Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-15 / 223. szám

IO oj Dunántúli napio 1990. november 15., csütörtök Közgyűlés előtt a nyugdíjasok egyesület« Aktív érdekképviselet a pécsi időseknek Szociális háló a támogatást váróknak Van egy klub a ,pécsi Kö­rösi Csgmo Sándor utcáiban, ahol a pécsi idősek szerda déíutá nőnként nyugodt szige­tet találnak. A Nyugdíjasok Pécsi Egye­sülete tagjainak a baráti ta- lál kozó sok és o hasznos idő­töltés lehetősége is ez. Szer­veztek itt varrátanfol yamot, megismerkedtek o méhészike- déssel, és most tervezik, hogy a pécsi Növényvédő Állomás szakem'bereinek jóvoltából igen kedvezményes díjjal a kiskertek gondozásának, o nö­vényvédelemnek a legfrissebb ismereteit is megszerzik a téli délutánokon. Hasznos lesz ez tavasszal, mert az egyesület kapcsolatot teremtett a dom­bóvári magtermeltető vállalat­tal, és megegyeztek aibban, hogy tagjai kedvezményesen juthatnak jó minőségű mag­vakhoz, sőt munkaalkalom is adódik azzal, hogy a kisker­tekben magas értékű anya- magot lehet majd termelni, amit a oég visszavásárol az idősektől. S/eyer Jenőnek, az egyesü­let elnökének sok társa van, aki a pécsi nyugdíjasak ér­dekében aktív szolgálatot vál­lal. Keresik a kapcsolatot mi n­denkivel, aki o partnerük le­het. Így mondhatjuk el a jó hírt: a Mecsékvidiéiki Vendég­látó Vállalat a diétázó idő­seknek kínál kímélő kosztat az Eszék, a Park és a Ság- vári étteremben, 44 forintért szolgálja fel adagiját. Jó partner dr. Grünwald Anna, a Kossuth téri hivatal családvédelmi és egészségügyi osztályvezetője, igyekszik a szociális és az egészségügyi kérdésekben folyamatos segít­séget nyújtani. Ehhez az egyesület szociális védőhálót épített ki húsz nyugdíjas ak­tivistája látogatja az idős embereket, nemcsak gyűjti, a megoldást Is keresi a prob­lémákban. Ezt szolgálja szer- da délutánonként (2—4-ig) a Geisler Eta utca 15-ben az az ügyelet, ahol segítőikész emberek várják a támogatást keresőket Az egyesület a közelmúlt­ban felmérést készített hét- száz tagjának életkörülményei­ről, és tapasztalatait meg­küldte a kormányfőnek, a mi­ni szténiumaknak, a parlamenti pártáknak és o baranyai kép­viselőknek. Ha gyors segítsé­get nem is remélhetnek, a miniszterelnöki hivatal, a pénzügyminiszter és a nép­jóléti miniszter válaszo re­ményt kelt, hogy figyelembe veszik a nyugdíjasak szem­pontjait. Ezt várják a pécsi képviselőtestülettől is, elsők között keresték fel Pécs fiától polgármesterét, akit szeretné­nek megnyerni a város idős polgárainak érdekképviseleté­re is. Meghívták őt és testü­leté nyugdíjas korú tagjait november 26-ra, az egyesület közgyűlésére. Azonnal válaszolnak az idő­seket is kedvezőtlenül érintő intézkedésékre. Az Alkotmány­bíróságtól várják a döntést a vízdijakról szóló jogszabály felülvizsgálatára, és jelezték, leméiik, hogy az 1989-es 49. törvényből nem húzzák ki azt a szakaszt, amely előírja, hogy a nyugdíjakat az inflá­ció arányához igazítják időről időre. Meszesen most egy újabb idősek napközije szervezésén dolgoznak, o berendezést már összegyűjtötték, de a helyiség megszerzéséhez segítséget vár­nak. .. Gáldonyi M. A bányászok új érdek­védelmi ■ ia ai a r tömörülésé Amerikai szakszervezeti vezető az alapítás tanúja A bányászatban műkö­dő különböző munkás ér­dekvédelmi szerveződések tevékenységének országos szintű összehangolására, az egységes és hatékony fellépés érdekében a hét végén Móron alakították meg a Bányaipari Füg­getlen Érdékvédelmi Tö­mörülést. Az összejövetelen ven­dégként részt vették a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének országos és az üzemekben is változá­sokat kívánó szakszerve­zeti vezetői. Az alapító- levelet tanúként írta alá Lane Kirkland, a 15 mil­lió tagot tömörítő ameri­kai szakszervezeti szövet­ség, az AFL—CIO elnöke, akit Forgács Pál, a füg­getlen szakszervezeték el­nöke kísért a bányászok szakszervezeti munkájában jelentős eseményre. Az alapítólevelet a bá­nyaipari dölgozók képvi­seletében nyolc szervezet vezetője írta alá, akik Ik été zerhó rom száz bányász érdekeit szolnáljók. A baranyai bánya szokat Horváth László, Komló Bányaüzem munkástaná­csának elnöke képviselte: az új érdekvédelmi tömö­rülés legfontosabb felada­tának egy olyan biztosító 'létréhozását tekinti, amely anyagi alapot teremt - a különböző ágazatokat ösz- szefogva — a törvényes sztrájkók finanszírozására. Remélhetőleg a megkez­dett tárgyalások eredmé­nyéről rövidesen beszá­molhatunk. Újjáalakult a Komlói Bányász Színpad Sikert hozott A sevillai borhely Hosszú álmából ébredt idén a komlói amatőr színjátszás, amikor hatéves szünet után újjáalakult a Komiéi Bányász Színpad. Nagy Mihály, aki annak idején tagja volt a szép sikeréket elért csoport­nak, nem nyugodott bele az 1984-es feloszlásba és néhány régi tagból, valamint új je­lentkezőkből ismét megszer­vezte a bányászváros amatőr színjátszó körét. A Komlói Bányász Színpad 1957-ben alakult, tagjai mun­kásfiatalok, diákok voltak. Sok sikeres bemutató, helyi és vi­déki fellépés, eredményes Ki Mit Tud?-szereplés után a 80­as évek elején ezt a csopor­tot sem kerülte el az amatőr mozgalom válsága. Hiába­valónak bizonyultak az utolsó évék talpon maradási kísérle­tei, a súlyos tagproblémákkal küzdő amatőr színjátszó kör 1984-ben megszűnt. A Nagy Mihály vezetésével idén újraszerveződött Komlói Bányász Színpad néhány Hó­napos előkészület után a szeptemberi bányásznapon vál­lalta az első nyilvános sze­replést. A régi és új tagakból összeállt 22 fős csoport kö­zönségsikert aratott Beau­marchais A sevillai borbély című zenés vígjátékéval. A darab azóta mór több elő­adást is megért, számos tele­pülésen, sőt, az erdélyi Belényesen is vendégjátékra várják a komlói színjátszókat. A komlói amatőr színjátszók maguk készítik díszleteiket, jelmezeiket, a csoport előadá­sainak és próbáinak a bevé­tel fejében a városi művelő­dési központ ad helyet. Az új­jáalakult színpad a hagyo­mányos színjátszást tűzte zász­lajára, tagjai ezekben a na­pokban idei második bemu­tatójukra (Ismeretlen francia szerzők bohózatai) készülnek.-ke­Növényvédelmi tanácsadó Mit kell tudni a növény­védő szerekről? Növényvédő szer (összefog­laló nevén peszticid) kategó­riájába sorolunk minden olyan szert, vagy anyagot. amely alkalmas a haszonnövények, a termények és termékek káro­sodásainak megakadályozá­sára. Ezek a szerek nem gyó­gyító, hanem ölő hatásúak, mivel a károsított növényeken a tünetek megmaradnak, de a kezelést követően fertőzési forrásként nem szerepelnek. Ezek az anyagok nemcsak a károsítókra, hanem a környe­zetünkre, az emberre is hat­nak, ezért ismerni kell, hogy mikor milyen növényvédő szert vásároljunk, használjunk fel, hogy minél kisebb környezet­terhelést érjünk el. Növényvédő szerek csoportosíthatók: 1. Károsítok szerint:- baktériumölő szerek (Bak- tericidek), — aombaölő szerek (Fungi- cidek), — gyomirtó szerek (Herbici- dek),- állati kártevők elleni sze­rek (Zoocid); ezen belül megkülönbözte­tünk : — fonalférgek elleni (Nema- tocid).- atkaölő (Akaricid), — rovarölő (Inszekticid),- csigaölő (Mulluszkicid), — rágcsólóirtó (Rodenticid),- egyéb szerek (vadriasztó, permetezési segédanyagok, csávózószerek. fasebkezelő anyaaok, stb.). II. Hatóanyag szerint (későb­biekben ezzel a csooortosítás- sal részletesen foglalkozunk). III. Szerek hatásmechaniz­musa szerint: 1. Kontakt hatású szerek (érintőlegesen hatnak), csak felületi védelmet biztosítanak, ott, ahol a növényvédő szer közvetlenül találkozik a kórosí- tóval (pl. Zineb, Rézoxíklorid 50 Wp, bordóilé, Dithane M-45, stb.). Eső hatására a felületről részben, vagy teljes egészében lemosódhatnak. 2. Felszívódó szerek a növény belső szöveteibe jutva fejtik ki hatásukat. Felvétel után a csapadék nem mossa le. Két csoportba sorolhatjuk az ide­tartozó növényvédő szereket. a) Mély hatású szerek, a kijuttatás helyén a zöld nö­vényi részekbe felszívódnak, de a növényben nem vándorol­nak. b) Szisztematikus növényvé­dő szer — a növénybe jutva a szállítórendszeren keresztül szétteried. Nagy előnye, hogy a növényben olyan helyre is eljut, ahova permetezéstech- nológiailoq már nem érünk el. (Pl. szőlőfürt, kocsány környé­ke.) A felszívódó szerek a növény szövetei között lévő gomba­testeket, gombafonalakat is elpusztít iák. PREVENTIN - megelőző - védekezésre is használhatók. Nagyon jó eredményt ad a rejtett életmód és kártevők ellen is (pl. atkák, levéltetvek, molyok). 3. Gázhatású szerek, első­sorban talajfeztőtlenitésre és raktárfertőtlenítésre, raktári kártevők ellen használhatók. Szabadforgalmú növényvédő szerként beszerezhető Actellic 50 EC a raktárfertötlenítésen kívül a zárt termesztőberende­zésekben állati kártevők ellen is felhasználható. Ezek a sze­rek gyors hatásúak, gáz álla­potban fejtik ki hatásukat. Né­hány rovarölő szeméi mellék­hatásként is előfordul gázha­tás (Unifosz 50 EC, Hosta- quick 50 EC). IV. Mérgező hatás szerinti csoportosítás: Hazánkban négy csoportba osztják a peszticideket az LD-^i (letális dózis), valamint környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, kifejezet­ten mérgező, közepesen mér­gező, mérsékelten mérgező, mérgező és gyakorlatilag nem mérgező névvel jelölik. A nö­vényvédő szerek nagyobbik része mérgező az állati, em­beri szervezetre is. A toxicitás kifejezésére egyetlen értékmérő tulajdonságot használtak fel, ezt a szájon át beadott érté­ket tüntették fel mg/testtömeg- kg-ban kifejezve, melynél a kísérleti állatok (legtöbbször patkányok) 50%-a elpusztult. Az 50%-os pusztulást elő­idéző dózist, az LD.-ji rövidítés­sel jelzett értéket a mérgező hatás szempontjából nem te­kinthetjük abszolút értéknek, hiszen a mérgező tulajdonság több tényezőből tevődik össze. A bőrön keresztül történő felszívódás, vagy kézről szájba jutás veszélye a nehezen le- bomló peszticideknél a keze­lést követő hosszabb várako­zási idő után is fennáll. A munkaegészségügyi vára­kozási idő azt tünteti fel, hogy a növényvédő szerrel kezelt területen a kezelés után mennyi idővel lehet védőesz­közök nélkül munkát végezni. Növényvédő szerrel kezelt területről csak meghatározott idő eltelte után (mikor a szer annyira lebomlott, hogy a szer- maradék mennyisége a meg­engedett határérték aló csök­ken) szabad az élelmiszert fo­gyasztani. Ezt az időt (a ke­zelés utáni nap és betakarítás között) nevezzük élelmezés­egészségügyi várakozási idő­nek. Hazánkban ma már nem engedélyezettek olyan szerek, melyek felhalmozódnak a szervezetbe és hosszabb idő után okoznak károsodást. Nö­vényvédő szer kijuttatásakor ügyeljünk arra, hogy az élel­mezésegészségügyi és munka­egészségügyi várakozási idő csak az engedélyezett