Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-08 / 216. szám

1990. november 8., csütörtök uj Dunantmi napló 7 Keuerünk, keuergeiünk... A helyzet — nem túlzás: vészhelyzet — adott: Magyar- országon évente 200 000 ton­na égethető veszélyes hulladék keletkezik. Ez nemcsak elret­tentő — és a jelenen túl a jövőnket is valóságosam fe­nyegető — mennyiség, de ösz- szetétele is rendkívül sokféle. iMost e körön belül csak két­féle veszélyes hulladékot érin­tünk. Azt a hányadát, amelyik halogéneket tartalmaz, illetve azt, amelyik ugyancsak meg­semmisíthető égetéssel, de mines halogéntartalma. A két­féle anyag kezelése, ártal­matlanítása ugyanis eltérő tehonológiát, eljárást kíván meg. A halogénezett hulladé­kokat cementművi, az ettől menteseket hőerőművi kemen­cékben lehet ártalmatlanítani. Jacques Roche kísérlete A francia kistőkés - Sai-nt- lEtienne-ben van a székhelye — egészen ki van borulva. Olaszokat megszégyenítő ve­hemenciával adja elő pana­szát. Ennek értéséhez a Hotel Terminus tárgyalószobájából — itt találkoztunk Jacques Roche- sal — azonban vissza kell jön­nünk (Magyarországra. A fran­cia vállalkozó veszélyes hul­ladékok gyűjtésével, keverésé­vel — azaz: megsemmisítésre való előkészítésével — és ége­tésével foglalkozik. Magyaror­szági kapcsolatai hosszú-hosz- szú évekre nyúlnak vissza: több vegy- és gyógyszeripari céggel működött együtt ezek termelési hulladékainak meg­semmisítése érdekében. Ezt a partneri viszonyt most nem mi­nősítjük, jobbnak tűnik, ha takarva (hagyjuk. Csak 1986- tól kísérjük figyelemmel Roche úr és a magyar cégek együtt­működését. Előrebocsátva: ez a történet kitűnően (példázza, miként torpa-n(hat) meg a kül­földi tőke még abban az eset­ben is, ha már nálunk van. A ijönni szándékozóról nem is beszélve ... A Rodhe ár tulajdonában lévő SEDEMAP 1986-ban szö­vetkezett a veszélyes (hulladé­kok egy ’részének (megsemmi­sítése érdekében o magyaror­szági Rodata-val. A Rodota eredetileg o pesthidegkúti Rozmaring" Tsz leányvállala­ta, amelyet csökkent munka­képességűek foglalkoztatása érdekében hoztak létre. A kooperációs szerződés értel­mében a SEDEMAP adja a szakmai-elméleti hátteret egy veszélyeshulladék-keverő telep felépítéséhez. A Rodata fel­adata: hitelből csinálja meg a telepet. A „választás” Ká- polnásnyékre esett, az idéző­jel-magyarázat: ezt megelő­zően három település lakos­sága nem engedte a falu kö­zelébe telepíteni a telepet. A keverőüzem a Rodata tu­lajdonában van, de a kizáró­lagos használati jog a Date- nerget illeti. A Datenerg egy kft., alapvető feladata a ve­szélyes hulladékok összegyűj­tése, kezelése és ártalmatla­nítása. Tagjai a Rodata, a Chemolimpex és a SEDEMAP. November 1-jén a Saint- Etienne-i Hotel Terminus tár­gyalótermében azonban betelt a pohár. Roche úr, végképp csalódva a magyar partnerek megbízhatóságában, valóságos munkakedvében, tenni akará­sában, eladta Datenerg-része- sedését - 8,5 százalékot — a Környezetvédelmi Kft.-nek. — Normális üzletvitel esetén — mondja Jacques Roche — elég lett volna a telep be­indításához 6—8 hónap. De hogy négy év is kevés I... Schira AG. Ennek a vállalko­zásnak és a Környezetvédelmi Kft.-nek közös cége a TTS Sahira Kft., budapesti bejegy­zéssel. A Schira AG égetőmű- veik tervezésével és beruházá­sával foglalkozik. A világ bár­mely pontján megállapított legszigorúbb szabványoknál is alacsonyabb kibocsátással: égetőműveik olyannyira ve­szélytelenek, hogy több svájci városban a település legköze- pén működnek. A TTS Schira Kft. ajánlatá­nak lényege: a szerződés alá­írását követő -fél év múlva el­kezdhetne működni az az ál­tala felépített sósavüzem, amely megsemmisíthetné a garéi veszély eshulladék-tároló­ban leihalmozott 63 000 -hor­dó, a Budapesti Vegyi Művek által ideszállitott és nagyfokú környezetszennyezést okozó anyagot is. A sósavüzem ka­pacitása óránként 500 kilo­gramm, egy év alatt 3500 ton­na. Ez azt jelenti, (hogy a TTS Schira Kft. 6 év alatt nyomtalanul eltüntetné a BVM-hordókat Garéból. Az ajánlat beruházási érté­ke 3 millió svájci -frank. Mint­hogy a Környezetvédelmi Kft. Sa i nt- Étie n ne - ben m eg vá sá rol - ta a SEDEMAP Datenerg-ré- szesedését, ezzel tőkeoldalról megerősödött a sósavüzem megvalósításának lehetősége, vagyis svájci pénzzel segítve sikerüljön megsemmisíteni a ketyegő garéi bombát. Kérdés persze: a TTS Schira AG-nak -volt-e alkalma tapasz­talatokat levonni a SEDEMAP történetéből. De még fonto­sabb (kérdés: -mit tanult mind­ebből a külföldi tőke bejövé­tele -után áhítozó -magyar ad­minisztráció. Mert Jacques Roohe véleménye: elsősorban a bürokrácia okolható a vál­lalkozása sikertelenségéért. Pontosabban: a bürokraták. — Mindenkinek, aki most az engedélyek kiadásával foglal­kozik — mondja Roche úr —, nagyon sajnálatos lenne, ha előbb a gyakorlatban töltött -néhány éves munkában sze­rezne tapasztalatokat. Schira úr leszögezi: a -hul­ladékmegsemmisítés (is üzleti vállalkozás, profit érdekében létesítené a sósavüzemet. A TTS Sdhiro Kft. ajánlata a napokban kerül az illetékesek kezébe. 'A címzett elsősorban a -Budapesti Vegyi Művek, il­letve a regionális környezet­védelmi hatóság és a Baranya -Megyei KÖJÁL. Ha a szüksé­ges pecsétek a jó -megoldást kínáló szerződésre -rákerülnek, (hat hónap múltán már kezdik is elszállítani Garéból a ve­szélyes BVM-hordókat. Mészáros Attila Hol van a lényeg? A kópolnásnyéki telep elké­szült - 1988-ra meg is telt. Óriási „kínálat” van ugyanis veszélyes hulladékból: nagyon sok cég hatalmas -mennyiség­től szeretne (kénytelen) meg­szabadulni oly módon, hogy az ezt a feladatot ellátó ke­verő és megsemmisítő cégek­nek adja. Pontosabban: fizet a veszélyes hulladékot foga­dóknak, megsemmisítőknek — ami Roche úrnak ugyancsak szokatlan lehet, mert ott ő fizet az anyagért, lévén az energiahordozó is. (Magyarul: olajat lehet vele kiváltani. Ré­géiben nálunk 6 forintért sem­misítették meg a veszélyes hulladék kilogrammját, ma már ennek legalább ötszörö­séért. Egyszóval: 1988-ra tele lett a telep — és attól az órától kezdve le is bénult. A beru­házás — egyébként 30 millió­ba ikerült, tárolókapacitása nagyjából 1000 köbméter, de az úgynevezett átbocsátóka- paoitása ennek tízszerese — elhatározásakor, illetve az építés időszakában is. elfelej­tettek időben gondoskodni ar­ról, hogy a „lényeg”, a meg­felelő engedélyek a halogén­mentes veszélyes hulladékok hőerőművi égetéséhez rendel­kezésre álljanak. Rövidre zár­va: „elkerülte" a figyelmet, hogy minden folyamatnak vé­ge is van, s azt időben előre látni kell. Márpedig ezekre az enge­délyekre várt 1986-tól egészen 1990. november 1-íjéig Roohe úr, hogy befektetése végre működni kezdjen. E négy év alatt (magyarországi -part­nerei tanulmányútokra jártak francia földre — természetesen Roche úr számlájára —, meg­néztek cementgyárat, keverő­telepet, az ottani megsemmi­sítési tehenológiát. S minden alkalommal azzal -nyugtatgat­ták o francia vállalkozót, hogy már csak egy engedély hiány­zik ... Így tehát ebből az üzletből Roche úr francia tőkéje kivo­nult. Azt ugyan meg lehet koc­káztatni, hogy Roche talán túl korán — 1986-íban — kezdett el e téren mozgolódni, s vál­lalkozott Magyarországon is, elkövetve ezzel a türelmetlen­séggel egy taktikai hibát, de oz üzlet bukásának egyértel­műen nem ez volt az oka. Kapcsolat Garéhoz A Roche-féle 8,5 százalékot megvásárló Környezetvédelmi Kft. szakmai körökben Európa- szerte ismert és elismert bu­dapesti cég. Saját szürkeállo­mányukra alapozva, egy rend­kívül korszerű és környezetkí­mélő oldalról a legmegbízha­tóbb technológiát dolgozták ki a veszélyes hulladékok ége­téssel történő megsemmisítésé­re. Ök azok, akik megfelelő táprendszert kiépítve, Bere- menden vállalkoztak a ce­mentgyári kemencében a gyógyszergyári oldószeres hul­ladékok megsemmisítésére. A kísérletek egyértelműen igazol­ták itt is az eljárás teljesen veszélytelen voltát. A kft. célja Kápolnásnyé- -ken: ha már megépült egy korszerű keverőtelep, épüljön hozzá égetőmű is. (Mégpedig egy olyan 'égetőberendezés, amelyik nemcsak a Kópolnás- nyéken felhalmozott (keveréket képes kapacitásával megsem­misíteni, de annál többet is, s végtermékként sósav kelet­kezik. Ebben pedig a kft. -profi. A TTS Schira Kft. ajánlata Itt belép egy újabb cég o magyarországi veszélyeshul- ladék-megsemmisítés területé­re: a zürichi székhelyű TTS Adós fizess, ha tudsz S ha nem?... Feledékenyek, notóriusok, cser ben hagyottak Régóta tudom, -hogy léte­zik állam-, katonai és sok­féle más titok, de, hogy adótitok is legyen? Márpe­dig a pénzügyi törvény az adótitok védelmében köti az adófelügyelőségek kezét, ne­hogy véletlenül is kiadjanak valamilyen adatot arról, mi­lyen is valójában hazánk­ban az adómorál. Talán mert nagyon is rosszul áll e téren a -szénánk, 'avagy túl jó és pontos adófizetők lennénk? Ez utóbbit látat­lanban is kénytelen vagyok kétségbe vonni. így aztán főhetett a feje dr. Garam- vötgyi Miklósnak, a Bara­nya Megyei Adófelügyelő-, ség helyettes vezetőjének, (aki egyben az adóbehajtá­si ügyekért is felelős), ne­hogy olyan adatot, ‘ közöl­jön velem, ami megsérti az adótitkot. Az biztos: mind több a régióban a végrehajtási ügy és gyakori még mindig, hogy rossz személyi számon, netán a férj a feleség ne­vén (avagy fordítva), illetve eleve rossz számra fizetnek be. De adóhátralék kelet­kezhet úgy is, hogy ellen­őrzéskor határozattal álla­pították meg a befizetendő adóhiányt. Ilyenkor az adó- felügyelőséqek a teljesítési határidő után még várnak egy hónapot, és ha az ille­tő magánszemély vagy egyé­ni vállalkozó adószámlájára -nem fut be az esedékes ösz- szeg, megy a felszólítás a 15 napos határidőn belüli fizetésre. Természetesen már késedelmi pótlékkal. Ha er­re se mozgatja füle botját a felszólított, beindul a végrehajtási eljárás. De mit is jelent ez való­jában? Ha van fizetése vagy nyugdíja az adósnak, azt tiltják (le, s csak ezután következhet az -értékesíthe­tő ingóság (színes tv, autó, stb.) lefoglalása, mely ön­magában is sokkol, hatásá­ra általában inkább fizet­nek, és csak nagy ritkán kerül sor az ingóságok ár­verezésére. Végső „fegyver­ként” az ingatlan lefogla­lása következhet (ez már az adott megyei bíróság végrehajtói irodájának fel­adata). A havonta mért, úgynevezett behajtási ha­tékonyság szerint a kimuta­tott hátralék 70-90%-a be- csoróg az államkasszába. A megyei adófelügyelősé­gek fő adónemét a szemé­lyi jövedelemadó és az ál­talános forgalmi adó teszi ki. Hogy ki miért nem fizeti időben? Gyakori, hogy a kisiparos az épp megszorult, tehát a fizetésképtelen cég­től nem kópia meg a pén­zét, tehát kénytelen beállni a pénzükre várakozók sorá­ba. („Nem vagyunk szőrös szívűek ilyen esetben, de tény, hogy az államnak vé­gül is meg kell kapnia az őt megillető adóbevételt" — mondja (informátorom.) A munkanélkülivé váltak ke­rülnek adózás terén is a leghátrányosabb helyzetbe. Vannak furfangos tartozók is, akik vallják: a mai inflá­ciós időkben még mindig olcsóbb az államnak kése­delmi pótlékot (szjá-nál havi 2, míq az egyéb adók­nál havi 3%-ot) fizetni, mint a csillagászati bankkama­tot. Persze, a nagyösszegű adótartozásnál ez a pótlék is komoly anyagi terhet je­lent. Egyre több az átme­netileg fizetésképtelen adó­alany. Ugyan az adófel- üqyelőség -nem jótét lélek, de - állítják, hogy - kérés­re és az egyéni körülmé­nyek megvizsgálását követő­en szinte minden esetben engedélyezik a fizetési ha­lasztást vaay a részletfize­tést. Az ilyen befizetés pót­lékmentes. A behajthatatlan adókat évente felülvizsgál­ják, így aztán — bármennyi­re is játszanak rá egyesek — nem évül el az ilyen tar­tozás. A dél-dunántúli magán- személyek augusztusban, az egyéni vállalkozók október­ben kaDták kézhez az adó- folyószámláiukat, amiből megtudhatják: épn adósai-e az államkasszának. S ha valami nem stimmel, 'kifo­gással élhetnek 30 napig, de a türelmi idő lejárta utón mese nincs, számíthat­nak a végrehajtásra. A Pécs Meayei Városi Adó- és Illetékhivatal veze­tője» dr. Radochay Csongor szerint a notórius tartozók igyekeznek leginkább ki­bújni a fizetés alól, azok, akik nem rendelkeznek olyan letiltható jövedelem­mel vagy egyéb ingó, in­gatlannal, amelyből rendez­hetnék a fennálló tartozá­sokat. Az illetékek vonatko­zásában is előfordul, hogy a szerződéses Jogügyletek után, a szerződésben sze­mélyi számmal, pontos la­káscímmel szereplő fizetési kötelezettet a fizetési meq- haayás 'kibocsátása után nem, vaav csak inén nehe­zen lehet -meatalálni, még­ha lakás, illetve egyéb in­gatlanok átruházása is tör­tént. fgy iavekeznék kibújni az állammal szembeni tar­tozás kieayenlítése alól. Ha qyakran hosszú és fáradsá­gos utánjárással is, de azért sikerül nyakancsipni a feledékeny fizetésre kötele­zetteket. Murányi László Négyévi hitegetés után Négy éve vitatkozik a PIK és a pécsi tanács a Mártírok útja 7. udvari lakásában élő Iván Jánossal. Azóta a lakás életveszélyessé vált. Bontási engedély van, de a lakó nem -költözik. Az előzmények: 1986 októ­berében értesíti a PIK, hogy az udvari épületet felújítja, alá is ducoljá-k. Decemberben azt tudatják, hogy lebontják a házrészt. Aztán 1988 júliusá­ban a PIK akkori igazgatója arról tájékoztatja, -hogy hely­reállítják a kéményt, meg­szüntetik a szennyvízátfolyást. 1989 októberi terv szerint az épületrészben garzonlakásokat alakítanak ki, decemberi -dön­tés: mégis lebontják a házat. Idén februárban a városi tanács vb hivatal műszaki osztálya életveszélyessé nyilvá­nította az épületrészt, és el­rendelte a födém aláducolá- sát. Felkérte a lakás- és he­lyiséggazdálkodás! osztályt, helyezze el a lakót. A bontási engedélyt május 23-án adták ki, június 19-től jogerős. Két lakást is felajánlottak Iván Já­nosnak, de egyiket sem fo­gadta el. Három fős család­jának 67 négyzetméteres la­kást kér. A négyévi a-ktatologatás, el­lentmondó elképzelések után a lakó -is megmakacsolta ma­gát. Ki tenne mást a helyé­ben? Mindenesetre jön a tél, ebben a lakásban pedig nem lehet fűteni. Sz. K. Hal év alatt eltűnnek a BVM-hordók Garébél? A BVM vegyszeres hordói a bosta-garéi veszélyes hulladékot tároló telepen. Fotó: Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom