Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-03 / 211. szám

1990. november 3., szombat uj Dunäntaii napló 3 Mecseknádasd látképe Fotó: Proksza László Az önkormányzatok csak együtt érhetnek célba Karácsonyi ajándék­akció Hatezer magányos embernek Dr. Berényi István pécsi nyugdíjas jogtanácsos kará­csonyi ajándékcsomag-akciót szervez a Pécsett élő szegé­nyek és hátrányos helyzetben élők részére. Már több válla­latot, intézményt is megkere­sett, hogy tőlük segítséget kérjen. — Szegény csalódban nőt­tem fel - mondja dr. Berényi István. - 1956-ban Pécsett, a Postaigazgatóságon dolgoz­tam, és ott tagja voltam a munkástanácsnak, ezért bör­tönbe kerültem. Ott nagyon •sok nyomorúságot láttam. Ak­kor elhatároztam, ha innen eayszer kikerülök, segíteni fo­gok az embereken.. Húsz éve már annak, hogy elkezdtem az ingyenes jogsegélyszolgálatot Komlón, a tanácson és a kő­bányánál. Később Pécsett foly­tattam és még ma is rendsze­resen tartok tanácsadást Pé­csett, a DOZSO-ban, valamint az ország egész területén el­látom az ágyhoz kötött bete­gek, rokkantak jogsegélyszol­gálatát. Egyre több szegény, magányos emberrel találko­zom ezeken a fogadó órákon. Ennek hatására fogalmazódott meg bennem: ajándékakciót .indítok útjára. Szeretném, ha karácsonykor a városban élő minden magányos, elhagyott ember fája alatt lenne aján­dék, jutna nekik is egy-két kedves szó. A szociális ottho­nokban élő időseknek, a ne­velőintézetben lakó gyerekek­nek és fiataloknak, a kórház­ban fekvő betegeknek ugyan­úgy, mint az egyedülállóknak. Az ötletemmel felkerestem a Vöröskeresztet és a tanács egészségügyi osztályát, mint megtudtam, már eddig is szer­veztek ehhez hasonló akciókat, de nagyon örültek a kezde­ményezésemnek. Berényi István számításai szerint 5-6000 egyedül élő, magányos ember lakik a vá­rosban. Mindegyiknek nagy örömet okozna egy gyümöl­csöt, édességet és egyéb ap­róságot tartalmazó csomag. Akciójához vállalatok, üzemek és adakozó emberek segítsé­gét is kéri, akik bármilyen módon, pénzbeli vagy egyéb adományaikkal, hozzá tudnak járulni a karácsonyi ajándék- csomagok elkészítéséhez. Sz. K. Tizenöt Baranya megyei fa­lusi polgármester felhívást bo­csátott ki. Ebben az országos községi önkormányzati szövet­ség alakuló ülésére invitáltak minden érdekeltet. Többek között ezt írják a felhívásban: miközben munkához láttunk, felvetődött bennünk, miként védjük a jövőben települé­seink érdekeit, hogyan tud­nánk egymással szövetkezve olyan érdekérvényesítési rend­szert kialakítani, amelyben hallathatnánk hangunkat, be­le tudnánk szólni az Ország- gyűlés és a kormány telepü­léseinket érintő döntéseibe. A felhívást aláíró egyik fa­lu Mecseknádasd volt, ta­nácselnökével, Wekler Ferenc­cel — aki egyébként a Bara­nyai Faluszövetség, az Agrár- szövetség és az SZDSZ támo­gatásával parlamenti képvise­lő lett, 'jelenleg pedig az Or­szággyűlés önkormányzati bi­zottságának elnöke — beszél­gettünk a tervezett országos önkormányzati érdekvédelmi szövetség céljairól, értelméről, szükségességéről. Önálló hatalmi ág? — Kívánatos lenne, hogy az önkormányzatok önálló hatal­mi ágként funkcionáljanak. Ennek szükségességét indo­kolja az a tény is, hogy kü­lönösen a városokban az el­lenzék szerzett többséget a képviselőtestületekben. Rend­kívül fontos, hogy az önkor­mányzati érdekek megjelenje­nek minden olyan szinten, ahol az őket érintő ügyekben valamilyen döntés történik. Ez lehet a törvényelőkészítés idő­szaka, a költségvetés kidol­gozása, vagy akár a céltá­mogatások odaítélésének el­döntése. Nyilvánvaló, hogy a magyarországi 3000 önkor­mányzat egyenként képtelen az érdekeit érvényesíteni, ezért szükséges, hogy koordináltan jelenjenek meg tárgyalási partnerként, így ezt a hatal­mi ágat tényleg valódi hata­lommá fejlesszék. Érdekeiket közös nevezőre kell hozni, és lehetőleg egységesen kell fel­lépniük az önkormányzati ér­dekek érvényesítésében.- Hogyan képzelik a szer­vezet működéséi? — Nyugat-Európa összes or­szágában létrejöttek önkor­mányzati szövetségi rendsze­rek, de jelentős különbségek vannak' köztük.„ Akad, ahol egyetlen szervezetben tömö­rülnek a városok és a közsé­gek, máshol pedig települési kategóriák szerint más-más formációk alakultak ki. A lényeg, hogy mindenütt partnerként kezelik őket az éppen hatalmon lévő kormá­nyok. Fontos, hogy az önkormány­zatok' érdekvédelmi szervezetei ne kötődjenek egyetlen egy politikai erőhöz sem. Ugyanis ha egy kormányváltozás tör­ténik oz országban, óz önkor­mányzatok azért a helyükön maradnak, és érdekeiket más színezetű kormánnyal szem­ben kell képviselniük. Ezért sem célszerű pártpolitikai ala­pon megszerveződni. Ugyan­akkor fontos, hogy a szövet­ségekben az összes jelentős politikai erő képviseltesse ma­gát, megfigyelői státussal vagy az adott politikai erő színei­ben megválasztott képviselői által. Az önkormányzati törvénybe nem került be az, hogy a te­lepülési érdekeket a megyék képviselik, ami régebben be­vett gyakorlat volt. Van tehát egy légüres tér, hiszen nem létezik az a megye, amely „hivatalból" fellép a települé­sek érdekeiért a központi szervekkel szemben. Ugyanak­kor jelentkezik egy veszély: minisztériumi szinteken elin­dult egy tendencia. Azonnal be akarnak nyomulni a me­gyéik helyére, létre akarják hozni a decentralizált szervei­ket, és el akarják vonni azok­nak a hatásköröknek a jelen­tős részét az önkormányza­toktól, amelyekkel most még rendelkeznek. Az ágazati mi­nisztériumok ilyen törekvései­vel szemben csak az érdekvé-. delmi tömörülések lesznek ké­pesek hatékonyan fellépni. Ha változik a kormány...- Milyen szervezeti tormák­ban és szinteken érdemes egy­ségre lépniük az önkormány­zatoknak?- A szövetségek kiépülhet­nek regionális szinten, de el­képzelhető hierarchikus meg­oldás is, ezt ró kell bízni az érintettekre. A megyét én ko­rábban is azért nem tartot­tam megfelelőnek, mert szét­szabdalta a helyi, regionális érdekeket. Egy településcso­portnak például Tolna és Ba­ranya határán ugyanaz volt az érdeke, de ezt egy me­gyehatár kettévágta. Ha me­gint külön szerveződnek, ak­kor most sem jutnak közös nevezőre. A baranyaiak kezdeménye­zése azért indult el. mert már ennyi idő alatt is tapasztal­ták, hogy egyedül vannak. Az újraválasztott régi vezetők kö­zül sokan jól ismerik a ko­rábbi. problémákat, és tudják, ezek újra .jelentkezni fognak. Mihamarabb, olyan tömörülé­seket kell létrehozni, amelyek sem a kormány által, sem politikailag, sem jogilag nem kérdőjeezhetőek meg. Alulról kell szerveződni, és nem szabad hagyni, hogy ál­taluk át nem látott célok ér­dekében sorakoztassák fel őket. L. László János Profilban LISCHKA LÁSZLÓ, a pécsi Autójavító Kisszö­vetkezet elnöke. 1959. június 29-én született Pécsett. Édesapja bányamér­nök, édesanyja jogász. Két gyermeke van. Az általános iskolai tanul­mányainak befejezése után az 500. Sz. Szakmunkásképző In­tézetben karosszérialakatos végzettséget szerzett, majd a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában sikeres érettségi vizsgát tett. 1973- ban került a Pécsi Autójavító Kisszövetkezethez, mint ka­rosszérialakatos tanuló, majd szakmunkásként dolgozott to­vább, 1980-tól csoportvezető, művezető, később ipari kor­rózióvédelmi csoportvezető. Idén június 20-tól megbízott elnökként folytatta a munkát. A ■'szövetkezet közgyűlése szeptember 26-án választotta elnökének. KELEMEN JÓZSEF, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója. •. 1950-ben, ötgyermekes pe­dagógus család gyermekeként született Pécsett. Az angol tagozatos gimnázium elvégzé­se után 1975-ben Budapesten szerzett vegyészmérnöki dip­lomát. 1977 és 1985. között a Szigetvári Konzervgyárbarrdol- gozott először művezetői, majd termelési osztályvezetői be­osztásban. A Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál operatív vezetői beosztásban eltöltött évek alatt rendszer- szervezői végzettséget szerzett számítástechnikai szakterüle­ten. A Szigetvári Konzervgyár vállalati tanácsa néhány nap­pal ezelőtt választotta igazga­tóvá. A fiatal vezető új tervekkel foglalta el az átmenetileg nehéz helyzetbe került gyár vezetői székét. Nyitott a pri­vatizációs folyamatok irányá­ba, új, közös érdekeltségi for­mákkal kívánja fejleszteni a termeltetési kedvet megyénk­ben. Szabadidejét, ha teheti, a szabadban tölti, kedvenc idő­töltése a horgászat. BÁTHORI LÁSZLÓ, a Püspöki Énekiskola igazga­tója. 1932-ben, Zamárdiban szü­letett, szülei kilenc testvéré­vel együtt nevelték. Kilenc évesen, 1941. júniusában nyert felvételt a pécsi Székesegy­ház Énekiskolájába. Innen je­lentkezett a pécsi Papnevelő Intézetbe, teológiai tanulmá­nyait is a megyeszékhelyen, illetve Győrben folytatta. Pap­pá szentelése után több ba­ranyai és tolnai településen teljesített lelkipásztori szolgá­latot, több ízben nemzetiségek lakta falvakban. 1989-ben azzal a céllal kérték fel a pécsi Ágoston téri plébánia vezetésére, hogy újra megszer­vezze és megalakítsa az 1888- ban alapított, de 1953-ban született Székesegyházi Ének­iskolát. Az utódintézmény vé­gül fő védnökének, a püs­pöknek a nevét vette fel. A Pálosoknál helyet kapott énekiskola igazgatója maga is aktív munkát vállal a nö­vendékek nevelésében, litur­gikus latint tanít a 6—10 éves gyerekeknek. Szeretné, ha az iskola újra elfoglalhatná ere­deti helyét, így bővíthetnék a vidéki gyerekek részvételét is az intézmény programjában. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre 'Egység, tettvágy, szolidaritás és megbékélés Alábbi szózat Pécs város önkormányzati testületének első határozata. Az alakulóülésen dr. Debreczeni László olvasta fel, mint a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottsága és a Recski Szövetség pécsi szervezeteinek állásfoglalását. 2000 éve áll a város e he­lyen. Elődeink, polgárok ge­nerációi raktak kőre követ, hogy épüljön itt ház és szé­kesegyház, kórház, iskola és egyetem, gyár, vásárcsarnok és lakótelep. És teremtettek tudományt és művészetet, hi­tet és humanista szellemisé­get, hogy az egy helyütt lakó emberek közösséggé, pécsi polgárokká váljanak. A máig vezető út nem volt töretlen. Fellendülések és megtorpanások követték egy­mást. Fellángoló reményeket törtek le járványok, háború­ság, idegen dúlás. De mind a virágzás korszakai, mind o sötétség és reménytelenség időszakai emberi sorsokban öltöttek formát. Jeles embe­rek, hősök és áldozatok em­léke és — névtelen bár — de hús-vér emberek’ tízezreinek hűsége és szorgos munkája az a kötőanyag, amely össze­tartja a városnak a köveit. Mi, akik most 1990. októ­berében az oly régen óhaj­tott szabadság ajándékaként, a nép szabad választása ré­vén az önkormányzati testüle­tet alkotjuk, nem vagyunk előzmények nélkül. Azoknak a polgároknak az utódai va­gyunk, akik szőlőt ültettek a Mecsek lejtőire, akik megőriz­ték hitüket és magyarságukat a török hódoltság alatt, akik magasra emelték a . szabad­ság és nemzeti függetlenség zászlaját Rákóczi, Kossuth és Károlyi hívó szavára. Azok munkáját folytattuk, akik a II. világháború után .megújult hittel kezdték az országépítést és büszkén valljuk magunkat az 1956-os forradalom és sza­badságharc eszméi folytatói­nak. A történelem folyamatában egy nemzet számára egyaránt fontos a múlt, a jelen és a jövő. A múlt erőforrás, az azonosságtudat alapja,, tanul­ságai a jövő építőelemei. Múltbeli sikereink és bukása­ink nekünk szóló üzenete vi­lágos: ez a nép akkor tudott önmaga fölé magasodni, ami­kor cselekedeteit a nemzeti egység, a tettvágy, a szolida­ritás szelleme hatotta át és amikor világos célt látott ma­ga előtt. Itt állva a jövő ka­pujában, megfogadjuk, hogy minden erőnkkel törekszünk megteremteni a nemzet egy­ségét, sarkalljuk tettvágyát, uralkodóvá tesszük a szolida­ritás és a megbékélés szelle­mét. A cél egyértelműen adott: a hatékony gazdasá­gon, a polgári demokrácián és a keresztény erkölcsiségen alapuló, Európába integrált Magyarország. Mielőtt az előttünk álló — és erönkhöi képest óriási - feladatokhoz hozzáfognánk, meghajtjuk fejünket a haladás mindazon zászlóvivőjének em­léke előtt, akik előttünk jár­tak. Mindenekelőtt tisztelettel és hálával emlékezünk az 1956-os forradalom és sza­badságharc pécsi hőseire, a munkásokra, diákokra és ka­tonákra, az áldozatokra és a mártírokra. Tettük és áldoza­tuk akkor nyer értelmet, ha eszméiket megvalósítjuk és. megfogadjuk, hogy minden bőnkkel és legjobb tudásunk­kal azon leszünk, hogy Pécs városa felvirágozzék és újra a gazdaság, a kultúra és a művészet kiemelkedő európai központja legyen. Isten minket úgy segéljen! Magyarország is tagja a WOC-nak Uj ismeretek - pénz és műszerek- 1978-ban kerültem kapcso­latba a WOC-kal, az ortopéd orvosok világszervezetével - mondja dr. Szabó György, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopéd Klinikájának tanár­segédje, aki szeptembertől o World Orthopaedic Concern magyarországi elnöke. — B'elg- rádban vettem részt egy nem­zetközi tanácskozáson, ott is­merkedtem meg a szervezet egyesült államokbeli alelnö- kével. A WOC tizenöt évvel ezelőtt alakult. Jelenleg a világ min­den részéből 26 ország a ing­ja. Európai központja az anqliai Oxfordban van. A WOC saját tőkével rendelke­zik. Alapvetően az a célja, hogy támogassa a fejlődő vi­lág ortopédiáiát, nem csu­pán pénzzel, hanem oktatás­sal, műszerekkel. Például, vannak olyan műszerek, me­lyeket az USA-ban már fel­váltanak méa úiabbakkal, méq korszerűbbekkel: a „re­gieket”, az amortizálódottakat aztán a WOC kiközvetíti olyan országokba, ahol n leq- úiabbat nem is tudnák hasz­nálni , az orvosok, mert nincs kmeg -a kellő tudás, ismeret. S a szervezet vállalkozik eave- bek közt posztgraduális kép­zésre. A WOCrnak szeptembertől lett hivatalos taqja a Maayar Ortopédiai Társasán. 1 Haszna szerteáqazó, s rövidesen ta­pasztalható lesz. Dr Szabó Gvörqv példaként említette az ortopédia egyik speciális ágát. a daganatsebészetet. Ebben nagyok az amerikaiak: várha­tóan eljön onnan egy szak­ember, egy éven keresztül be­tanítja az itteni orvosokat, ezt pedig majd követik azok a speciális műszerek, melyek ezekhez a műtétekhez szüksé­gesek.- Engedjen meg egy sze­mélyes kérdést: önnek kö­szönhetjük, hogy hazánk is tagja immáron ennek a vi­lágszervezetnek? — Szerénytelenség nélkül ál­líthatom, hogy igen. Nagyon örülök, hogy részese lehettem ennek, mert a tagság nem csupán az ortopéd orvosok­nak jó dolog, sokkal inkább a betegeinknek. S igazából ez a fontos! Dr. Szabó György szep­temberben négy hetet töltött a tengerentúlon, három kong­resszuson vett részt. A 35 éves tanárseaéd előadást tartott az USA-beli Milwaukee-ban, ahol a. veleszületett dongaláb volt a központi téma, a ka­nadai Montrealban pedig ott volt az ortopéd orvosok -x vi­lágkongresszusán es a WOC kongresszusán, amely ezzel párhuzamosan zajlott. Ez utóbbin lett Maqvarország a WOC taqia. Szabó doktor út­jához a Soros Alapítván« és a Pécsi Orvostudományi Elve­tem hozzájárulásával kerülhe­tett sor. A World Orthopaedic Concern hazai szervezetének kialakítóra e'kezdődött. Roszprim Nándor Felhíuäs szövetkezésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom