Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-17 / 225. szám
1990. november 17., szombat üj Dunántúli napió 5 Minden hónap késés kétmilliárdos veszteség Huzavona a törvények körül (Folytatás az 1. oldalról) Alapvető lenne az államháztartási törvény, a költségvetési törvény, az adótörvények, az illetéktörvény, a helyi adókról szóló törvény elfogadása. Ez utóbbi törvényjavaslatot például szeptember 27-én fogadta el a kormány, azóta kivárás és taktikázás folyik az Országgyűlés költségvetési bizottságában, ez pedig szakmailag elfogadhatatlan (politikailag talán elfogadható?). Az említett törvényeket már augusztus, szeptemberre meg kellett volna alkotni, hiszen enélkül az önkormányzatoknak mind a helyi, mind a központi bevételi forrásai bizonytalanok. Minél nagyobb a késés, annál tetemesebb a bevétel- kiesés a helyi önkormányzatoknál, márpedig ezt sem a kormány, sem a parlament nem fogja pótolni. A helyi adók — minimális szinten számolva — 26 milliárd forintot hoztak volna „a konyhára” 1991-ben (10 milliárdot a lakosságtól, 16-ot a vállalkozóktól), vagyis a helyi források aránya nőtt volna a központ által átengedett források csökkentése mellett — mint azt dr. Sivák József főosztályvezető részletesen kifejtette. Vagyis minden hónap késés több mint 2 milliárd forintnyi bevételtől fosztja meg az anyagiakban amúgy sem dúskáló helyi ön- kormányzatokat. A munka a körmére ég a minisztériumi szakértőnek, a szombati rendkívüli kormányülés előtt is van sürgős tennivalójuk, érthető, ha siettek vissza Budapestre. A még jelen levő önkormányzati vezetők pedig aligha tehetnek mást, mint hogy bizakodnak: egy következő hasonló (esetleg még drágább) tanácskozáson talán hallanak már valamit, ami segít megoldani az olyan „apró" napi gondokat, hogy miből éljenek, miből gazdálkodjanak jövőre. S. G. Az Érdekegyeztető Tanács ülése Az uszoda korszerű társalgója és a tökéletes tisztaságú úszómedence Kibővült szolgáltatások a Hullámfürdőben Kondicionálóterem, tisztasági fürdő, büfé és külön öltöző a sportolóknak Az Érdekegyeztető Tanács pénteki, a Munkaügyi Minisztériumban megtartott ülésén a kormány képviselői két pontot már kezdetben elfogadtak a szakszervezeti kerekasztal négypontos munkavállalói kompenzációs kérései közül. Ezek szerint a minimálbéreket december 1-jétől 5600-ról 5800 forintra, a családi pótlékot november 1-jétől 100 forinttal emelik. A minimálbér-emelés ügyében a vitában tisztázták ennek adóhátterét. A családi pótlék emeléséről a parlamentnek kell dönteni, o javaslatot a kormány az ÉT álláspontjaként terjeszti az Ország- gyűlés elé. A kormány képviselői hangsúlyozták: ez az emelés nem képezheti az 1991-es bázist. Végül e két kompenzációs tételben az ÉT résztvevői megegyeztek. Hosszas vita kezdődött a további kompenzációs igényekről. A versenyszférában a szakszervezeti kerekasztal a jelentős reálbér csökkenés miatt a jelenleginél 3 százalékkal nagyobb, adómentes béremelést tart indokoltnak. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a munkavállalói oldal részéről kifejtette: érthetetlennek Ítéli, hogy a drasztikus reálbércsökkenés és infláció mellett a kormány miért nem járul hozzá ehhez az éves szinten csak 0,5 százalékos béremelési lehetőséghez. Végre igazi uszodával büszkélkedhet Pécs. A Hullámfürdő ma reggeli nyitásakor a már évek óta szokásos téli kupolával együtt az új szociális épületet is átadták. A több mint 1300 négyzetméter alaperületű létesítmény 3300 személyre tervezett öltözői és számos újdonsága mellett a sportolóknak is megfelelő tré- ningezési lehetőséget biztosít. Külön öltöző, szertár és kondicionálóterem áll rendelkezésükre. A fürdővendégeket a földszinten kulturált előcsarnok, orvosiszoba, ruhatár, egy hónap múlva pedig büfé és mozgássérülteknek tervezett öltöző fogadja. Az emeleten az öltözési-vetkózési lehetőségek már megszokott formáit: szekrényes, vállfás, közös öltözőt, kabinokat és iskolás csoportoknak külön helyiséget alakítottak ki. A vendégek ál- tpl is használható konditerem mellett újdonság még az épü-' leben a kád- és zuhanyozó- blokk, ami a volt íRókócri úti tisztasági fürdőt helyettesíti. Korhertz József, a Pécsi Vízmű üzemvezetője szerint azonban ez még nem minden. A tervekben további bővítési lehetőségek, szauna, szolárium és talán egyszer állandó fedett uszoda is szerepel.- P. V. Kormányszóvivői tájékoztató Módosítani kell a Polgári törvénykönyvet (Folytatás az 1. oldalról) A PTK-ban több változtatást •kellett végrehajtani, több megfogalmazást átfogalmazni, hiszen több tétel ma már nem állja meg a helyét. Elmondta példának azt is, hogy amikor a polgárjog alapelveit tartalmazó hét pontnál kiiktatták az ideológiai utalásokat, négy pont „összeroppant” — használhatatlanná vált. A különböző kisebb módosítások közé tartozott például, hogy a szocialista együttélés fogalmát a tisztesség fogalma váltotta fel. A legalapvetőbb változtatásokat ózonban a tulajdonjog eddigi struktúrájának kellett változtatni, és tisztázni az állami vagyon kezelői jog kérdését. Az ún. állami ,, szocialista” tulajdonjog intézményének egyértelmű tisztázásává! a jogtudomány az utóbbi években történt többszöri kísérlet, nekirugaszkodás ellenére adós maradt. Nem sikerült igazán megoldani az állam és szervei — különösen vállalatai — kapcsolatának a tulajdonjogot érintő hatáskörét. (Vagyis ki o tulajdonos?) Sok gondot okozott az állami tulajdon egységességének és oszthatatlanságának elve, amelyet most a PTK hatályon kívül helyezni javasolt. Ezen az elven ugyonis időközben túllépett a jogalkotás (lásd Társasági Törvény) itt volt tehát az ideje, hogy a PTK is tudomásul vegye a változásokat. A kezelői Jog az állami szervek különleges jogosultságát teremtette meg az ,,egységes és oszthatatlan'’ állami vagyon igazgatására, amely egyrészt kívételezettséget, diszkriminációt jelentett más, nem állami sezrvezetekkel, személyekkel szemben, másrészt kiszolgáltatottságot, függőséget jelentett magával az állammal szemben. Bár új az a szóhaszr>ákit: „az állam egyes vagyontárgyait másra bízhatja’', de nem előzmény nélküli, hiszen az egyik múlt évben született törvény is az álkrmi vállalatokra bízott vagyonáról beszél. A rábízás fogalma azt a lehetőséget teremti meg, hogy az állam a lehető legszéle- sebbkörűen rendelkezhessék vagyonáról, akár úgy rs, hogy azt közvetlenül maga hasznosítsa, akár pedig úgy, hogy azt a leghatékonyabbnak, leg- gazdaságosabbnak tekintett módon bízza másra, különösebb megkötöttségek nélkül. Az államtitkár ez utóbb elhangzott mondatára kérdeztek rá a jelenlévő újságírók: a „rábízás" alatt mit kell érteni, vagyis a megbízott mit tehet ezzel a vagyonnal. Dr. Kecskés László vála- szo szerint a tulajdonosokat megillető tulajdonjog szerint járhat el, ám, ha ezt a rábízott állami vagyont el okarja idegeníteni, akkor ehhez az Állami Vagyonügynökség hozzájárulása szükséges. Az egyik újságíró konkrét eset kapcsán kérdezte: ha egy újság szerkesztősége állami tulajdonban lévő épületben működik, s ezt a lapot privatizálják, apportként be- vihető-e az épület? Válasz: ha a Vagyonügynökség hozzájárul ehhez, akkor igen. Ezt követően László Balázs szóvivő felolvasta Kádár Bélának, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének a kormány részére írt azon jelentését, amely az Európai Gazdasági Közösséggel kötendő társulási megállapodás előkészítésének helyzetéről szól. Für Lajos honvédelmi miniszter külpolitikailag döntő fontosságú bejelentést tett: „Az európai béke és a szomszédainkkal való gyanakvásmentes jó viszony további előmozdítása érdekében a Magyar Honvédség fegyverzeti rendszeréből haladéktalanul ki kell vonni mindazon földföld rakétákat (és a kapcsolódó haditechnikai eszközöket), melyek tömegpusztító harci fejrészeket is képesek szállítani. Lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni, illetve más feladatokra át kell szervezni azokat a katonai szervezeteket, melyek ezekkel az eszközökkel kapcsolatosan lették annak idején felállítva." ,,A Magyar Köztársaság kormányának meggyőződése, hogy ez az egyoldalú leszerelési intézkedés alapvetően hozzá fog járulni a szomszéd országokkal voló gyanakvás mentes, jó viszony megteremtéséhez, a fenyegetettség érzetének megelőzéséhez; és kedvező fogadtatásra számíthat a szóban forgó rakéták hatótávolsága alapján még érintett, közeli országoknál — tágabban az egész európai közösségnél is." Ezt követően az újságírók kérdésére Für Lajos elmondta, Magyarország 24 darab SCUD—B jelű harcászati rokétávol és hozzá 9 indítóállvánnyal, valamint 107 darab FROG—7-es típusú harcászati rakétával és ezekhez 18 darab indítóállvánnyal rendelkezik. Ezek alkalmasak a nukleáris töltetű robbanófejek szállítására. Nemcsak ezen harcászati eszközöket számolják fel, hanem a kiszolgáló dandárt és híradós százodot is. Ezzel az intézkedéssel a magyar költség- vetés évente mintegy 110 millió forintos tehertől mentesül. Amikor megkérdezték a honvédelmi minisztertől, hol semmisítik meg ezeket a rakétákat, azt válaszolta: természetesen Magyarországon, de mindenkit megnyugtatott, hogy Magyarországon nincs és nem is volt soha nukleáris töltetű robbanófej, ezek az eszközök csők ennek szállítására lettek volna alkalmasak. A kormány csütörtökön rendeletet hozott a rendszeres szociális segélyben részesülők egyszeri kiegészítő ellátásáról. Ennek összege 4 ezer forint lesz, s a mintegy 50 ezer segélyezett ember december 15-ig kézhez veheti a pénzt. Az intézkedés főként olyan idős embereket érint, akik szellemi vagy fizikai fogyatékosságaik miatt soha nem álltak rendszeres munka- viszonyban; nyugdíjjogosultságot ennek folytán nem szereztek, s állandó szociális ellátásra, továbbá a kormány elfogadta, hogy 5600 forintról 5800-ra emelkedjenek a minimálbérek még az idén. A kormány elfogadhatónak találta a családi pótlék emelésére tett javaslatot is. Eszerint — ugyancsak még az idei évre előrehozott intézkedésként — a három éven felüli gyermekek után 100 forinttal emelkedne a családi pótlék összege. László Balázs a sajtótájékoztató végén bejelentette, hogy az előzetesen jelzett - és eredetileg a kormányülés napirendi pontjai körött szerepelt — az állami feladatoknak az önkormányzatok különböző Jépcsőfo'kaira való lebontásával, áthelyezésével •kapcsolatos előterjesztésekre nem került sor. A téma fontosságára és sürgősségére való tekintettel azonban a ■kormány ma, szombaton — ennek megtárgyalására — rendkívüli ülést tart. Sarok Zsuzsa Holnap az Üj VDN-ben KI LESZ A RÉGIÓ KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTTJA? Pletykák és tények ♦ A BETILTOTT KÍNAI SZAKÁCSKÖNYV ESETE ACZÉL GYÖRGGYEL ♦ LÁTOGATÓBAN A SZEKSZÁRDI CIGÁNYVAJDÁNÁL A kutyákat elaltatták, az ékszereket elvitték ♦ MENEKÜLÉS A HALÁLBA Ausztriában eldördült a csendőr pisztolya ♦ MEGBÜNTETTE-E FELESÉGÉT LEONARDO? Beszélgetés a kismotoros pécsi rendőrrel, aki talán kapitány is lehetett volna ♦ KÍNÁLAT VAN, DE A VÁLASZTÉK HIÁNYOS Regionális tüzelőanyag-körkép ♦ OLLI, A FODRÁSZ Miért szeretik a Szomszédok egyik hősét? ♦ KÉMEK A HADSEREGBEN? Az aláaknázott lőszerraktár nem robbant fel? „PALIRA NE AKARJON SENKI SE VENNI BENNÜNKET” Marijanovicsért nem akarnak fizetni ♦ „VERSENYLOVAK VAGYUNK VALAMENNYIEN” A kosárlabda bajnokcsapat edzője másodállású A PIK (elfüggesztette a munka kifizetését Átadták a magasházról készült végleges szakértői véleményt A tanszék nyilatkozata a felelősségvállalásról A Budapesti Műszaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszéke elkészítette a pécsi magasházról a végleges szakértői véleményét. Dr. Orosz Árpád, tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Hegedűs István tudományos munkatárs tegnap személyesen adta át a munkát a PIK képviselőjének. Ismert, hogy a PIK október végén tájékoztatta a tanszéket arról, felfüggeszti a szakértői vélemény kifizetését, mert a magasházzal kapcsolatos bírósági ügyben hamarosan ítélet születik. Ezek után a PIK képviselője tegnap elismerte, hogy a tanszék teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét. Ugyanakkor a tanszék képviselői bejelentették, hogy a kifizetések felfüggesztéséről az eddigi indoklást nem tartják kielégítőnek és felhívják a PIK figyelmét arra, hogy a szükségtelen jogviták elkerülése érdekében teljesítése a kétoldalú szerződésben vállalt kötelezettségét. A tanszék nem tartja jogszerűnek a szakvélemény megállapításának felhasználását, amíg a PIK nem fizeti ki a vállalkozói díjat. Természetesen a munka átadása után találkozhattunk dr. Orosz Árpáddal és dr. Hegedűs Istvánnal, akik részletes nyilatkozatot tettek, kitérve a szakértői munkájukat újabban megkérdőjelező állításokra is, ám nem kívántak méltatlan vitába bocsátkozni. Ez alkalommal arra van lehetőségünk, hogy felidézzük a nyilatkozatból, a tanszéknek a felelősségről és a vizsgálatokban betöltendő szerepéről vallott állásfoglalását: íme: Az elmúlt év december közepén a magasház korróziós károsodásával kapcsolatos intézkedések megtételéhez a vasbetonszerkezetek tanszék véleményét kérték a város vezetői és tőlük várták a döntést. A döntéssel kapcsolatos felelősséget ma is vállaljuk, annak súlyát ma is a vállunkon viseljük. A karácsony előtti napokban meghozott döntés az épület ütemezett kiürítésére — véleményünk szerint — helyes volt, ezt a későbbi vizsgálatok csak megerősítették. Felmérhetetlen jelentősége van annak, hogy egy mai ismeretek szerint szinte megállíthatatlan korróziós folyamatról olyan időben szereztünk tudomást, amikor még van elegendő idő a szükséges, de- átgondolt műszaki intézkedések megtételéhez, a megerősítés qazdasáqos módszereinek kidolgozásához. Ma a helyzet komoly, de nem katasztrofális, a szerkezetek biztonsága ugyan esetenként csökkent, azonban eddig még é-vetlen épület, így a magasház esetében beszélhetünk közvetlen életveszélyről. A tanszék tisztában van azzal, hogy a mérnökképzésben és a műszaki-tudományos életben elfoglalt helye, nyilatkozatainak és állásfoglalásainak önmaqában is kitüntetett fiaye'met kölcsönöz ugyanakkor tisztában van azzal a fokozott felelősséggel is, amely ennék a kitüntetett helyzetnek a velejárója. Ebből a felelősségből kétirányú kötelezqítséq hárul ránk: nem tagadhatjuk meg a közreműködést, amikor felkészültséaünket „az érdekeltek nélkülözhetetlennek tartják, vagy ha egymásnak ellentmondó szakvélemények birtokában a tanszék állásfoglalását tekintik irányadónak, ugyanakkor minden helyzetben mérlegelnünk kell, nem kerülünk-e az elfogultság látszatába azáltal, hogy közérthető indoklás nélkül az egymással feleselő vélekedések valamelyikének helytállósága mellett döntünk. Meg kell őriznünk szuverén műszaki álláspontunk kialakításának szabadságát olyan helyzetben is, amikor a szakértői vizsgálatot az érdekeltek valamelyikének megbízásából végezzük. G. M.
