Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-26 / 234. szám

1990. november 26., hétfő űj Dunántúli napló 5 Véradók napja Százszor adott egy körzeti megbízott és egy MÁV-műszerész Véradásért kormányki­tüntetést 36 évvel ezelőtt. 1954. november 27-én ad­tak át először Magyaror­szágon, ily módon állami­lag is elismerve a véradás jelentőségét. November 27. a véradók nopja. Idén Bu­dapesten, a Kongresszusi Központban, kedden este fél héttől nagyszabású gá­laesttel egybekötve kö­szöntik a véradókat és a szervezőket. Baranyából hárman utaznak az orszá­gos központi ünnepségre. Heidinger Károly sombere- ki körzeti megbízott, aki százszoros, Varga László komlói vájár, aki hetven- ötszörös véradó és Dörgő lózselné, a Pécsi Bőrgyár vöröskereszt alapszerveze­tének titkára. Baranyában már ma megkezdődik a véradók köszöntése. Hétfőn a pé­csieket, kedden délután a siklósiakat, szerdán a komlóiakat, csütörtökön a mohácsiakat, pénteken dél­után pedig a szigetvária­kat ünnepük. Ezeken az ünnepségeken adják át a sokszoros véradóknak és o véradást szervezőknek az elismeréseket, ajándéko­kat. A két százszoros vér­adó: Heidinger Károly és Varga György MÁV-mű­szerész mellett tizen van­nak a megyében, akik eb­ben az évben elérték a 75. alkalmat. Különböző elis­merésekben részesülnek azok a kollektívák, ame­lyek tagjai hosszú idő óta rendszeresen segítenek. így a Zsolnay gyár, a Hidasi Vegyiművek, Drávakeresz túr lakói, a Pécsi Bőrgyár, a Pécsi Hőerőmű, a MOM Komlói Gyára, o szénbá­nyák központi gépüzeme (Komló), a Komlói Hőerő­mű, a távfűtő vállalat komlói üzemének dolgozói és Kisbudmér lakói. Az ünnepségek alkalmá­ból sorsolják azokat a szerencse szelvényeket, amelyekből valamennyi véradó kapott. A nyerte­sek a véradást támogató szponzorok — Kúlkereske del mi Bank, RÖVIKÖT, o Panoráma és a Neptun Utazási Iroda, valamint Bősz lózselné vállalkozó - adományából vásárolt ajándékokat kapják. A kö­zépiskolák között hirdetett verseny vándorserlegét eb­ben az évben a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola nyerte. A 18. életévet betöltött ta­nulóinak 75 százaléka adott vért. T. É. Utazzon a Panorámával: Isztambul: 1990. november 25, dec. 2,9,16,23,5 nap Szilveszteri ajánlataink: Isztambul: 1990. dec. 28-január2-áig Hévíz: december 30-január 1-jéig Sopron: december 30-január 1-jéig Jelentkezni: Panoráma Utazási Iroda Pécs, Szalai András u. 11. Tel.: 32-822 (56222) Vállalkozások, cégbíróságok, céglajstromok A legtöbb bejegyzett cég: kft. A majd két éve életbe lép­tetett társasági törvény nyo­mán ismét meg kell tanulnunk régi-új fogalmakat, mint: be­téti társaság (bt), gazdasági munkaközösség (gmk), korlá­tolt felelősségű társaság (kft), részvénytársaság (rt), cégbíró­ság, céglajstrom . . . Az új vállalkozási formákról ugyancsak szemléletes tanul­ságokkal szolgálnak a cég­lajstromok a régióban, mivel azokba jegyzik be a cégbírók * által életképes újszülöttként elkönyvelhető új cégeket. Va­jon a Dél-Dunántúlon van­nak-e jellemző eltérések a cégformák, a vállalkozási pro­filok között? íme a négy me­gyei cégbiró tapasztalata alapján összeállított körkép. Zalában tavaly 79, idén ed­dig mór majd 250 kft-t, míg a bt-bői 175-öt jegyeztek be, valamelyest növekszik a gmk-k száma, az rt viszont csak egy tucatnyi. Külföldiek már 60— 70 vállalkozásban érdekeltek, ha egyelőre még nem is nagy összegekkel. Somogybon is sláger a kft, számuk egyre gyarapodik. A gmk-kból egyre kevesebb ala­kul, a bt-k száma elenyésző, az rt-ből alig van mutatóban. Az egyre gyarapodó számú külföldi érdekeltségű vegyes­vállalatok között elsőként egy dél-afrikai cég társult somo­gyi partnerével. Tolna megyében új helyen, a vo t szekszárdi MSZMP- székház negyedik emeletén te­vékenykedik a cégbíróság (te- lefonszóma: 12-747 és 12-693). A céglajstromban ugyancsak a kft vezet utcahosszal a töb­bi cégformával szemben, mi­vel összességében az tűnik sok szempontból a legelőnyö­sebb vállalkozási formának. Baranyában idén már négy­száz kft-t jegyeztek be, mig a gmk már, és a többi cégfor­ma meg nem kapós. A bara­nyai vállalkozások összvagyo­na eléri az 5—6 milliárd forin­tot, amiből majd 2,5 milliárd forintot érő a külföldi, zömé­ben tőkés vagyonrész. A Ba­ranya Megyei Cégbíróság is a napokban költözött új he­lyére Pécsett, a volt MSZMP- székház második emeletére. (Cimük: Pécs, József Attila u. 11. Telefonjuk sajnos még nincs.) Valamennyi cégbíróságon a cégnyilvántartásban már nagy segitséget jelent a számitó­gép, folyamatosan dolgozzák jel a már korábban bejegy­zett cégek adatait. A jövő év elején már egyetlen rendszer­be kötik össze valamennyi cégbíróság számítógépét, ez­zel egyebek között már ga­rantálhatják .a névkizárólagos­ság elvét. Hogy ez mit jelent? Azé a kitalált cégnév, aki azt elsőként adja be, így az álta­la választott máris foglalt, ki­zárólagosan az ő számára. Ez alól csak a családnévvel ala­pított cégek a kivételek, hisz sok azonos családnevű vállal­kozó alakít céget. Praktikus tanács: cégalapításnál érde­mes jó előre megkérdezni a cégbíróságnál, hogy nem fog­lalt-e már a tervezett név. (A cégbírók mondják: eléggé fantáziátlanok a vállalkozá­sok nevei.) S mivel egyáltalán nem könnyű a külföldiek szá­mára is fülbe mászó és köny­nyedén kiejthető fantázianevet kiagyalni, a rossznyelvek sze­rint megélne a pályán akár egy cégnév-adó kft is. A külföldi társpartnerek lis­táját a németek és osztrákok vezetik az egyre jobban fel­zárkózó olasz cégek előtt, de amerikai, szingapúri, brit, francia, svéd és sok más or­szágbeli érdekeltség is meg­található a dél-dunántúli ve­gyesvállalatokban. Lehetne-e akár sokkal több új vállalkozásról is szót ejte­nünk? Természetesen. Sokan nem is hallották-olvasták, hogy Baranyában (nagyon sok), Zalában és Somogybán (akad bőven), de Tolna me­gyében is található olyan hát­rányos helyzetű település, ahol, ha vállalkozást alapíta­nak, az vállalkozási nyereség­adó és általános forgalmiadó kedvezményben részesül. (A teljes, megyénkénti lista elol­vasható a Magyar Közlöny 1990. évi 27. számában.) A céglajstrom-bejegyzések sokat elárulnak hazánk gaz­dasági helyzetéről is. Mert kérem, milyen az a gazdaság, melyben az új vállalkozások túlnyomó része szolgáltató, ta­nácsadó, kereskedelmi és ide­genforgalmi, ugyanakkor alig található ipari és még a fe­hér hollónál is ritkább a me­zőgazdasági termelő jellegű cég? Jó tudni, hogy a cégbírósá­gokon végzett tevékenység nem csak bírói munka, szol­gáltatás is egyben, hiszen a céglajstromba a cégbíróságok ügyfélfogadási idején bárki betekinthet. Murányi L. Pletykák nyomában Egy színházból két színház? Pécs nem olyan nagy vá­ros, mint hinnénk. A hírek gyorsan terjednek, a pletykák még gyorsabban. így — mint mondani szokták: színházi kö­rökben - hallani lehetett ar­ról, hogy Bag ossy László, a Pécsi Kisszinház (volt Nyári Színház) igazgatója új szín­házat szervez. A legegysze­rűbb hozzá fordulni: mi igaz a híresztelésekből. — Nem titok ez, bár nem új, hanem más színházban gondolkodom. Mindebben nem az az erdekes, milyen­ben, hanem, hogy miért. Azért, mert a mai gazdasági helyzetben egyre nehezebb a színházak dolga, a pénz is egyre kevesebb. Nem várhat­juk az állami támogatások növekedését — az önkormány­zatnak kevesebb lesz a pén­ze —, de nem várhatjuk tar-' kora tett kézzel o kivégzésün­ket sem. Ki kell találnunk a színházak új, hatékonyabb működését. Készítettem egy koncepciót, amit a város ve­zetése vagy elfogad vagy nem. — Még is: milyen színház lenne ez, és kinek szólna? — Az értékek általános zűr­zavarában, a szakmai felszí­nesség és erkölcstelenség idő­szakában erkölcsös, fegyelme­zett színház — olyan közös munka alapján, amilyenen az amatőr társulatok már régen működnek. Gondolkodó, gon­dolkodtató színház lenne diá­koknak és értelmiségieknek — bármit eljátszanánk, ami ebbe a keretbe beleillik.' — Hol működne ez a tár­sulat? — Talán a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A nagy­színházban lenne helye a ba­lettnek, operának, nagy lét­számot kívánó drámáknak. — A két épület nem mű­ködtethető egymástól külön, hiszen közös, egymást kiegé­szítő munkára tervezték meg az átalakítás előtt. — Gondoltam erre: üzem- igazgatóságot szerveznénk, amely a nagyszínház, kamara­színház, Kisszinház technikai­gazdasági működtetését intéz­né, a három társulatnak csak a művészi munkával kellene törődni.- Megkezdődtek már a szí­nészek szerződtetését előkészí­tő beszélgetések? — A kérdést cinikusnak tar­tom. Beszélgettem művészek­kel, akik ilyenfajta színházat támogatná nak.- Mit szól mindehhez a Pé­csi Nemzeti Színház? — Nem tudom, az önkor­mányzat nyilván meg fogja velük beszélni.- Ebben az esetben név szerint ki képviseli az önkor­mányzatot? — Csordás Gábor. Csordás Gábor, a Pécs Vá­rosi önkormányzat ideiglenes kulturális bizottságának elnö­ke a következőket mondta1 kérdésemre.- A leghatározottabban cá­folom a hirt: az önkormány­zatnak esze ágában sincs ilyen szétválasztás. Igaz, ma­gánemberként beszélgettem Bagossy Lászlóval a Nyári Színház sorsáról, de az ön- kormányzatnak még semmiféle álláspontja nincs a város szín­házairól. Nem is lehet, hiszen annyi sürgős megoldandó ügyünk van. Szeretnénk meg­tartani a Ságvóri Művelődési Központot; dönteni kell a Konzum kábeltévé-hálózatában való részvételünkről, és sze­retném megmenteni a Harma­dik Színházat is, amely szív­ügyem. Lengyel György, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója:- Tudott erről a tervről? — Hivatalosan senki nem beszélt velem erről, de a szóbeszédek elértek, felkeres­tem Csordás Gábort, aki visz- szautasította ilyen terv létezé­sét. Hitet tett a pécsi szín­házi élet sokszínűsége mel­lett. Ennek én nagyon örül­tem, hiszen mi nemcsak a műfaji változatosságra töre­kedtünk, hanem például a vendégrendezők szerződtetésé­vel a különböző rendező egyé­niségek bemutatására is: Vin- cze János például, a Harma­dik Színház vezetője, a har­madik darabját rendezi ná­lunk, s meghívtuk Bagossy Lászlót is, de ő később le­mondta a rendezést. — Hogyan érintené önöket a nagyszínház és a kamara- színház szétválasztása? — Becsapva éreznénk ma­gunkat: a társulat azért vál­lalta hat évig a szükséghely­zetet, a szorongást, a lemon­dást a kis kamaraszínházban, hogy a nagyszínház felavatá­sa utón valóban mindent játszhassunk és ott, ahova va­ló, úgy, ahogy az jdeális. Egész struktúránk, színészi, rendezői karunk és műsorter­vünk a két színházra készült, készül. A nagyszínházban egy- egy opera, operett, musical, zenés vígjáték és három pró­za lenné, a kamarában egy- egy kamarabalett, illetve kis­opera és ifjúsági darab, va­lamint három próza- és két stúdióelőadás. — Technikailag megoldható a két épület különválasztása? — A műszaki tények: a ka­mara épületében van a klíma- központ és a hőközpont, kö­zös rendszerben működik a fűtés, a klimatizálás, szellő­zés, közös az elektromos fő­elosztó, egy kapcsolótérben vám a két épület, egy a vész­világító rendszer és a tűzivíz- rendszer is. Azon kívül a nagyszínházban nincs próba­terem és nincsenek irodák sem. G. T. Hétfői jegyzet Rosszkedvűnk tele Nagyon megmaradt ben­nem Tamás Gáspár Miklós­nak, a szabad demokraták fenegyerekének egy monda­ta. Akkor mondta ki, hogy „ezt a parlamentet a nép nem unalmában fogja elza­varni". amikor az ország egyik része még csak mo­solyogni tudott ezen. A má­sik fele természetesen dü­höngött -, dehát ez így is van rendjén. Tamás Gáspár Miklós az­óta gyakorlatilag visszavo­nult az aktív politizálástól, ugyanígy tett frakciótársa, Tölgyessy Péter is, igaz, ő - ha hihetünk a híreknek -, december elején újra visz- szaül a parlamenti székek egyikébe. Néhány sorral hátrébb. Ez eddig, ugye, két politi­kus. De vegyük csak sorra a többieket. Németh Miklós. Hiába vezeti még ma is a népszerűségi listát, hónapok óta semmit nem tudunk ró­la, s arról sem, az ország sorsáról miként vélekedik. Király Zoltán. A Nap Tv-ben műsorvezető, a parlament­ben hallgat. Lezsák Sándor. Az MDF alelnöke éppen szombaton jelentette be, hogy a lemondás gondola­tával foglalkozik. Biztosra vehetjük: decemberben le is fog mondani. Pozsgay Imre: látványos kivonulása az MSZP-ből napokig a világ­sajtó témája volt. Bíró Zol­tán ugyanezekben az órák­ban lépett ki az MDF-ből. Lehetséges, a sor még folytatódik, mi több, az sem kizárt, hogy a jegyzetiró ki­felejtett valaki(ke)t a lajst­romból. Tán nem nagy baj — nem annyira a leltár pon­tossága, mint a jelenség a fontos. Az említett urak ilyen-olyan okok miatt, de valamennyien önként tá­voztak a reflektorfényből. Remélem, nincs igazam, s rossz helyen keresem az összefüggést, de az említett névsor kapcsán nemcsak Tamás Gáspár Miklós omi­nózus mondata, de egy Bé­kési László-féle kijelentés sem hagy nyugodni. Az ex- pénzügyminiszter egy inter­júban azt mondta: jövőre nem a diákok tüntetnek majd. Sokszázezres de­monstrációkra számíthatunk, s ha így lesz, a politika ala­kítása sem marad a parla­ment falain, belül. Bármilyen megdöbbentő, a hétvégén egy — nem fontos, melyik — párt alapszervezeti gyűlésén szinte ugyanezeket a mondatokat hallottam vissza -, csak a megvilágí­tás volt más kicsit. Egy idős úr azt fejtegette, januártól nemcsak óriási áremelések­re, de ennek kapcsán spon­tán demonstrációk sorozatá­ra is számítani kell -, már­pedig, aki az elégedetlen munkásság élére áll, kezé­be veheti a politika alakí­tását, s a zűrzavarból végül győztesen kerül majd ki. Jó lenne felkészülni erre - mondta a bácsi —, nincs már sok időnk. Nehogy így legyen. Ne­hogy a háttérbe vonulók vagy az eddig háttérben maradók is erre spekulálja­nak. Mert, ha így van, már most temethetjük a demok­ráciát. Nagy szavak, tudom. Túl­ságosan borúlátóak is. De azt hiszem, jobb, ha szem­benézünk a lehetőségekkel —, csak így tudjuk elháríta­ni a veszélyt. Ha képesek leszünk rá egyáltalán . . . Pauska Zsolt Rock and rollal a világ körül Papp Viktor és Kozmann Judit a Világ Kupa bronzserlegei­vel és a grenoble-i virágokkal A Kozmann—Papp páros bronzérme Világ Kupa után Grenoblebó! Közel tízezer néző előtt rendezték meg a grenoble-i sportpalotában a Profi Akro­batikus Rock and Roll Világ Kupa döntőjét, amelyen Ma­gyarországot a pécsi országos bajnokpár: Papp Viktor és Kozmann Judit képviselte. Az osztrák, jugoszláv, luxembur­gi, svájci, francia és a ma­gyar színekben parkettre lépő 13 párból a magyarok egye­neságon jutották a döntőbe, ahol csupán két francia pá­ros tudta őket megelőzni. A pécsi DOZSÓ versenypárosa mind az egyperces lábtechni­kai számban, mind a kétper­ces akrobatikai programban jól szerepelt, így bronzérmet szereztek a Világ Kupa idei utolsó fordulójában. A pécsi párost, amelyik idén sikerrel szerepelt a du­naújvárosi országos bajnoksá­gon, valamint a németországi bielefeldi, mannheimi, mün­cheni, a francia lyoni, vala­mint a pozsonyi versenyen, meghívást kapott a decem­ber 8-án a svájci Luzernben sorra kerülő amatőr világbaj­nokságra. Magyar páros eb­ben a külföldön már önálló sportágnak srámító műfajban még soha nem ért el hasonló sikert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom