Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-18 / 226. szám

Helytörténeti jelentőségű névvel irányít Baja első számú polgára Ki lesz az alpolgármester? A kormánykoalíció támoga­tásával választották meg Ba­ja első számú polgárává Éber Andrást. A polgármester neve közismert volt a városban. Nagybátyja, édesapja és édes­anyja egyaránt helytörténeti jelentőségű személyiség volt — elsősorban a művészetben és az oktatásban. Ma az Éber családnak emlékháza van és alapítvánnyal támogathatják a város tehetséges művészeit. Éber András (39 éves) a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai Vízgazdálkodási intézetében oktatott, mielőtt a képviselőtestület polgármes­terré választotta. Megelőzően hosszú éveken keresztül töl­tött be felelős tisztséget a Városszépítő, Városvédő Egye­sületben — a helyi építészet­ben és a városrendezésben vallott és hangoztatott néze­teiért nem mindig örvendezett népszerűségnek az akkori ve­zetés köreiben. Felesége nyelvtanár és három gyerme­ke bizony néhá'ny hete nem sokat találkozik személyesen a polgármester papájukkal — hisz' folyamatosan tart az ön­kormányzat kialakítása. A hé­ten kedden tartottak ülést — Baján két hölgy és 25 úr je­lenti az összetételt — a kép­viselőtestület, ahol várhatóan az alpolgármester megválasz­tása jelentette volna a leg­nagyobb és várva várt izgal­mat. Azonban ez elmaradt - Ág- lalvy György (SZDSZ) kéré­sére" -, mert előbb a szerve­zeti és működési szabályzat megalkotását vélték fonto­sabbnak a képviselők. A ter­vezet 62 pontjából számos ugyanis az alpolgármester jogkörét vázolja, ami itt is politikai alkupozíció tárgyát képezi. Mivel Baja bejelentet­te: ellenszegül a központi akaratnak és az MDF és a kormánykoalíció által támoga­tott polgármester mellé a li­berális ellenzék kiván alpol­gármestert állítani. A több mint 4 órás vita során har­minc pontot tárgyaltak meg, a továbbiak megmaradtak no­vember 20-ra, keddre - s csak akkor érnek el az al­polgármestert érintő jogkör- tervezetig. A kimondatlan je­lölt: a 37 esztendős, építész végzettségű, egykori 100-szo- ros válogatott kosárlabdázó: Ágfalvy György. Ha addig más jelölt nem akad, akkor tehát holnapután már ziccer­helyzetbe kerülhet a bajai ön- kormányzat. Kovács Zoltán Á betiltott kínai szakácskönyv esete Mit főz nyugdíjas éveiben Aczél György? Elodázhatatlan a földtulajdon rendezése A baranyai gazdálkodók értekezlete Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) Tudunk-e még meglepődni az elmúlt évtizedek mostaná­ban napvilágra került titkain? bevallom, immunitásom pán­célján hatalmas rést ütött az elmúlt héten egy tévéreklám, amely Szántó Péter — egykor pécsi újságíró kolléga - és felesége, Decsi Ágnes közös könyvét, a Kinai főzőiskola alapfokon címűt mutatta be. Nem kevesebbet állított ugyan­is a bemondónő által felol­vasott ismertető, mint, hogy ennek a szakácskönyvnek az első kiadását annak idején — öt évvel ezelőtt — betiltották! Szántó Péter már több, mint egy évtizede Budapesten lakik és dolgozik. Jelenleg a Kurír főmenkatársa és a Stori ma­gazin főszerkesztője. — Ügyes ez a reklámfogás a betiltással — ugratom. — Ez a betiltás sajátos do­log. Olyan, amilyent csak a tervgazdálkodás tudott pro­dukálni - válaszolja nem is reagálva a gyanúsításra. - Ismerve a hobimat az EDI- TORG magánkiadó 1985-ben nyert meg arra, hogy megír­jam az első magyar nyelvű kínai szakácskönyvet. A ki­adómnak végig kellett volna járnia a Kiadói Főigazgatóság által diktált procedúrát: ter­vezet benyújtás, engedélyezte­tés, várakozás, hogy jusson a papírkontingensből. így két, vagy három év múlva meg is jelenhetett volna a könyv. Az EDITORG csinált egy huszár­vágást: lapengedélyt kért, s ennek alapján jelentette meg a könyvet, amely 50 000 pél­dányban három nap alatt el­fogyott a könyvpiacról. A töb­bi kiadó ezen a sikeren any- myira felháborodott, hogy rög­tön felfedezték: ők is éppen most akartak kinai szakács­könyvet megjelentetni. Tisztes­ségtelen