Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-11 / 249. szám

1990. december 11., kedd aj Dunántúli napló 5 Illés Györgyi, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, Pálin­kás György, a szerző és Gállos Orsolya, aki a beszélgetést vezette Hermina - a tünékeny világ leánya Pálinkás György regénybemutatója a Művészetek Házában A Jelenkor Kiadó legújabb kiadványa egy különös könyv. Regény is, meg nem is. Vagy lehet levél, ahogy szerzője vallja, kérdések az elmúló vi­lággal, az emlékekkel kapcso­latban Herminához, aki e kér­désekre - nem véletlen - éle­te apró mozzanataival, látszó­lagos csekélységekkel válaszol, talán nem másnak, mint ön­magának. Hétfőn este a pécsi Művé­szetek Házában Gállos Orso­lya beszélgetett Pálinkás Györggyel Hermináról, rajta keresztül a századfordulóról, halálról, születésről, és Pécs­ről, a városról, amely szóké­pekben (az Író és Illés Györ­gyi előadásában), és régi, megsárgult fotókon is meg­elevenedett Wéber Kristóf zon­gorajátékának kíséretében. A Művészetek Háza és a dél-dunántúli irócsoport közös rendezésében szervezett irodal­mi est folytatása annak a tradíciónak, melyet az írócso­port eddig is egyik legfőbb feladatának tartott, nevezete­sen, hogy a kinyomtatott köny­veket élő formában — ha le­het - megmutatni, egyben ün­nepélyes formában átnyújtani az olvasóknak, hogy segítségül szolgáljon ahhoz, hogy megis­merjük: „a regény igazi fősze­replője talán nem is a hol ayereklányként, hol ifjú asz- szonyként viszontlátott Hermi­na, hanem a Város, az ifjúság színhelye . . ." Z. M. A Magyar Köztársaság Mű­vészeti Alapjának ez évi dí­jait hétfőn adták át a Vigadó Galériában. A Képzőművészeti Szakosztály díjazottjai közül Schrammel Imre iparművész, keramikus a Művészeti Alap nagydíját kapta. Ö hozta lét­re a siklósi alkotótelepet, ahol a kerámiaszobrászat új módját honosította meg. Kör­ner Éva művészettörténész Életmű-díjban, Askercz Éva művészettörténész, Nagy Géza professzor Művészeti-szervezői nívódíjban részesült. Pataki Gábor művészettörténészt Mű­vészeti-Írói díjjal, Horling Róbert fotóművészt, Ágotha Margit grafikusművészt és Ősz Gábor festőművészt Kiállítási nívódíjjal tüntették ki. Az Irodalmi Szakosztály ré­széről a Művészeti Alap nagy­diját Rákos Sándor költőnek, a Bölöni-jutalmat pedig Kár­páti Kamii költőnek ítélték oda. A Zenei Szakosztályból Sző­ke Péter professzor zenetudo­mányi munkásságát a Művé­szeti Alap nagydíjával ismer­ték el. Sebők János, a rock­zene értékeinek elismerteté­séért tevékenykedő újságíró és kritikus Péterfi István-plakettet kapott. Az ünnepségen írók, művé­szek méltatták a kitüntetettek művészi érdemeit. Élénkülőben a húsnyúl kereslete Szerencsés állat a nyúl. Vagy­is inkább azok, akik húsnyúl- tartással foglalkoznak. Mig ugyanis a sertés-, szarvas- marha- és baromfitenyésztők többségének életét megkeseríti a bel- és külpiacok bizonyta­lansága, addig a nyúl export­piaca kifejezetten élénkülni lát­szik. Ez persze nem azt jelen­ti, hogy a húsnyúltartók munka nélkül jutnának jövedelemhez. Pusztán azt, hogy némi jöve­delemhez jutnak a munkájuk fejében. — Nagyjából a tavaly ilyen­korinak megfelelő mennyiség- heti 250 000 nyúl — indul hetente útnak Olaszországba, ami azt jelzi, hogy a hazánk­ban termelődő húsnyúlnak to­vábbra is meg lesz a piaca- kaptunk tájékoztatást Fejes lánosnétól. a vaskúti „Bács­ka" Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet pécsi kirendeltség- vezetőjétől. — örvendetes hír, hogy az olasz piacon decem­ber 9-től sikerült áremelést elérnünk. Mintegy 8 százalék­kal magasabb áron veszik meg tőlünk a nyulat, s ezt a növekedést tudjuk mi is azon­nal érvényesíteni a felvásár­lási árakban. Az I. osztályú húsnyúl kistermelői felvásárlói ára így 6 forinttal, 90-ről 96- ra emelkedik. A Baranyában megtermelt húsnyúl szinte teljes mennyi­sége a vaskútiakon keresztül, a bajai nyúlvágóban kerül feldolgozásra. így a kedvező árváltozás majdnem minden termelőt érint. A piac élénkü­lése bizonyos mértékben a közelgő ünnepeknek köszön­hető, ám a termeltetők bíznak benne, hogy legalább a jövő tavaszig hasonlóan jó értéke­sítési lehetőségeik lesznek. Mint a kirendeltségvezetö- től megtudtuk, folyamatban van a bajai nyúlvágó techno­lógia korszerűsítése, melyben részt vesz az olasz partner, a Menozzj cég is. így a fel dolgozási és piaci háttér hosszú távra biztosítottnak látszik, különösen, hogy az önálló exportjoggal rendelke­ző termelőszövetkezet decem­ber 18-án részvénytársasággá alakul át. Az új forma lehe­tővé teszi, hogy a kiváló gaz­daságossági mutatókkal bíró szövetkezet nyulászati ágaza­tában, feldolgozójában mind nagyobb szerepet 'kapjon tő­kéjével a külföldi partner. Szerencsére a nyúltenyész- tés az a terület, amelyet nem sújt a hazai exportáló cégek egymással való árharca, egy külkereskedelmi társaság egyezteti az eladni szándéko­zók érdekeit. Ez már csak azért is fontos, mert a hazai piacnak szinte nullával egyen­lő a nyúlhúsfelvevő képessé­ge. A magyar ember már csak megmarad a disznónál...- Balog ­A komlói karácsonyi vásárt a Városháza téren állították fel Fotó: Proksza László Karácsonyi vásár Baranyában Nyitva van az aranykapu Konténerben, sátorban ázva-fázva Nyitva van az aranykapu. Baranya valamennyi városában van karácsonyi vásár idén Komlón és Mohácson a város főterén, Pécsett a vásártéren, Siklóson a piac mellett, a nagy ABC melletti gépkocsi­parkolóban. Konténerben vagy sátorban, de mindenütt ázva- fázva kínálgatják a kereskedők az ajándéknak valót. Pécsett egy évvel ezelőtt még komoly ellenállásba ütkö­zött, amikor a vásározó keres­kedők sátrat vertek a Bajcsy- Zsilinszky utca és Szalai And­rás út sarkán, idén állítólag az új helyen több mint 200 helyet adtak el. A pécsi arany­kapuval azonban sokan elége­detlenek, azt tartják róla, nem a legjobb helyen van. Nem úgy Komlón, ahol a helyi ipartestület jóvoltából igazi karácsonyi hangulat ural­kodik. Az előregyártott díszlet- lalak között több mint két­tucat kereskedő árusítja porté­káit. Egyelőre nem túl nagy sikerrel, hisz mint néhányon el­mondták, az elmúlt napokban több volt a nézelődő, mint a vevő. Hasonló a helyzet Mohácson is, ahol december 1-jén nyílt meg az aranykapu, és ahol főleg divat- és bazáráru vár új gazdára. Bazárosok, könyv­árusok 4-en, 5-en árusítanak Szigetvár utcáin, ahol még mindig a piactéri KGST-bazár a legnagyobb konkurencia. Ju- goszlávok, lengyelek, románok és a Szovjetunióból érkezett alkalmi árusok csalogatják a kispénzű magyart. Valamennyi városba megér­keztek már az első fenyőfa- szállítmányok. Mohácson, a Felszabadulás lakótelepen de­cember 13-tól kezdődik a ka­rácsonyfavásár. Egyelőre 4—5 árus jelezte eladási szándékát, akárcsak Siklóson, míg Sziget­váron idén talán kétszer any- nyian is lesznek a fát árusítók. F. D. Hágán húsfeldolgozó Pécsváradon Egyik vállalkozás sem köny- nyű, de a húsfeldolgozó szak­ma igencsak kényes. Szigorú fegyelmet és technológiát kö­vetel. Kisztner György hentes és mészáros úgy gondolta, meg­birkózik a feladattal és hús- feldolgozó kisvállalkozásba kezdett Pécsváradon, a Mun­kácsy utcában. Úgy érezte, megvannak a lehetőségei és képességei, hogy megfeleljen a szigorú követelményeknek, mert kitűnő mestere volt, aki­től a szakma minden fortélyát megtanulta. A sertéséket a környékbeli falvakból vásárolja fel. A vá­gásokat Mecseknádasdon bé­relt vágóhídon végzi, és on­nan szállítja Pécsváradra to­vábbi feldolgozásra. Sajnos, ez többletköltséggel jár. Sze­retné helyben megoldani a vágást, és saját vágócsarno­kot kíván építeni, a munká­latait megkezdte, az alapok már készülnek. A feldolgozás során kizáró­lag töltelékáruval foglalkozik, a napi kapacitása 20 mázsa. Gyárt házi készítményű szalá­mit, lángolt kolbászt, paraszt- kolbászt, sütőkolbászt és kü­lönböző hurkakészítményéket, az igényeknek megfelelően, többféle minőségben. Ezen fe­lül házi disznósajt, házizsír és tepertő is kerül a fogyasztó­hoz. Termékeinek 5 százalékát saját feldolgozóműhelysben is értékesíti. Az árut Pécsre, Mo­hácsra, Komlóra szállítja, lég­kondicionált raktáraiból és a füstölőjéből. Furcsa azonban, hogy Pécsváradon egyik üzlet sem rendel és árusít termékei­ből, még nincsenek értékesí­tési gondjai, hiszen a kapa­citásának a háromszorosát igénylik más területekről, de Pécsváradra szívesen szállíta­na. Valóban különös, hogy a jó házi készítményű hentes­árut nem árusítják Pécsvára­don, amikor a választékkal bi­zony vannak gondok. Sántha László Lisztérzékeny gyerekek szüleinek találkozója Több mint ötvenen jöttek el arra a találkozóra, amit liszt­érzékeny gyermekek szüleinek rendeztek nemrég Pécsett, a 13. számú Ajtósi Dürer úti böl­csődében. Az évente egyszer összehívott, országos érdeklő­désre számot tartó, ételkósto- fóval egybekötött szülői érte­kezleten a gondozónőkön, óvó­nőkön, pedagógusokon kívül a bölcsőde szakorvosa, dr. Krassy Ilona főorvos, valamint a két kezelőorvos, dr. Hor­váth Magdolna adjunktus és dr. Varga Levente főorvos vá­laszolt a gyerekekkel kapcso­latos kérdésekre. A nagy sikerű találkozón gyakorlati főzési tanácsokkal is ellátták az érdeklődőket. A ré­giek mellett 11 új receptet nyújtottak át a szülőknek, akik az ételeket a helyszínen meg­kóstolhatták. A bölcsőde dolgozói új öt­lettel álltak elő: a nagy ér­deklődésre való tekintettel ha­marosan megszervezik, hogy a gyerekek és szülők közösen, szakácsnő felügyelete mellett együtt készítsenek el néhány ételt. örömhír az is, hogy jelent­kezett egy kereskedő, aki nem­rég megnyílott boltiában (Évi­től -Natúra üzlet, Sarohin tá­bornok útja 11.) vállalja a lisztérzékenyek számára fo­gyasztható áruféleségek be­szerzését és árusítását. Sz. L. I. Jógázik a pszichológus Magyarország Felfedezői Hagyományőrző Szövetség Popper Péter neves pszi­chológus, a nagy sikerű „ön­magába térő ösvény" című könyv szerzője jógázik, s minderről tegnap számot adott az érdeklődőknek a Pé­csett, az Orvostudományi Egyetemen megtartott nyitott foglalkozáson. Nem oly rég mindez meg­botránkoztató lett volna, hogy híres lélektanszakértő még ma is többek által elítélt, megmosolygott jóga felé nyit. Popper Péter nyitott már ko­rábban épp könyveivel, a már említett, sokak által szeretett kiadványával. Most bemutatta elsősorban reggeli és ésti gyakorlatait, amelyek roppant gyakorlatiasak, kivitelezhetek 20-25 percben. Tanácsai még jobb megértéséhez, elsősor­ban hangulati befogadásához finom, klasszikus indiai zené­vel szolgált a Calcutta Trió. A jóga egyfajta módszer, ami­nek a segítségével önmagun­kat nevelhetjük, akaratunkat fejleszthetjük. Van, aki eköz­ben a test, más a lélek erő­sítésére összpontosít. Van, aki a kettőt egyszerre célozza meg. Más iskola követői azt vallják, hogy szavakat, mon­datokat ismételjük imaként. Popper Péternél mindegyik lé­leknemesítő, jellemformáló tö­rekvés jelen van így vagy úgy, de roppant egyénien, Popper- stílusban. Toborzó Úttörők? Cserkészek? Igen, róluk sok mindent tudunk. De vajon mit jelent szá­munkra ez a név: Magyar- ország Felfedezői Hagyo­mányőrző Szövetség? A Dunántúlon kevéssé is­mert ifjúsági szervezetet teg­nap Rakó József, a szövet­ség országos elnöke mutat­ta be a meghívott baranyai érdeklődőknek — iskolák, művelődési házak, múzeu­mok képviselőinek. A lelkes szervezet termé­szetesen baranyai barátok­ra is számít. Olyan 9—18 év közötti fiúkat és lányo­kat várnak, akik a hét pró­ba teljesítése után szívesen részt vennének hazai vadre­gényes tájak bebarangolá­sában, felfedezésében, hogy történelmi játékkal, várfel­derítésekkel, vetélkedőkkel felidézzék a históriai múl­tat, próbára tegyék ügyes­ségüket és bátorságukat. Ki ne szeretne izgalmas ka­landok aktív résztvevője len­ni? Mindehhez persze, a fantázián kívül kitartás is szükségeltetik. S ha nagy hadvezér nem is válhat min­denkiből, a verejtékes fel­fedezések közben született barátságok és szerelmek méltó kárpótlást nyújtanak. A szövetség jelvényén a hazához, hagyományokhoz való ragaszkodásukat jelzi az ősi magyar életfa, körü­lötte a sátrak pedig azt su­gallják: sokat barangolnak, de hazájukban mindenhol otthonra lelnek. Aki csatlakozni szeretne, a 'következő címen érdeklőd­het: 1032 Budapest, San Marco u. 81., vagy Pécsett, a Szivárvány Gyermekház­ban. Sz. L. I. Cs. J. Alap díjazottal

Next

/
Oldalképek
Tartalom