Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-23 / 231. szám
1990. november 23., péntek uj Dunántúli napló 3 Sorra lelentkemek a vállalkozók Nyitott kérdések az IMS-konferencia előtt Joggal kérdezi az olvasó, tulajdonképpen mi van ezzel az IMS-üggyel? Történt az elmúlt egy évben valami? információkat kapott csupán innen- onnan terméketlen vitákról, időnként botrány-sza- gú eseményekről. Van, oki a tükröt szeretné ősz- szetörni: mintha a sojtó tehetne mindenről. Valójában konkrét megoldást vár mindenki. Mielőbb megtudni, ki vagy kik a felelősek ezért a több száz milliós országos kárért, aztán megnyugtató megoldást végre az épületek helyreállításában, és azt sem lenne rossz tudni, hogy mindezt ki fizeti majd? Amíg tart a pécsi magashoz ügyében a nyáron megkezdett per, addig lehet a válaszokat hologatni, az információkat elrejteni, de sokan tartunk attól: a per végén sem lesz megnyugtató magyarázat, pedig azt hisszük, ez támpont lehet, majd a többi 125 házhoz is. Addig is egyre-másra jelentkeznek a vállalkozók jobbnál jobb ajánlatokkal — a jó üzlet reményében. Mert jó üzlet az IMS-probléma. Nem is lenne baj, ha nem kísérné kiszorítósdi, a szakmai lejáratás, ha tudhatnánk, kinek a zsebéből remélnek hasznot a vállalkozók. . . Ami konkrét támpont lehetne: a Budapesti Műszaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszéke határidőre - november 16-ra - leadta a szakvéleményét a pécsi magasházról, de még el sem készült, szakmailag kifogásolták, a kifizetését szüneteltetik. Közben a pécsi önkormányzat szakmai véleményt kért a Michigan Egyetemtől az épület megerősítéséről. Ki dönt majd a kettő között? És azért is fizetni kell majd... A héten megküldte az ajánlatát az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet is a somogyi és a pécsi önkormányzatoknak. Nagyon rokonszenves munka. Komoly felkészültséggel jelentkezik az intézet: roncsolásmen- tes feltáróvizsgálatokat ígér, viszonylag olcsó helyreállítást, úgy, hogy a házak építészeti és funkcionális változtatására ne legyen szükség, és a lakókat a legkevésbé háborgassák. Ajánlja azokat a cégeket is, amelyek részt vettek mindezek kidolgozásában, végrehajtásában, a Dunabau 43. Általános Építőipari Vállalat és a Tesit SpA (Milano) céget, illetve magyar közös vállalatát a Te- sit-Duno Kft.-t. Ugyanakkor a magasház megerősítésére meghirdetett PIK-pályázatra jelentkezők várják, hogy elbírálják a vállalkozásukat, és rendre jönnek ajánlatok a ház megvásárlására. Nos, ember legyen a talpán, aki képes ennyi ajánlat között választani, miközben a sötétben tapogatózik - konkrét válaszok híján - alapvető kérdésekben, minthogy mi okozta a bajt, kire lehet terhelni az anyagi felelősségvállalást. Nagy érdeklődéssel várjuk mindezek után azt a konferenciát, amelyet a pécsi önkormányzat kezdeményezésére hétfőn rendeznek a műszaki főiskolán. Talán megtudjuk: miért nem vizsgálta az ÉMI a klorid- tartalmú és ezáltal korróziót okozó PU-pasztát; hol vannak a dokumentumok a magasház alkalmassági engedélyéről; mennyiben okozta a bajt a paszta vagy a hanyag alkalmazása, esetleg a rendszeres házkarbantartás hiánya? Miért jók a házak Jugoszláviában? Mit mond minderről a Budapesti Műszaki Egyetem és a Michigan Egyetem? Ha minderre választ kaphatunk, értelme lesz a szakmai találkozónak. . . G. M. Hitoktatói képzés Pécsett A budapesti Református Teológia három éves hitoktatói kurzust indított Pécsett. A kihelyezett tagozat hallgatói, akik főként nyugdíjas, illetve főállású tanárok havonta egy&zer jönnek össze a kertvárosi gyülekezeti házban, ahol őket pesti tanárok oktatják. Jelenleg négy pécsi iskolában dol; goznak református hitoktatók. Komoly az érdeklődés a hittan iránt, ezért indul be nálunk a Dél- Dunántúl egyetlen hitoktatói kihelyezett, kurzusa a kertvárosi református parókián. Kész tetőtéri lakások a pécsi Móra Ferenc utca 48. számú háztömbben Fotó: Proksza László Magán kazettakiadás A Pécsett élő Bárdos- né Tóth Lídia és férje „Változhat a világ" címmel saját szerzeményű keresztény dalokat, megzenésített verseket tartalmazó kazettát jelentet meg magánkiadásban karácsonyra. A kiadás hivatalosan engedélyezett. A kazettára tíz számot rögzítenek. A későbbiekben az édesapa, a pécs-somo- gyi egykori református lelkész, Tóth Kálmán alkotásait is megjelentetik. Beépítik a tetőteret a pécsi Móra utcában A lakók a beázástól félnek A PIK gondos munkát ígér Közéleti és vállalkozói fórum Komlón, a Városi Műve- velődési Központban hétfőnként közéleti és vállalkozói nyitott fórum működik, Ezen november 26-án 18 órától vendég lesz Tóth József polgármester, oki kötetlen beszélgetésre invitálja az érdeklődőket és a panaszosokat. A fórum pártoktól függetlenül akarja tevékenységét folytatni és egyfajta érdek- egyeztetést, polgári akarat-közvetítést akar felvól- ■ I al ni. A pécsi Móra Ferenc utcai háromszintes társasház már épülésekor konstrukciós hibával, lapos tetővel készült. 'A lakók 1971 óta figyelik aggódva, mikor hullik a nyakukba vakolat, tégladarab a beázott folyosókon, ugyanis a meleg tetőn elolvadt hó befagy a lefolyó csatornában, ott jégdugó keletkezik, ezért a tetőn megáll a víz, és jön a beázás. A sokasodó panaszok, 2-3 éve húzódó levélváltások, „szemlézések" után a PIK idén végre a tető beépítése mellett döntött. Májusban még arról tájékoztatták a ház lakóit, hogy a nyári hónapokban végzik a munkát, sőt, az idejére szükséglakásokat is felajánlottak. A második emeleten hárman éltek is a lehetőséggel, de a másik három lakó nem vállalta a költözködés tortúráit. A nyár gyorsan - és szárazon I — múlt el, de a - munkások nem jöttek. Október végén jelentek meg. A lakásokkal egyelőre nincs gond, hála a száraz időszaknak, de mit tesz a PIK az ottmaradt családokkal, ha hirtelen mégis nagyobb csapadék szakad rájuk? A szomszéd házban ugyanis, szintén tetőtér beépítéskor az összes lakót szükséglakásba kellett költöztetni egy felhőszakadás után, sőt a földszinti fűszerbolt elektromos vezetékei is tönkrementek. A PIK a késést azzal indokolta, hogy a munkák sorrendjét mindig a beavatkozás sürgőssége határozza .meg, a nyárra tervezett Móra Ferenc utcait más azonnali beavatkozást igénylő ducolás- és tetőjavítási munkák előzték meg. Az építést a PIK két ütemben végzi: a magastetőn most dolgoznak, a szerkezerállitást és fóliázást december első hetére ígérik, ekkor megszűnik a leázás-veszély. A második ütem, a lakások kialakítása, a homlokzatjavítás 1991 júniusában készül el. Fodor Tamás, a PIK kivitelező önelszámoló egységvezetője megnyugtatásul közölte, hogy a munka folyamatos takarással készül. Ha a beázás mégis megtörténne, úgy a PIK ügyeleti rendszere lép működésbe... Reméljük, hogy a következő ház lakóinak, akikre szintén a tetőtérbeépítés vár, már nemcsak a jó időben kell bízni, egyébként a PIK megértést kér, és a lakókat legkevésbé háborgató munkát ígér. Tröszt É. Értelmiséginek lenni ma NI agyarországon Egy réteg veszélyhelyzetei és tagozódásának törésvonalai — Hatalomban, vagy inkább a pártok szellemi függelékeként? A titkok tudása alázattal párosuljon Napjainkban különösképpen izgalmas témát vizsgált szerda esti összejövetelén a pécsi Keresztény Értelmiségi Műhely: Értelmiséginek lenni ma Magyarországon. A műhely vendége és a téma vitaindító előadója dr. Balassa Péter irodalomtörténész, esztéta volt. Vele beszélgetve mindenekelőtt arra kértük, hogy értelmezze: számára mit jelent az előadás címében meghatározott téma elemenként.- Értelmiléginek lenni: >an-e I ennek kortól, helytől független kritériuma f- Van egy sajátos értelmiségi magatartás, vagy inkább az értelmiségi magatartósok- 'nak egy gyűjteménye, amely kialakult az európai tradíciókban. Ezeknek az értelmiségi magatartásoknak közös nevezője, hogy az értelmiségi az európai kultúra alapértékeinek hangoztatásával, rögzítésével, állandó újraépítésével, korrigálásával szüntelenül szembesíti a társadalmat, amely mindig is bizonyos spontaneitásban él. Megszegjük a szabályokat, a törvényeiket, eltérünk az erkölcsi parancsoktól és eltérünk az igazságtól is. Az értelmiségnek ebben a spontaneitásban van kiigazító, szembesítő szerepé. Ahhoz, hogy ezt a funkcióját betölthesse, az értelmiséginek más embereknél is jobban kell őriznie belső függetlenségét. Mindig hűnek kell lennie az igazsághoz. Át kell világítania önmagát is, a társadalmat is, hogy igaz dolgokat tudjon mondani. I- Van-e speciális vonása a ke- let-közép-európai vagy éppenséggel a magyar értelmiségi létnek?- Feltétlenül. A hazugságok, a diktatúrák, az idegen megszállások viszonyai között - s itt nemcsak az elmúlt 40 évre gondolok, hanem az egész közép-európai történelmi nyomorúságra - az értelmiségnek sokkal sajátosabb és nehezebb a szerepe, mint másutt. Állandóan őriznie kellett a nemzeti gondolatot, s a nemzeti vonásokat kellett ötvöznie a társadalmi progresszióval és szabadsággal, vigyázva, hogy nehogy szembekerüljenek egymással a nemzeti értékek és a felvilágosult összeurópai emberi értékek. S ez gyakran nem sikerült, és nem sikerül. Idén is annyi furcsa ideológiai vita volt Magyarországon. Ez az év is megmutatta, hogy e kettő összekapcsolása továbbra is feladat, s nem is konfliktusmentes. I — Vannak-e mai vonásai a magyar értelmiségi létnek?- A kelet- és kelet-közép- európai országokban az értelmiségi mindig is veszélyhelyzetben van abból a szempontból, hogy nehéz megteremtenie egzisztenciális függetlenségét, és munkájának presztízse nem megfelelő. Ebben a térségben inkább, mint másutt, az értelmiségi az adott hatalmi struktúrával bensőséges, s időnként kiszolgáltatott viszonyban áll. A társadalomnak erős a hajlama, hogy az értelmiségit valamilyen politikai alakulat, párt szellemi függelékévé tegye. Ma is minden egyre inkább ebbe gz irányba mutat: az értelmiség úgy differenciálódik, ahogy pártok különültek el egymástól. Ez képtelenség: épp úgy az értelmiségi függetlenség elvesztéséhez vezet, mint a kommunizmusban.- ts ha as értelmiségi társadalom vallások, illetve hívők és ateisták törésvonala mentén tagolódik?- Ez sem lenne szerencsés. Azt hiszem, nincs fontosabb kötelessége egy értelmiséginek, mint a tisztelet a más világnézetű emberek iránt. Az elmúlt másfél évben sajnos, visszaéltek a „keresztény" szóval, s ez annál irritálóbb, minél mélyebben érzi magáénak az ember a keresztény értékeiket. A „keresztény” szó nem hordozhat magában olyan tartalmat, amely valamilyen irányban is kirekesztést jelentene, mert akkor már nem felel meg önmagának.- A politikai rendsiorváltás után más rétegekből gyakran hallatszik olyan értékelés, hogy most az értelmiség került hatalomra, jutott abszolút túlsúlyra a parlamentben és a városi ön- kormányzatokban. Miként vélekedik erről a problémakörről? — Évszázadok óta kialakult Európában egy olyan szakértelmiségi réteg, amelynek hatalomban kell lenni, mert ért az állam igazgatásához. Ettől a rétegtől meg kell • különböztem azt a nehezen meghatározható értelmiségi fajtát, amelyet sajátos, egészséges kettősség jellemez: egyrészt szakértő a maga területén, másrészt az európai kultúra humanista értékeit fokozottan képviseli, s folytonosan szembesíti ezekkel a társadalmat. Éppen ezért e humán értelmiségnek kevesebb köze kell, hogy legyen a hatalomhoz, mint a szakértelmiségnek. Fontosnak tartom az értelmiség jelentős súlyú részvételét az .önkormányzatokban, de az a véleményem, nem kell az értelmiségnek megszállnia ezeket a hatalmi centrumokat, mert félő, hogy ez a társadalom féloldalúságához, inmobilitásához vezet. Akadályozhatja, 'betetlenné teheti más réteghez tartozók értelmiségi rétegbe kerülését, vagyis legyengíti az értelmiség megújulási képességét. I- Az értelmiség egyre terebé- lyesedő rétegén belül mind markánsabban rajzolódik ki a be- avatottabbak, az elitebbnél elitebbek szükebb rétege. — Azt hiszem, hogy ez elháríthatatlan, s talán természetes is. Vigyázni kell azonban, mert a beavatottak nagyon hamar elkülönülnek, s -csak őrzik az igazságot, anélkül, hogy megmondanák. A Titkok ' tudásának mérhetetlen erkölcsi szerénységgel és alázattal kell párosulnia, hogy az elit ne sajátítsa ki a hatalmat. Mert bizony erre is van értelmiségi hajlandóság: az exkluzivitás, amely okozott jó- néhány elrettentő példát az utóbbi kétszáz évben. D. I. Ami az érdemrendeknél is többet ér... Karnagy, zeneszerző, egyetemi tanár, városatya. Tillai Aurél mindez együtt. De Ha csak ennyit tudunk róla, még nem tudunk semmit. Én talán olyan vagyok, mint az a falusi tanító, akinek sok mindent magának kell megoldania. Gyakran egy-egy népdalfeldolgozást, megzenésítést a szükség hívott életre. Mindenesetre nagy szerencsém, hogy a szakmám és a hobbim azonos, a legnagyobb örömet az jelenti nekem, ha együtt dolgozhatom a kórustagokkal, a dalostársaimmal, ha meg tudjuk szólaltatni azt, amit hangjegyek mögött az igazán lényeges.- Pedagógusként is sok feladatot meg kellett oldania, gondolom, hiszen a Mecsek Kórusnak régebben, az Egyetemi Kórusnak és a Nevelők Háza kamarakórusának ma is vezetője, a hazai és külföldi találkozók műhelyeiben végzett munkáról már nem is beszélve . . .- Azt hiszem, zenére csak' zenével lehet nevelni, nem hosszú beszédekkel, üres gyakorlatokkal. Emellett azonban kell a kitartás. Engem is sokan szigorúnak tartanak és ez igaz is. De az is, hogy ezt a pontosságot sok tanítványom is átvette. Egyébként szerintem jó tanárnak lenni hosszú távon kell, olyan ez, mint a kertész munkája, folyamatos és figyelmes tevékenység, néha fárasztó részletekkel .. . Tillai Aurél valóban büszke lehet, hiszen, bár nem köny- nyen, de jöttek azért az elismerések. Ügy negyven nemzetközi versenyen kapott kórusaival díjat, 1 itthon pedig a legrangosabb kitüntetések közé a Liszt-, és a SZOT-díjat számítja, még akkor is, ha volt, amelyik néha évekig elfeküdt valahol a hivatalos útvesztőkben. Talán ezért is érthető, ha úgy gondolja, az érdemrendeknél is többet ér társak, a közönség öröme.- Legutóbb új szerepkörbe is került, városatya lett. Mit gondol erről a feladatról? — Nem szeretném, ha ez lenne a legfontosabb területe az életemnek, de azt el kellene érnünk, hogy a mi kétezer éves városunk polgárai érezzék, ők mások mint egy más város lakói, azért is, mert tál más az építészet vagy az iskolai oktatás szelleme... Ezt a sajátos arculatot igazán a kultúrával lehet kifejezésre juttatni. Tillai Aurél most hatvanéves. Van mire visszatekintenie, de van mit terveznie is. Egyetemi tanárként tovább dolgozik, a kórusmozgalom kiemelkedő személyiségeként új zenei területeket szeretne meghódítani együtteseivel. Nem elégedetlen azzal, ami történt eddig az életében, de úgy tartja, az embernek mégis mindig előbbre kell jutnia egy- egy lépcsőfokkal ... Hodnik I.
