Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-09 / 217. szám

1990. november 9., péntek űj Dunántúli napló 3 Francia-baranyai gazdasági kapcsolatfelvétel Nemzetközi méz-adatbank Pécsett? Ki tudja, a tegnapi ta­lálkozást követően valaha is gyümölcsözővé válik-e a ba­ranyai és a franciaországi Drome megyei gazdasági kapcsolat? Bízzunk benne. Optimizmusomat táplálja az a tény, hogy a Dél-dunán­túli Gazdasági Kamara egy asztalhoz ültette a harmadik nopja Magyarországon tar­tózkodó Drome megyei és Velence városi Kereskedelmi és Iparkamara több vállala­tot képviselő delegációját és a baranyai cégeket. (Ez utóbbiak ki tudja miért, nem nagyon kaptak az al­kalmon. Pedig üzletet csak­is a kapcsolatok révén le­het nyélbeütni.) Dr. Siklói Tamás ügyvezető titkár, a rövid bemutatkozások után helyben összeboronálta az ajánlattal érkező francia és az érdeklődő, illetőleg viszont­ajánlattal a találkozón részt­vevő baranyai feleket. A ha­szonjárműveket forgalmazó Centrale du Vehicule Indust­riell képviselő M. Valantinésa Kálovics Gábor, a svéd-ma­gyar Garma Kft. igazgatója közös tárgyalási nyelven (fran­ciául), a távlati megállapodás reményében fejezték De esz­mecseréjüket. Az Agefer mé­hészeti kereskedelmi ügynök­ség csinos képviselője Ma­dame Focsans és a pécsi Mé­hészeti Közvetítő Iroda refe­rense Molnár István megbe: szélése , is eljövendő gazda­sági együttműködés lehetősé­gét (reményét) csillantotta fel. Elviekben egyetértettek abban, hogy jön a francia árajánlat a 250-1000 grammos eldob­ható mézes kartondobozokra - így igazán exportképes csak a magyar méz a nyugati pia­con —, az Agefer használt vi­aszfeldolgozó és mézcsoma­goló gépsorokat kutat fel és esetleg szállít hazánkba, szó esett nemzetközi, mézzel kap­csolatos adatbank és akár be­mutató- központ létrehozásáról is Pécsett. Bemutatkozó meg­beszélést folytatott a Protel, a Revol Porcelaine S. A., a Stumat és a Fortor cég is a baranyai SZÜV, ,a Zsolnay Porcelángyár, a Teszöv, a Szénbányák villamosüzeme és a Pécsi Vasas Szövetkezet képviselőjével. Az biztos: konkrét üzlet nem köttetett. És, mint ez vár­ható volt, cseppet sem szeg­te a dromeiek kedvét. A francia delegáció vezető­je Rodolphe Pesce, Drome megye főtanácsosa, Valence polgármestere kérdésemre, hogy miért akarják felfedezni a magyar és ezen belül is a baranyai gazdaságot, derűlá­tóan nyilatkozott lapunknak:- A nagy francia cégek könnyen találnak önökkel kapcsolatit, de a kis- és kö­zépvállalatainkat is szeretnénk bevezetni a magyar piacra, hisz kölcsönösen van igény a gyümölcsöző együttműködésre. Ebben igyekszünk segíteni a cégeinket anyagiakkal, műsza­ki-technikai feltételekkel és információkkal. Magyarország gazdaságilag már egy bizo­nyos struktúrával rendelkezik, szándéka is a modernizálás, a kapcsolatok bővítése. Nekünk, franciáknak pedig már most piéq nagy az elmaradásunk e téren más országokkal szem­ben. Nem igaz? Dehogyisnem. Csak örülhe­tünk, ha a franciák is fantá­ziát látnak a magyar - így a baranyai — gazdasággal való kapcsolatteremtésben. Mert üzlet, csakis a kapcsola­tok révén jöhet létre. M. L. Talpra áll a magyar távközlés? (Folytatás az 1. oldalról) évek beruházásának többszö­röse.) Ennek megfelelően a nemzetközi kicserélő közpon­tok bővítését szorgalmazzák, amelyek megtérülési ideje ke­vesebb mint egy év. Ezután következik az országos, illetve a budapesti távbeszélőhálózat fejlesztése. Az országos digi­tális hálózat kiépítésével te­hermentesíteni lehet a meg­lévő vonalakat, ezáltal kiala­kítható egy újabb szolgáltatá­sokat hordozó rendszer. Há­rom év alatt a jelenlegi 1 mil­lió készülékből álló rendszert 1,5 milliósra bővítenék. Azonban ma még a telepü­lések felén kézi kapcsolású központok vannak, és csak reggel 8-tól délután 4-ig le­het telefonálni. Elsődleges cél ezek megszüntetése, az éjjel­nappali kapcsolások megol­dása, illetve a nyilvános tele­fonok mielőbbi kihelyezése a falvakban. Fokozatosan beve­zetik a lopások elkerülése vé­gett a kártyás telefonkészülé­keket, ezzel együtt megoldják a nyilvános fülkék visszahívha­tóságát. Természetesen mindenki a saját városának, településének a telefonsorsára volt kiváncsi. A hároméves terv tartalmaz egyfajta ütemességet, de ezt a piaci és a keresleti igények­nek megfelelően rugalmasan kezeli a távközlési vállalat. Éppen ezért nem adtak meg konkrét időhatárokat az egyes településeket illetően. Várják a helyi hozzájárulások, kez­deményezések, társulások, és nem utolsósorban az önkor­mányzatok jelentkezését, akik­kel együttműködve jelentősen módosulhatnak az eredeti idő­határok, tervek. A számlázással kapcsolat­ban dr. Krupanics Sándor ál­talános vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az új közpon­tok már számítógépeken rög­zítik a hívásokat, a díjadato­kat, ez alapján akár a be­szélgetésenként! tételes elszá­molás is megoldható. Ezzel gyakorlatilag a minimálisra csökkenthetik a panaszok szá­mát. Perlaki György, távközlési vezérigazgató-helyettes rámu­tatott, hogy a rádiótelefonok alkalmazása csak átmenetileg indokolt. A hatalmas költsége­ket igénylő infrastrukturqlis beruházások ellenére csak mintegy 50 ezer a távbeszélő kapacitása, és ez a rendszer csak az adók 20-30 kilométe­res sugarában üzemeltethetők. A beszélgetések percenkénti óra is mutatja ezt, 17 forint. Egyik napról a másikra nem várhatunk robbanásszerű vál­tozást. Azonban most valami elindult, de a telefon néha még süket... Hajdú Zs. Fotóalbum a pécsi Székesegyházról A neves pécsi fotóművésznek, Csonka Károlynak, akinek mű­vészetét döntően a mediterrán város szépségei, sorsa ihlette, tegnap délután Budapesten nyílt kiállítása, a Dorottya utcai bemutatóteremben. A pécsi Székesegyház fotóalbu mának megjelenése alkalma ból rendezett tárlatot iékely Zsolt, az Országos Műemlék Felügyelőség főigazgatója nyi tóttá meg az V. kerület Do rottya utca 8. szám alatt amely december 1-jéig nyit vatartási időben tekinthető meg. Képünkön a Székesegy ház nevezetesen szép főoltára látható. Nehéz a beilleszkedés Önismereti klub cigánygyerekeknek A cigányság beilleszkedését a társadalomba eltérő szokás- rendszerük nagyban gátolja. A gyerekek nehezen tudnak meg­felelni az óvoda és iskola ál­tal támasztott követelményeknek. Tóth Józsefné óvónő ezen igyek­szik segíteni azzal, hogy cigány önismereti klubot szervez.- 1955-ben kerültem ki Sza- bolcsfalura óvónőnek - mond­ja Tóth Józsefné nyugdíjas óvónő, akivel kertvárosi laká­sában beszélgettünk. - Két- egész életemet meghatározó - élmény ért ott már az első napokban: a buszról leszálló bányászok tekintete és az óvo­dába érkező mezítlábas, rongyos cigánygyerek, hátán rőzsével. Rendszeresen kijár­tam a telepeken élő csalá­dokhoz, hogy megismerjem az életüket, a szokásaikat. Tóth Józsefné egész életét a cigánygyerekek beilleszke­dési nehézségeinek leküzdésé­re szentelte. Nagyon lénye­gesnek tartotta a cigány kul­turális hagyományok megis­mertetését, erre építette az anyanyelvi és a zenei neve­fést. Megtanult néhány kife­jezést is, hogy anyanyelvükön is tudjon szólni a gyerekekhez.- A nyugdíjazásom után néhány hónapot egy pécsi lak­tanyában töltöttem - folytatja Tóth Józsefné. - Itt találkoz­tam ismét volt óvodásaimmal. Megható volt, amikor óvónéni­nek szólítottak. Itt is magam köré gyűjtöttem a cigány fia­talokat. Sokat beszélgettem velük, segítettem nekik a problémáik megoldásában. Már hat éve részt veszek a tehetséges cigánygyerekek ré­szére szervezett táborokban. Hiszek abban, hogy nem tör­vényszerű, hogy elkallódjanak . ezek a fiatalok. Az Egyetem utcai iskolában az el múlt évben önismereti klubot szer­vezett 6—14 éves cigánygyerekek ré­szére. Hetente egyszer találkoztak. A foglalkozásokon elsősorbon az egymáshoz tartozás érzését. és nemzetiségi tudatukat erősítette gon­dolkodtatva. Önismereti játékokon keresztül a néphagyományokat fel­használva. Megpróbálta velük elfói gadtatni önmagukat. A pozitív tu­lajdonságaikra épített, arra. Hogy szeretnek énekelni, táncolni. Mesé­ket mondtak egymásnak. cigány balladákat, altatókat tanultak, dol­goztak fel A gyerekek jósoltak, bí­rósági tárgyalásokat rendeztek, va­rázsoltak. — A .cigány családok szokás- rendszere teljesén eltér a ma elfo­gadott normáktól. • A kisgyereket hagyják élni, saját maga fedezheti fel a világot, önálló életet élhet, de szeretettel veszik körül, ragasz­kodnak hozzá. Az óvodásoknál' már megfigyelhető ,a játékfejlődés egyes szakaszainak teljes hiánya, ami miatt gondolkodásuk sem fejlődhet megfelelően. Az önismereti szakkör­ben ezt is pótolni kell. A Hősök terei iskolában igény van erre a fajta klubra. Kosztics István, a Baranya megyei cigány kulturális bi­zottság elnöke is felvetette, ihogy a Rácz Aladár Cigány Kulturális Központban is szer­vezzek egyet. Jó lenne, ha ezeken a foglalkozásokon együtt vennének részt a gye­rekek, a fiatalok, a szülők és a nem cigány nemzetiségűek is. Közösen beszélgetnének, megismernék egymás szoká­sait. hagyományait. Hetente többször is találkoznának, kü­lönféle programok segítségé­vel fejleszthetnék személyisé­güket, sajátíthatnák el a ma elfogadott társadalmi normá­kat. Sz. K. Még nincs döntés a a szemétledobok mosásáról Folytatódik a vita a PIK és a Köjál között -a pécsi szemétledobók körül. Úgy tű­nik, nehéz egyeztetni a köz­egészségügyi elvárásokat és az anyagi lehetőségeket, a normatív szabályokat. Azért, hogy a Köjálnak ne kelljen ismételten lezáratni, vagyis ne alakulhasson ki fertőzésveszély a pécsi eme­letesházak szemétledobói­nak csőszerkezetén keresztül, a PIK-nek, ezen belül a ház- kezelőségeknek rendszere­sebbé kell tenniük a fertőt­lenítéseket. A Köjál elvárása szerint a heti kétszeri mosás lenne az elfogadható meg­oldás a fertőzés kiszűrésére, de a PIK ezt anyagi fedezet hiányában képtelen teljesí­teni. Kijelölték a PIK, a házke­zelőségek, illetve a házfel­ügyelők feladatait, de tény­leges megállapodás még nem született, az Ingatlan­kezelő Vállalat ugyanis majd csak a most elvégzett fer­tőtlenítések számláinak be­érkezése után kap képet és következtet a későbbi költ­ségvetésre. A PIK egyelőre a negyed- évenkénti tisztítást tudta ígérni, ilyen feltételek mel­lett ez a feladat nagyobb felelősséget és több energiát igényel a házfelügyelőktől is. A közeljövőben ismét na­pirendre tűzik az ügyet a PIK és a Köjál illetékesei, hogy konkrét megállapodás szülessen végre a 152 pécsi szemétledobó tisztán tartá­sáról. Tröszt É. Napi sirámunk Üvegbetét, ó.J Nem illik magánüggyel traktálnom a kedves olvasót, de szeretem a sört. Úgy, hogy a most nyilvánosságra hozott hír, miszerint az ed­digi két forintról hétfőtől hat forint lesz a sörösüveg betéti díja, mellbevágott. Most kételyeim vannak, iha- tom-e ezután is. a boltból hazavitt habzó seritalt? Vál­lalhatom-e a felelősséget, hogy csődbe vigyem a sör­gyárat, a söripart? Inni vagy nem inni? E kér­dést azért fordítottam ki Hamlettól, mert őt legalább ez a sörösüveg betétdíj- áremelés nem gyötörte. En­gem, minket annál jobban. Már csak azért is, mert hi­teles információim szerint a söripar árhivatali enge­déllyel egyetlen sörösüveget áfával 8,40 forintért tud be­szerezni a hazai gyártóktól, ezt viszont csak 6,50 forintért számlázzák a kereskedelem­nek, mi, vásárlók viszont 6 forintért kölcsönözhetjük . . . ,,Aron alul van még így is a sörösüveg betét" — hallom a hivatalos magyarázatot. Most mit tegyek? Ha ez­után nem viszek haza sört, megbüntetem magam, mert hiányzik, ugyanakkor meg­büntetem a söripart, mert le­csökken a forgalma. Ha meg ezután is viszek haza, akkor meg a sörgyárat hajszolom bele az üvegár-veszteségbe... A magam részéről min­denesetre tűnődöm, hogyan lehetne kiiktatni a palackot az egész ügyből úgy, hogy a torkom se maradjon szá­razon. M. L. Egy sáv a falué Kábeltévé Vásárosdombón Kábeltévé kiépítését kezdik ,meg a napokban Vásárosdombón. A >mo gyár 1. és II. adás, a SAT 1., az RTL, az IMTV, a IPro i7 és at Eurospórt műsoraival bővül. Lesz egy üresen -hagyott 8. sáv is, *és Farkas István, a falu polgármestere azt tervezi, hogy amint Össze­gyűlik egy kis pénz,. ezen a sávon a falusi kábeltévé műsora jelent­kezik. A rendszer fenntartását nem bízza a véletlenre. Szervezetet hoznak létre, mely a havi karbantartási dijat összegyűjtve gondosko­dik az apróbb javításokról. Eg/előre azonban annak is Örülnének, ha a tervezett rendszer mű­ködne. A Kapos és Társa Kft. 1991. március 31-re ígérte a teljes átadását. Több felmérés után 153 igénylő akadt. A házanfcénti 12 500 forintból eddig 5000-t fizettek be, o további részleteket majd azután, ha a (Vállalkozók már üzemmel láthatóan megkezdték a munkát. Ennek eddig nem volt nyoma, viszont ahogy az már (ilyenkor lenni szokott, megindult a szóbeszéd, félő, hogy márciusban megnő o végösszeg. Megnyugtattak: úgynevezett egy összegű szerződést írtak alá, aminek nem módosíthatják az árát. Ausztriából két héten belül megkapják az oszlopokat. Hogy hányat kell felállítaniuk, azoknak a falubelieknek a segítőszándékán is múlik, akiket közvetlenül nem érint az ügy — átengedik-e padlásukon, vagy az .eresz alatt o kábeleket, vagy oszlopokon ki kell kerülni a házukat. A parabola- egység november végére megjön Budapestről, egyedül a kábellel van gond. Szegeden — állítólag rézhiány miott — kevés törzská­belt gyártanak, a múlt heti húszezer métert tizenkét felé osztották. Talán a következő adagból ide is 'jut. A koax-fcábelt a Cseh és Szlovák Köztársaságból szerzik be, omit a belső terekben akár fagyban >is be tudnak építeni. Ha karácsonykor még nem is, tavasszal már bizonyára műholdas adásokat is nézhetnek Vásárosdombón. Sz. L. I. Apple-Macintosh-bemutató Az Apple számítógépek filo­zófiája: számítástechnikai tu­dás nélkül is bárki ki tudja használni a gépekben rejlő összes lehetőséget. Ami pe­dig ebben a filozófiában rej­lik lehetőségként, azt már Martin Gaiger 26 éves oszt­rák vállalkozó érezte meg va­lamikor három évvel ezelőtt. Cégét egy piciny bécsi irodá­ban alakította meg (partner­ként megszerezte az Apple Ausztria komoly tapasztalatok­kal bíró cégvezetőjét, Albert Edert), s az egyszemélyes vál­lalkozásból, rövid idő alatt Ausztria legnagyobb Apple- forgalmazója lett.. (Méltón nyerve el az Appíe Center címet.) A Geiger Computer néven indult vállalkozás mind több osztrák városban jelent meg az Apple számítógépekkel, 1989. augusztus 1-jén pedig már budapesti irodáját is megnyitotta. A Dél-Dunántúlon elsőként tegnap Pécsett is bemutatkoz­tak az Apple—Macintosh szá­mítógépek. A Művészetek Há­zában november 9-én délelőtt 10 órától délután 6-ig még tartó bemutatón a Gaiger Computer munkatársai ismer­tetik az Apple számítógépeket és a csatlakozó hardwerek, nyomtatók, scannerek, vala­mint a felhasználói progra­mok, kiadványszerkesztők, gra­fikus, tervező, szerkesztői rend­szerek működését. Mint Hochbaum Páltól, a budapesti Geiger Computer Kft. vezetőjétől megtudtuk, az Apple számítógépek bemu­tatkozása nemcsak erre a két napra szólt Pécsett. Kará­csonyra ugyanis a Mátyás király utca 13. sz. alatt meg­nyitják a cég pécsi központú dél-dunántúli irodáját, mely­nek képviseletében ifj. Skoda Béla elmondta, hogy szolgál­tatásaik között grafikai stú­dió működtetését is megkez­dik. Az Apple számítógépeket , egyébként meglehetősen bor­sos áron kínálják. Ám a szá­mítógépes szakemberek köré­ben jól ismert az a mondás, hogy ,,az a legdrágább szá­mítógép, ami nem üzemel, mert túl olcsó volt". (Balog)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom