Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-10 / 248. szám
1990. december 10., hétfő aj Dunántúli napló 3 Hírek nagy rémhírek? Veszélyben a Foglalkoztatási Alap? Nemcsak az idő, a pénz is elszállhat Szándékos baleset, önbetörés, gyújtogatás Emelkedik a biztosítási csalások száma Nyomozóiroda alakítása lesz a hatékony ellenszer? Találgatások, „első kéziből" szerzett, majd megcáfolt hírek keringenek már legalább fél éve a Foglalkoztatási Alap iköíül. Titokban lefaragják, majd letagadják, végül bevallják, de mégis túlköltiik. .. A kulisszák mögött dúl a harc az érintett tárcák között, s mindennek a — meglehetősen keserű — levét a legsúlyosabb helyzetben levő megyék, végső soron a munka- nélkülivé vált vagy azzail fenyegetett emberek isszák meg. Most például a Mecseki Ércbányászati Vállalat és az ír Glencar cég közötti szerződés aláírása körüli hosszú huzavona veszélyezteti azt az 500 millió forintot, amit október—nőve m bér—de c emberbe n kellett volna kifizetni a központi keret terhére, végikielégítés címén, a MÉV-tól o szerződés értelmében elbocsátandó 1300 ember számára. Ha a döntés tovább késik, fiélő, hogy o vállalat ezt az összeget már technikai ökoikból sem tudja az év végéig elkölteni, s a pénz visszaszáll o „kincstárra”. A háttériben - értesüléseink szerint — az áll, hogy a MÉV— Glencar-szerződés aláírását az Ipairi és Kereskedelmi Minisztérium támogatja, a pénzügy pedig ellenzi. A MÉV pedig hiába jár szinte naponta az illetékesek nyakára, nem sikerül a döntést kicsikarnia. Márpedig ha nincs szerződés, nem „csupán” 1300, hanem újabb 2500 embert keli elküldeni, vagyis le kell állítani a termelést — ez pedig újabb, a szóban forgónál sokkal tetemesebb összegeket Igényel. Ámde a MÉV csak egy a bajba került baranyai nagy- vállalatok közül. A Szénbányák és a Bázis helyzete ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy a megyét o múlt év decemberében az akkori kormány kritikus körzetté nyilvánította. Eredetileg azért kerestem meg dr. Kamarás Károlyt, a Baranya megyei Foglalkoztatási Központ igazgatóját, hogy o Népszabadság csütörtöki számában megjelent hír várható hatásáról kérjem ki a véleményét. A lap szerint jövőre drasztikuson tovább olvadna a Foglalkoztatási Alap, szabód rendelkezésű része nem haladná meg a 3,6 milliárd forintot. Kamarás doktor szerint ez elképzelhetetlen, hiszen akkor mór tavaszra kimerülne az alap. Járnak azonban még ennél rosszabb hirek is. Komolynak látszó értesülések szerint a kormány felkérte a Munkaügyi Minisztériumot, hogy vizsgáija felül a kormány tavalyi határozatát a kritikus körzetekről. Valószínűleg megszűnik ez a kategória, o jövő évi költségvetésben erre a célra nem különítenek el többletforrást. A megye hivatalos szervei ez ügyben már tehetetlenek. Talán a baranyai honatyák még szóváteNormális ember saját magának nem okoz kárt - gondolhatnánk, pedig nem egészen így van. Hogy mennyire nem, azt ékesen bizonyítják egyes rendőrségi, illetve biztosítási akták. Ezek tanúsága Szerint vannak, akik kamionnal löketik szakadékba saját autójukat, vagy komoly összegeket fizetnek ki a felelősség alól mentesítő betétlapért, akik önbetörést követnek el, sőt, olyanok is akadnak, akik felrobbantják, felgyújtják, vagy felgyújtatják javaikat. Legyenek a példák bármennyire is hihetetlenek, a miértre mégis egyszerű a válasz. 6okan ilyen módon próbálják megtéríteni maguknak biztosítatlan kárukat, szeretnének előnyösen készpénzhez jutni Több más költségvetési intézményhez hasonlóan a magyarországi múzeumok gazdasági helyzete is évek óta romlik. Sajnos, nem kivétel ez alól a megállapítás alól a baranyai Janus Pannonius Múzeum sem. Az utóbbi időben esetében is hiábavalónak bizonyulták a költségvetés reálértékének védelmére Irányuló törekvések, az amúgy sem bő keret a belső arányok fokozatos romlásához vezetett. Idén a rendelkezésre álló összegnek már csupán 10 százalékát fordíthatta szigorúan szakmai tevékenységre az intézmény, az egyre duzzadó másik hányad üzemeltetési és fenntartási költségekre ment el. Ennék ellenére a megyei múzeumok között előkelő helyen zárija az évet a Janus Pannonius. Baranyában, más .megyéhez hasonlóan idén még nem volt szükség kiállítótermek bezárására. Nem biztos azonban, hogy jövőre is ugyanezt elmondhatjuk. — A megyei múzeumok körében általános a bizonytalanság - mondja Várkonyi György, a Baranya Megyei Múzeumok igazgatóhelyettese. — IlyerVkor már .meg szoktuk kapni a jövő évi költségvetés keretszámait, most pedig remény sincs arra, hogy még ebiben az évben hozzájussunk a múzeumok létét jelentő adatokhoz. Intézményünknek nincsenek tartalékai, ha nem kapunk megfelelő támogatást, nem lesz miből elkezdeni a jövő évet. A'hho.z pedig, hogy pénzhez jussunk, rengeteg feltételnők kell még teljesülnie. A parlamentnek el kell fogadnia az ország költségvetését, amit még megyékre is le kell bontani, viszont még az sem bizonyos, hogy maradnák-e megyei felügyelet alatt a miértkihez hasonló intézmények. Csupa megválaszolatlan ‘kérdés. — Lehetséges tehát, hogy az új évben nem nyit ki mondjuk a Csontváry vagy a Zsol- nay múzeum? — Ilyesmitől azért valószínűleg nem kell tartanunk. A legutóbbi információink szerint az intézményi iköltségvetésék lestrapált járműveikből, vagy ezt a módját választják annak, hogy megszabaduljanak hibás, esetleg erőn félülí beruházásaiktól. Az indíték lehet más és más, a következmény azonban mindig ugyanaz. Aki ilyen úton jár, minden esetben biztosítási csalást követ el. Hazánkban az utóbbi időben sajnos - sok más mellett - a bűncselekményeknek ez a fajtája is szaporodik a nyilvántartások szerint. Az ellenük való védekezés formái pedig csak részben kidolgozottak. A biztosítók minden esetben az ügyfél becsületességéből indulnak ki, indokolatlanul már megszületéséig megkapjuk a tavalyi időarányos összeget. Ez azonban még mindig nem teszi lehetővé szakmailag megalapozott tervek készítését, külföldi partnereinkkel sem tudunk előzetes tárgyalásokba bocsátkozni. A zökkenőmentes működés érdekében, és azért, hogy látványos bezárás nélkül átvészeljük a következő évet, számításaink szerint a keretszám 35—50 szó - zblé'kos emelésére van szükség.- Más megoldás nincs?- Tény, hogy Magyarországon sok a múzeum, több annál, mint amennyit az ország fönt tud tartani. Ugyanez igaz Baranyára is. Átfogó vizsgálat keretében meg kell tehát állapítani, hogy melyek azok a tárlatok, amelyeknek megkérdőjelezhető a közművelődési hasznosulásuk. Bármennyire is fájó, de bizonyára lesznek olyan kiállítások, amelyeket be kell zárnunk. — Nem gondoltak a belépőjegyek árának emelésére? — Leglátogatottabb múzeumainknál idén 20 forintra emeltük a belépőjegyek árát, és örömmel tapasztaltuk, hogy látogatottságukban nincs visz- szaesés. A látogatók apadó pénztárcáját nézve azonban nem valószínű, hogy a további emelés megoldás lehetne számunkra. Sóikat jelentene a kedvezmények (megvonása, viszont, ha belépőt szednénk o csak hivatalból sem gyanúsíthatnak senkit.* Vannak viszont olyan esetek — mint a fenti példák is igazolják - amikor feltűnően kilóg a lóláb. IMert ha valaki egy éven belül háromszor jelenti be totálkárosra ugyanazt az autót, vagy ha egy embert valamennyi külföldi útja alkalmával meglopnak, esetleg kirabolnak, az ugye gyanús. A hazai biztosítók nem rendelkeznek semmiféle hatósági jogosítvánnyal, természetes tehát, hogy ilyenkor szigorú rendőrségi vizsgálatot kérnek. Igazán magas értékre elkövetett biztosítási csalások egyelőre ritkán fordulnak elő diákoktól, az ellenkezne a magyar múzeumok egyik legfőbb ‘alapelvével, miszerint a kultúra legyen hozzáférhető mindenki számára.- Az elmondottak alapján meglehetősen lehangoló a helyzet.- Megelégedettségre valóban nincs okunk. Egy múzeum soha nem lehet önfenntartó, az ilyen típusú intézmények nem képesek arra, hogy megtermeljék saját anyagi szükségleteiket. Némileg lendíthet a szekéren egy-egy vállalkozás — műtárgymásolatok, kiadványok készítése, diák, levelezőlapok, poszterek árusítása. Közkézen forog viszont egy olyan államháztartási törvénytervezet, amely még ezt a kevés gazdasági szabtadságot is visszavonja intézményeinktől, sőt többek között az előfinanszírozást és a szolbad bankválasztást is megszünteti. Nagyon bízunk • benne, hogy a közművelődési tárca nem nyugszik bele a terv megvalósításába, hiszen a múzeumokhoz kapcsolódó idegenforgalmi, vendéglátó, vállalkozási lehetőségekről Magyarországnál sókkal gazdagabb ország okban sem mondanak le a hasonló intézmények és felügyeleti szerveik. Kaszás E. Magyarországon. A leggyakoribbak a gépjárműkár-rendezés során előforduló visszaélések, de ezek szaporodásával párhuzamosan a jövőben várhatóan a milliós nagyságrendű Csalásokra is fel kell készülniük a hazai biztosítótársaságoknak. Eljöhet az az idő is, amikor a hatékony védekezés, megelőzés, és feltárás érdekében nyugati mintára saját nyomozóirodát alakítanak maid a biztosítói cégek. Lehet, hogy ez utóbbira nem is kell olyan sokat várni, mivel a témával bz utóbbi időben már több ízben foglalkozott a Biztosítók Szövetsége. K. E. Tanácskozás - a koncessziókról Budapesten A koncessziós szabályok kérdéseiről vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozás Budapesten, a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében. A „Koncessziók Európában" elnevezésű fórumra a kontinens leg ismertebb szakértői - többék körött hollandok, franciák, olaszok — érkeztek Magyarországra. Mint arra Harmathy Attila professzor, az ELTE jogi karának dékánja bevezetőjében utalt: hazánk számára azért nagy jelentőségű ez a tanácskozás, mivel a magyar szakemberek megismerkedhetnék a nemzetközi gyakorlattal. Egyes elképzelések szeriint autópályáikat, a távközlést és esetleg bányákat kívánnak a későbbiekben Magyarországon koncessziós formában működtetni. Az egyik leglényegesebb kérdés: az állam milyen tevékenységi köröket tartson meg magának, illetve vagyonának mely részét adja ét időlegesen vagy végleg magánvállalkozók kezébe. Környezetvédelmi plakátpályázat Környezetvédelmi plakátpályázatot hirdet a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Hitel Bank Rt. A pályázaton bárki részt vehet, aki közérthetően, a plakát eszközével kívánja elősegíteni a környezet védelmét. A beküldött pályamunkákat képzőművészekből és környezetvédelmi szakemberekből álló zsűri bírálja el. A pályázatok jeligések, a pályamunkákat a Magyar Környezetvédelmi Egyesülethez kell beküldeni 1387 Budapest, Pf.: 42. környezetvédelmi plakátpályázat megjelöléssel. A beküldési határidő 1991. tebruár 1-je. Külön, zárt borítékban kérik feltüntetni a pályázó nevét, lakhelyét. A pályaművet és ezt a borítékot jeligével jelöljék meg a pályázók. Dijazás: 1 db 9000 forintos I. díj; 2 db 7000 forintos II. díj; és 2 db 5000 forintos III. díj. A pályázat eredményét 1991. március 15-ig hirdetik •ki. A beküldött pályamunkákat a kiírók nem juttatják vissza, a legjobb munkákat kiállításon mutatják be. A díjazott pályamunkák felhasználásának jogát fenntartják, a nem díjazott pályamunkák esetleges későbbi felhasználás esetén a szokásos honoráriumban részesülnek. hetnék.. S. G. Tisztelt Miniszter Úr! Újságokból értesüjtem arról, hogy a kormány az állampolgárok tulajdonábaiH igazságtalanul okozott károk orvoslásával kapcsolatban törvényjavaslatot terjeszt, illetve terjesztett a Parlament elé. A jogszabályjavaslat - mint egyes lapök megírták — ön ismertette szóvivői sajtóértekezleten. A törvényjavaslat — a tudósítás szerint — „mindazokra természetes személyekre kiterjed, akiknek tulajdonát 1949. június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött parlament összeülése után érte sérelem.” Ismeretes, hogy a magyarországi németek túlnyomó többségét még 1949 előtt fosztották meg tulajdonától, vagyonától, így többek között termőföldjétől, házaitól. Megdöbbenéssel olvastam, hogy az ön által ismertetett törvényjavaslat nem terjed ki a magyarországi németeket 1949. június 8-a előtt ért sérelmekre, ezért - amennyiben a kormány az 1949. június 8-a előtti sérelmeik orvoslására nem készít elő törvényjavaslatot - az érintett magyarországi németek számára a hétfőn (1990. dec. 3.) ismertetett jogszabályjavaslat elfogadhatatlan, ugyanis kirekeszti a magyarországi németséget a jogosultaik sorából. Tisztelettel kérem, szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy a kormány a magyarországi németek kárpótlásával kapcsolatban milyen intézkedéséket tervez. Nemzetiségünk rehabilitálása, kártalanítása várhatóan igen nagy hangsúlyt kap majd a mgyarországi németek 1990. december 16-án megtartandó rendkívüli kongresszusán. Ezennel tisztelettel meghívom a tanácskozásra. A törvényjavaslatot ki kell terjeszteni a magyarországi németek 1949. június 8-a előtt ért sérelmek orvoslására. Ennek munka latoiban készségesen részt veszünk. Tisztelettel: Hambuch Géza főtitkár Bizonytalanságban, költségvetésre várva Üres a múzeumok pénztárcája Baranyában idén még nem zártak be kiállítást Pécs leglátogatottabb múzeuma a Káptalan utcai Zsolnay Mű zeum. Fotó: Proksza László t A Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára, Hambuch Géza levélben fordult Balsai István igazságügy-miniszterhez az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul' okozott károk orvoslásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Törvényjavaslat az igazságtalanul okozott károk orvoslásáról Az előterjesztés elfogadhatatlan a magyarországi németek számára