dózisra vonatkozik. Peszticid túladago­lásnál a várakozási idők növe­kednek. Czigány Csaba Toliseprű Nehéz dolga van ma a ma- gyarszakos tanárnak, mert ele­get kell tennie a kérdező diáknak. örvendetes, hogy ezek egy része nemcsak lát, hanem olvas is. Ezt olvadhat­ták például a szombati buda­pesti napilapok egyikében: „Egy napsütötte párizsi tera­szon." Pár sorral lejjebb: „Ke- let-Európa: terra incogni­ta ..." A „terra incognita" latin kifejezés, értelme: ismeretlen föld, ismeretlen tudásterület, nem ismert dolog. A terasz is latin eredetű szó. A terra (= löld) szóból szármázik, mégis rövid r-rel terasznak Ikell írni és ejteni. De miért? Talán azért, mert sokan rövid r-rel ejtik. A terrarium ot, a Mássalhangzók vetélkedése terroristát (vigyázat: nem ter­rorista !), a territóriumot, vagyis a terrából származó más sza­vakat viszont két r-rel kell ír­ni. Egyetlen kivétel csak a terasz. Nem volna-e célsze­rűbb az 1950-es helyesírási szabályzatot követni, amely a terasz írásmód mellett a terraszt is engedélyezi. A ■nyelvészek szükségszerű más­salhangzó-rövidülésről beszél­nek azért, mert az átadó ide­gen nyelvben inkább csak he­lyesírási sajátság volt a hosz- szú mássalhangzók használa­ta. Mai helyesírásunk viszont törli a kettősséget az olyan szavakban, amelyeket többnyi­re röviden ejtünk ma már, mint például: a billiárd, a gummi, a parcellán, a tennisz. Felvetődik azonban a kér­dés, ha az említett szavak­ban eltüntettük a szavak más­salhangzóinak hosszúságát (kettősségét), miért maradt meg mégis az attasé, a tor­reádor, a ventillátor és más szavakban ? Tagadhatatlan ugyanis, hogy egyes nyelvjárási gyökerű szavakban a rövid mással­hangzók megnyúlnak, és He­lyesírási szabályzat ide vagy oda, hosszán ejtik néhány szavunkat: eggyetem, ellemi iskola, bakkancs, köppeny, eggyetlen, mezzö, közzé, nál- la, tölle, allóla, útónná, eggyelőre stb. Ennék fordítottja is megfi­gyelhető. Néha fölcserélik a magánhangzó és a mással­hangzó időtartamát, főleg a hosszú r (rr) előtt figyelhető meg a rövid magánhangzó megnyúlása. így mondjuk, de nem így kell írni: Iái az órom, nagyon lóró a leves, ere kell menni stb. Ma szőlőt, szőlőjét írunk a régebbi szöllő, sz öl le­je helyet. (A szőleje azonban elfogadható, főleg, ha meg van kapálva.) Különleges szavunk az ali­gátor is, amelyet mai helyes­írásunk szerint rövid l-lel ali­gátornak kell írni, holott a Grétsy—Kovalovszky: Nyelvmű­velő kézikönyv szeri nt (1.1187): „Van néhány olyan szavunk is, amelyben már csak az íráskép őrzi a hosszú mással­hangzót: alligátor (aligátor), Attila (atilla)." Hozzáteszik még a szerzők: „Az egyes szavak kiejtéséről szótáraink adnak eligazítást.” Nem egé­szen így van! Amint láttuk, az aligátor szóban csak egy l-t kell írni - Grétsyék'kel ellen­tétben, az említett keresztnév­ben pedig az Attila és az Atilla írásforma egyaránt he­lyes. ■Baj van a mamuttal is. Igaz, ritkán találkozunk e szó­val, mégis kétféle írásalakban használatos. Mai helyesírásunk szerint: mamutleletről, mamut- jövedelemről, momutszivattyú- ról írunk, mig régebben e szavak előtagját mammutnak kellett írni. Végül, ha valaki az 1988- han kiadott Helyesírási kézi­szótár előszavát elolvassa, an­nak végén a következő kelte­zés! hibát találhatja: Buda­pest, 1988. májusában. Mi itt a hiba? Az 1988 után nem kell kitenni a pontot. A szó- tánkészítők, a iektorOk, a kor­rektorok nem vették észre e picinyke pontteiesleget. Nem mamut-, inkább csak szarvas­hiba. Tóth István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom