Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-19 / 227. szám

1990. november 19., hétfő új Dunántúli napló 7 ft.afodcsrügo Hl El ■­A szombati, sorrendben 63. PMSC-MTK-VM találkozóra a vártnál kevesebben, négyez­ren látogattak ki az újmecsek- aÍjai pályára. Talán az egyik ok az volt, Hogy a ködös, esőre álló idő (láttán sokaknak eszé- Ibe jutott a legutóbbi, Vasas elleni itthoni mérkőzés, mely­ről játékosok és drukkerek egyaránt bőrig ázva térhet­tek haza. Ráadásul aki ott volt, az is csak egy árva gólt láthatott, szerencsére Bérczy jóvoltából az ellenfél hálójá­ban. A statisztikakészítés nem tar­tozik kedvenc foglálatossága- (m közé, a szombati találkozó azonban néhány érdekes adat­tal szolgált. Hahn és Lakatos jóvoltából egy ötéves — pécsi szemszögből igen dicséretes - sorozatnak szakadt vége: eny- myi ideje nem tudták a kék­fehérek bevenni az újmecsek- aljqi hálót. Emellett a pécsiek is szolgáltak újdonsággal az eddigi találkozókhoz képest. lEddig ugyanis, ebben a baj­nokságban, ha a PMSC páIá­ra lépett, az tiszta ügy volt: vagy megszerezte a' 2 pontot, vagy egyet sem, a döntetlenje nem volt. Garami József le­génysége volt az egyetlen az NB l-ben, aki az ősszel egyet­len meccsen sem játszott X-et, egészen tegnapelőttig. Szom­bati találatával Belansky is jeles rendű lett, azaz meg­szerezte 5. gólját. A legkere­kebb szám azonban Megyeri nevéhez fűződik, akit a ta­lálkozó előtt 150. bajnoki mérkőzése alkalmából köszön­töttek a klub vezetői. Eddigi szokásunktól eltérően ezúttal nem rögtön a meccs után az öltözőben, hanem másnap délelőtt, miután már áthatott egyet az események­re, kérdeztük Czérnát, mint a pécsiek egyik legjobbjának véleményét a találkozóról:- Reálisnak tartom a vég­eredményt, és gratulálok az „Köszönjük a szurkolást!” Megyeri 150. bajnoki találkozója volt MTK-nak, amiért idegenben sem álltak be védekezni, mint azt sokan várták a találkozó előtt. Remélem, hogy az idei' szezonban nem okoztunk csa­lódást a közönségnek, és csapattársaim nevében is kö­szönöm az eddigi biztatást. Néhány szót feltétlenül^ ér­demes szólni arról a közön­ségről, melyről Czérna be­szélt. Legalábbis egy részéről. Arról, amelyik (magáról ímegfe- le d ke zve petá rda be d o bá I á ssa I és „mocskos zsidók” skandá- lásával jutalmazta az ellenfél góljait. Hiába kérte Bodnár ezt a szurkolóknak aligha ne­vezhető társaságot sportsze­rűbb viselkedésre, szavai mint­ha leperegtek volna a pályát övező vashálóról. Ez a maga­tartás bármennyire is nenr te­hetnek róla a pécsi klub ve­zetői, és a tisztességesen szur­koló többség, alig hiszem, az újmecsekaljai stadion hírnevé­nek öregbítését szolgálja. A megadott, vagy meg nem adott 11-esek mindig adnak még beszédtémát a nézőknek a mérkőzés utánra is. Mivel Czéh lerántását az MTK-VM büntető nélkül megúszta, jog­gal merül föl a kérdés, helye­sen cselekedett-e Molnár já­tékvezető, amikor továbben­gedte a játékot, avagy sem. Nos, a mérkőzés tudósítói rögtön a lefújás utáni pilla­natokban visszanézhették az akció videófelvételét, és min­denki teljesen egybehangzóan 11-est ítélt. Azonban erre Így (utólag végül is kár túl sok szót vesztegetni, hiszen meg­változtatni úgy sem lehet. És ha a PMSC az első félidőben is úgy futballozott volna, mint ahogyan azt a másodikban tette, most nem is kellene er­ről beszélni, hiszen enélkül is nyerhetett volna. Szűcs Zsolt Zsiborás Belansky elől húzza le a labdát.---------------------- * ---------------------------------------|— Pr oksza László felvétele PMSC-MTK-VM 2-2(l-l) Újmecsekalja, 4 ezer néző. V.: Molnár. PMSC: Bodnár — Braun, Balog Z., Bérczy — Kónya, Megyeri, Nagy T., Czérna, Palaczky — Leh óta (Czéh, a szünetben), Belans­ky. Edző: Garami József. MTK- VM: Zsibo rós — Farkas (Cser- vertkai, a 62. percben), Híres, Kardos (Végh, az 56. perc­ben) - Talapa, Hahn, Han- rnich, Pöiöskei, Sass — Balog T., Lalkatos. Edző: Verebes Jó­zsef. 24. perc: Harvnich szabad­rúgást ívelt be balról, Hahn a bizonytalankodó Bodnárt megelőzve, 6 m-ről a jobb alsó sarokba fejelt. (0-1)! 45. perc: Belansky szögle­tét Balog Z. az ötös rövid sar­kánál fejelte a kapu túlsó oldalába. (1-1). 60. perc: Most Belansky fe­jelt 6 m-ről, Zsiborás csak beljebb tudta segíteni a lab­dát. (2-1). 72. perc: Braun szabadon hagyta Lakatost, akii 13 m-ről nagy gólt rúgott. (2-2). A második félidő kifejezet­ten jó volt, akkor feljavult a PMSC, amelyet a játékvezető a 87. percben egy jogos 11- estől fosztott meg. Jók: Czér­na, Balog IZ., Palaczky, ill. Hannich, Talapa, Hahn. Garami József: — Az első félidőben nem találtuk ma­gunkat, jó volt az IMTK. A szünet után ,a két Jött gólun­kon kivül több helyzetet dol­goztunk ki, lés ezekből többet értékesíthettünk volna. Verebes József: — Nagy küzdelem volt, amit vártam. Meglepett az erélytelen játék- vezetés. Rúgtunk egy szabá­lyos gólt, íMolnár játékvezető nem ismeri a szabályokat. További eredmények Bp. Honvéd-Vasas 1-1 (0-1). Bozsilk-stadian, 6 ezer néző. V.: Szilágyi. G.: Vancea, Ml. Zircher. FTC^Békéscsaba 4-0 (3-0). üllői út, 12 ezer néző. V.: Bay. G.: Fischer (2), Báder, Lipcsei. Siófok-Vác 1-0 (0-0). ■ Sió­fok, 2500 néző. V.: Pillér. G.: Czigány. Ü. Dózsa-Veszprém 1-0 (0-0). Újpest, 1500 néző. V,: Németh. G.: Bácsi. VASÁRNAP JÁTSZOTTÁK Szeged SC-Videoton-Walt- ham‘1-0 (0-0). Szeged, 3000 néző. V.: Roxin. Gólszerző: Takács Z. (87. p.). Tatabánya-Bp. Volán 2-1 •(1-0). Tatabánya, 2000 néző. V.: Kiss G. Gólszerzők: Simon -(22. p.), Kányák (88.), illetve Balogh (57.). Debreceni VSC-Rába ETO 2-0 (1-0). Debrecen, 2500 né­ző. V.: Puhl. Gólszerzők: Tul- •ba (43. p.), Marginean (48.). Az NB I. állása: 1. Váci Izzó 14 10 2 2 20-10 22 2. FTC 14 9 2 3 29- 8 20 3. Bp. Honvéd 13 9 2 2 22- 8 20 4. Veszprém 14 6 6 2 15-12 18 5. Tatabánya 14 6 5 3 17-14 17 6. PMSC 14 7 1 6 14-12 15 7. Siófok 14 4 6 4 12-12 14 8. MTK-VM 14 5 4 3 17-18 14 9. Vasas 14 5 2 7 19-23 12 10. Békéscsaba 14 5 2 7 15-19 12 11. Szeged 13 4 4 5 7-13 12 12. Rába ETO 14 4 3 7 19-20 11 13. Ú. Dózsa 14 4 2 8 17-24 10 14. Videoton-W. 13 3 3 7 14-20 9 13. Debrecen 13 2 4 7 7-14 8 16. Bp. Volán 14 3 —• 11 14-31 6 Következik Az őszi utolsó forduló mű­sora. November 23., péntek: Videoton-Wailtham—Siófok. Nov. 24., szombat: Vasas— FTC, Ráiba ETO—Szeged. Nov. 25., vasárnap: Vác—PMSC (13.00), MTK-VM-Bp. Honvéd, Volán—Debrecen, Békéscsaba —Ü. Dózsa, Veszprém—Tata ­bánya. Tartalék­bajnokság PMSC-MTK-VM (3-0 (0-0). Újmecsekalja, 200 néző. V.: Cservölgyi. PMSC: Kovácse- vics (László) - Báli, Lőriocz, Somogyvári, Paizs — Szabó, Murk, Kmérics, Hüber — Ta­kács, Hánzs. Edző: Guzsvány János. G.: Takács, Hánzs, Knézics. A pécsieknél Ková- csevics, Takács, Hüber és Paizs játszott jól. NB I. ifik: MTK-VM-PMSC 4-0. Serdülők: MTK-VM-PMSC 1-1. * A megyei ifjúsági labdarúgó válogatott keret november 22- én, csütörtökön játssza ez évi utolsó előkészületi mérkőzését. A következő játékosokat hívják meg alsó szereléssel, melegí­tővel; délután 2 órára a PVSK-pályára: Lajtai, Neid- hardt (Boly), Kurucsai (Postás), Kacsar, Sipos, Tóth Cs. (Szi­getvár), Borsos, Hofzang, Ka­nyar, Polqári, Tóth S., (Bere- mend), Hergert (Kinizsi), Ko­vács L. (Zsoínay), Vadász (BTC), Fischer, Horváth (Hi­das), Keller (Gázmű), Papp G. (Görcsöny), Balogh R. (Olasz) Vince (Szabadszentkirály), Jasper, Magori (Kozármisleny). Röviden Teke. Pécsi Gázímű— Zala­egerszeg 6-2. NB II., férfiak, Pécs. Legjobb pécsi dobók: Berta (433), Kovács (412). Körmöczi (410), Saródi (406). Kosárlabda. P. Postás—ZTE Ságvári 84-58 (41-40)v NB II., nők. Legjobb pécsi dobók: Harmatha (25), Kovács G. (19), dr. Kovács (18), Szander (15). Sakk. Pét-Komlói Bányász 8-6. OB II., férfiak, Komló. Komlói győztesek: Iván Z., Grünwald, Polgár. Döntetlen: Iván A., Gazda, Gyöfke, Száz, König, Vincze. Taroltak a Polgár-lányok Újvidékem megkezdődött a 29. férfi és a 14. női sakk­olimpia. A nyitófordulóban a magyarok a francia férfiak el­len 2-2-es döntetlent játszot­tak, a kubai nők ellen pedig 3-0-ás győzelmet arattak. A nőknél mindhárom Polgár lány nyert. 1. Tatabánya—Bp. Volán 2-1 1 2. Debrecen—Rába ETO 2-0 1 3. Hamburg—Leverkusen 3-1 1 4. Hertha BSC—B. München 0-0 x 5. Bochum—Kaiserslautern 0-*2 2 6. Schalke 04—Essen 3-1 1 7. Oldenburg—Hannover 1-1 x 8. Münster—Freiburg elmaradt a megállapított eredmény x 9. Juventus—Roma 5-0 1 10. Milan—Internazionale 0-T 2 11. Napoli—Sampdoria 1*4 2 12. Ascoli—Avellino 2-0 1 13. Barletta—Taranto 1-0 #1-r 1 14. Salernitana—Messina 0-0 x m M O u D U AJ ERZSEBET összes telepén-? a telepi készletből Amikor világbajnokok voltunk... „Aranylányok” találkozója Huszonöt- éve törtönf­Dorhnundban Huszonöt éve történt - elő­ször és utoljára - 1965. no­vember 13-án Dortmundban lévő Wesztfália Hallban Ma­gyarország nők kézilabda vá­logatottja 5-3 arányban le­győzte Jugoszlávia legjobbjait és ezzel a magyarok nyerték a III. női teremkézilabda világ- bajnokságot. A magyar válo­gatottnak tagja volt a Pécsi Bányász átlövője, Schmidtné Holub Mária is, aki az elmúlt héten ott volt Budapesten, az OKGT-székházban megrende­zett „aranylányok találkozó­ján”. Vele beszélgettünk a negyedévszázada történt ese­ményről, ami a maga nemé­ben egyedülálló hazánk sport­életében, hiszen ami soha nem sikerült -magyar labdarúgók­nak, kosárlabdázóknak, röplab- dázóknak, az megtörtént a női kézilabdázókkal.- Kik hiányoztak a huszon­ötéves találkozó névsorolvasá­sánál — kérdeztük Schmidt- nétől.- Bármilyen hihetetlennek tűnik, csak a külföldön edzős- ködő Ignácz Ilona nem jelent meg a találkozón, de levélben ő is jelezte, hogy lélekben velünk van.- Tehát ott volt a csapatta­gokon kivül a volt edző és szövetségi titkár is.- Végül is az egész talál­kozó nem jöhetett volna létre a volt főtitkár, Szemes László áldozatos szervezőmunkája nélkül. Csak hálával tartozha­tunk neki, hogy összehozta a negyed évszázados találkozót. Ami pedig Török Bódogot, azaz Boqyi bácsit illeti: nos, neki külön örültünk, hiszen a 67 évesen nagyon komoly betegségből felépülve i emlé­kezhetett a szép napokra.- Furcsa, hogy két és fél évtized távolából is milyen sugárzó örömmel, melegség­gel emlékeznek azokra a na­pokra a csapat tagjai.- Igazi közösség alakult ki akkor a csapatban. Erősítette ezt az is, hogy a döntőbe került csapatok közül éppen minket tartottak a Hamupipő­kének, szinte szót sem nagyon vesztegettek ránk. így aztán nyugton készülhettünk mindig a következő mérkőzésre, a sajtó nem törődött velünk. Dortmund egyik kertvárosában laktunk egy kis Danzióban, csak néhányon tudták, hoqy onnan járunk el a mindig következő helyszínen lejátszan­dó mérkőzésre.- Pedig a magyar váloga­tott nem kisebb ellenfélen át biztosította útját az NSZK- ban megrendezett döntőre, mint a nagy esélyes, a kö­vetkező világbajnokságokon három aranyérmet is nyert NDK legyőzésével. — Valóban így volt. Tatán mi, Schwerinben ők nyertek két góllal. Pénzfeldobás dön­tött a javunkra, úgy, hogy az érme nem akart megállni. Életem leghosszabb perce volt az ott a csarnokban, már csak azért is, mivel azon a talál­kozón büntetőt hibáztam. — Nem úgy a döntőben . . . — Valóban a döntőben sor­ra vertük a nagy ellenfeleket: előbb Romániát, aztán Cseh­szlovákiát. Azt azért még el kell mondanom, hogy az elő­ző két világbajnokság győzte­se éppen e két csapat volt. — És következett lugoszávia, amelynek gólt is lőtt. — Életem legnagyobb és legszebb sportélménye. Soha nem lehet elfelejteni. — Úgy tudjuk, hogy hárman már mint nagymamák voltak ott a találkozón. — Igen, rajtam kivül Ha­jók né és Romhány iné is két generációval dicsekedhet. — Még egyszer, kik voltak a világbajnok csapat tagjai? — A kapuban Rottelmer és Pásztor, a mezőnyben Csenki- né, Balogh, Babos, Lengyel, Ignácz, Hanus, Hajekné, Gi- ba, Bánhegyiné, Jányáné és jómagam. — Többen még ma is köz­vetlen kapcsolatban vannak a sportággal. Ki vitte a leg­többre? — Laurencz László - jelen­legi szövetségi kapitány — közvetlen segítő társa Babos Ági. Bogyi bácsi szerint az ő feladata továbbítani azt a szellemet, amelyik az 1965-ös gárdát a világbajnoki címhez segítette. Kapu László Tiltakozás A november 18-i Nemzeti Sport 5. oldalán a pécsi tu­dósitó cikkében olvasható: „Az MTK-VM parádés kezdé­sére a pécsiek B középnek nevezett „társulásának” egy része „mocskos zsidók" csa­takiáltással válaszolt. Tűrhe­tetlen magyar pályán ez a vi­selkedés. Mélyen sért minden jó érzésű embert és sérti a Magyar Köztársaság törvé­nyét.” Ennek az idézetnek a nyomán a MŰSZÓÉ mélysé­gesen megdöbbenve tiltakozik az ilyen jelenségek ellen. Hiá­nyoljuk, hogy a játékvezető ezek után a csatakiáltások után nem állította le o mér­kőzést. MunkaszolgálatosoÍ! Országos Egyesül ’ A közleményben szereplő tény sajnos igaz. L :■ gondolom, a til­takozás megfogalmazói is tisztában vannak azzal, hogy legnagyobb saj­nálatunkra • • den mérkőzésen, ahol az MT.1 ‘ 1 pályára lép, el­hangzanak • emlő kijelentések. Ugyanúgy, n * csapatokat és a játékvezető rokonságát, em­legető rigmu függetlenül faji hovatartozás ’ Mégegyszer áljuk, hogy ez Pécsett is ?nt, ugyanakko: biztosak va-y abban is. hogy a pécsi * kö' nem rosszabb mint a más vra kilátogatok tábora. Legf i. • - esetben egy újságíró (aki 'Unt nem pécsi tudósító) r Jta éreztetni a játéktéren u hangulat c petnyi és i ;tározó részét Csak -bíz1 -n, hogy tő? bet iMven fordul elő. (bözsi’ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom