Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-12 / 250. szám

1990. december 12., szerda aj Dunántúlt napló 3 Új kulcsos húz Kánban Együtt dolgozott szülő, diák, tanár Gáz Geresdlaknak és Himesházának Hübner György himesházi polgármester meggyújtja a gázfáklyát Két pécsi és egy tatabányai kft. kezdeményezése Számítógép a karácsonyfa alá Számítógéppel segített tanulás = CAL alapítvány Majdnem pontosan dél­előtt fél tizenegykor ijesztő süvöltéssel gázfáklya lob­bant lángra tegnap Himes- házán, majd alig fél óra múlva Geresdlakon is. A két polgármester gyújtotta „tűz” azt a tényt hivatott világitó fényével hírül adni, hogy községeikben befeje­ződött a gázvezeték építé­se, s a házakat sorban kö­tik rá a Marárától induló — ott épült meg az elosztó — vezetékre. A költségek Himesháza és Geresdlak esetében is azo­nosak voltak: az igénylő családok 25 000 forint 'hoz­zájárulást vállaltak, amit 36 hónap alatt kell törleszte­niük. (Ez az összeg termé­szetesen nem tartalmazza a házakba való bekötés költ­ségeit.) Himesházán a 424 háziból 358 'bekötést igé­nyeitek, Geresdlakon pedig az itt élőik 70 százaléka áHlhat át az új energiára. Mindez egy hosszabb, de az utóbbi időben felgyorsult folyamat végeredménye: a gondolat - gázzal látni el a két települést — 1983-ban vetődött fel, a tulajdonkép­peni kivitelezéshez azonban ez év áprilisában láttak hozzá a szakemberek, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat dolgozói. M. A. A „bespájzolás” ellenszere: a piacgazdaság Hogyan lehetne’ az iskolás korú gyerekéket számítógéphez juttatni? — e gondolat volt a kezdete a CAL (Computer Ai­ded Learning, számítógéppel segített tanulás) alapítványnak, amelyet három számítógépfej- lesrtő kft. hozott létre, a ta­tabányai ALFADAT, a pécsi High Computer és a szintén pécsi iHC Pointer. Az alapítvány működése a következő: a szülő negyvenezer forintot befizet az alapítvány számlájára, a gyermek meg­kapja az IBM PC számítógé­pet — a kedvezmény ott je­lentkezik, hogy a személyi jö­vedelemadó-alapból a negy­venezer forint levonható, így csökken az adóteher és a jö­vedelemszinttől függően tény­legesen Ihúsz-, illetve harminc­ezer forintba kerül egy számí­tógép. Természetesen külön­böző cégek is támogathatják az alapítványt, s ha kívánják, megnevezhetik azt a tanulót, akinek a számítógépet vagy számítógépeiket szánják. Az alapítvány maradványpénzeit versenyék rendezésére, tanul­mányutak szervezésére fordít­ják, valamint ezen összegből a jó képességű, de rossz anyagi helyzetű gyermekek számítógéphez jutását támo­gatják. A távol-keleti gyártmányú minőségi gépekre egyéves jót­állást vállal az alapítvány. •Kétfajta típust ajánlanak: kez­dőknek az IBM PC-t, haladók­Szerdától: kalapács alá kerülnek a volt munkásőr- ingatlanok Tizennyolc volt munkás- őr-ingatlan árverezése kez­dődik meg szerdán or­szágszerte, Az erről intéz­kedő kormányrendelet alapján az állami tulaj­donban levő épületek lici­tálás után kerülnek új tu­lajdonosaikhoz, s az ingat­lanok ellenértéke az álla­mi költségvetésbe folyik be, annak hiányát hivatott csökkenteni. nak az AT-t (ez utóbbinál nyolcvanezer forint a befizeté­si összeg). A számítógépek Pécsen, Budapesten, Tatabá­nyán, Kecskeméten, Székszár- don vehetők át (a 'hálózatot az érdéklődéstól függően bő­vítik). Az alapítványt létrehozó cé­gek képviselői körül a High Computer Kft. ügyvezető 'igaz­gatójával, Higi Gyulával be­szélgettem arról, hogyan is lehet a gépekhez hozzájutni. Elmondta, hogy a befizetések időrendi sorrendjében kapják meg a számítógépet a ta­nulók. Maximum hathetes át­futási 'időt terveznek, azonban az első háromszáz jelentkező karácsonyig megkapja a gé­pet. Az alapítványról telefo­non is léhét érdeklődni, a 72/28-344-es számon (hívható csütörtöktől, délelőtt tíztől dél­után hatig), illetve személye­sen Pécsett, a Bajcsy-Zsilinsz- Iky u. 14—16.; első emeletén lehet információihoz jutái. A CAL alapítvány célja az általános, közép- és felsőfo­kú intézményekben, szakmun­kásképzőkben tanulók számí­tógéphez jutásának elősegíté­se, tehát attól huszonéves ko­rú diákok esetében lehet élni vele. A Pécsről és Tatabó nyáról indult országos kezdeménye­zésről ma tartanak sajtótájé­koztatót Budapesten. L. Cs. K. Képernyő előtt Nem akar felolvadni szí­vünkben az idő — fogalmaz­hatnék költőien. Kapóra jön ehhez az időjárás is: az eső költőien, vigasztalanul esik. Fogalmazhatnék úgy is, hogy az esernyő fedezékében meg­húzódó pedagógusok hétfői tüntetése igazolja a Tv1 va­sárnapi híradójában kommen­tált dermesztő évéket, és mór- már szeretném a demonstrá­ciót hősinek látni. Jelképes állomásnak tekinteni azon . a képzeletbeli úton, amely sok más közt egyenesen Stock­holmba, a Nobel-díjig vezet. Mert a díjátadásról is Iáfhát- tünk közvetítést, hogy végre megtudjuk, Bárány Róbert or­vos, Békésy György biofizikus, Hevesy György József kémikus, Szent-Györgyl Albert biokémi­kus, Zsigmondy Richárd kémi­kus, Gábor Dénes, Teller Ede és Wigner Jenő fizikus milyen megtiszteltetésben részesülhe­tett, szelleme szerint hova so­rolhatjuk Neumann Jánost, Szilárd Leót és társaikat, vagy Nemrég olvastam, hogy pél­dául a német Volkswagen művek olyan megbízható be­szállító és bedolgozó háttérrel rendelkezik, hogy percre pon­tosan érkezteti az összes álta­la bedolgozandó anyagot, fél­kész- és készterméket, s a ki­védhetetlen akadályokra te­kintettel mindössze néhány órai (netán napi) termeléshez szükséges tartalékkal kell ren­delkeznie. Könnyű nekik — mondhatná bármelyik magyar gyártó, van pénzük, korrektek a szállítópartnereik, ott „élesben” megy a piacgazda­ság. A VW-nek csak annyi pénze fekszik a tartalék- készletben, amennyi számára /nélkülözhetetlen, és még így is gazdaságos, azaz lenyelhe­tő. Ezzel szemben mi a helyzet idehaza? Nincs precízen prog­ramozott gyártás, nincsenek korrekt szállítók és még keve­sebb a stabil bedolgozó, így a szükséges anyagokból, fél­kész- és késztermékekből any- nyit „spájzol” be a magyar gyártó, amennyire csak lehető­sége van, nehogy megálljon a tudománya. Ezzel tetemes pénzt köt le — a nyugati szisztéma szerint teljesen fö­löslegesen -, megdrágítja a saját létét és ez a termékei­nek árában is szerepet kap, pmíg csak képes ezt is átru­házni a vásárlóra. Tehát ez önmagában is egy negatív spi­irodalmunkból annak idején a jelöltek közt emlegetett Babits Mihályt, Weöres Sándort vagy Pilinszky Jánost. És köztudott, hogy önteltségre semmi ok, hiszen a tudományos eredmé­nyek kizárólag 'külhoniban - elsősorban amerikai, részben német, angol, svéd kutatóhe­lyeken születtek. Valljuk be, szeretnénk néha valami reménykeltőbe 'kapasz­kodni — talán csa'k szokásból. Mintha a remény tőlünk távol, mintha kívülünk lenne. A Tv1 kissé sápatag véleménycsok­rot gyűjtött arról, kinek mi a véleménye tűrőképességünk 'határairól. Lélektani mélyütés? Amitől meg vagyunk roggyan- va inkább valóságos: ki az elmúlt negyven évre, a demok­rácia öröklött hiányaira, 'ki a tehetetlen'kedő kormányra, ki a perspektívák hiányára mu­tat. Egyszerre kénytelen tar­tani a markát a hajléktalan, a munkanélküli, a fiatal há­zas, a nyugdíjas, az oktatás­ról, azaz gerjeszti az inflációt. Csupán csak azért, mert ná­lunk még nem érvényesültek a piaci törvények. A pécsi Palatínusban tegnap megnyitott kétnapos, II. Pécsi Anyaggazdálkodási Akadémia mintegy másfél száz résztvevő­ije az ország minden részéből a saját cége bőrén is érzi, tudja, hogy ez van, s reméli, hogy már nem sokáig lesz így. |Az egy tucatnyi tudományos, illetőleg szakmai felvértezett- ségű előadó is azon fáradozik, hogy felkeltse az igényt a másságra, a máskéntre. Hogy a vállalatok, vállalkozások megpróbáljanak elébe menni a tényleges piaci elvárásoknak, az ésszerű, a hatékony anyag- beszerzésnek és -gazdálko­dásnak. Dr. Zeller Gyula tanszékve­zető egyetemi tanár (JPTE Közgazdaságtudományi Kar) bevezető előadásában álapve­Már készül a Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Ka­marájának alapszabály-terve­zete, s a hírek szerint néhány héten belül megalakul a ka­mara. Mindezt az MDF Nyug­díjas Fórumának év végi tájé­koztatója adja hírül. Ezáltal ügy, az egészségügy, a me­zőgazdaság, az ipar, az ön- kormányzatok — csakhogy prioritásokat meghatározni, arány- és realitásérzékről ta­núbizonyságot tenni rendszer­elvű stratégia nélkül nehéz. A kérdezettek közül Kiss Ist­ván, a balástyai művelődési ház igazgatója, a „régi kor" népművelője szólal csak meg úgy, hogy inem az igényeit fogalmazgatja: „a szegény­ség akkor még nem volt le­alázó. Nem tudom, mik a tű­rőképesség határai.” És az már csak öndicséret lenne, ha hozzátenné, milyen otthont — klubot, presszót, közösségi há­zat — teremtettek maguknak csak az akaratukra, két kezük erejére utalva az akáctermő 'balástyai homokon — és de­hogy szólt volna ország-világ előtt a stressz Okozta nyava­lyáiról, betegségeiről, amelye­ket a ki'lincselésekbe, futlkosá- sok'ba már-már belerokkanva szerzett az évtizedek során. Valószínű, ha most indulna, tőén a piacgazdálkodást emel­te ki, melyre még ugyan vár­nunk kell, de az a kulcsszava az anyaggazdálkodásnak is. Jó az importliberalizálás is, mert megtöri a beszállítók monopo- lisztikus helyzetét, megnöveli a vevő választási lehetőségét, ezzel csökken a kiszolgálta­tottsága, a más(ok)tól függő­sége. A költségérzékenység is létfontosságú alapelv, hisz a termelő maga dönti el, hogy ki tud számára legolcsóbban, legmegbízhatóbban szállítani, petán azt, hogy számára ol- csóbb-e, ha maga gyártja a szükséges anyagokát, avagy úgy szerzi be azokat mások­tól. Mert a „bespájzolás”, ami látszólag termelési bizton­ságot ad, egyre drágább. És különben is, ha’ nem épül ki mielőbb a piacgazdálkodás, |nit kezdjünk az üressé vált raktárainkkal? M. L. az ország közel 2,3 millió nyugdíjasa olyan képviseletet kap, amely érdekeiket tükröz- tetheti minden hatóság, szerv, bizottság előtt, egyszersmind lehetővé teszi az általános ér­dekekben a kiérlelt döntéseket és a szakszerű vélemény­nyilvánítást. most se hinné — ahogy akkor se hihette —, hogy majd tól- c„án 'kínálja fel magát a jövő. A későbbi, pályázatként aposztrofált, Baló György-télé híradó a Tv2-m, annak a John Lenmonnak az éneikével 'kez­dődik, akit annak idején egy idegbeteg 'munkanélküli lőtt ■le, aki most a börtönben val­lásos tárgyú szövegeket ír... S bár a televízió két rabló­támadásról is beszámolt a hét fordulóján, a jelképéssé növő szélsőség kiben-kiben csak esetlegesen fogalmazódhat m eg. Mindenesetre, ha nem .győz 'bennünk a józanság önma­gunk és mások megítélésében, mi magunk váltjuk be azokat a jóslatokat, amelyek a „ipe- ronizmus", a fa tin-am erikái tí­pusú diktatúrák ördögét fes­tik a kelet-európai történelem falóra.-Ez a hétvége alig biztatott többel. Bóka Róbert A betvehelyi iskola termé­szetbarát szakosztálya Kánban új kulcsos házat alakított ki. A Zselicben megbúvó bara­nyai kisközségbe autóval és gyalog lehet eljutni. Hegyek veszik körül, a településen nincs kiépített út. Az e imáit években megszűnt az iskola, a bolt. Ma már elsősorban hétvégi lakói vannak, akik a környező városokból és Buda­pestről idejárnák pihenni. A hetvehelyi iskola kulcsos háza az erdő szélén található, ha­talmas telek tartozik hozzá, néhány nap múlva birtokba vehetik a bakancsos turisták.- 1987-ben fel akarták szá­molni a hetvehelyi iskolát — mondja Varga Ferenc igaz­gató. - Régebben én is itt tanítottam, és akkor vissza­hívták ide igazgatónők. Nem bántam meg, hiszen azóta sok mindent elértünk közösen. Megszűntek az összevont osz­tályok, van már könyvtárunk is. A Pécsiterv segítségévei pedig most lett Kálóban egy kulcsos házunk. A iPécsiterv készítette el Hetvehely rendezési tervét. A tervezőintézet felajánlotta az iskolának: ha a gyerekek se­gítenek a környezettanulmány elkészítésében, ezért 100 000 forintot kopnak. Ebből a pénz­ből tavaly nyáron az iskola Kánban vett egy házat. A Ba­ranya Megyei Természetbarát Bizottság segítségével 15 ágyas kulcsos házat alakítot­tak ki benne. A 'Baranya Me­gyei Idegenforgalmi Bizottság pályázatán 100 000 forintos támogatást nyertek el, ebből vásárolták meg az ágyneműt és rendezték 'be az épületet. Sok segítséget kaptak a helyi Eqyetértés Termelőszövetkezet­től is. A gyerekek az erdé­szetnél is vállaltak munkát - erdőtisztítást és csemeteülte­tést - az ezért kapott pénzt szintén a kulcsos ház helyre- állítására fordították. A gye­rekek, a szülőkkel, a peda­gógusokkal közösen 'bontot­ták le a romos melléképüle­teket, cserélték ki a villany- vezetékeket, végezték el a ház külső és ‘belső tatarozását. Kimeszelték a két egymásba nyíló szobát és a konyhát. A pa dlá sf élj áróná I m osd ó'helyi -~ séqet alakítottak ki. Az épü­lethez tartozó nagy terület a későbbiekben alkalmas lesz cserkésztáborok szervezésére is. — A nyáron már a diákja­inkkal több napot eltöltöttünk az erdő szélén álló 'háziban, erdélyi gyerekekkel körösen - folytatja Varga Ferenc. - Na­gyon élvezték a nomád 'kö­rülményeket. Víz, villany van, és főzni is lehet. A terveink szerint a tanévben elsősorban kulcsos házként üzemeltetjük. Az ország több iskolájával is szeretnénk felvenni a kapcso­latot, akikkel cseretóborokat szerveznénk. A terveink sze­rint nyaranta önköltséges kép­zőművészeti és természetvé- de'mi szaktáborokat szerve­zünk, ahova az iskola diákjai ingyen mehetnének. Tanév közben pedig Ikét-három nap­ra kimennénk a diákjainkkal, 'hogy a helyszínen tanulmá­nyozhassák a Zselic különle­gesen szabdalt felszíni formá­it, növény- és állatvilágát. A nagyobbak pedig a közeli — Gyűrűfű, l'bafa 'elnéptelene­désével foglalkozhatnak. A távolabbi céljaink között sze­repel egy foglalkoztató épí­tése is, ugyanis nem titkolt szándékunk, hogy nyelvi szak­tábornak is helyet adunk. Hetvehely német nemzetiségi falu, ezért szeretnék felvenni a kapcsolatot egy német is­kolával, amellyel közösen szer­veznénk meg a német nyelvi tábort. Sz. K. Nyugdíjas kamara alakul? Borúban az igazság

Next

/
Oldalképek
Tartalom