte minden esetben valamilyen politikai párthoz kapcsolódnak. A képlet egy­szerű. A pártok vezetői vala­mennyi lehetséges szinten kép­viselik választók érdekeit. Ha nem jól látják el feladatukat, a dolgozók legközelebb nem rájuk szavaznak. Ez a módszer kipróbált, ezt tudom javasolni. Kaszás E. 22 betörés, A alkalmi lopás Gyermekbűnbanda Szentlőrincen A nyomozótiszt: „Nem akartuk elhinni...” Felkészültem rá, hogy 9 és 12 év közötti gyerékékikél fo­gok találkozni, olyan kiskorú­akkal, akik augusztus végétől 4 alkalmi lopást és 22 betö­rést követtek el. Mégis meg­döbbentem, amikor a 12 éves Ferivel és Tamással találkoz­tam. Ártatlan szemű, értelmes gyermekarcök néztek rám, mi­kor megkérdeztem tőlük, mi­ért csináltak ilyent, és szé­gyellik-e magukat. Ők is és - korábban a rendőrségen - másik öt társuk is azt mond­ta, a 'játékautomatákra kellett a pénz. Szégyélték magúkat, de szemükben a csínytevés ártatlan mosolya húzódott meg. 'Iskola- és osztólygyűlése'k is foglalkoztak az (üggyel, Az iskolában a gyerekek csak a tanításon vehetnek részt, min­den más közösségi tevékeny­ségiből kizárták őket. Az is­kolatársak a lebukás után ké­telkedve mondogatták: Ez nem lehet. Biztos, hogy ők voltak? A többszörösen szégyenpad- ra ültetettek a vádlottak pad­jára nem kerülhetnek. A Bün­tető Törvénykönyv ugyanis ki­mondja : „Nem büntethető, aki a (bűn) cselekmény elkö­vetésekor tizennegyedik élet­évét nem töltötte be." Az em­ber csők aikikor képes cselek­ményének megfelelő értékelé­sére, és annak 'következmé­nyeinek a felmérésére, ha az értékelés színteréül szolgáló agyvelő meghatározott fejlett­ségi szintet elért — szól a tudományos magyarázat. Elevenek voltak, mint sok más gyerek, mondták az ap­ró 'betörők tanárai, értelme­sek és jól tanúitok. 'Egyszer vp'lt csak kettőjüknek igazo­latlan órája, amiért meg is ka pták a mag ükét. A bűnese- lekménysorozat úgy kezdődött, hogy elindultak az iskolakert­be egy-ikét 'birsalmát elcsen­ni. A létra a .kezük ügyében volt, az egyik ablak pedig nyitva, és az alkalom meg­szülte a tolvajt. Az iskolaépü­letben körülnézték, és ami pénzt találtak, azt elvitték. Saját iskolájukba még há­romszor törtek be. Rájöttek, 'hogy könnyű így a pénzszer­zés: óvoda, bölcsőde, még egy iskola és egy zeneiskola is sorra került. A betörések előtt bejárták a terepet, és kifigyelték a számukra fontos apróságokat. Dolgozott a gyermek rafinéria: a Gazda­kör büfé kirámolásaikor elő­ször egy fáról próbálták a te­tőt megbontani, majd a si­kertelenség után maradt a rács és az ablak. Az elkövetési módok pro­fikra engedtek következtetni, ezért a rendőrség a régi kun­csaftjai után nyomozott. A kis­srácok csak pénzt kerestek, ahol nem találtak, ott eszte­len rombolásba kezdték. Ez volt a legmegdöbbentőbb ab­ban a tényben, hogy gyer­mekék követtek el 26 bűncse­lekményt. Az ellopott pénz és a rongálások 'kára mintegy 60 ■ezer fori ntnyi összeget tesz ki, aminek a nagy részét játék­automatákra költötték el. A szülők nem tudtak sem­miről, a gyerekek focizni vagy könyvtárba kéretőztek el hétvégenként. Fényes nappal betörtek, sötétedéskor már otthon voltak. A rendőrök a helyszínen találtak arra vo­natkozó nyomokat, hogy gyer­mekek az elkövetők, de mint a nyomozócsoport vezetője mondotta: „nem akartuk el-, hinni, hogy gyerekek csinál­ták". Sem az iskola, sem a rendőrség nem kezdeményezi a srácok intézetbe adását. Csak az egyik kisgyerek szü­lei akarják ezt. A szentlőrinci polgármester ígéretet tett, hogy sürgő­sen helyi rendeletben 'korlá­tozzák a játékautomaták láto­gatási rendjét, a 14 éven aluliakat eltiltják a gyermek- bűnözés eme újkeletű meleg­ágyától. Sí. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom