Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-19 / 227. szám

1990. november 19., hétfő

aj Dunántúli napló

5

Ötpárti megállapodás a földtulajdon-rendezésről

(Folytatás az 1, oldalról)

szándéknyilatkozat aláírását követően értékelte a megállapodást az MTI munkatársának. Véleménye szerint az 1945-ös földosztás óta nem ’történt az országban ehhez hasonló, több millió embert érintő sarkalatos megállapodás. Annál is inkább örvendetes ez az egyezség, mert mindenki ^szá- mára világos volt, hogy a földtulajdon körül kialakult politikai feszültség tovább már nem tartható. A szándéknyilatkozat ugyan még nem azonos a törvénnyel, de Zsíros Géza meglátása szerint a legjelentősebb akadály, az e'ddigi éles nézetkülönbség már elhárult. Nem lát különösebb nehézséget abban, hogy a parlament legfeljebb némi módositással,

de elfogadja ezt az egyezséget. Két kulcsfontosságú témakört emelt ki a nyilatkozatból, mint az előrelépés legjelentősebb elemeit. Egyfelől azt, hogy immár mind az öt jelentős politikai erő elismeri, hogy jogsérelem történt, ami- ,kor a tulajdonuktól megfosztották az embereket, s ami a legfőbb valamennyi párt megbízottja elismeri azt is, hogy az igazságtalanságot orvosolni kell.

A szándéknyilatkozatban valamennyi párt jelen lévő képviselője* egyetértett abban: a földtulajdon kérdésében az elmúlt 40 esztendő során számtalan igazságtalanság történt, tehát a jogszerű kártalanítást, illetve kárpótlást szükségesnek tartják.

A jelenlévők az 1945-ös

földosztás során kialakult tulajdonviszonyokat ismerik el.

A kártalanítás alapvető módszere lényegében az, hogy a volt tulajdonosok egykori tulajdonuknak megfelelő értékben úgynevezett kárpótlási kötvényt kapnak. Ezekkel a kötvényekkel „visszaválthatják" a földjeiket, a privatizáció során elsőbbséget élveznek, vagy pedig a kárpótlási kötvény a jegybanki kamatlábbal azonos mértékben kamatozik. Az aláírók elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a kárpótlási jegyekkel azok birtokosa fizethet az állami tulajdon privatizációja során. Valamennyien elfogadhatónak tartják, hogy a kárpótlási jegyek fedezetéhez járuljanak hozzá a termelőszövetkezetek, valamint a vagyonnevesítés során a közös földtulajdonból egyéni tulajdonhoz jutott új tulajdonosok is. Ezt a hozzájárulást egyenes adó módjára 12 évi részletben kell megfizetniük, de erre három év haladékot kapnának az érintettek. A vagyonjegyek föld formájában tör^- nő átváltásánál egyébként elsőbbséget élveznek a helyben lakók, valamint a környéken élők. Az állami földek és erdők privatizálásával kapcsolatban a szándéknyilatkozat aláírói közül a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői leszögezték, hogy e vonatkozásban eltérő megoldást javasolnak. Az állami földek és erdők megkülönböztetett jelentőségük miatt - véleményük szerint - az önkormányzatok tulajdonába adandók.

Éjszakai

lakossági

• ét rr «• &

járőrözés a kertvárosban

A kertvárosi körzeti megbízotti iroda előtt és bent a helyiségben szombat éjszaka fél 12 és éjfél (özött nagy a forgalom. Itt gyülekeznek a Bünmeqelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület kertvárosi iaqozatának taqjai, hogy éjszakai járőrözésre induljanak. A 62 tagú csoport különböző időközönként tart irjáratokat. Saját tapasztalataik, akósági bejelentések és a rendőrség tájékoztatása alapján állítják Sssze útvonalaikat: ahol a legtöbbször van rendbontás, illetve gyakoriak a bűncselekmények.

Általában 3—5 emberrel, - 4—5 csoport rója Kertváros utcáit, egy- egy éjszakai akció során. Hölgyek s vannak az egyesület éjszakai vállalkozó szellemű tagjai között.

A járőrözés célja nem <*i, hogy beavatkozzanak a dulakodásokba, vagy személyesen akadályozzák meg a betöréseket, hanem a rendőrség gyors értesítése. Ezen kívül, gyakori éjszakai jelenlétükkel elriaszthatják a lopási stb. alkalmat keresőket. Nagy Zsolt törzsőrmester a fiatal körzeti megbízott tájékoztat, bogy van, omikor csak két-három rendőrt tudnak éjszakai szolgálatra kiállítani, mivel kevesen vannak.

Vincze Józsefné, aki az akciót vezeti, elmondja, hogy a legtöbb probléma a Nevelési Központnál van, a diszkó miatt, de hozzá teszi:

— Nem olyan rossz a helyzet, □hogy többen lefestik. Nem szabadna a fiatalokat ennyire támadni. Valahol nekik is szórakozni kell. Sokan elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok.

Először a Nevkóhoz indulunk. Nagy a nyüzsgés, sorban érkeznek a fiatalok, ki taxival, ki saját gépkocsival. A diszkóhoz közel, a Csontváry utcában Behajtani tilos! tábla ellenére száguldozva hajtanak be az autók az utcába.

— Nehéz itt rendet tartani, a rendőrség sem tud sokat csinálni, mi is jobb a békesség alapján vagyunk, de kis viták kialakulnak — mondják kísérőim. Majd két nemrégiben megtörtént esetet mesélnek el. Az egyiknél ki kellett hívniuk a rendőrséget, mert a srácok leparkolt kocsikat tologattak. Másiknál egy kis vita után meggyőzték a tobbé-kevésbé italos — kocsival hazaindulni készülő fiatalokat, hogy ne üljenek volán mellé.

A Kodolányi utcai üzletsor következik, ugyanis gyakoriak erre a boltfeltörések és a betörési kísérletek. A Siklósi úti iskolát megrongálták, ezért megkérték az egyesületet, hogy arra felé is nézzenek el hajnalonként. A szomszédos építkezéseknél is megpróbálnak mindent ellopni, ami mozdítható. A Szikora utcai üzletek felé vesz- szük az utunkat. Itt az Erotic Shopot megnyitása után kétszer is (eltörték. További útunk: Egri Gyula utca, Diana tér, Krisztina tér, Berek utca, mígnem négy óra lesz.

Viszonylag csendes éjszaka volt.

Sz. J.

Városismereti

verseny

A Pécs városi ifjúsági és sportosztály, valamint a Pécsi Városi Természetbarát Bizottság Pécs városismereti versenysorozatot indított el vasárnap. A vetélkedők célja, hogy Pécs város kulturális és történelmi nevezetességeinek meg- | ismerése játékos vetélkedő ! formájában történjék meg. Az I eredményhirdetés december I 4-én lesz. I

A himesházai lányok énekelnek

Fotó: Proksza László

Bemutatkozott Himesháza

Majd kétórás műsor keretében mutatkozott be tegnap Himesháza az érdeklődőknek Pécsett, a Lenau-házban. Még az előtérbe is jutott a látogatókból, hiszen a terem, ahol kamarajellegű előadást tartott a himesházai leánykórus zsúfolásig megtelt. A német nyelvű dalok, versek hol komolyan, hol tréfásan a mindennapokról próbáltak szólni, de már az első, a haza sze- retetéröl beszélő ének is megteremtette a klubdélután alaphangulatát.

A mostani alkalom első a Lenau-ház programsorozatában, melyben már eddig is helyet kapott a havonkénti vasárnapi gyermekdélután, s a havonta kétszer rendezett „Énekelj velünk" című rendezvény. Ezúttal háromnapos kiállítás is színesíti a programot, sokan már szombaton és tegnap is megtekintették azt a gyűjteményt, mely néprajzi, népművészeti értékek, ruhák, hímzések, szőttesek felvonultatása mellett fotókkal is bemutatja a himesházaiak életét. A vasárnap délutáni rendezvény megnyitóján Kerner Lőrinc beszélt arról is, hogy szeretnék, ha havonta egyszer jelentkezne egy-egy környékbeli vagy

távolabbi német nemzetiségi terület, falu, felmutatva kulturális életének értékeit. A ház helyet ad az érkező együttesek vendégszereplésének. Elmondta, hogy a háznak mindemellett továbbra is alapvető célja lesz, hogy becsábítsa azokat a nem német anyanyelvűeket is, akik szeretnék megismerni, megérteni a magyarországi németség múltját, jelenét. Mindezzel talán tovább erősödhet az a szándék, mely a Lenau-házat gazdasági, politikai, kulturális ás~ szellemi értelemben is összekötővé tehetné a hazai és az anyaországi németség között, azon túl, hogy az országok

Hétfői jegyzet

Körvadászat «lőtt

A

hhoz, hogy a vadász, így november közepe táján végre valóban a biztos zsákmány tudatában indulhasson társaival a tó mellé, nem kevés munka szükségeltetik.

A vad kacsákat ugyanis - ha a társaság gazdaságosan szeretne .működni, márpedig ugye ez manapság nem ,,szeretem", vagy ,,nem szereteryi" kérdése— nevelni kell. Egy lehetőségeit tekintve átlagosnak nevezhető vadásztársaságnak, évi 1200—1500 kicsi vásárlásé-* ra van lehetősége, s a tagok már az elején biztosak lehetnek benne, hogy az állomány harminc'- százalékát hiába vásárolták meg — belőlük ugyanis ilyen-olyan- okok miatt nem lesz leves.

Miután az állomány a társasághoz kerül, hosszú hónapok (társadalmi) mun- * kája következik. A vadászok egymás közt felosztva a hétvégéket vigyázzák, ete- tikt szoktatják leendő zsákmányukat. A technika, avagy a nevelés metodikája körülbelül a következő:

A kiskacsákat eleinte a tó mellett, egy állandó felügyelet alatt tartott karámba szoktatják, s megtanítják nekik, hogy, ha szól a kolomp, a néhány méterre lévő etetőhöz sétáljanak. Ahogy telnek a hetek, a karám és a tó melletti távolság egyre nő, a kacsák megtanulnak repülni, s Így november táján a zsákmány „telephelye" a tótól kilométernyi távolságra levő domb tetejére vándorol. A vadkacsát pedig etetési időben boldogan repülnek a

tóhoz - a kolomp hangja és az etetési idő közötti összefüggést, a pszichológusok által csak pavlovi reflexnek nevezett valamit az állatok biológiai órájának parancsai váltják fel. Márpedig ezek a parancsok akkor is működnek, . ha a vadkacsa hallja, hogy a tó mellett vizslák serege csahol, s’társai kirepülése után automatikusan eldördül néhány lövés.

A vadkacsa hiába is zavarodna meg, mennie kell. Legfeljebb abban bízhat, hogy aki idáig érte dolgozott, gyilkosa semmiképpen sem lehet.

Csacsiság. És ezzel együtt azt is rosszul tesz- szük, ha a mindezért a vadászt ítéljük el. Hiszen soha nem mondta, hogy a kacsák érdekében- dolgozik, hogy feleslegesen költi rá- . juk a pénzt. S lehet bármilyen kiváló képességű egy kacsa, s lehet bármilyen kezdő a vadász, a dolgok jellegénél fogva a győztes csak utóbbi lehet. A szereposztás miatt.

Ha hinni lehet a lélekvándorlásban, a szerepek előbb-utóbb azért felcserélődnek. Aki kacsa volt, vadásszá avanzsálhat, s ez fordítva is bekövetkezik.

E

gy dolog viszont biztos. A „levadászásnak" mindig eljön az ideje, a fegyverek pedig nem azért vannak, hogy hadonásszanak velük. Puskát azért tart az ember, hogy lőjön vele — mégha átvitt értelemben i s.

Jön a körvadászatok ideje.

Pauska Zsolt

közti kapcsolatokat is erősíteni tudná. Biztató, hogy már most is jelentkeznek olyan németül tudó, de magyar értelmiségiek, akik szívesen hallanának arról, milyen szerepet tölt be Németország Európa életében. Tervezik, hogy e tárgyban előadássorozat is indul majd. Külön érdemes beszélni arról, hogy ha más nem is, de legalább egy másik nyelv ismerete mennyit segíthet az országok közötti érintkezés megkönnyítésében, s mint az előadás megnyitójában elhangzott, a himesházai lányoknak, ezzel legalább, nem lesz gondjuk, szerencsére . . .

A tegnapi műsort - melynek rendezője Wachené Schultheisz Margit volt - felvette a bajor televízió is, melynek munkatársai a Deutsche Welle számára készítenek filmet a magyarországi németekről.

Hodnik I.

Információ és alkalmazkodás

November 19-20., Pécs: nemzetközi konferencia

Rangos előadók részvételével kétnapos nemzetközi konferencia kezdődik ma délelőtt Pécsett, a Hotel Hunyorban. A tanácskozás témája az infláció, valamint az ahhoz való alkalmazkodás. E fontos témáról 18, nagy érdeklődéssel várt előadás hangzik el. A szakmai találkozó házigazdája a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete. A nyitóelőadást Erdős Tibor (MTA) tartja: Az inflációelmélet aktuális hazai vonatkozásai címmel. Borbély László (KSH) Gazdaságkutató Intézet előadásának témája: Az infláció és az államháztartás kapcsolata 1986 és 1989 között Magyarországon.

Ma, hétfőn elhangzó további előadások: Antal László:

Az infláció okai: monetáris politika szerepe (Kopint-Da- torg); Mandel Miklós: Inflációs útkeresés — államháztartási politika (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem): Szegő Szilvia: Ortodox-stabilizációs politika és annak inflációs következményei (KSH Népességtudományi Kutatóintézet); Koltay Jenő: Adóztatás-infláció (Magyar Tudományos Akadémia); Mr. Róbert M. Pierce: Infláció kihatások (Inflation issues) (USA), Kárpáti Tibor: Infláció Jugoszláviáiban (Eszéki Egyetem); Fajth Gáspár: A fogyasztói árak változásának mérési módszerei Magyarországon (Központi Statisztikai Hivatal).

A konferencia kedden kilenc előadással folytatódik.

„Csaknem egész nap az irgalmasság gyakorlásában és a szűkölködők szolgálatában foglalatoskodott, gyámolította a szegényeket, özvegyeket, árvákat, betegeket, rabokat, pénzzel és mindenféle segítséggel, amit a nagylelkű szeretet sugallt neki. A súlyos fejfájásban szenvedő koldus haját önnön királyi kezével nyírta le, a leprásnak pedig lábát és sebeit mosta meg . . . Mikor özvegységre jutott, gazdaságát egy híres ispotály építésére, a maga életének hátralevő részét Isten szolgálatára fordította Szent Ferenc . bűnbánói között, gyapjúval és lennel foglalatoskodott, hogy mezíteleneket ruházzon, míg 1231-ben halála napján, amelyet előre megmondott, szent fohászkodások között Ivisszo nem adta lelkét Istennek. Az Úr annyi csodával dicsőítette meg, hogy halála után négy esztendővel, miután 16 halottat f el - Jámasztott, IX. Gergely páErzsébetek a történelem színpadán

pa a szentek sorába iktatta" — írja először 1692-ben megjelent Régi Magyar Szentség című latin nyelvű művében Hevenesi Gábriel jezsuita paptanár II. András királyunk leányáról, Szent Erzsébetről, akinek a tiszteletére került november 19- re ez a női név a naptárunkba.

Héber eredetű. Jelentése: bizalom. Beszédes név. Nem véletlenül ezt a nevet viseli a bibliai nőalak, Zakariás főpap neje, Máriának, Krisztus anyjának rokona, Keresztelő Szent János anyja, akit a szentírás szerint már-már reménytelenül hosz- szú ideig elkerült a gyermekáldás, ám bizalommal a

Szentlélek ígéretében mégis megfogant és gyermeket szült.

A magyar Erzsébetek részben büszkék lehetnek, mert történelmünk nőalakjai közül két Erzsébet lett leginkább világszerte ismert. A büszkeség azrét csak részben indokolt, mert Szent Erzsébet mellett a másik ilyen keresztnevű híresség a 16.—17. századi Báthori Erzsébetünk, a köztudat szerint fiatal leányok vérében fürdőző szadista csejtei várúrnő.

Két véglet, amelyek között nevezetes Erzsébetek sorjáztak tekintélyes számban, mégha csak a történelmi alakokra tekintünk is: a

„szűz királynő", az angol I.

Erzsébet, a Brit Birodalom megalapozója, az élvhajhász I. Erzsébet orosz cárnő, Nagy Péter leánya az első orosz egyetem megalapítója. Vagy a magyar történelemből ismertek: Kun Erzsébet, IV. László anyja, „a legszebb Árpád-házi asszony”, Erzsébet, III. András leánya, az Árpád-ház utolsó sarja. Ezt a nevet viselte Nagy Lajos királyunk anyja és második felesége, Zsigmond királyunk leánya, aki a Szentkorona rafinált elcsenésének kitervelőjeként lett hires, Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet, az „Ország özvegye”, vagy éppen az extravagáns Sisi, Ferenc József császár és király magyarokat kedvelő felesége, akinek az emlékét az országgyűlés törvénybe iktatta.

Az Erzsébet évszázadok során át a legkedveltebb,

Mária és Erzsébet találkozása, MS mester: Vizitáció c. festményén

leggyakoribb női név volt Magyarországon, s ma is azok közé tartozik. Különösen a virágkereskedők viseltetnek megkülönböztetett bizalommal iránta.

D. I.

Kulturális klubdélután a Lenau-házban