Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-22 / 230. szám
1990. november 22., csütörtök aj Dunántúlt napló 3 Alakuló jegyzösegek, körjegyzőségek Baranyában Régi kényszerházasságok bomlanak fel Új egyenrangú társulások szerveződnek Sorra hirdetik a települések a jegyzői, körjegyzői állásokat. Sürget az idő, mert no- veirrtber 30-ig dönthetnek arról, hogy egy-egy település önálló hivatalt tart fenn, vagy több önkormányzat társul és körjegyzőt alkalmaz. Amennyiben későbbi időpontra halasztják, illetve megváltoztatják az elképzelést, azt mindig az év fordulójához kötve tehetik, de a képviselőtestületeknek hat hónappal korábban kell erről dönteni. A településeik nagy dilemmája ma, hogy tudnak-e finanszírozni egy saját hivatalt? László Józsetné dr.-tól, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának megbízott vezetőjétől tudom, már tavaly kiderült az önállósulni akaró Szentdénes kapcsán, milyen drága a saját apparátus egy 360 lelkes községnek. Ez akkor évi 700 000 forintot igényelt volna az épület üzemelt tetése nélkül, és ez nem sokkal kevesébb egy kis falu egy évben elkölthető összes pénzénél. Az ezer lakosnál kisebb falvak alapvető gondja ez, ami egyben Baranya egészére jellemző, hiszen itt a települések átlagos lélek1 száma mindössze 600 fő. Ezért is látható már most, hogy több körjegyzőség alakul Baranyában, mint ahány közös tanács működött. Az alapvető különbség a társulás minősége, ugyanis a körjegyzőségéket egyenrangú és önálló települések tartják fenn, azonos jogókkal. Egyébként az önkormányzati törvény is társulásra ösztönzi a kistelepüléseket azáltal, hogy a körjegyzőségek finanszírozásához járul hozzá. Sőt, az egykori székheiyközségéknek kötelezővé teszi a társulást, amennyiben a szomszédos települések ezt igénylik. A nagyobb települések valamivel jobb pénzügyi helyzetben könnyebben tartanak el saját hivatalt, és ítélő, hogy a kisebb falvak magukra maradnak. Erre is látható törekvés, ugyanakkor régi kényszerházasságok megszüntetésére adódik lehetőség új társulásokkal. Szalatnak például Mózaszászvárhoz kíván csatlakozni, megválva a Bikáitól „vállalt" korábbi társközségi szereptől. Érdekes Vajszló és vonzásának alakulása — tudott, hogy az országban egyedülállóan 13 társközsége volt — most Zaláta, Piskó és Kemse alakít körjegyzőséget, a többi falu ragaszkodik Vajszlóhoz. Szalánta és a környező községeknek ugyanakkor majdnem mindegyike önálló jegy- zőséget akar, és többek között Matty is válni kíván Drá- voszabolcstál, Alsómocsolád Mágocstól, Csertő Mozsgótól. A gazdasági és az államigazgatási ésszerűség azonban zömmel társulásra készteti a településeket. A körjegyzőnek egyébként a hozzá tartozó valamennyi önkormányzati testület és polgármester a főnöke lesz, mert az saját hatáskörébe tartozó hatósági feladatokon kívül szolgálnia kell az önkormányzatok és a polgármesterek munkáját is. A képviselőtestületek együttes ülésén nevezik ki, és évről évre beszámoltatják a munkájáról. November végén egyértelművé válik az is, kap-e minden jegyzőség, körjegyzőség képzett szakembert, eddigi tapasztalat, hogy általában 8—10 településen megbízott vezető irányította a szakigaz- gatá st. A települések egyébként igénylik a szakmai segítséget, és a megyei apparátus kész erre. László Józsefné dr. arról is tájékoztatott, hogy november elején valamennyi községnek küldtek módszertani segédanyagot az államigazgatási munka szervezéséhez, és munkatársai szívesen konzultálnak ott, ahol ezt kérik. Felesleges hangsúlyozni, hogy ez nem beavatkozás az önálló döntésekbe, ugyanis erre a szakmai segítségre most már a nemrég elfogadott törvény is kötelezi őket, amelyet az átmeneti időszakra hozott az országgyűlés. G. M. A Dunán öt hajómalom 46 évvel ezelőtt dolgozott utoljára. 1944. november 20-án Syr őrnagy — a visszavonuló német csapat rohamosztagának parancsnoka — irányításával elsüllyesztették valameny- nyit. Az értékes berendezések, malomkövek, hengerek kiszerelését a tulajdonosok - Blu- mereik Károly és társa Schei- cher Antal, Erőss Ferencné, és Polt Ferenc, Somogyi Gyula, Jelasics Antal és Roth Keresz- tély, özv. Pecsulics Milánná - könyörgésére sem engedélyezték. Egyedül Hergenrőder János vízimalma menekült meg: a Cigány-zátonynál a kőgát mögé eresztette a víz hátán működő ipari, üzemet, meglékelte és önmaga süllyesztette el. Aztán tavasszal, amikor a folyó leapadt, Bódémét József, a neves mohácsi ha iá- ács kijavította, ismét használhatóvá tette. 1950-ig őrölte a gabonát a Dunán, ekkor vitték a Bőrgyár elé téli kikötőbe. A malom épületét - teljesen kifosztva - 1951-ben a szigeti oldalra vontatták, a Bademer-féle hajóács műhely mögötti gurgyóban felállították, kalapácsos darálót szereltek bele, amellyel a szigetieknek kukoricát, zabot, árpát, búzát daráltak 1952 végéig. Ekkor egy tanácsi rendelettel egyik napról a másikra, minden indoklás nélkül bevonták Hergenrőder János ipar- engedélyét és többet nem is •kapta vissza. Mohács utolsó vízimalmát szétszedték. Mindezt Mórócz Sándor, a mohácsi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dolgozója, mint szakmájának ipartörténeti ismerője mondta el az évforduló kapcsán. Fényképeket mutatott, amelyek igazolják, egykor mennyire hozzátartoztak a városképhez az eltérő formájú, más-más felépítésű vízimalmok. Kutatásaink eredményeként vált ismertté például, hogy már 1736- 40-ben a Csele-patakon négy, a Kis-Dunán három, a Nagy- Dunán két hajómálom működött. Az 1786-os összeíráskor a városban négy molnárt és egy inast jegyeztek. 1848-ban 39 mester élt itt, kilencnek saját malma volt, 24 részesvagy árendás molnár, nyolc kontár, 22 legény és 12 tanuló dolgozott a szakmában. A molnárok többsége arról híres, hogy a malom belső berendezését, az asztalos és ácsmunkákat is maga készitette. Érdekvédelmüket 1874-ig a céh látta el, ekkor- Baranya alispánjának kérelmére ipartársulattá alakította az akkori földművelésügyi miniszter a szervezetet, amelynek első elVízimalmok a Dunán Bátya községben megtalálták az utolsót Hergenróder János molnár 1990-ben dolgozott utoljára vízimalmával Mohácson o Dunán JT , ? ■ 1 üül. táblája a Király utcai — mai Szabadság úti virágbolt és söröző — épületén. A vízimolnárok védőszentjére Nepomuki Szent Jánosra május 16-án minden évben látványos ünnepséggel emlékeztek. A hagyományt felelevenítette a mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ, A molnárok Duna-ünnepélyén igaz tűzijáték már nincs, ám a múzeumban őrzött szobrot május 16-án a komp közepére állítják, és a város zenekarának kíséretében tisztelekört tesznek a Dunán. Mórócz Sándor gazdag anyagot gyűjtött a mohácsi malmokról és dédelget egy álmot is: izekre szedve Bátya községben rálelt az egyik vízimalomra. Szeretné, ha az ön- kormányzat megvenné, felélesztené, a Duna és a város dísze lehetne. Berta Mária II nyilvánosság előtt intézkedik a hivatal Nem épülhet második emelet a Citrom utcai szállodán tása érdekében, hogy egy emelettel magasabb, és tiz méterrel szélesebb szállodát építhessen. E kérelmeit minden alkalommal elutasították. Augusztusban negyedszer is kérvényezte ugyanazt, de miután semmilyen értesítést nem kapott, folytatta a munkát az építési engedélytől eltérő módon. Az ugyanis alagsor — földszint — egy emelet — beépített tetőtérre szól. A hatóság ragaszkodik az eredeti épitési engedély előírásaihoz, mert erre adott be az építkező kérelmet, erre írták ki a pályázatot, ezt az engedélyt erősítette meg az egyébként hosszadalmas szakmai vita is. Jaszenovics Miksa viszont azzal érvel, hogy egy „csonka” szálloda megépítésére kényszerítik, ráadásul legutolsó kérelmére nem kapott semmilyen értesítést. Erre az a válasz, hogy nincs kiszabott határidő, mikor kell a testületeknek a rendezési terv módosításáról dönteni, illetve az építkező mindvégig konzultált az épitési osztállyal, tudomása volt az álláspontokról, hiszen negyedik beadványában sem kért mást, mint az előzőekben, amiket rendre elutasítottak. Mi következik most? Jaszenovics Miksa tegnap azt ígérte, nem folytatja a munkát, de ragaszkodik az önkormányzat végső döntéséhez, megvárja a kérelme elbírálását. Törvényeink szerint mást nem is tehet. Gáldonyi Magdolna A nyilvánosság előtt kívánt intézkedni a pécsi polgármesteri hivatal, ezért hívták meg a városházára tegnap reggel 9 órára a hatóságok, a PIK, a rendőrség és az érintett építkező mellett a sajtó képviselőit is. Az intézkedés a következő: laszenovics Miksa építkezőt újra felszólították, hagyjo abba a Oitrom utcai szálloda második emeletének építését, mert az szabálytalan, nem kapott rá építési engedélyt. Hétfőn személyesen kézbesítette az első fokú hatóság a határozatát erről, de az érintett neim volt hajlandó átvenni. A polgármesteri hivatal — jelentette ki dr. Farkas Károly vb-titkár - elhatározta, rendet teremt, és nem hagyja annyiban, hogy Pécsett bárki szabálytalanul, a hatóság határozatait semmibe véve építkezzen, különösen a védett történelmi belvárosban. A vitában a szakmai érveket Jaszenovics Miksa többször az elmúlt rendszer politikai „értékelésével” keverte, miközben a hivatal képviselői hangoztatták, hogy számtalan korábbi tanácsi döntés született kifejezetten Jaszenovics Miksa javára. Az építkező ennek az ellenkezőjéről igyekezett meggyőzni a jelenlévőket, ám a hatóságok képviselői felhozták, hogy épitési engedély nélkül kezdte a munkát, a megszerzése után többször fordult a testületekhez a belvárosi rendezési terv módosíÜlést tartott Komló képviselőtestülete (Folytatás az 1. oldalról) ezért nem tudott megjelenni az ülésen, továbbá az egy héttel keltezett kérésük, hogy a képviselőtestület szavazzon meg • hatmillió forint segítséget számukra, már rendeződött, ezért kéri, ezt a pontot vegyék le a napirendről. A teremben szinte megállt a levegő. Az első felhördülés után kérdések özöne zúdult a nem éppen irigylésre méltó helyzetben levő főmérnökre. Többen kifogásolták a több milliós nagyságrendű tévedést, furcsálták az igazgató távolletét, komolytalannak nyilvánították az egész eljárást. Az már apróságnak számított, hogy a táblázatban tételesen felsorolt adatokat rosszul adták össze. Hogyan oldódott meg a helyzet egy hét alatt? — érdeklődtek mások. A főmérnök elmondta, időközben sikerült néhány kintlevőségükhöz hozzájutni, a Szénbányák több, mint egymillió forintot törlesztett, a románoknak biztosított lakások árát is megkapták, 2,6 millió forintot, és befolytak apróbb összegek is. Ezért, erre az évre - s ezt külön hangsúlyozta - ki tudják gazdálkodni a szükséges pénzt. A feszült hangulatot a szünet elrendelése oldotta fel. (A képviselőtestület ülése az esti órákban tovább folytatta munkáját, döntéseinek ismertetésére visszatérünk.) Sz. L. I. Parlamenti küldöttség Svájcban Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke vezetésével szerdán a svájci Szövetségi Gyűlés meghívására parlamenti küldöttség utazott Svájcba. A magyar képviselők látogatást tesznek a svájci parlamentben, találkoznak a parlament mindkét háza elnökével és képviselőkkel, ismerkednek a svájci parlament törvényhozó munkájával. H Providencia nem valutában köti a biztosítást „Vigyázot, csalnak!” - címmel közöltünk néhány héttel ezelőtt írást, melyben arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy osztrák biztosítási cégekre hivatkozva (vagy azok megbízásából) ügynökök járják az országot, de főleg a Dunántúlt, s „schillinges-biztosításokat” kötnek. Mint írásunkból is kiderült, az ügynökök valutában kérik a biztosítási díjat, s cserébe valutában fizetendő kártérítést ígérnek — ami ugye, iha ígéretüket betartják, kedvező, mégpedig a forint jelenlegi helyzetét tekintve nem is •kis mértékben. A dologban csak egy baj van: a jelenlegi törvények szerint az ügylet törvénytelen, s a rendőrség már a nyomozást is megkezdte az ügyben. írásunkkal kapcsolatban többen is jelentkeztek szerkeszSchillinges biztosítás: folyik a nyomozás \ A 40-es években készült felvétel a dunai vízimalmokról nöke Felker Mihály, alelnök Maltin János, a választmány tagjai Ruda Frigyes és' Láng Jenő, a jegyző Toldi József volt. A század elején, Mohácsról készült fényképen jól látható a Toldi család lisztáru- iházának és sütödéjének cégtőségünkben. Ki telefonon, ki levélben, s az esetek többségében arról igyekeztek meggyőzni bennünket, hogy a dologban nincs semmiféle „svindli”, mitöbb, a schillinges biztosítás befektetésnek sem rossz. Többen azt ígérték, segítenek, hogy egy ügynökkel is beszélhessünk, az ígéret azonban ígéret maradt. Tón nem is véletlenül, hiszen az ügylet valóban törvénytelen . . . Jelentkezett viszont az ezév- ben alakult Providencia, osztrák-magyar biztosítótársaság pécsi területi igazgatóságának vezetője Szabó Zsolt, aki a hozzászólás lehetőségét kérte lapunktól, mondván, a cikkben megjelenteket néhány ügyfelük félreértette, s a további problémák elkerülésére érdemes lenne tisztázni néhány dolgot.- Az Üj DN-ben megjelent információ sajnos, igaz, mi is tudunk a „schillinges-biztosításokról" - melyek valóban törvénytelenek. Szeretnénk azonban megnyugtatni ügyfeleinket, a Providencia szolgáltatásai nem ebbe a kategóriába tartoznak. Nem is tartozhatnak, hiszen a Providencia a törvényeknek megfelelően nem valutában, hanem forintban kéri a biztosítási díjat, s forintban is fizet. Az a vád sem érheti őket, hogy „külföldiek”, hiszen az rt.-bep 49 százalékban magyar cégek is (a Magyar Posta és a Postabank) érdekeltek - így tehát ügyleteik teljesen legálisak.- Sajnos, a „kalózok", tehát a schillinges ügynökök is rájöttek arra, hogy érdemes hivatkozni a Providenciára. Nem egy esetről tudunk, amikor a mi nevünkben léptek fel. Ügyfeleink figyelmét ezért lel szeretnénk hívni arra, hogy a Providencia üzletkötői személyre szóló azonosító kártyával rendelkeznek — nyugodtan kérjék el tőlük, nem fognak megsértődni, December elsejéig persze, jól megkülönböztethetők a Providencia ügynökei - hiszen ivalamennyiőjük postás. A biztosító társaság egyelőre csak postásokat alkalmaz, a jövő hónaptól viszont „civil" üzletkötők is az rt. szolgálatába állnak.- Nekik is lesz azonosító kártyájuk, őket is ellenőrizni lehet tehát. Forintban kérik a biztosítási' dijat, s ha baj van, forintban is fizetünk. A valutás ügynökökről pedig csak annyit: nekünk is érdekünk, hogy minél előbb befejezzék törvénytelen tevékenységüket. (pauska)
