Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-05 / 213. szám

1990. november 5., hétfő ui Dunántúli napló 3 Kisgazda,vagy MDF-es megyék a régióban «fiesxhang Korábbi elképzelések szerint november 1-jére felállították volno a köztársosági megbízott intézményét, de o pletyka gyorsabban terjed, mint a hi­vatalok szervezése, mert már hónapok óta nevek keringenek a déli régióban arról, kit ne­vez ki a köztársasági elnök a kormányfő javaslatára: kisgaz­da vagy MDF-es megyék lesz­nek itt? Utóbb felröppent a kormány egy-egy baranyai tag­jának neve is. Mit csinál majd a köztársasági megbízott? Kiváncsiak vagyunk persze, elsősorban a személyekre, meg türelmetlenek, mert túl len­nénk már az átmeneteken, mi­közben nagyon kevés elképze­lésünk van arról, mit csinál majd a köztársasági megbí­zott. Nem is lehet sok, lévén ez a magyar közigazgatásban eddig ismeretlen, új intéz­mény. Pontos képet most sem tudunk adni róla, hétfőn talán előveszi az Országgyűlés az ehhez kapcsolódó törvényter­vezetet. Az önkormányzatok működéséhez ugyanis fontos lenne a köztársasági megbí­zott feladatkörének tisztázása, ugyanígy fordítva, a köztár­sasági megbízott ténykedésé­nek meghatározásához kelle­ne az önkormányzatok hatás­körének pontosítása. Mindket­tővel adós a törvényhozás. Annyit tudunk, hogy nyolc régiában lesz köztársasági megbízott, Baranya, Tolna, So­mogy megyének egy, pécsi székhellyel, és címzetes állam­titkári rangot visel. Kinevezé­se a köztársasági elnök meg­bízatásának idejére szól. A személyében a politikai kötő­dés — természetesen a kor­mányhoz, feladatai is ahhoz kapcsolódnak — a meghatá­rozó, ugyanakkor a kinevezé­sének komoly szakmai felké­szültség a feltétele. Ebből kö­vetkezően hivatala vélhetően profi szervezet lesz. És felté­telezhető az is, hogy a három megyében kirendeltségek léte- \ sítésével dolgozik, hiszen egyébként képtelenség átfog­ni az országhatártól a Bala- tan-partig húzódó területet. Munkájának körvonalairól még komoly viták folynak: központi állami szervként mi­iként tegyen eleget a törvé­nyességi. ellenőrzésnek a köz- társasági megbízotti hivatal. Az biztos, hogy nem avatkoz- -hat be az önkormányzatok döntéseibe, azokon csak bíró­ságok változtathatnak, de ho­gyan segítsen azoknak, akik „most tanúinak járni", a be­avatkozás gyanúját is elkerül­ve, miközben látszik, hogy még jó ideig sok önkormány­zatnak szüksége van a szak­mai támogatásra. Elrendezésre várnak még a hatósági fel­adatok is, valószínűleg azo­kat kapja meg a köztársasági megbízott, amelyek zavarják az önkormányzatok működését — kisajátitásök -, de ágazati érdekeket nem sértenek. Vita van arról is, esetleg a gyám­ügyi munka ide kerüljön-e az ágazati irányítás alól. Köte­lessége lesz az együttműkö­dést segíteni az állami szer­vek között — hogyan? Feltéte­lezéseink lehetnek csak róla, hiszen ezek az állami szervek is az átalakulás előtt állnak. Hogy merre mozdulnak el, az igazítja majd a köztársasági megbízott államigazgatási fel­adatait is e téren. Aztán ér­dekes dolog, milyen lesz a viszonya az önkormányzatok­hoz, van olyan nézet, ha ké­rik, sem segíthet, ám szükség lenne a szakmai, igazgatási menedzselésre . .. Lehet, egy hét múlva mind­erről jóval többet tudhatunk az Országgyűlés döntése nyo­mén. Az viszont érdekes, hogy a már szinte „leírt” megyei végrehajtó bizottsági titkárok, kénytelenek vállalni hátúk mö­gött az apparátussal — egye­lőre az élet diktálta követel­mények szerint, rövidesen tör­vénybe iktatva — a leendő fő- iegyző és a köztársasági meg- bizott feladatainak egy-egy részét. így van az, hogy a réqi az újat építi az új köve­telmények szerint... Gáldonyi M. 94 országban működő szervezet Újra itt az Üdv­hadsereg Negyvenegyéves szünet utón újra visszatért Ma­gyarországra az üdvhad­sereg. Az ünnepélyes megnyitóra szombaton, az építők Dózsa György úti székházában került sor. Az eseményen részt vett a katonai mintára szervezett vallási misszió vezetője, Eva Burrows tábornok is. A világ legnagyobb ön­kéntes, jótékonysági szer­vezete 1924 és 1949 kö­zött mór tevékenykedett hazánkban, azonban a mozgalmat hatalmi szóval végül is betiltották. Újbóli megjelenésük sokat segít­het a munkanélküliek, a társadalomból kivetett szegények sorsán, annál is inkább, mert munkáju­kat több külföldi szerve­zet anyagifag is támogat­ja. A 94 országban műkö­dő szervezet terjeszkedé­se nem áll meg határa­inknál: már dolgoznak a román és a szovjet iro­da megnyitásán is. Rendőrségi engedély nem kell, bérmásolás lehetséges Bővíti szolgáltatásait a Minolta Magyarország Kft. Vándorkiállításának egyik állomásaként a héten Pécsett is bemutatta fénymásolóinak és faxainak szinte teljes vá­lasztékát a Minolta Ma­gyarország Kft. A cég hazai ügyvezető igazgatóját, Békés Istvánt kérdeztük. — Jó üzlet manapság ilyen árucikkeket eladni? — Úgy tapasztalom, hogy az utóbbi két évtizedben egyre ■nehezebb bármit is értékesí­teni a piacon hazánkban. Nem marad más hátra, mint szol­gáltatások bővítésével javítani a helyzeten. — Mondjuk belépni egy vi­lághírű osztrák cégbe, a Mi­noltába . .. — Igen, többen ez} a lehe­tőséget választottuk. A Mi­nolta Magyarország Kft. 99 százalékban osztrák tulajdonú, egy százaléknyi az én része­sedésem. öt kirendeltségünk van Magyarországon. Folya­matosan tudjuk biztosítani a Minolta-gépek alkatrész-után­pótlását is, önökhöz legköze­lebb kaposvári fiókunk van. Megemlítem, hogy Magyaror­szágon több mint négyezer Minolta fénymásoló és fax működik már. — Gondolom, nem azért em­líti az alkatrészellátást, mert annyi gond lenne ezekkel a gépekkel?!-r- Korántsem. Sőt, hadd áruljam el, kaposvári raktá­runkban is körülbelül 15 mil­A Minolta Magyarország Kft. pécsi kiállításának egy részlete a pécsi Palatínus Hotel bálterméből Hó f scbillingnyi alkatrészhal­mozódott fel. . .- Na és a gépek . ..- Gyakorlatilag napokon belül bármilyen, Magyarorszá­gon forgalmazott fénymásolót számtani tudunk. Az adott tér­ség kiállítási bemutatóihoz kö­tődve kedvezményeket is tu­dunk adni napokig. — Úgy tudom, megszűnt az a régi szabály, hogy a lény­másolókat be kell jelenteni a rendőrségnek. Pillanatnyilag vi­szont a színes fénymásolókra él még ez a szabály . . . — Igen. Mindenesetre a ha­zánkban forgalmazott Minol- ta-másolók nem tudnak egy az egyben színes másolatot adni, legfeljebb néhány szín­nel tudjuk gazdagítani a má­solatokat, így ez a bejelentési kötelezettség az általunk for­galmazott gépeket nem érinti.- Végezetül: én egy picit drágának éreztem gépeik ja­varészét. Terveik? — Megkívánjuk valósítani, hogy a gépeink által egyéb­éként pontosan regisztrált má­solatszámok alapján, lehető­séget adjunk néhány vásár­lónknak arra, hogy belátásuk szerint bárkinek bérmásolást is végezzenek gépeinkkel . . . (bozsik) CB-terror, vagy...!? A háromnapos „taxis blo­kád" számos megközelítésben látott napvilágot, sokfélekép­pen értelmezték, támogatták és elítélték. Mi főszereplők úgy hisszük, hogy a társadalmi, gazdasági átalakulás „benzingőzében” csak a szikra szerepét töltöt­tük be, s úgy tűnik, a szik­rára szükség volt. Vitatható az eljárás jogsze­rűsége és módszere, s arra sem hivatkoznék, hogy a cél szentesíti az eszközt. El kell ismerni, hogy mások jogainak és szabadságának sérelmével értünk célt, s ezért ezúton megkövetek mindenkit. Sokan próbáltak önös célú politikai tartalmat adni akci­ónknak és egy szűk szakmai réteg éretlenségének minősíte­ni azt, amit tettünk, de az eredmény másról kell, hogy tanúskodjék. Az, hogy néhány óra alatt ebből a sokszínű és eltérő gondolkodású szakmai rétegből egységes és elszánt tömeg szerveződhetett, nyilván iközrejátszott az iparosok, vál­lalkozók évek óta megoldat­lan és főkozatosan súlyosbodó problémája, tartós feszültsége is. Ez találkozott a társadalmi átalakulás során a tömegek­ben kialakult elégedetlenség­gel és a- feszültség levezetésé­nek széles körű igényével. Egyetértek azzal, hogy az akciónak nincs győztese, az eredmény a kiváltó okok és következmények higgadt ér­tékelése utáni megfelelő kö­vetkeztetések levonása kell, hogy legyen a „barikád" mindkét oldalán. Bízom ab­ban, hogy ez megtörténik és a „taxis blokád” egyszeri, megismételhetetlen esemény­ként ülepszik le tudatunkban. Végűi szeretnék köszönetét mondani minden tisztességes szándékkal segítő és cselek­vő polgárnak, vendéglátó egy­ségnek, hogy a szó szoros értelmében is éltettek bennün­ket. Megköszönjük a megye és a város vezetőinek, munka- társaiknakr hogy pártatlanul, magas szakmai színvonalon és hozzáértéssel, a lakosságért cselekedve tették nem minden­napi dolgukat. Köszönet a rendőrség vezetőinek és sze­mélyi állományának, a megye és a város közellátását vég­ző vállalatok vezetőinek és dolgozóinak, hogy a kialakult helyzetben mindent megtettek azért, hogy a közrend és a közellótás alapjaiban működ­jék, enyhítve ezzel az általunk, de nem csak saját érdekein­kért kialakult helyzeten. A benzin 30-án nulla órától 12 forinttal olcsóbb lett — nem kis és szokványos dolog. Hiszem, hoqv ettől sokkal többet elértünk. Hihetem ügye?!.. . Döme János, a Pécsi Szállítók Ipartestület elnöke Számoljunk csak! Pénteki lapunkban jelent meg a hír, hogy az ismételt benzináremelés miatt a pécsi Mecsek, Baranya Taxi 100, Kockás és a Volán taxisai 50 százalékkal megemelik a tari­fájukat szombaton 0 órától. (Szombati lapunkban a Volán Toxi közölte, hogy a benzin árának a parlament által el­fogadott liberalizálásáig NEM EMELIK a tarifát.) Mérnök barátom még pénteken át­adott nekem felháborodva egy precíz számítást, mellyel fehé- ren-feketén bebizonyította, hogy az említett taxisok indo­kolatlanul nagyobb áremelést jelentettek be, mint egy héttel őelőttük tette volna a kor­mány az országos taxisbloká­dot és „polgári engedetlensé- qet" kiváltó 66 százalékos üzemanyagáremeléssel, amit azóta a tömegnyomásra és az ÉT sarkára állásának következ­tében kénytelenek voltak visz- szavenni 35 százalékosra. Számoljunk csak! Mint tud­juk, a taxis tarifa nem csak üzemanyagköltségből áll. Van benne amortizáció, fenntartá­si költség, jövedelem, stb. s az üzemanyag részaránya kb. csak 20-30 százalék — érvel mérnök barátom. Tehát, a 35 százalékos üzemanyagár­emelés csakis erre a 20—30 százalékos üzemanyag rész­arányra vonatkozhat, ami a tényleges tarifát jogszerűen csak 10—15 százalékkal növel­heti. Növelhetné. Hogy ml in­dokolja ezt a 300-400 száza­lékos emelést? Csak nem az extra bevételhez jutás lehető­sége, amiért kirobbantották az emlékezetes országos blo­kádot? Más szemében a szálkát, a magukéban a gerendát se vesszük észre? Avagy, csak egészen egyszerűen elfelejtet­tek számolni, kedves érintett taxisak? Mert a jogos 10—15 százalékos tarifaemelés ellen mines semmi kifogásunk, hisz egyetlen taxistól sem várhat­ja el a kedves utasa, hogy szerelemből fuvarozza, hogy ráfizessen e szolgáltatására a taxis. Ez vállalkozás, mely a jogszerű haszon reményétől vezérelve indíttatott. Ha drá­gább a benzin, világos, hoz­zá kell igazítani a viteldíjat. De csak annyival! Az más kérdés, hogy a taxiutasok nagy részét kitevő bérből és fize­tésből élők a növekvő ársiznt- re hivatkozva mikor emel(tet)- hetik meg a fizetésüket. Ez nem a taxisok hatásköre, jól tudom. Ezek szerint egy taxistól már nem csak az várható el, hogy udvarias és előzékeny legyen, hanem azt is joggal elvárhatiuk, hogy jól tudjon számolni. Mert a 10-15 százalék se­hogy sem egyenlő az átven­ne!. M. L. Előrecsomagolt áruk a Konzum áruház zöldséges részlegén. Az árat számitógép számítja, tévedés kizárva. Szeptember közepe volt A zöldséges pultnál' gusztusos dinnyék sorakoztak egymás mellett. Kiválasztottam egyet. A pénztáros nem engedte, hogy megvegyem, mondván ez már rossz, régen leérett, nem «zabad eladnia. Természetesen az eset nem Magyarországon történt. Itthon még két héttel később is árul­ták a dinnyét. De miért ter­mészetes, hogy nem itthon történt? Miért szakadtak a csomagolások, miért nincs fel­tüntetve a termékek egy ré­szénél az ára? Ki törődik ve­le, hogy mocskosak a reke­szék, rohadt zöldségszag van a boltban, flegmák az eladók és más árakat számolnak a pénztárnál? Jótállás, szavatos­ság — ilyen is létezik? Ter­mészetesen kivételek vannak, de ez egyre kevesebb. Ki kép­viseli a fogyasztói érdékeket ma Magyarországon? Baranya megyében négyezer Ki képviseli a fogyasztok érdekeit? A vásárlók megkárosítása bolt, üzlet és ’ közel tízezer szolgáltató és vendéglátó egy­ség üzemel. Ellenőrzésüket a megyei tanácson működő há­rom (!) fős kereskedelmi fel- ügyelőségnek kellene ellátnia. Vezetőjük Ritter Tamásné dr. — Régen elavult a fogyasz­tói érdekvédelmi rendszer Ma­gyarországon. Kevesen va­gyunk, csak tűzoltómunkát tu­dunk végezni. Lényegesen le­csökkent a bírságolások szá­ma is, ami egyrészt ezzel ma­gyarázható. Másrészt, megíté­lésünk szerint nem a bírság a fontos, hanem a megelőzés. Úgy segítjük leghatékonyab­ban a bolti munkát, ha tá­jékoztatással, tanácsadással megelőzzük a szabálysértése­ket. A büntetési tételeket ma­napság már így, vagy úgy ki­gazdálkodjak és lehet, hogy még az is a vásárlókon csat­tan. Nincs jogosítványunk ar­ra, hogy egy-egy durva sza­bálytalanság esetén bezáras­suk a boltokat, üzleteket, ven­déglátó egységeket. A helyzetet tovább rontot­ta, hogy április 1-}étől szinte minden ellenőrzés és felülvizs­gálat nélkül adták ki a vál­lalkozói igazolványokat. Nem vizsgálták a szakmai végzett­séget, az eladó-vendéglátó helyiségek milyenségét, nem ellenőrizték a vállalkozók ál­tal bediktált adatok valódi­ságát. Tapasztalat, hogy sok vállalkozó nem ismeri a fo­gyasztói érdekvédelem előírá­sait, hiányosak a jótállási feil - tételek, nem biztosítják az olkctrészutánpótlást. Ezeket a hiányosságóScat csak a sza­porodó bejelentések alapján tudják ellenőrizni a kereske­delmi felügyelőség szakem­berei. v — A fogyasztói érdekvéde­lem társadalmi kérdés! — mondja Ritter Tamásné. - Sokkal hatékonyabb és szigo­rúbb előirásokra van szükség. Az ellenőrzés helyett a hang­súlyt a lakosság tájékoztatá­sára kellene helyezői. Több termékismertetőre és tesztre van szükség, fogyasztói irodá­kat kell létrehozni, ahol ta­nácsokat kaphatnának a vá­sárlók az árakról, a minőség­ről és itt intéznék panaszai­kat is. Egy felmérés szerint a Közös Piac országaiban az állampol­gárok 70 százaléka jelenti be a vásárolt termékekkel kap­csolatos minőségi panaszait, mig Magyarországon mind­össze a vásárlók (3 (!) száza­léka él ezzel a lehetőséggel. Franciaországban az iskolák­ban tanítják a fogyasztói ér­dekvédelmet, a termékeik ne­gyede központi árszabályozá­sú. Svédországban minden egyes termékről egy tesztlapot hoznak forgalomba, ez alap­ján vásárolhatnak a polgá­rok. Magyarországon vesszük ami van, ilietve amit a plety­ka jónak minősít. Szinte min­den egyes termék szabadáras lett, és ebbe az árképzésbe minden belefér. Megfizettetik a vásárlókkal a rossz minő­séget, a téves beszerzést, a felesleges fuvarokat, egyszóval mindent. Viszont a piac még nem szabályozza az árakat. Január 1-jétől megszűnnek a megyei tanácsi apparátu­sok. Velük együtt távoznak a kereskedelmi felügyelők is? Hajdú Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom