Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-06 / 214. szám

1990. november 6., kedd üj Dunántúli napló 5 Útban a pécsi Európa Ház felé Egy augusztusi számunkban adtunk először hírt arról, hogy a Nyugat-Európában már je­lentős tradíciókkal működő Európa Házak, ifjúsági cent­rumok rendszeres találkozói­nak, eszmecseréinek idén ma­gyar résztvevői is voltak. Köztük volt Jahn Péter, a pécsi Belvárosi Iskola tanára is. Az akkori szimpózium té­mája az volt, milyen »módon kapcsolódhatnak be a kelet­európai országok is abba a folyamatba, melynek végső cél­ja a határok leküzdése, az egységes Európa létrehozása lenne. Sok szó esik manapság er­ről a kérdésről a legkülön­bözőbb fórumokon, a csapból is lassan Európa folyik, sokan állítják jövő, esetenként már múlt időben is, hogy bevezet­nek minket oda. De nem mindegy, hogy hogyan. A grazi konferencia októ­berben megismétlődött, és John Péter is jó híreket ho­zott. Talán a legkézenfekvőbb megoldást, amely idővel még annál is áldásosabb ered­ményhez fog vezetni, mint bár­ki is gondolná. Franciaország és Németország között évti­zedek óta működik egy olyan kulturális-, sport-, iskolai te­vékenységekre irányuló csere- kapcsolat, mefynek mintájára akár. holnap belekezdhetnénk a mi kis Európa Házunk fel­építésébe. De nem mindegy, hocjy hol kezdjük — és ez a lényege a már 'működő, és a pécsi kezdeményezésnek. A felelősség, a kezdeményezés lehetősége a gyerekek, az if­júság kezében van. Nyilván nem kell különösebben ma­gyarázni, hogy a kisiskolás korban elkezdődő nevelés, amely engedi a gyerekeket a világra kitekinteni, még ha először csak síelés formájában is, az később, persze sok-sok fáradságos munka eredménye­képp egyértelművé tesz olyan dolgokat, amelyek ima még a tabu, vagy a bizalmatlanság listáján vannak. Nota bene: ha a testvér- városi kapcsolatokat képesek leszünk felhasználni a jó cél érdekében, ha a nemzetisé­giek felvállalják a közvetítő szerepét (és mért ne tennék), és lesznek, akik pénzt tud­nak áldozni az ügyért, akkor már nem sok akadálya van annak sem, hogy Pécsett is létrejöhessen egy Európo- centrum. Mindenesetre az októberi grazi konferencia eredménye­képp szilveszter táján elindul 15 fiatal Pécsről Salzburg kör­nyékére síelni, és már az is biztos, hogy az osztrák gye­rekeket a jövő nyáron látják viszont vendégül, talán az or- fűi tónál, mert ők vitorlázni szeretnének . . . Kelet-Európából néhány hó­nappal ezelőtt a lengyelek mór elindultak ezen az úton, hazánkban pedig talán a dél­dunántúli régió helyzete a leg­kedvezőbb - mondja Jahn Pé­ter, aki. nagyon reményű a helyi önkormányzat segítségét, mert pénz nélkül, sajnos ez sem megy. Z. M. Lesz-e reumatológia a pécsi Uránvárosban ? Pécsett, a Rákóczi úton rövidesen befejeződik a tisztasági fürdő átalakítása, utána azt is az egészségügy veheti birtokbo Veszélyezteti-e a Pécsi víz a pellérdi halastavakat? Ilyenkor, nagyobb esőzés idején vetődik fel, hogy a megduzzadó Pécsi víz veszé­lyezteti szennyezettsége révén a megyeszékhely határában található pellérdi halastava­kat. Eső egyébként jócskán hullt, az elmúlt nyolc nap alatt 50—60 milliméter. A na­gyon zavaros, időnként sár­gás, szürkés-fekete Pécsi viz szintje ha nem is jelentősen, de megemelkedett. Míhá/ffy Ferenc, a Bikali ÁG-hez tartozó pellérdi tavak ógazatvezetöje elmondta, hogy a Pécsi víz még nem öntötte el a tavakat, mélyeb­ben folyik, a szennyeződése nem szivároghat át. Megegyeztek az üzemekkel, gyárakkal, amelyek valamilyen formában bocsátanak ki ipa­ri, részben szennyezett vize­ket, hogy amikor a termelő­helyeken szünet van, akkor vételez a halágazat négy ta­va és egy tisztító tava vizet a Pécsi vízből. A vételezett mennyiséget másfél héten át derítik, ülepítik és csak ezt követően használják fel. A pellérdi halágazat naponta méri saját létesítményei szeny- nyezettségét, mig a Pécsi víz­ből kéthetente vesz mintát a KÖVIZIG-gel együttműködve. Cs. J. Átadás előtt a Rákóczi úti fürdő Régóta bosszankodnak a pécsi városrész lakói, hogy az uránvárosi Veress Endre ut­cai rendelőintézetben már tíz éve nincs reumatológia és fi­zikoterápia. Az ott élő idős, nyugdíjas emberek most az Egyesített Egészségügyi Intéz­mények megválasztott igazga­tó főorvosa, dr. ütő Tamás ki­nevezése kapcsán remélik, hogy problémájuk megoldó­dik. Dr. ütő Tamást, az intéz­mény dolgozói a közelmúltban választották meg főorvosnak, de akkor veszi át a feladatot, amikor az önkormányzat ki­nevezi. Ez tegnap megtörtént. Eddig a megbízott főorvos vit­te az ügyeket. így még ma­gánemberként mondta el, hogy a reumatológiai kezelé­sek ügye napirenden van, és még ebben az évben szeret­nék megoldani. Hozzátette, hogy a Veress Endre utcai rendelőben semmiképpen nem üzemelhet a reumatológia, ez technikai akadályokba ütkö­zik, ugyanis a berendezések­hez, fürdetőkádakhoz speciá­lis szigetelésű épületre lenne szükség. Dr. Matyasovszky Rozália, az Egyesített Egészségügyi In­tézmények megbízott igazgató­ja tájékoztatott arról, hogy reumatológiai és fizikoterápiái kezelések jelenleg kizárólag a centralizálódott Munkácsy úti fürdőben vannak, de a mór régóta esedékes bővítésre ki­bérelték a Rákóczi úti — volt tisztasági fürdő épületét is. Ott viszont még mindig foly­nak a májusban megkezdett tatarozási és felúiítási mun­kák. A fürdő tényleges üzem­beállítása függ még a helyi önkormányzati szerv hozzáál­lásától is, mert csak az ön- kormányzat jóváhagyásával és támogatásával képesek kifizet­ni a fürdő megemelt bérleti díiát. Szükség van még to­vábbi 12-15 szakképzett dol­gozó felvételére is, mert ja­nuártól már nem foglalkoz­tatják a Vízmű dolgozóit, akik eddig ezt a feladatot ellát­ták. Dr. Solti Dezső, a Pécsi Vízmű igazgatója megnyugta­tott, hogy a fürdőben már csak a fűtésszerelés befeje­zése van hátra, az épület leg­később november közepén az átadásra készen áll. A fürdőben a reumatoló­giai és fizikoterápiái rendelés­re várják a mozgásszervi be­tegeket, a baleset utáni utó­kezelésre szorulókat is, és a rehabilitációs kezelésekhez fé- lio készen van már a súlyfür­dő. Tröszt É. Európa „metszéspontján” Modern rabszolgaság, ma lenkij robot Könyvbemutató Pécsett a lenau-házban — Nagyon örülök, hogy megjelent ez a könyv, így mások is megtudhatják mi történt velünk ezekben a munkatáborokban, milyen kö­rülmények között éltürtk, mi-' lyen munkát végeztünk — mondja a könnyeivel küszködő Szauter Mária. — öt évig voltam Oroszországban, két lágert is megjártam. 1944. decemberében vittek el Göd­réről. A legszörnyűbb az volt, hogy végig nem tudtuk hova visznek bennünket. Február elején érkeztünk meg Orosz­országba a munkatáborba. Nagyon féltünk, hogy megöl­nek bennünket, mint a zsidó­kat. Modern rabszolgaság. Ma­gyar állampolgárok a Szov­jetunió munkatáboraiban 1945—1949. című könyvét ma­ga a szerző, dr. Füzes Miklós tegnap mutatta be Pécsett, a Lenau-házban az újságírók­nak. A történelmi alkotás be­mutatásán részt vett Szauter Mária és Sang Mária is, akik megjárták ezt a földi poklot, és segítséget nyújtottak a mű megszületéséhez, A Ba­ranya Megyei Levéltárban 1975-ben kezdődtek meg a helytörténeti kutatások, amely­nek egyik fő területe a me­gyében élő nemzetiségiek története, élete. Dr. Füzes Miklós most megjelent törté­nelmi munkájában nem keve­sebbre vállalkozott, mint hogy elkészítse az első összegzést a valóság feltárásához, az eseményeket a korabeli jogi, erkölcsi és politikai viszonyok közé elhelyezze és abban mi­nősítse. A könyv három fő részre tagolódik. Tanulmányá­ban a szerző — levéltári ada­tok alapján — végigkíséri az ■ eseményeket. Jóvátételi köz- „ munkára Magyarországról az írásos dokumentumok tanúsá­ga szerint 60—65 000 embert vittek el, a feltételezések sze­rint a fele nem tért vissza. Ottvesztek a táborokban, a hosszú úton. Külön fejezetben olvasható a 27 túlélővel ké­szült interjú. A könyv kiadására a buda­pesti Formotiv Kft. vállalko­zott. Égbekiáltó bűn, hogy- a II. világháború után emberek tízezrei kerülhettek hátrányos helyzetbe nemzetiségük miatt. Dr. Füzes Miklós történelmi művével nekik állít emléket. Az igazságtalanságokat jóvá tenni nem lehet, de beszélni kell róluk. A Lencu-ház vál­lalkozott a könyv terjesztésére. Sí. K. „Rólatok, de már nem nélkületek" Misék anyanyelven Szombathelyen tartotta a hét végén első országos kong­resszusát a Magyarországi Horvátok Szövetsége. A 160 meghívott vendég között a hor- vát külügyminiszter és Zágráb püspöke is jelen volt. Meg­erősítették tisztségében Fran- kovics Györgyöt, a Magyaror­szági Horvátok Szövetségének országos elnökét. Terveiről beszélt. Pécsett horvát színházat hoznak létre, ennek valóra vál­tása a kormány válaszától függ. Pedagógiai Társaságu­kat e hónap végéig megala­kítják. Mivel szakemberképzé­süket egymaguk nehezen old­ják meg, Horvátország támo­gatására is számítanak. A hor- vátság mélyen vallásos, ezért a tanítókon kívül a papok te­hetnek nyelvükért a legtöbbet. Céljuk, hogy a szentmisét mi­nél több helyen anyanyelvü­kön tartsák. A soraikból kike­rülő fiataloknak, akik elhiva­tottságot éreznek, megadják a lehetőséget, hogy Zágrábban végezzék el a teológiát. Hor­vát nyelvű imakönyvet adnak ki. Népszerű újságukkal ez­után hetente kétszer jelent­keznek. Több időt kérnek a rádió és tévé adásaiból, és meghatározott napon és idő­ben, rendszeresen szeretnék sugározni műsorukat. Nemcsak a volt anyanem­zettéi, hanem a szomszéd or­szágokban élő horvátokkal is tartják a kapcsolatot. Hívá­sukra Ausztriából is eljöttek. Eddig kis határok között gon­dolkodtak, de rájöttek, hogy a horvátság kérdéseit átfo­góan kell megoldani. A most nekik-nyújtott segítséget ké­sőbb meghálálják - ígérte Frankovics György. Budapest megmaradt admi­nisztratív központnak, de Szombathelyen, Baján, Pécsett, Zalában, Somogybán és Bács­kában is működik majd terü­leti vezetés. Ezáltal a kisebb falvakkal is közvetlen kapcso­latot tudnak teremteni. A hor­vát nyelv az elmúlt negyven év alatt sokat vesztett színé­ből. Az óvodákban a helyi tájszólósra alapozva tanítják a gyerekeket, mert a nyelv színét, kincsestárát ez rejti magában. Ilyen atmoszférában még egyetlen ülést sem tartottok -, a „rólatok, de már nem nélkületek" szellemében zaj­lott le. Ezután ott szeretnének lenni minden magyar-horvát nemzetiségi megbeszélésen. Sí. L. I. Fiatal menedzserek Vallóniában Hol von Európa közepe — ,bocsánat; metszéspontja? Nem érdemes találgatni: Vallóniá­ban. Legalábbis a vallonok szerint, akikben igen erős a regionális tudat és büszke­ség, és értékeiket kiválóan „el tudják adni". Pedig gondjaik hasonlóak (voltak) a mieinkhez; évtizedek óta fo­lyik a gazdasági szerkezet átalakítása. Válságtudatuk mégsincs, talán ezért, mert a munkanélküliek átképzése, az új vállalkozások létrehozá­sa tervszerűen, sokféle — köz­tük állami - eszköz igénybe­vételével, sikeresen folyik. Ez volt az egyik, amit meg­szívlelendő tanulságként ma­gukkal hoztak azok a fiatal 'baranyai szakemberek, akik ■október 1.—27. között négy hetet tölthettek a belgiumi Vallóniában, o Gembloux-bon rendezett Európai Manage­ment Program keretében. A program résztvevőit Grúziából, Szlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról, Baranya megyéből hívták meg. A Ba­ranya megyei csoport hétfőn a megyei tanács székházában - Piti Zoltán elnök meghívá­sára - beszélgetés keretében összegezte tapasztalatait. Dr. Fojtik János adjunktus a JPTE, Fittler Miklós ügyve­zető igazgató a VOSZ, Keller Beáta piackutató a Tejgazda­sági Kísérleti Intézet, Oszvald Pál exportmenedzser a Car­bon Vállalat és a Gazdasági Kamara, Őri István a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma baranyai meg­bízottjaként, dr. Páva Zsolt (ma Pécs város alpolgármes­tere) a Mőbiusz Húsipari Vál­lalat, és dr. Szakály Sándor tudományos igazgató szintén a Tejgazdasági Kísérleti Inté­zet képviseletében Vallónia gazdaságával ismerkedett, ta­nulmányozta a magas szintű marketing- és menedzser­ismereteket, szakmai kirándu­lások és egyéni programok formájában összesen mintegy 45 különféle intézmény mun­kájával ismerkedett meg. Közös tapasztalatuk, hogy az elmélet és a gyakorlat — a kutatás, a fejlesztés, a gyár­tás és az értékesítés — szo­rosan egymásra épül, és a sikeres munkában rendkívül nagy szerepet kapnak a köl­csönös információk. A leg­fontosabb most az, hogy lét­rejöttek a személyes kapcso­latok, amelyek további tudo­mányos, oktatási és gazdasá­gi együttműködést eredmé­nyeznek; továbbá az a felis­merés, milyen nagy munka áll előttünk, ha Európa 1992 után egységes piacán boldo­gulni szeretnénk — hangsú­lyozta 'Piti Zoltán. Ehhez új szemléletű, jól képzett, nyel­veket tudó menedzserekre van szükség. A tervek szerint a programot ezentúl minden évben megrendezik, legköze­lebb 1991 tavaszán. S. G. Művészetek Házában bemutatatja az APPLE MACINTOSH számítógéprendszert, melyre szerettei meg­hívja a számítástechni­kai szakembereket, fel­használókat és minden kedves érdeklődőt. ____________5So T'bji az SB Design és a G A I G E R COMPUTER 1990 november 8-án és GAIGER COMPUTER B ■ Keresse fel j faj—L H|~ ■ Dunántúli ; napló bei | ÚJ HIRDETÉS- FELVÉTELI j IRODÁNKAT Pécsett, a Sallaiu. I.szám alatt Lakossági, közületi és ; expressz hirdetések felvétele • hétfőtől péntekig 9-17 óráig, szombaton 9-13 óráig Telefon: 14-212 Hirdetésfelvétel a I Hunyadi u. 11. sz. alatt is! ■ Hétfőn 7-17,30-ig, keddtől ■ péntekig 7,45-15,15 óráig a . ...............................mii.............

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom