Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-23 / 231. szám

1990. november 23., péntek iij Dunántúli napló ^ "; 5 Régi szabályzatot — rugalmasan Mozgásban, változásban van az egyetem. Napirenden szere* pel a tanárképző kar átszerve­zése, de az állam- és jogtu­dományi kar, sőt a közgazda­ságtudományi kar is bejelentet­te módosítási szándékát. Az új felsőoktatási törvény még nem készült el. Felmerül a kérdés, erre az átmeneti időszakra el kell-e fogadni egy új átmeneti­szervezeti szabályzatot vagy ér­vényben . hagyni a meglévőt, melyen 1987. óta több változ­tatást hajtott végre az egyete­mi tanács, és meghatározni egy leendő új szabályzat elvi alap­vetését. Dr. Ormos Mária rektor, a Jonus Pannonius Tudomány­egyetem tegnapi ülésén fo­galmazta meg ezeket a kérdé­seket, melyet ihásszá vita, hoz­zászólások és kérdések özöne követett. Voltak, akik úgy vél- ték, nem fehet az elvi csomó­pontokat sem meghatározni o Vita az autonómiáról felsőoktatási törvény megfo- galimazásáig, mások viszont amellett foglaltak állást, hogy gyűjtsék össze ajánlataikat, melyet a szervezeti és műkö­dési szabályzatot kidolgozó bizottság további munkájához figyelembe vehet Legnagyobb hangsúllyal az egyetemi, az intézeti és a tanszéki autonó­mia fogalma, tartalma és egymáshoz való viszonyuk meghatározása került szoba. Dr. Kiss László, a szabályzatot kidolgozó bizottság elnöke ajánlotta, hogy ennek a csep­pet sem könnyű kérdésnek a teljes tisztázásához várják meg a decemberi országos rektori konferenciát, melynek fő témája éppen az autonó­mia mibenlétének megvita­tása. Ugyancsak ő ismertette a felsőoktatási törvényelőké­szítő bizottság nemrégiben le­zajlott tanácskozásának főbb szempontjait, amelyek már tartalmaztak némi utalást a leendő törvényre. Az egyetemi tanács több óra után a rek­tor által megfogalmazott aján­lásokkal együtt, a meglévő szervezeti és működési sza­bályzatot fogadta el az új törvény megjelenéséig, hozzá­téve, hogy a régi szabályza­tot rugalmasan kezelik. Dr. Ormos Máriával beszél­getve arra kértem választ, mi a véleménye arról, hogy már nem egy egyetemen és mi­nisztériumban is felmerült az az igény, hogy a szervezeti és működési szabályzatot ne az egyetemi tanácsok, hanem küldöttközgyűlések fogadják el:- Erről azt gondolom, hogy ott lehet jelentősége, ahol még nem újonnan és demok­ratikus módon választott egye­temi tanács képviseli az egye­tem polgárait. A JPTE-n az elmúlt tanévben ez megtörtént. Az egyetemi tanácsba való jelölés és választás is titkosan, s amint a kialakult összetétel mutatja, szakmai szemponto­kat is figyelembe véve zajlott !le. Azt hiszem, az ilyen ala­pon szerveződött egyetemi ta­nácsot tekinthetjük úgy, hogy hitelesen, felelősségteljesen ‘képviseli az egyetem összér- dekeit. B. A. Nagy a választék idegen nyelvekből és speciális osztályokból A meghívott végzős általános iskolások o továbbtanulási lehe­tőségekről hallgatnak ismertetőket o Nagy Lajos Gimnázium­ban Fotó: Proksza László Mohács és Yidéke Áfész: Privatizáció A Mohács és Vidéke Áfész ma azon kevesek egyike, akik minden hitel nélkül gazdál­kodnak, és 10 millió forint tar­tósan lekötött szabadon fel­használható pénzzel rendel­keznék. A magánszemélyek va- gyonán alapuló társaság évti­zedek után most jutott el odáig, hogy a rendeletekkel korábban oszthatatlannak ki­kiáltott szövetkezeti vagyont 50 százalékban nevesíthetik, azaz a szövetkezeti jelleg megtar­tása mellett üzletrészt adnak át 4020 tagnak. A 10 000 fo­rintos részjegyeket megkap­hatják mindazok, akik 1988. december 31-ig tagjai voltok az ófész-nék, alaprészjegyüket 500 forintra kiegészítették. Kö­zöttük a két évvel ezelőtti T30 milliós vagyon felét osztják szét. Mindezzel a tulajdonosi viszony erősítését kívánják szolgálni, tagjaikat érdekeltté akaríják tenni a gazdálkodó­sukban. Az üzletrészből kap­ható részesedés mértékét, nagyságrendjét és a feltétele­ket a november 30-ra össze­hívott rendkívüli küldöttgyűlés hivatott eldönteni. Annyi már most is bizonyos, lesz miből osztalékot fizetnie az év végén a mohácsiaknak. A háromnegyed éves árbevé­telük az előirányzottnál több, 768 millió forint volt, a nyere­ségük pedig az éves szinten tervezett 15 millióval szemben meghaladja a 44 millió forin­tot. Eredményes gazdálkodásu­kat Vinéze László elnök meg­ítélése szerint az igényekhez alkalmazkodó üzletpolitikával érték el. A nagykereskedelmi forgalmukat például meghá­romszorozták, hiánycikkeknek számító termékeket kutattak fel. gyáitócégékkel létesítettek kapcsolatot. A kiskereskedelmi forgalmuk döntően a jugo- szlávok bevásárlásaitól nőtt a tervezettet meghaladóan, de jelen vannak a tőzsdén is, ahol az árfolyamnyereség ön­magában 16 milliót hozott számukra. A dolgozók bérszínvonalát idén 32 százalékkal növelik, átlagban elérik a 130 000 fo­rintos bért. Fizettek egy tizen­harmadik havi keresetet és decemberben felvehetik a dol­gozók a tizennegyedik havit is. 190 nyugdíjasuk karácsony előtt 1000 forintos vásárlási utalványt kap. Évközben fél­millió forinttal nyugdíjas ala­pítványt hoztak létre, az osz­talékot, 150 000 forintot kura­tórium ítéli oda. Elsősorban a szociálisan rászorulóknak 1- 3000 forintot juttatnak még idén. Készítik a jövő évi tervet Mdhácson és a környékén lé­vő 28 település lakóinak ellá­tására, bár a szabályozók még nem ismertek. A születendő rendeletektől azt várnák, hogy igazi versenyszférát teremtsen. Berta Mária Emlékek a helyi színjátszás történetéből Kicsi, de hangulatos tárlat köszöntötte Pécsett a Várostör­téneti Múzeumban a magyar hivatásos színjátszás kétszáz­éves évfordulója alkalmából rendezett színháztörténeti kiál­lítást, melyben ezúttal a pécsi színjátszás emlékei kaptak he­lyet. A fotók nem időrendben, hanem színházi tagozatokra, stílusokra, korokra vagy szer­zőkre osztva a Pécsi Nemzeti Színház legutóbbi négy évtize­dének jelentősebb pillanatait örökítik meg, a tárlókban pe­dig színlapok, jelmeztervek, en­gedélyek, levelek kaptak he­lyet, de van itt plakát, jelmez és kecses kis cipellő is. Ä mú­zeum igazgatója, dr. Vonyó Jó­zsef köszöntő szavai után dr. Bécsy Tamás egyetemi tanár beszélt, nemcsak arról a ket­tősségről, mely az igények és a gazdasági lehetőségek tekin­tetében jelentkezik, hanem ar­ról is, mely a komolyabb és a könnyedebb műfajók arányát jellemzi, egyébként mindmáig a magyar színjátszásban. Ezután Lengyel György, a PNSZ igaz­gatója, és Fekete Valéria, a színház dramaturgja beszélge­tését hallgathatták meg az ér­deklődők a Szeget szeggel cí­mű Shakespeare-darab színre vitelének körülményeiről. A tegnap nyílt kiállítás rendezői- a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Baranya Megyei ^Ta­gozata, a Pécsi Akadémiai Bi­zottság, a Pécsi Janus Pannoni­us Múzeum és a TIT Pécs-Baja- nyai Elnöksége Művészeti Szak­osztálya — mára ünnepi üléssel is megemlékezik az évforduló­ról, így ma délután 4-től több előadás hangzik el a régi és mai pécsi színházról, és az amatőrmozgalomról. Hodnik I. Fotó: Proksza Szükség van-e a szociális munkásra? (Folytatás az 1. oldalról) Annak a felfogásnak, amely szerint ez nem választható el mindattól, amely a kultúrát körülveszi. Nem választható el a társadalom általános érte­lemben vett boldogulásától. Ezért volt valamennyiünk szá­mára tanulságos az az elő­adás, amelyet Nagy Endre, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem szociológusa tartott az utolsó, a konferenciát be- rekesztő napon. Szükség van-e szociális munkásra? Az előadó elősző: arról szólt, milyen nehezen nyert pálgárjogot ez a Ferge Zsuzsa és a köréje sorakozák révén szorgalmazott, de poli­tikailag korábban tiltott fakul- tázs, s hogy mit jelent a szo­ciális munkások képzése. Sem­miképpen sem abba n kell gondolkodnunk, hogy a szo­ciális munkás féladata majd az lesz, hogy például ő maga vigye a tejet a néninek a ta­nyára, fejtegette az előadó, de az feltétlenül, hogy sokoldalú felkészültségével mindenkor tanácsot és némi lelki támaszt tudjon adni az erre rászoruló ma már többségében fiatal munkanélkülinek. És mindamel­lett közéleti tevékenységtől sem szabad ódzkodnia hazai viszonyaink között, még akkor sem, ha ez az egyesült álla- mák-beli vagy angolszász pél­dáktól idegen. Hiszen ezekben az országokban erre az érdek­érvényesítésre már nincs szük­ség. Csak Chicagóban, a ne­vezetes szociológiai iskola szü­lőföldjén, 115 (!) karitatív, szo­ciális feladatot felvállaló in­tézményről tudunk. Mindenesetre a Janus Pan­nonius Tudományegyetem o szociális munkás szak, most ősszel nem indulhatott be, mert a rendszerváltás viharos hónapjai alatt a népjóléti vagy a kulturális tárca nem ütötte rá a maga pecsétjét. . . Sze­rencséje van annak az egy­két intézménynek, ahol a sza­kot már korábban elindították. B. R. Felvételi előtt két pécsi gimnáziumban Közeledve a tavaszi közép­iskolai felvételikhez, nem sok idő van már hátra, hogy az általános iskolások eldöntsék: hol és mit szeretnének ezen­túl tanulni. A döntést idén is megkönyitik a meghirdetett nyílt napok' és igazgatói kör­levelek, két érdekes továbbta­nulási lehetőség bemutatásá­val pedig lapunk is segíteni szeretne a végzősöknek. Két éve már, hogy a pécsi Januí Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolában egy speciális tantervű osztályt in­dítottak el, ahol a tanulók fe­le magas óraszámban mate­matikát, másik fele német nyelvet tanul. A kiemelkedő tudású matekosokat tömörítő csoport célja a Baranyában nem kellően megoldott tehet­séggondozás. Ennek érdeké­ben a megye általános isko­lásainak előkészítő szakkört indítottak, ami a versenyekre felkészítésen kívül az új osz­tálytípussal való megismerke­dést is lehetővé teszi. A ta­nulók a matek mellett a kap­csolódó tárgyakat — fizikát, számítástechnikát — valamint nyelveket is magas szinten sa­játíthatnak el. Az eddigi ered­ményekről a sorozatban nyert versenyek tanúskodnak. Tavaly óta óz egyik „sima" qimnáziumi osztályban ún. humán jellegű oktatás kezdő­dött, ahol a magyar, a törté­nelem, a fizika, a zene és képzőművészet egymásra épí­tésével a továbbtanulni szán­dékozó gyerekek általános műveltségét szeretnék bővíteni. Nem „mostoha gyerek”; a két egészségügyi szakközépiskolai osztály sem, amely több mint 20 éve működik eredményesen jaz iskolában. Ide a fizikát szerető és értő 'gyerekeket vár­ják — fiúkat is. A Janusban a nyelvtanulásra *is nagy súlyt fektettek az utóbbi években. A gimnazista osztályokban he­ti öt órában angolt és néme­tet, második idegen nyelvként heti 3 órában franciát, finnt, oroszt és latint tanítanak, a szakközépben pedig orosz, an­gol és német nyelvek közül válogathatnak a leendő el­sősök. Még az eddigieknél is na­gyobb az érdeklődés idén a pécsi Nagy Lajos Gimnázium iránt. A szülők közül sokan szeretnék tudni, ami még Pó­ló József igazgató előtt sem világos: állami marad az in­tézmény, vagy katolikus gim­náziummá alakul át? Az egye­lőre tisztázatlan jövő ellenére a Naqy Lajos a -már jól be­járatott és eredményes speciá­lis osztályait — az angolt, a kémiát és a matematika—in­formatikát — iövőre is elindít­ja. A felvételi követelmények /is maradnak a régiek. Új, hogy a matematika—informa­tika osztályban első két év­ben heti 6 órában tanítanak lanaolt, az utolsó két évben /pedig szintén emelt óraszám­ban eay másik idegen nyelv oktatásába kezdenek. így a tanulónak néav év alatt két nyelvet lesz lehetősége elsa­játítani. A leendő „Jdijosiistólk” angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz és latin közüt válogathatnak. P. V. * A jövő héíesi ffiyílik az áruház II. emeletén Galéria a pécsi Konzumban Jó ötlet, ügyes megoldás: a pécsi Konzum Áruház második emeletén, eddig kihasználat­lan lépcsőházi részből galériát alakítanak ki, 31 négyzetmé­terrel bővítve az eladóteret. A galériában két önálló profilú kis üzlet nyílik a jövő héten. Most folyik az „ékszerdoboz­nak" becézett rész berende­zése a galéria elülső részén. Jó dolog, hogy még kará­csony előtt fogadja a vásárló­kat, hiszen itt kifejezetten ajándéknak való gyönyörűsé­geket, arany, aranyozott «és ezüst divatékszereket, márkás órákat kínálnak majd. Az utcán, vásárban „feke­tén” árusított olasz, török és német „arany” tárgyak között sók a hamisítvány, clubié, vagy silányon aranyozott holmi. Érthető, hogy nő az érdeklő­dés a Pénzverdében gyártott, garantáltan 14-18 karátos arany iránt. Ez biztos befekte­tés. (A galériában a különle­gesen szép gyűrűk, nyaklán­cok, karkötők, karláncok, me­dálok, mandzsettagombok mel­lett hiánycikknek számító arany Arany, aranyozott és ezüst divat­ékszerek, márkás órák Kisteljesítményű irodagépek, fénymásolók, telefaxok, írógépek - világcégektől nyakkendőtűket is kínálnak ■majd.) Az árubeszerzők gondoltak a szerényebb pénzűekre is. Szá­mukra is elérhető áron vásá­rolhatók a — Pécsett kizárólag itt kapható — angol London Coílectiton cég 22 karátos arannyal futtatott, egyedinek számitó divatékszerei. (A cso­dálatosan szép formájú és ki­dolgozású kitűzőikből, fülbe­valókból, klipszekből fazonon­ként csak 6 darab készül és a cég garanciát vállal termékei minőségéért.) Ismét divat az ezüst. Már megérkezett a kül-. földi ezüstszállítmány, férfi és női nyakláncok, karkötők gaz­dagítják a választékot. Igényes kínálat várható fali­óráikból, ébresztőórákból és karórákból, a világhírű — 150 éve alapított — svájci Tissot- cég jóvoltából. Az analóg kvarcórák között, kifejezetten ajándéknak való, aranyozott kivi te Hűeket is találhatunk. Reneszánszát éli a .mechanikus márkás óra: ezt a keresletet — egyebek közt - a Doxa- és a iRoamer-cég gyártmányai elé­gítik ki. Kisvállalatok, kft.-k és ma­gánszemélyek is fokozottan ér­deklődnek az utóbbi időben az elektronikus irodagépek iránt. Ez indokolta, hogy ez a termékcsoport a galériában önálló helyet kapjon. A belső részen kialakított bemutatóte­remben kényelmesen lehet vá­logatni és meg is vásárolha­tók a fénymásológépek, tele­faxok, írógépek, írógépkazet­ták, valamint a gépek üzemel­tetéséhez szükséges tartozékok, egységcsomagok. A választék­ból nem hiányoznak az ismert világcégek termékei, Canon, Toshiba, Agfa fénymásolók, Robotron és Olivetti írógépek -, hogy csak néhányat említ­sünk. Nyitás tehát a jövő héten. A karácsonyi, ajándékvásárra imár a vevők rendelkezésére áll a Konzum Galéria. (*)

Next

/
Oldalképek
Tartalom