Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-19 / 227. szám

1990. november 19., hétfő aj Dunántúli napló 5 Ötpárti megállapodás a földtulajdon-rendezésről (Folytatás az 1, oldalról) szándéknyilatkozat aláírását követően értékelte a megálla­podást az MTI munkatársának. Véleménye szerint az 1945-ös földosztás óta nem ’történt az országban ehhez hasonló, több millió embert érintő sar­kalatos megállapodás. Annál is inkább örvendetes ez az egyezség, mert mindenki ^szá- mára világos volt, hogy a földtulajdon körül kialakult po­litikai feszültség tovább már nem tartható. A szándéknyilat­kozat ugyan még nem azonos a törvénnyel, de Zsíros Géza meglátása szerint a legjelen­tősebb akadály, az e'ddigi éles nézetkülönbség már elhárult. Nem lát különösebb nehézsé­get abban, hogy a parlament legfeljebb némi módositással, de elfogadja ezt az egyezsé­get. Két kulcsfontosságú té­makört emelt ki a nyilatkozat­ból, mint az előrelépés leg­jelentősebb elemeit. Egyfelől azt, hogy immár mind az öt jelentős politikai erő elismeri, hogy jogsérelem történt, ami- ,kor a tulajdonuktól megfosz­tották az embereket, s ami a legfőbb valamennyi párt meg­bízottja elismeri azt is, hogy az igazságtalanságot orvosolni kell. A szándéknyilatkozatban va­lamennyi párt jelen lévő kép­viselője* egyetértett abban: a földtulajdon kérdésében az elmúlt 40 esztendő során számtalan igazságtalanság történt, tehát a jogszerű kár­talanítást, illetve kárpótlást szükségesnek tartják. A jelenlévők az 1945-ös földosztás során kialakult tu­lajdonviszonyokat ismerik el. A kártalanítás alapvető módszere lényegében az, hogy a volt tulajdonosok egykori tu­lajdonuknak megfelelő érték­ben úgynevezett kárpótlási kötvényt kapnak. Ezekkel a kötvényekkel „visszaválthatják" a földjeiket, a privatizáció so­rán elsőbbséget élveznek, vagy pedig a kárpótlási kötvény a jegybanki kamatlábbal azonos mértékben kamatozik. Az alá­írók elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a kárpótlási je­gyekkel azok birtokosa fizet­het az állami tulajdon priva­tizációja során. Valamennyien elfogadhatónak tartják, hogy a kárpótlási jegyek fedezeté­hez járuljanak hozzá a terme­lőszövetkezetek, valamint a va­gyonnevesítés során a közös földtulajdonból egyéni tulaj­donhoz jutott új tulajdonosok is. Ezt a hozzájárulást egye­nes adó módjára 12 évi rész­letben kell megfizetniük, de erre három év haladékot kap­nának az érintettek. A vagyon­jegyek föld formájában tör^- nő átváltásánál egyébként el­sőbbséget élveznek a helyben lakók, valamint a környéken élők. Az állami földek és erdők privatizálásával kapcso­latban a szándéknyilatkozat aláírói közül a Keresztényde­mokrata Néppárt képviselői leszögezték, hogy e vonatko­zásban eltérő megoldást ja­vasolnak. Az állami földek és erdők megkülönböztetett jelentőségük miatt - vélemé­nyük szerint - az önkormány­zatok tulajdonába adandók. Éjszakai lakossági • ét rr «• & járőrözés a kert­városban A kertvárosi körzeti megbízotti iroda előtt és bent a helyiségben szombat éjszaka fél 12 és éjfél (özött nagy a forgalom. Itt gyü­lekeznek a Bünmeqelőzési és Va­gyonvédelmi Egyesület kertvárosi iaqozatának taqjai, hogy éjszakai járőrözésre induljanak. A 62 tagú csoport különböző időközönként tart irjáratokat. Saját tapasztalataik, akósági bejelentések és a rendőr­ség tájékoztatása alapján állítják Sssze útvonalaikat: ahol a leg­többször van rendbontás, illetve gyakoriak a bűncselekmények. Általában 3—5 emberrel, - 4—5 csoport rója Kertváros utcáit, egy- egy éjszakai akció során. Hölgyek s vannak az egyesület éjszakai vállalkozó szellemű tagjai között. A járőrözés célja nem <*i, hogy beavatkozzanak a dulakodásokba, vagy személyesen akadályozzák meg a betöréseket, hanem a rendőrség gyors értesítése. Ezen kívül, gyako­ri éjszakai jelenlétükkel elriaszt­hatják a lopási stb. alkalmat ke­resőket. Nagy Zsolt törzsőrmester a fiatal körzeti megbízott tájékoztat, bogy van, omikor csak két-három rendőrt tudnak éjszakai szolgálatra kiállítani, mivel kevesen vannak. Vincze Józsefné, aki az akciót vezeti, elmondja, hogy a legtöbb probléma a Nevelési Központnál van, a diszkó miatt, de hozzá teszi: — Nem olyan rossz a helyzet, □hogy többen lefestik. Nem sza­badna a fiatalokat ennyire támad­ni. Valahol nekik is szórakozni kell. Sokan elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok. Először a Nevkóhoz indulunk. Nagy a nyüzsgés, sorban érkeznek a fiatalok, ki taxival, ki saját gépkocsival. A diszkóhoz közel, a Csontváry utcában Behajtani tilos! tábla ellenére száguldozva hajta­nak be az autók az utcába. — Nehéz itt rendet tartani, a rendőrség sem tud sokat csinálni, mi is jobb a békesség alapján vagyunk, de kis viták kialakulnak — mondják kísérőim. Majd két nemrégiben megtörtént esetet me­sélnek el. Az egyiknél ki kellett hívniuk a rendőrséget, mert a srá­cok leparkolt kocsikat tologattak. Másiknál egy kis vita után meg­győzték a tobbé-kevésbé italos — kocsival hazaindulni készülő fiata­lokat, hogy ne üljenek volán mellé. A Kodolányi utcai üzletsor kö­vetkezik, ugyanis gyakoriak erre a boltfeltörések és a betörési kísér­letek. A Siklósi úti iskolát megron­gálták, ezért megkérték az egye­sületet, hogy arra felé is nézze­nek el hajnalonként. A szomszédos építkezéseknél is megpróbálnak min­dent ellopni, ami mozdítható. A Szikora utcai üzletek felé vesz- szük az utunkat. Itt az Erotic Shopot megnyitása után kétszer is (eltörték. További útunk: Egri Gyu­la utca, Diana tér, Krisztina tér, Berek utca, mígnem négy óra lesz. Viszonylag csendes éjszaka volt. Sz. J. Városismereti verseny A Pécs városi ifjúsági és sportosztály, valamint a Pé­csi Városi Természetbarát Bi­zottság Pécs városismereti ver­senysorozatot indított el vasár­nap. A vetélkedők célja, hogy Pécs város kulturális és törté­nelmi nevezetességeinek meg- | ismerése játékos vetélkedő ! formájában történjék meg. Az I eredményhirdetés december I 4-én lesz. I A himesházai lányok énekelnek Fotó: Proksza László Bemutatkozott Himesháza Majd kétórás műsor keretében mutatkozott be tegnap Himes­háza az érdeklődőknek Pécsett, a Lenau-házban. Még az elő­térbe is jutott a látogatókból, hiszen a terem, ahol kamarajel­legű előadást tartott a himesházai leánykórus zsúfolásig meg­telt. A német nyelvű dalok, versek hol komolyan, hol tréfásan a mindennapokról próbáltak szólni, de már az első, a haza sze- retetéröl beszélő ének is megteremtette a klubdélután alaphan­gulatát. A mostani alkalom első a Lenau-ház programsorozatá­ban, melyben már eddig is helyet kapott a havonkénti vasárnapi gyermekdélután, s a havonta kétszer rendezett „Énekelj velünk" című rendez­vény. Ezúttal háromnapos ki­állítás is színesíti a progra­mot, sokan már szombaton és tegnap is megtekintették azt a gyűjteményt, mely néprajzi, népművészeti értékek, ruhák, hímzések, szőttesek felvonulta­tása mellett fotókkal is bemu­tatja a himesházaiak életét. A vasárnap délutáni rendezvény megnyitóján Kerner Lőrinc be­szélt arról is, hogy szeretnék, ha havonta egyszer jelentkez­ne egy-egy környékbeli vagy távolabbi német nemzetiségi terület, falu, felmutatva kultu­rális életének értékeit. A ház helyet ad az érkező együtte­sek vendégszereplésének. El­mondta, hogy a háznak mind­emellett továbbra is alapvető célja lesz, hogy becsábítsa azokat a nem német anya­nyelvűeket is, akik szeretnék megismerni, megérteni a ma­gyarországi németség múltját, jelenét. Mindezzel talán to­vább erősödhet az a szándék, mely a Lenau-házat gazdasá­gi, politikai, kulturális ás~ szellemi értelemben is össze­kötővé tehetné a hazai és az anyaországi németség között, azon túl, hogy az országok Hétfői jegyzet Körvadászat «lőtt A hhoz, hogy a vadász, így november közepe táján végre valóban a biztos zsákmány tudatá­ban indulhasson társaival a tó mellé, nem kevés munka szükségeltetik. A vad kacsákat ugyanis - ha a társaság gazdaságo­san szeretne .működni, már­pedig ugye ez manapság nem ,,szeretem", vagy ,,nem szereteryi" kérdése— nevelni kell. Egy lehetőségeit te­kintve átlagosnak nevezhe­tő vadásztársaságnak, évi 1200—1500 kicsi vásárlásé-* ra van lehetősége, s a ta­gok már az elején biztosak lehetnek benne, hogy az ál­lomány harminc'- százalékát hiába vásárolták meg — belőlük ugyanis ilyen-olyan- okok miatt nem lesz leves. Miután az állomány a társasághoz kerül, hosszú hónapok (társadalmi) mun- * kája következik. A vadászok egymás közt felosztva a hétvégéket vigyázzák, ete- tikt szoktatják leendő zsák­mányukat. A technika, avagy a nevelés metodikája körülbelül a következő: A kiskacsákat eleinte a tó mellett, egy állandó fel­ügyelet alatt tartott karám­ba szoktatják, s megtanít­ják nekik, hogy, ha szól a kolomp, a néhány méterre lévő etetőhöz sétáljanak. Ahogy telnek a hetek, a karám és a tó melletti tá­volság egyre nő, a kacsák megtanulnak repülni, s Így november táján a zsákmány „telephelye" a tótól kilo­méternyi távolságra levő domb tetejére vándorol. A vadkacsát pedig etetési idő­ben boldogan repülnek a tóhoz - a kolomp hangja és az etetési idő közötti összefüggést, a pszicholó­gusok által csak pavlovi reflexnek nevezett valamit az állatok biológiai órájá­nak parancsai váltják fel. Márpedig ezek a parancsok akkor is működnek, . ha a vadkacsa hallja, hogy a tó mellett vizslák serege csa­hol, s’társai kirepülése után automatikusan eldördül né­hány lövés. A vadkacsa hiába is za­varodna meg, mennie kell. Legfeljebb abban bízhat, hogy aki idáig érte dolgo­zott, gyilkosa semmiképpen sem lehet. Csacsiság. És ezzel együtt azt is rosszul tesz- szük, ha a mindezért a va­dászt ítéljük el. Hiszen so­ha nem mondta, hogy a kacsák érdekében- dolgozik, hogy feleslegesen költi rá- . juk a pénzt. S lehet bármi­lyen kiváló képességű egy kacsa, s lehet bármilyen kezdő a vadász, a dolgok jellegénél fogva a győztes csak utóbbi lehet. A sze­reposztás miatt. Ha hinni lehet a lélek­vándorlásban, a szerepek előbb-utóbb azért felcseré­lődnek. Aki kacsa volt, va­dásszá avanzsálhat, s ez fordítva is bekövetkezik. E gy dolog viszont biztos. A „levadászásnak" min­dig eljön az ideje, a fegyverek pedig nem azért vannak, hogy hadonássza­nak velük. Puskát azért tart az ember, hogy lőjön vele — mégha átvitt értelemben i s. Jön a körvadászatok ideje. Pauska Zsolt közti kapcsolatokat is erősíte­ni tudná. Biztató, hogy már most is jelentkeznek olyan né­metül tudó, de magyar értel­miségiek, akik szívesen halla­nának arról, milyen szerepet tölt be Németország Európa életében. Tervezik, hogy e tárgyban előadássorozat is in­dul majd. Külön érdemes be­szélni arról, hogy ha más nem is, de legalább egy másik nyelv ismerete mennyit segít­het az országok közötti érint­kezés megkönnyítésében, s mint az előadás megnyitójá­ban elhangzott, a himesházai lányoknak, ezzel legalább, nem lesz gondjuk, szeren­csére . . . A tegnapi műsort - mely­nek rendezője Wachené Schultheisz Margit volt - fel­vette a bajor televízió is, melynek munkatársai a Deutsche Welle számára ké­szítenek filmet a magyarorszá­gi németekről. Hodnik I. Információ és alkalmazkodás November 19-20., Pécs: nemzetközi konferencia Rangos előadók részvételé­vel kétnapos nemzetközi kon­ferencia kezdődik ma dél­előtt Pécsett, a Hotel Hu­nyorban. A tanácskozás té­mája az infláció, valamint az ahhoz való alkalmazkodás. E fontos témáról 18, nagy ér­deklődéssel várt előadás hangzik el. A szakmai talál­kozó házigazdája a Magyar Közgazdasági Társaság Ba­ranya Megyei Szervezete. A nyitóelőadást Erdős Tibor (MTA) tartja: Az inflációel­mélet aktuális hazai vonatko­zásai címmel. Borbély László (KSH) Gazdaságkutató Intézet előadásának témája: Az inf­láció és az államháztartás kapcsolata 1986 és 1989 kö­zött Magyarországon. Ma, hétfőn elhangzó továb­bi előadások: Antal László: Az infláció okai: monetáris politika szerepe (Kopint-Da- torg); Mandel Miklós: Inflá­ciós útkeresés — államháztar­tási politika (Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetem): Szegő Szilvia: Ortodox-stabili­zációs politika és annak inf­lációs következményei (KSH Népességtudományi Kutatóin­tézet); Koltay Jenő: Adózta­tás-infláció (Magyar Tudomá­nyos Akadémia); Mr. Róbert M. Pierce: Infláció kihatások (Inflation issues) (USA), Kár­páti Tibor: Infláció Jugoszlá­viáiban (Eszéki Egyetem); Fajth Gáspár: A fogyasztói árak változásának mérési módszerei Magyarországon (Központi Statisztikai Hivatal). A konferencia kedden ki­lenc előadással folytatódik. „Csaknem egész nap az irgalmasság gyakorlásában és a szűkölködők szolgálatá­ban foglalatoskodott, gyámo­lította a szegényeket, özve­gyeket, árvákat, betegeket, rabokat, pénzzel és minden­féle segítséggel, amit a nagylelkű szeretet sugallt neki. A súlyos fejfájásban szenvedő koldus haját önnön királyi kezével nyírta le, a leprásnak pedig lábát és sebeit mosta meg . . . Mikor özvegységre jutott, gazdasá­gát egy híres ispotály épí­tésére, a maga életének hát­ralevő részét Isten szolgála­tára fordította Szent Ferenc . bűnbánói között, gyapjúval és lennel foglalatoskodott, hogy mezíteleneket ruházzon, míg 1231-ben halála napján, amelyet előre megmondott, szent fohászkodások között Ivisszo nem adta lelkét Is­tennek. Az Úr annyi csodá­val dicsőítette meg, hogy halála után négy esztendő­vel, miután 16 halottat f el - Jámasztott, IX. Gergely pá­Erzsébetek a történelem színpadán pa a szentek sorába iktat­ta" — írja először 1692-ben megjelent Régi Magyar Szentség című latin nyelvű művében Hevenesi Gábriel jezsuita paptanár II. András királyunk leányáról, Szent Erzsébetről, akinek a tiszte­letére került november 19- re ez a női név a naptá­runkba. Héber eredetű. Jelen­tése: bizalom. Beszédes név. Nem véletlenül ezt a nevet viseli a bibliai nőalak, Za­kariás főpap neje, Máriának, Krisztus anyjának rokona, Keresztelő Szent János any­ja, akit a szentírás szerint már-már reménytelenül hosz- szú ideig elkerült a gyer­mekáldás, ám bizalommal a Szentlélek ígéretében mégis megfogant és gyermeket szült. A magyar Erzsébetek rész­ben büszkék lehetnek, mert történelmünk nőalakjai közül két Erzsébet lett leginkább világszerte ismert. A büsz­keség azrét csak részben in­dokolt, mert Szent Erzsébet mellett a másik ilyen ke­resztnevű híresség a 16.—17. századi Báthori Erzsébetünk, a köztudat szerint fiatal le­ányok vérében fürdőző sza­dista csejtei várúrnő. Két véglet, amelyek között nevezetes Erzsébetek sorjáz­tak tekintélyes számban, mégha csak a történelmi alakokra tekintünk is: a „szűz királynő", az angol I. Erzsébet, a Brit Birodalom megalapozója, az élvhajhász I. Erzsébet orosz cárnő, Nagy Péter leánya az első orosz egyetem megalapítója. Vagy a magyar történelemből is­mertek: Kun Erzsébet, IV. László anyja, „a legszebb Árpád-házi asszony”, Erzsé­bet, III. András leánya, az Árpád-ház utolsó sarja. Ezt a nevet viselte Nagy Lajos királyunk anyja és második felesége, Zsigmond kirá­lyunk leánya, aki a Szentko­rona rafinált elcsenésének kitervelőjeként lett hires, Mátyás anyja, Szilágyi Er­zsébet, az „Ország özvegye”, vagy éppen az extravagáns Sisi, Ferenc József császár és király magyarokat kedve­lő felesége, akinek az emlé­két az országgyűlés törvény­be iktatta. Az Erzsébet évszázadok során át a legkedveltebb, Mária és Erzsébet találkozá­sa, MS mester: Vizitáció c. festményén leggyakoribb női név volt Magyarországon, s ma is azok közé tartozik. Különö­sen a virágkereskedők visel­tetnek megkülönböztetett bi­zalommal iránta. D. I. Kulturális klubdélután a Lenau-házban

Next

/
Oldalképek
Tartalom