verseny miatt jelen­tették fel a kiadómat, s va­lahogy azt is kiderítették, hogy nem is volt engedélye a könyv kiadására. A vége az lett, hogy megtiltották a könyvem utánnyomását és még forga­lomban lévő példányait visz- •szavonatták. Már ha lett vol­na mit. — Szóval semmi politikai háttere nincs a betiltásnak? — Hallottam pletykákat ár­iról, hogy a feljelentők Aczél Györgyig eljutottak nagy buz­galmukban. Én ebben nem hi­szek, de ha igaz, alighanem kinevette őket. Mindenesetre vittem neki egy dedikált pél­dányt. Néhány nap múlva le­vélben köszönte meg azzal a megjegyzéssel, hogy ha majd nyugdíjas lesz, kipróbálja a recepteket. — Neked melyik a kedvenc kinai ételed? A legjobb, ha mindjárt a receptjét is köz­kinccsé teszed. — A Chop Suey a kedven­cem, már csak azért is, mert története van: a leghíresebb kínai ételek egyike, pedig nem is Kínában, hanem Chichago kinai negyedében találták ki. Négy adagra készítve kell hozzá 10 deka sertéshús esi kokra vágva, 20 deka gomba szintén csíkokra vágva, 20 de­ka szójacsíra, egy nagy fej sárgarépa reszelve, 10 deka sonka felkockázva, egy fél csirkemáj csikókra vágva, egy fej vereshggyma, két zöld­hagyma, két gerezd fokhagy­ma, két evőkanál szójamártás és két evőkanál cherry. Ügy készül, hogy a szóját és a cherryt összekeverjük és eb­ben fél órát állni hagyjuk a sertéshúst. Közben 2-3 kanál olajat felforrósítun'k, majd be­letesszük a zöldhagymát és fél percig sütjük. Utána ebbe beletesszük a húst és három percig sütjük, majd hozzáad­juk a sonkát, a szójamártást, a gombát és legvégül a fok­hagymát. Tíz percig kell főz­ni. Közben vegetát szórunk rá és vízzel vagy húslevessel fel-felöntjük. Végül természe­tesen rizzsel tálaljuk. A most újra megjelent könyv nem egyszerű utánnyo­mása az elsőnek, hanem hal­ételek és tészták receptjével bővített kiadása is. Ez azon­ban Decsi Ágnes és a két ki­váló fotóművész, Diner Ta­más és Wessely György érde­me: Szántó Péter ugyanis utálja a halételeket. Pénteken múlt egy hete, hogy kirabolták a szekszárdi cigányvajdát és családját, amíg ők Faddon, a cigánybál­ban mulattak. A szekszárdi lakásból, a sötétség beállta után 170 ezer forint kész­pénzt, valamint 1 millió 230 ezer forint értékben porcelá­nokat, festményeket és éksze­reket raboltak el. A Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányságon Görgye Lajos százados, a bűnügyi osztály nyomozója tájékoztatásul el­mondta, hogy a vizsgálat ed­dig nem vezetett eredményre, hétfőtől új nyomon kezdik meg az ügy felderítését. Azt min­denesetre megjegyezte, hogy a vajdának, Sárközi Józsefnek elég sok ellensége, frigye van a városban. Hogy ennek □ dolognak lehet-e köze a rab­láshoz, azt nem tudni. Min­denesetre jól ismerhették a „terepet”, akik eltulajdonítot­ták az értékeket. A behatolást például azzal kezdték, hogy elaltatták a normális esetben rális felemelkedésének szolgá­lata. Elhangzottak a szerve­zettségre vonatkozó adatok is: a Paraszt Szövetségnek jelen­leg mintegy 15 000 tagja van az országban, a imost szep­temberben megalakult bara­nyai szervezet pedig 600 ta­got számlál. Az ügyvezető al- elnök az értekezleten vissza- visszaiköszönő témáik medrét is kijelölte — bár nem szándéka szerint — két kijelentésével: a mezőgazdaság csődhelyzeté­ből csak igazi szövetkezetek­kel és agrár kisgazdaságokkal lehet kilábalni, illetve, hogy a rendszerváltás gazdaságilag még nem dőlt el, pz Ígérete­ket mem váltották be. Ehhez kapcsolódva szólt az értekezlet 150 résztvevőjéhez Nagy Ferenc József is. Az FKgP elnöke a földtulajdon rendezésének tervezeteinek ed­digi buktatóit elemezve tért át a jelenlegi helyzetre: az al­kotmánybírósági döntés után a kormánykoalíción belül, szakértői szinten sem látszik valószínűnek a közös koncep­ció kialakítása, ezért politikai szinten kell a közeli jövőben meghozni a döntést. Az FKgP nem adja fel a magántulaj­don szentségére alapozott el­veit a földtulajdon rendezé­sénél, de nem követi a „min­dent vagy semmit” elvét. Kész ésszerű, még elfogadható kompromisszumokra, amelyek első lépésként a mostami át­meneti helyzetben szüksége­igen nagy zajt csapó kutyá­kat. Gondoltuk, megkeressük magát a vajdát. Sárközi úr megígérte, hogy szombaton fo­gad bennünket, ám egy vá­ratlan dolog miatt mégsem tudott otthon lenni a megbe­szélt időben. így a vajdánétól kértünk információt: — Csak ne tegyenek be az újságba semmi részletet, arra kérem magukat — mondotta a meglehetősen felajzott idegál­lapotban levő asszony. - Sze­retném, ha egy ideig csendes­ség lenne körülöttünk. Mert nem elég, hogy kiraboltak bennünket, most valami érthe­tetlen rosszindulat kezd kiala­kulni a családunk iránt. — Mire gondol? — Próbálnak kikezdeni ben­nünket. Többször kapunk név­sek. Ilyen kompromisszumlehe­tőségként említette a megvál­tással osztatlan tulajdonként a termelőszövetkezeték tulaj­donéiba került földek eseté­ben a megváltás visszafizeté­sét, illetve azt a konstrukciót, hogy a parasztok vagy örökö­seik vagyonjegyeket kapnának ezekre a földekre és vissza­válthatnák. Ám ehhez állami garancia, a vagyonjegy ka­matozása és hosszabb türelmi idő kellene. Ezzel kapcsolat­ban említette, hogy a tagosí- tott földeket - 1,8 millió hek­tárnyit — már tavasz óta visz- sza lehet igényelni a termelő­szövetkezetéktől, ám eddig csak aiig 10 százalékukat vet­ték vissza, atnl a rendezetlen helyzet miatti óvatosság kö­vetkezménye. Nagy Ferenc Jó­zsef hangsúlyozta: a tulajdon- viszonyok fakultatív rendezé­sének a híve. Ehhez nem kell mesterségesen szétverni a ter­melőszövetkezeteket: a tagság maga döntse el, hogy mit akar. Egy kérdésre válaszolva azt is elmondotta, hogy ha jövő év első hónapjaiban nem sikerült a földtulajdon rende­zését „keresztülverekedni" a parlamenti vitában, akkor fel­merül az a megoldás, hogy pártja az Alkotmánybíróság­hoz fordul: értelmezze a tu­lajdon fogalmát és vesse ösz- sze a törvényesség szempont­jából azokkal a korábbi jog­szabályokkal, amelyek meg­fosztották a parasztokat a földtől. télén telefonhívásokat. Orr­hangon, gyerekhango.n példá­ul ilyeneket mondanak, hogy .......Na, mi van? Kifosztottak? Mi van, eltűnt a szajré?” A boltba meg, ha lemegyek, úgy ftéznek rám, mintha nem is ismernének azok, akik előtte köszöntek is. Emiatt aztán már egy hete, hogy nyugtatókon élek. Hogy irigységből, vagy miért teszik ezt, én már meg se tudom mondani. Nagyon sokat beszélnek, pletykálnak most rólunk, úgyhogy ne na­gyon részletezzen most sem­mit. Ha elcsendesülnék a dolgok, ígérem, maguk lesz­nek az elsők, akiknek nyilat­kozunk — zárta le a beszél­getést a vajdáné ezzel az ígérettel, férje nevében is. (Balog) D. I. A szekszárdi vajda kirablása után: Együttérzés helyett rosszindulat? A vajdáné egy héf ófa nyugfafókon él — névfelen felefonokkal zaklafják a családof D. I. 2vasämapi ■ _ ■- ...............■ .js Uj HDni-Milagniraao Szöul: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és felesége november 17-én ellátogatott a dél-koreai Nemzeti Múzeumba. Képünkön: egy buddhista faragott szobrot tekint meg az elnöki házaspár. MTI TELEFOTO * Elfogadták Gorbacsov válságtervét (Folytatás az 1. oldalról) törvényeket egyszerűen nem tartja be senki. Szó, ami szó, a központi hatalom bénultsá­ga immár nemcsak a biroda­lom egységét, de az egyes emberek biztonságát, ellátá­sát is kezdte veszélyeztetni. Az elszakadni, vagy legalábbis szuverénabbá válni akaró köz­társaságok szembenállása a szövetségi kormánnyal nem volt indokolható ’ pusztán a szeparatizmussal, mint tette nem egy központi vezető. A Rizskov-kormány tevékenysége egyrészt a régi struktúrák fenntartására, másrészt a köz­pont minden téren való fenn- sőbbségének biztosítására irá­nyult, emellett az elhibázott beruházások sora, az árufede­zet nélküli hatalmas méretű ibankjegykiáramlós szinte ka­tasztrofális helyzetbe sodorta a szovjet gazdaságot. A válság olyan súlyossá vált, hogy az a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa, amely néhány hete Jelcinék figyelmeztetése ellenére az elnök meglehető­sen általános irányelveit sza­vazta meg programként a piacgazdaságra való áttérés­hez, nos, ez a Legfelsőbb Ta­nács kérte számon, miért nincs konkrét cselekvési programja Gorbacsovnak. Pénteken az el­nök nem is tudott ilyennel szolgálni, bár szónoklata tar­talmazott olyan kitételeket, hogy program van, csak vég­re kell hajtani. Tegnap reggel viszont előrukkolt egy cso­magtervvel, amellyeT lényegé­ben tovább akarta összponto­sítani saját kezében a hatal­mat. A Rizskov-kormány - a javaslat értelmében - anélkül tűnik el a süllyesztőben, hogy lemondana, mert a végrehajtó hatalom az elnök hatáskörébe kerül át és a kormányfő funk­cióit is átveszi. Néhány hete aligha tudott volna ilyen nagy támogatást szervezni Gorba­csov egy majdnem teljhata­lomhoz, márcsak a köztársa­ságok természetes ellenállása miatt sem. Most más a hely­zet, mert a többi között a köztársaságok első emberei jó­val nagyobb beleszólást kap­nak majd a szövetségi ügyek­be. A csomagtervet nagy több­séggel fogadták el, s végle­ges változata a jövő héten kerül a parlament elé. Egy hónap múlva pedig már nem a Legfelsőbb Tanács, hanem a Népképviselők Kongresszu­sa előtt kell majd számot ad­nia az elnöknek, mit tett az ország stabilitásának megte­remtéséért. Az idő sürgeti Gorbacsovot, egyrészt, mert jön a tél, másrészt, mert az élelmiszerhelyzet több, mint kritikus. Gorbacsov ugyan ta­gadta, hogy éhínség fenyeget­ne, de ha hihetünk Jelcinnek, több város már csak kétJhá- rom napra elegendő tartalék­kal rendelkezik, úgy, hogy, ha van elég élelmiszer, idejében el kellene jutnia a leginkább veszélyeztetett zónákba. Az általános helyzetet jól illusztrálja, hogy a második legnagyobb szovjet város, Le­ningrad tanácsa úgy döntött, december elsejétől az élel­miszereket jegyre adják. És nemcsak az élelmet, a bizton­ságot is joggal követeli a la­kosság. Márpedig a bűnözés és a nemzetiségi ellentétek növekedése következtében az élet egyre veszélyesebb. Ha a parlamenti siker következtében nyugodtabban is vághatottne- ki Gorbacsov nyugat-európai útjának, visszaérkezésekor ez a nyugalom bizonyára elszáll. Egyrészt a felsorolt gondok miatt, másrészt, mert most már szinte egy személyben vi­seli a felelősséget azért, lesz-e kilábalás. De, ha lesz is, kér­dés, meg tudja-e emészteni az elnök, hogy az új Szovjetunió elkerülhetetlenül kisebb biro­dalom lesz, mint a mostani. Tamássy Zoltán (Folytatás az 1. oldalról) nek megtárgyalása is. A költ­ségvetési tervezet első olva­sásban tárgyalta a kormány várhatóan a jövő héten újból napirendre kerül a téma. Amennyiben az erőltetett tár­gyalási menetben erre sikerül időt szakítani, a kormány az Érdekegyeztető Tanács résztve­vőivel is megvitatja a költség- vetési előirányzatokat. A szombati ülésen kiderült: a tárcák, állami intézmények, szolgáltató vállalatok költség- vetési igényei olyan nagyok, hogy ha azokat a kormány mind kielégítené, akkor jövő­re 230 milliárd forint értékű deficit keletkezne. Erről ter­mészetesen szó sem lehet, hi­szen a jelenlegi számítások szernt jóval 100 milliárd forint alatti hiány finanszírozható csak. Ismeretes, hogy a Nem­zetközi Valutaalappal is foly­nak a tárgyalások egy három­éves program előkészítéséről, s a pénzintézettel csak akkor lehet egyezségre jutni, ha a kormány megalapozott, na­gyon takarékos költségvetést terjeszt elő. A kormány a mostani ülésen azt elemezte részletesen, hogy az> előirány­zatokból hol tudnak lefaragni. A kormányülés napirend­jén szerepelt még a foglalkoz­tatás elősegítésével, a munka- nélküliek ellátásával kapcsola­tos tennivalók megvitatása, a jövő évi vállalati és költség- vetési bérszabályozás, valamint a vezetői érdekeltségi rend­szer alakulása, a külgazda­ságorientált gazdaságpolitiká­hoz kapcsolódó állami szerep- vállalás, annak eszközrendsze­re, valamint a külkereskede­lem liberalizálása is. ■ • • Illést tartott a kormány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom