Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-20 / 228. szám

1990. november 20., kedd aj Dunántúlt napló 7 Az 1956 Alapítvány fölhívása 1956 Alapítványt meghur­colt és bebörtönzött, köztük volt halálra ítélt 1956-osok tették. Célja segélyalap létre­hozása az 1956-osok, a már­tírok hozzátartozóinak, a sza­badságharcban maradandó sérülést szenvedettek megse­gítésére, esetleges gyógykezel­tetésére, valamint kegyeleti falhasználásokra. Az alapít­ványnak nem lehet célja az 1956-osok kártalanítása. Ez a hivatalos Magyarország sür­gető, becsületbeli feladata. Az alapítók szándéka szerinti segélyalapot 1956 keserves életű hőseinek, a zömmel kis­nyugdíjas 1956-osoknak az át­fognál messze rosszabb anya­gi viszonyai és az a körül­mény teszi szükségessé, hogy a mintegy húszezer 1956-os, akiket kenyérkeresetükben, életvitelükben lehetetlenné tettek, és a szegénységi szint alá szorítottak, az erkölcsi elégtételen kívül aligha szá­míthat gyors anyagi rehabili­tálására vagy akárcsak arra, hogy átlagos szintre felemel­kedjen. Az ország ugyanis sze­gény, gazdasága súlyos hely­zetben van, a rendelkezésre állítható anyagi lehetőségek pedig rendkívül korlátozottak. Az alapítvány másik célja egy évente odaítélhető '56-os díj létesítése, amellyel az alapítók serkenteni kívánják az 1956-tal kapcsolatos kuta­tó- és művészi alkotó mun­kát, hogy a forradalom és szabadságharc, történelmünk 1848 óta legfényesebb fejeze­te mielőbb elfoglalja jelentő­ségének megfelelő helyén a magyar és az Egyetemes tör­ténelemben, hogy beépüljön kultúránkba, és részévé váljon nemzeti öntudatunknak. Az alapítók csatlakozásra kérik föl sorstársaikat és mindazokat, akik egyetértenek az alapít­vány céljaival, és azok meg­valósítását adománnyal kíván­ják támogatni. Az 1956 Alapítvány címe: 1054 Bp., Zoltán (volt Beloian­nisz) u. 16. A bankszómlo száma: 380-16198-4365. Alapítók: Balás Piri László, Bácsi József, György István, Horváth János, Karászy Já­nos, Király Ferenc, Kiss Ta­más, Koroly T. György, Ko­vács Sándor, Márton András, Rácz Sándor István, Réti Já­nos, Stelcz Gyula, Tajti Fe­renc, Tankó Tibor, Tittmann József, Vanek Béla, Varga Ti­bor. Eddigi csatlakozók: Antall József történész, dr. Bátiz Ákosné tanárnő, Csoóri Sán­dor, Csurka István írók, Dar­vas Iván színművész, Demszky Gábor jogász, Dicső László tanácsadó, Gordos Dénes ta­nár, Für Lajos történész, Göncz Árpád író, Hontváry Miklós nyugdíjas, Földes Péter újságíró, dr. Fodor Gábor jo­gász, Izinger Gyula lakatos, Kopácsi Sándor nyugdíjas, Le- zsák Sándor tanár, Marián István nyugdíjas, Mensáros László színművész, Mécs Imre mérnök, Nagy Erzsébet, Pász­tor Géza, Naqy Elek, Pataky Ferenc nyugdíjasok, Rozsdy Pál letkész, Siklós Csaba mér­nök, Sinkovics Imre színművész, Vidi József, Vizy János nyug­díjasok. Közzéteszi: _ a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, Baranya Megyei Szervezete vezetősége Az országos vihart kavart benzinár-emeléssel párhuza­mosan emelték a szén ter­melői árát is. Ez utóbbi sem általános tiltakozást nem vál­tott ki, de még a sajtóvissz­hangja is roppant csendes volt. Pedig hosszú távon ugyancsak komoly hatása le­het a népgazdaságra, hiszen g világpiacihoz közelítő szén­ár a gazdasóqos bányászat alapjait teremtheti meg. Hogy a legutóbbi emelés milyen hatással lehet a Mecseki Szénbányák Vállalatra, arról dr. Göndöcs István gazdasági vezérigazgató-helyettest kér­deztük.- A kapott tájékoztatás szerint az energetikai szenek termelői árát 45, a lakossá­giét 10, a brikettét 25, a brikett-alapanyagét szintén 45 százalékkal emelte a kormány. Ez a tény vállalatunk számá­ra az elkövetkező két hónap­ban mintegy 210 millió fo­rintos árbevétel-többletet je­lent. Nem javítja viszont ez az összeg a vállalat gazda­sági helyzetét, hiszen a pénz­nek már megvan a helye. Az idei hűségjutalom forrását a Budapest Bankon keresztül a kormány biztosította szá­munkra, azzal a feltétellel, hogy a kapott kölcsön felét december 31-ig, a másik fe­lét pedig január végéig visz- sza kell fizetnünk. Az árbevé­tel-többlet, ha szűkén is, de fedezetet jelent a rendelkezé­sünkre bocsátott összegre, a többletpénz csak februártól Közhelyeink száma sajnála­tosan gyarapodik mostanában. Ezek egyike lett; hogy nem könnyű pályakezdőként, friss diplomával elhelyezkedni. Igaz ez a közgazdászokra is, ezért számít jó hírnek, hogy - két­éves vajúdás után - végre létrejött az a szervezet, amely segít az elhelyezkedésben. A Diploma Klt.-t a Magyar Gazdasági Kamara és a Köz­gazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete, az AlESEC hozta létre 1990 májusában, s szep­tembertől a Pécsett végzettek is számíthatnak szolgáltatásai­ra. Mint Novak Tamás másod­éves közgazdászhallgató, a pécsi iroda vezetője mondja, a kft.-ben csak egyetemisták dolgoznak. Szolgáltatásuk két­oldalú. A végzett diákokat megkeresik, és olyan kérdőívet töltetnek ki velük, amelyben várható. Addigra az is kide­rül, hogy a mostani áreme­lésnek milyen begyűrűző ha­tásai lesznek, valódi hatása tehát csak akkor lesz felmér­hető. A kormány egyébként a következő év elejére ígérte a világpiaci árhoz igazodó úi hazai szénárrendszer beve­zetését, reméljük, számunkra ez hozza meg az igazán kedvező fordulatot.- Ez utóbbinak mi a lénye­ge?- Hosszú távon számunkra nem a többlet árbevétel lesz a lényeges, hiszen annak nagy részét úgyis ellensúlyoz­ni fogja az infláció. Viszont ha az árképzés elve világos lesz, a hazai szénárat a forintárfolyamon és a világ­piaci áron (a kiváltó import energiahordozó egységnyi ára) kívül más nem befolyásolja, olyan hosszú távú szerződést köthetnek a szénbánya válla­latok, amelyek biztosítékot adhatnak a fejlesztő beruhá­zásokra, a szerkezetátalakí­tásra. Lehetővé válik egy fe­lelős, hosszú távú stratégia kidolgozása.- Pillanatnyilag milyen a vállalat pénzügyi helyzete? ' — Az utóbbi időszakban nem sokat változott, változat­lanul nagy a vállalat sorbcn- állása. Kidolgozás alatt van viszont egy új szerkezetátala­kítási program, amely olyan módon tenné lehetővé az adósság rendezését, hogy az a partnereket se rázkódtassa szerepel nyelvtudásuk, végzett­ségük, szakmai gyakorlatuk jellege, valamint leendő mun­kahelyük iránti igényeik (a vállalat helye, jellege, jutta­tásai, stb.). Az adatok a bu­dapesti központban számi tó­gépbe kerülnek, e szolgálta­tás a diákok számára ingye­nes. Eddig 300 friss diplomás adatait tartalmazza az adat­bank. A másik oldalon a válla­latok - mint „vevők" - sze­repelnek. A kft. nyáron 2000 vállalatnak irt levelet, közü­lük: eddig - mindössze - 20- an éltek e lehetőséggel. A vállalatok is kitöltenek egy meg. Nem egy pánikszerű fo­lyamatról lenne tehát szó, hanem egy állami és vállalati érdekeket egyaránt figyelem­be vevő szerkezetátalakításról. Mindenek előtt le kell írni a „Mecseket" terhelő 6,5 milli­árd forintos adósság nagyobb részét, hiszen a kormány is csak abban az esetben látja viszont a pénzét, ha megsza­badítja ettől a hibás állami beruházásból keletkezett kö­lönctől a vállalatot. A szük­ségtelen eszközállomány vár­hatóan a felszámolási kate­góriába kerül. Ami pedig hasznosítható, arra a szerke­zetátalakítási program kere­tében társasági alapon, akár profilonként! külső tőke be­vonásával vállalkozásokat kell szervezni. Ilyen módon, és az új szénárrendszer mellett, vé­leményem szerint nyereséges­sé tehető a piaci igényekhez iaazodó mecseki szénterme­lés.- A változás milyen módon érinti a vállalat dolgozóinak létszámát?- Ahogy eddig, várhatóan ezután sem lesz szükség tö­meges elbocsátásra. A felvé­telek tudatos irányítása, a korengedményes nyugdíjazta­tás, a belső átcsoportosítás, no meg -a létszám spontán csökkenése valószínűleg lehe­tővé teszi, hogy sokk-szerű elbocsátások nélkül megol­dódjon a vállalat foglalkoz­tatási problémája. Kaszás Endre kérdőívet, amely azt tartal­mazza, mennyi és milyen kép­zettségű új munkatársat ke­resnek. A programba való be­kerülés számúkra is ingyenes, ha azonban találnak megfe­lelőnek látszó jelöltet" és ké­rik a kiközvetítését, ezért 1500 forintot fizetnek. Ha pedig sikerül valakivel megállapod­niuk, a megkötött „üzlet” után a vállalat 25 000 forin­tot fizet a kft.-nek; ám ha pártoló tagja az AlESEC-nek és tagja a Gazdasági Kama­rának, csak a fenti összeg felét kérik tőle. A Diploma Kft.-nek vala­mennyi -gazdasági jellegű egyetemen és főiskolán (így Budapesten négy helyen, Mis­kolcon, Zalaegerszegen, Sal­gótarjánban, Szolnokon és Pé­csett) vannak irodáik, ame­lyek munkáját teljes egészé­ben a diákok szervezik. Min­tának a néhány éve jól működő holland gyakorlatot tekintik. Lörincz Szabolcs, a buda­pesti iroda vezetője most jött meg Hollandiából. Mint meg­tudta, az ott 1988 óta AIESELECT néven működő szervezetet a legnagyobb vál­lalatok (Így pl. az IBM, a Philips és a Shell) támogatiák. 8—9 helyi bizottságuk műkö­dik, és az elmúlt évben 350 diákot hallgattak meg, 200 vállalattal állnak kapcsolat­ban, és 50 friss diplomást si­került „kiközvetíteniük". Tapasztalataikból a Diploma Kft. is sokat profitálhat. Ter­vezik például azt is, hogy utolsó éves egyetemisták és vállalatok előszerződését is közvetítik a jövő évtől. Az AlESEC-tagságnak emel­lett más haszna is van a hallgatók számára. Szervezi például az egyetemisták kül­földi szakmai gyakorlatát {ez néhány héttől egy évig ter­jedhet, és 73 országot fog össze). Régiónk vállalataihoz évente 15-16 külföldi hallgató érkezik, és cserében ugyan­ennyi magyar diák mehet kül­földre. A Diploma Kft. működésé­nek főpróbája most zajlik, mi­vel most államvizsgáztak az idén végzettek. A mostani végzősöket azonban már ta­vasszal megkeresik, hogy rö- videbb legyen a bizonytalan­ság időszaka. S. G. Eredményes gazdálkodásban bízik a „Mecsek” A Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemében kiváló minőségű feketeszenet bányásznak Emelték a szén- i rr ■ *t jr m termelői arat Az új évre várható az új szénárrendszer bevezetése Lesz-e megfizethető áron hús és tej? Bizonytalan termelői kedv A költségek a csillagos ég felé törnek- Esztek-e húst jövőre? - kérdi állattenyésztő ismerő­söm, s bevallom, kérdése nem ér váratlanul, mert a húsárak miatt már egyálta­lán nem telik így sem any- nyira, mint korábban. Isme­rősöm pontosít: hogy telik-e majd ró az más lapra tar­tozik, azt kérdezném in­kább, egyáltalán lesz-e mit enni ? Jól tudom, a „lesz-e mit?” és a „telik-e rá?” kérdés valahol összefügg egymással. Mert hiába is vásárolnánk meg, ha nem lesz mit, avagy hiába is vennénk meg a húst, ha nem lesz miből. Meg­válaszolatlan kérdések E két kérdést, de főként a lesz-e mit kérdéscsoportot körbejárva is túl sok még a bizonytalanság, a megvá­laszolatlan kérdés. Csak az biztos, hogy a termelők nem szívesen hagynának fel az állattartással és -tenyésztés­sel, a feldolgozók sem a termékek előállításával . . . De az is biztos - ahogy vé­leményeikből kihámozom-, ha számukra végképp nem éri meg, tehát eleve ráfize­tést íqér, felhagynak-e tevé­kenységgel. Mert az mégis elviselhetetlen, hogy a ta­karmányárak meg az ener­giaárak a csillagos ég felé törnek, a felvásárlási árak viszont csak kényelmes séta­repülést színlelve emelked­nek a magasba. Ha tehát a — takarmányhelyzet miatt(is)- jogos gazdasági érdekeik­től vezérelve visszafogják a hús (baromfi, sertés, szarvas- marha) és a tejtermelést, ak­kor viszont a takarmánynö­vények piaca is erősen megkérdőjeleződik, tehát ynár azt sem lesz érdemes termeszteni, hisz ha lecsök­ken a kereslete, akkor az áraik is mélyre süllyednek. Lehangoló helyzet- Minden egyes ágazat­nak megvan a maga gond­ja állítja a szakember, aki nap mint nap szembe­sül a tsz-ek és a magán- gazdaságok egyre lehango­lóbb helyzetével. Véleménye szerint a tejtermelés közel azonos szintű, mint az utóbbi években, de mivel a belföldi fogyasztás csökken, így számotte'vő és egyre növekvő a tejtöbblet, az export-szubvenciók átlagos 20 százalékos csökkentésé­vel viszont a tej és tejter­mékek csak veszteséggel exportálhatok. A hús- és tejhasznú szarvasmarhák exportszubvenciója ügyön- * csak csökkent, így azokat nem lehet gazdaságosan el­adni. A húshasznositású szarvasmarha-ágazat sem kapja vissza a rárakódó és egyre magasabb költségára- kát a felvásárlási árakban, így tehát egyre szűkül a piac, lohad a termelési kedv. A sertéstartás takar­mányköltségei ez évben (no­vember 1-jéig) 35-38 szá­zalékkal nőttek, s ettől semmivel sem maradtak el az egyéb költségek. A ba­romfiágazat helyzete sem rózsásabb . . . Leálltak a beruházások Az állattenyésztési ágaza tokban leálltak a beruházá­sok, a technológiai korsze­rűsítések, bővítések, fejlesz­tések. Sommás vélemény: már nem a jövőt építik, ha­nem a jövedelemszegénység miatt a mát igyekeznek túl­élni a talán holnapi ked­vezőbb helyzet reményében. Hogy legalább átmenthessék a tenyészállat-tőkét egy kedvezőbb időszakra. De ez menni fog-e? A ma gazdasági szorítása ad-e lehetőséget a holnapra gondolásra? Jó lenne hinni. A birkákkal se különb a helyzet. A nyár elején le-' nyírt birkák gyapjúiának egyharmada méq mindiq a termelőknél található, mert a tavalyi gyapiúár aliq több mint eqyharmadát fizették csak. S méq örülhetett, aki eladhatta e nyomott áron, mert jelenlea az átvevők mór csak bizománybán ve­szik át a qvaDiút. Kerül-e tej, hús az aszta­lunkra? Remélhetőleg, igen. Még, ha a mai kínálatnál lénye­gesen kevesebb is. S az a kevés is talán oly drágán, hogy ki tudja: kerülhet-e tej és hús az asztalunkra? Murányi László Közgazdászt keres—kinél A Diploma Kft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom