Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-15 / 223. szám
1990. november 15., csütörtök aj Dunántúlt napló 9 T öbb-kevesebb rendsze rességgel nézője, így botcsinálta résztvevője vagyok a parlamenti munkának, s ez bizony többször ébreszt bennem kedvetlenséget, mint jókedvet. Az egyik utóbbi ülésszakon például azt látom, amikor Szabad György liázelnök létszámellenőrzésre ■szólította a honatyákat és anyáikat, hogy csaknem teljes létszámot mutat a kijelző. Aztán tíz perc múlva, amiko« már szavazni kellett valamiért, már száznál többen hiányoztak az ülésteremből. Ha most vulgáris akarnék lenni, azt mondanám: megtörtént a po- •fafürdő, ki-ki mehet a dolqá- ;a. Elfeledvén, hogy a dolqa éppen akkor ott, a képviselő- házban van. Aztán a múlt héten meg az történt, hogy amikor oly sok dolga lenne a parlamentünknek, az ülésszak második napján idő előtt véget vetett az elnök az ösz- sze jövetelnek, mert már nem volt együtt a szükséges létszám. Képviselő uraink és asszonyaink - tisztelet a kivételnek! - mintha nem vennék elég komolyan azt, amit oly előszeretettel hangoztatnak egyébként: a néptől kapott megbízatást, legitimációt. Vagy talán a doíqok komolyan- vétele az, amikor elmondja valaki a mondókáját, amiről ő is, meg az egész T. Ház tudja, hogy lesz rá észrevétel, ám erre ő már nem kíváncsi, hiszen a mikrofonját kikapcsolva már is száguld ki az ülésteremből. Én az elmondottak tudatában komolyan megriadtam akkor, amikor hallottam, hogy az ország működőképességének a biztosítása végett, az átalakítás gyorsítása érdekében még az idén 34 törvényt kell alkotnia a T. Háznak. 34-et? De hogyan? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az ülésszak eiső délutánja (de miért csak a délután, s miért nem már a délelőtt is, ha annyira szorongat az idő?) a hosszadalmas napirend előtti felszólalásokkal telik el, s jó, AT. Ház ha el lehet kezdeni az egyébként mindig dús napirend egyik pontjának a megtárgyalását. Ezt másnap folytatják, de hamarosan le is zárják a vitát (ha általános vitáról van szó), hogy visszaadják az anyagot a bizottságoknak a részletes vita előtt. Aztán elővesznek egy másik napirendi pontot, és máris ott az ebédszünet, miután is ejtőzés közben a még meglévő honatyák és -anyák meghallgatják oz interpellációkat és a kérdéseket. amelyekre többnyire nem a miniszterek válaszolnak, hiszen nekik éppen dolguk, e! foglaltságuk van (hogyan, hát a parlamenti ülésteremben tartózkodás nem munka, nem elfoglaltság?), a választ valamelyik éppen ráérő államtitkár mondja el, természetesen a miniszter nevében Ha ezután még marad idő, es van elegendő képviselő' 'is, akkor ismét elő lehet venni a napirendet. És máris vége az ülésszaknak, viszontlátásra jövő hétfőn. . . A parlamenti munka a tévé és a rádió jóvoltából nyilvános, Így rengeteg magyar állampolgár kisérheti figyelemmel, mi történik az országgyűlésben. S kialakíthatja azt a véleményét is, hogy ami ed dig ment,. nem igazán mondható munkának (bár megszólalásig annak néz ki), különben nem kellene most, az év hátralévő másfél hónapjában több törvényt alkotni, mint eddig összesen. Fog-e ez menni? Nem tudom. De abban biztos vagyok, hogy az eddigi munkastílus szerint aligha. Es ezen az sem segít, ha a Házbizottság javaslatára - mint hallottuk — meghosszabbítják a heti ülésszakok tartalmát. Nyugtalanító volt az elmúlt fél esztendőben, amikor a napnál világosabb volt mindenki számára, hogy az ország gyorsvonati sebességgel száguld az összeomlás felé, hogy a frissen megalakult parlam&cvt és a kormány a rohanás fékezése és megállítása helyett szinte folyamatosan a múlton rágódott. Ez év elején Winston Churchill halálának a 25. évfordulója alkalmából irt jegyzetemben idéztem a nagy britnek 1940. májusában (tehát amikor az első nagy csapások érték a birodalmat, és ő egy személyes. a háború szempontjából nem is jelentéktelen kudarc terhével birkózott) elhangzott mondását: „Ha a jelen megpróbál törvényi ülni a mull lelett, elveszítheti a jövőt". Akkor még messze előttünk volt a rendszerváltás. De mit láttunk utóbb és azóta is? A jelen bizony egyhuzamban törvényt ül a múlt felett. Holott bölcs dolog lett volaa megszívlelni egy bölcs politikus filozófiáját, mert akkor kevésbé kellene félnünk attól, hogy o múlt feletti törvényülés miatt elveszítjük a jövőnket. Mert tulajdonképpen semmi akadálya nem lett volna annak, hogy a múlton rágódás helyett tüstént a jövővel törődés kerüljön a politika homlokterébe. Vagy mégis volt akadály? S Így kaphatott a kelleténél nagyobb hangsúlyt a pótcselekvés? Erre én csak egy magyarázatot tudok. Az egykori ellenzék jó ideje készült már a hatalomátvételre, akkor, amikor látszatna megingathatatlannak tűnt a pártállam. Lett volna tehát idő egy olyan gazdaságpolitika kimunkálására, amely alkalmas a válság elkerülésé- -re, általa tehát megnyerhető az új politikának az egész nép, és összeállhatott volna eay tekintélyes emberekből álló árnyékkormány is, melynek az ismerete biztosíték lehetett volna a program meqvalósulására, s a megvalósításhoz nyomban a “Választás után hozzá is kezdenek. Ehelyett pedig mit láttunk? Igazi gazdaságpolitikai programot nem ismerhettünk meg (igazán meggyőzőt máig sem!), árnyékkormány pedig nem létezett, a későbbi kormányférfiak a teljes ismeretlenség homályából léptek elő, s némelyikük be is bizonyította az alkalmatlanságát. Ha valamiért, hát azért minden bizonnyal jó volt a taxis demonstráció, hogy Antall József bölcsen felismerje: oz új szakaszban új, hatékonyabb kormányra van szüksége, s végre vállalkozzék a kormány- átalakításra. Csak ne sokat késlekedjék! z - tment új szakaszt em- -JQb Ittettem. Mert abban élünk már október 28-a óta. Azóta - hadd hivatkozzak a szabaddemokraták egyik vezető politikusára — ez a Magyarország már nem az a Magyarország. Még változatlanul rohanunk ugyan az összeomlás felé, de talán nagyobb eséllyel fékezhető meg, mint október 28-a előtt. Erre kellene végre odafigyelni a parlamenti ülésteremben is, és a magamutogató szereplés helyett végre a nemzet sorsa, jövője kapná a főszerepet. És ennek a jegyében az sem fenne utolsó dolog, ha a ‘kormánykoalíciós többség a megszokott magabiztosságával nem söpörné félre az útjabol az ellenzéket, bármily okosat, megszívlelendőt mondjon, javasoljon isi Mert a mesterségesen felszínen tartott pártviszályok csak fokozhatják a rohanás ütemét. Ettől pedig az Isten óvjon bennünket. Hársfai István Pénzügyi konfliktusok II. Nehézségek a vagyon megosztása körül A költségvetés megosztásán túl a másik vitatott téma az állami tulajdon „öröklésének" kérdése. A helyi önkormányzati törvény szerint: „Az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre a következő: a) az önkormányzat köz- igazgatási területén lévő ingatlanok . . . törvényben meghatározott köre; b) a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló, közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész; c) a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalás létesítményei, berendezései a te-' lepülés belterületi határán belül . . . d) a tanácsok kezelésében, illetőleg tulajdonosi irányítása alatt álló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények vagyona; e) a tanácsi, illetve a tanácsi' ingatlankezelő szervek kezelésében lévő állami bérlakások; f) a középületek és a hoz- záiük tartozó földek..." A c) és az f) pontban kivételt képeznek „az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesítmények"-, illetve „a központi állalmi feladatokat szolgáló épületek". Ugyanakkor a törvénv következő bekezdése szerint: „A tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében lévő állami ingatlanok, erdők, vizek - kivéve a védett természetvédelmi területeket és a műemlékileg védett épületeket, építményeket, területeket -, pénz és értékpapírok, a törvény hatályba lépésének napján e törvény erejénél fogva a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek." • A társközségek költség Í vetésének megosztásával kapcsolatban már szóltunk a pénzmaradvány „igazságos" elosztásának nehézségeiről. Mi vei a törvény erejénél fogva az önkormányzatok tulajdonába kerül „a tanács valamennyi pénzvagyona, értékpapírja és más vagyoni joga", így a pénzmaradvány elosztásának problémája ebben a tógabb körben is felmerül. A vagyon azonban nemcsak jogokkal, hanem kötelességekkel is jár. Ha a volt közös tanácsok társközségeiben a volt tanácsi kezelésű, illetve tanácsi irányítású, felügyeleti szerv által kezelt állami tulajdon egyenlő jogú ,, örököse" valamennyi társközségi önkormányzat, akkor a kötelezettségek is egyenlő mértékben terhelik őket. Ha a volt társközségek nem kívánnak közös képviselőtestületet alkotni, akkor 'célszerűbb a közös vagyon természetben történő megosztása. A vagyonmegosztás során kétféle nézet összecsapása várható. Egyik a történeti jogok, másik a jelenlegi helyzet alapján kíván „igazságot tenni”. A történeti szempont addig mindenki által elfogadható, hogy a közös tanács megalakulásáig az addig önálló község kezelésében lévő tulajdon az adott községet illeti meg. Problémát a közösen épített létesítmények (pl. a körzeti általános iskolák) tulajdonjoga, valamint a társközségben esetleg a közös tanács által felszámolt (eladott, átadott, lebontott) létesítmények pótlása jelent. Miről van itt szó? A korábban önálló községekben tagiskolák, községháza, szolgálati lakás(ok) is voltak, melyek időközben, megszűntek. Ezek esetenként térítés- mentesen vagy igen csekély térítés ellenében cseréltek gazdát, így az nem vizsgálható, hogy az ellenérték — esetleg a mai árszínvonalon — kerüljön az újra önállóvá váló községek számára kifizetésre. Az ő „részüket" természetben kell „kiadni". (Folytatjuk) Agg Zoltán közgazdász Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Adnfelügyelnsége tájékoztatója Az 1990. évi LXVII-es fövény 2. § (7) bekezdése előírja, hogy a polgármester megválasztását, valamint a tisztsége megszűnését követő 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A Baranya Megyei Adófelügyelőség ügyfélszolgálati csoportjánál (Pécs, Rákóczi út 56.) és az Adófelügyelöség ügyfélszolgálati irodáiban (Komló, Lenin tér 4., Mohács, Széchenyi tér 12., Siklós, Kossuth tér 1., Szigetvár, Zrínyi tér 1.) beszerezhető B jelű vagyonnyilatkozatot két példányban kell kiállítani, az egyiket a polgármesternek kell meqőriznie, a másik példányt pedig az önkormányzat részére át kell adnia. Az önkormányzat az átvett adóbevallást a polgármester személyi anyaga mellett zárt borítékban köteles tárolni. levél- és csomagszállító szolgálat Baranyában Elsők között az országban Néhány hete megalakult Pécsett - az országban az elsők között - a Küld-ön-c levői- és csomagszállító szolgálat. Az első napokban csak Pécs területére vállalták a levelek továbbítását, azonban a vállalkozás életképességét bizonyítja, hogy egy hét alatt kiterjesztették kézbesítő hálózatukat az egész megyére, illetve hetente két alkalommal futár megy Budapestre is. Tarifáik 10-25 százalékkal olcsóbbak a postai áraknál, ami nem elhanyagolható szempont a nagy levélforgalmú szervezeteknél, vállalatoknál. Éppen ezért nem egy pécsi nagylevelező már az első napokban bizalmat szavazott a vállalkozásnak és átpártolt a Küld-ön-c szolgálathoz. Miért ilyen alacsony a tarifa? Eke László, a Pentamer Kft. ügyvezetője elmondta, egyrészt azért, mert nem kell akkora apparátust működtetniük, mint a postának. Másrészt nincsenek olyan megkötéseik, előírásaik, mint amit a nagyvállalatra kényszerítettek. Szerintük jelenleg a postának 50 százalékos haszna van a levelek és csomagok továbbításán. A kft. megfelezi ezt a nyereséget az ügyfeleivel, ezért olcsóbbak a postai áraknál.- Már régóta foglalkoztunk egy levél és csomagszállító szolgálat megalapításával, azonban a gyújtószikrát a taxis blokád adta. Mi nem jelenthetünk, és nem is akarunk konkurenciát teremteni a postának. Kis hasznot várunk a vállalkozástól, hosszú távon gondolkodunk, szeretnénk, ha a gyerekeink is ebből élhetnének. Jelenleg 40 kézbesítője van a kft.-nek, de tervezik a létszám bővítését. Elsősorban vékony pénztárcájú fiatalokat, egyetemistákat és nyugdíjasokat foglalkoztatnának fő- vagy mellékállásban, akiknek jó fizetésért van kedvük a strapás munkához. Nálunk egyelőre szokatlan, de vitathatatlanul előnyös, hogy hetente fizetik a munkabért. Az olcsóbb árak ellenére magasabb színvonalú szolgáltatást kínál a Küld-ön-c szolgálat, mint a posta, sajnos egyelőre csak közületek, vállalatok, vállalkozások, intézmények részére. A levelek, csomagok begyűjtési módjától és gyakoriságától függően 10- 25 százalékkal kevesebbet számolnak fel a mindenkori postai áraknál. A leveleket 36 órán, az expressz leveleket 24 órán bélül továbbítják a megye területén. Ajánlott küldemények esetén nemcsak 200 forintig fizetnek kártérítést, hanem a telies kárösszeaet megfizetik. Telefax levelezést is vállalnak, • olyan üqyfelek között, ahol csak az egyiknek van telefaxa. Telefonos bejelentés alapján odaviszik a le velet, ahova a címzett kéri, amennyiben az első kézbesítés eredménytelen volt. Lakossági szolgáltatásként bevezetik a zenélő táviratot. A bejelentésben kért időre esküvők, szü- letésnaook, névadók alkalmából a Pécsi Zeneművészeti Főiskola hallgatói néhány perces műsort adnak elő a helyszínen. Tervezik a reggeli és esti kézbesítés bevezetését. A szolgáltatást a lakosság még nem veheti igénybe, egyelőre nincs megoldva a levelek begyűjtése, mert a Küld-ön-c szolgálat nem használ bélyeget. Jelenleg egy speciális pénzbedobós gyűjtő- láda kifejlesztésén dolgoznak. Elképzeléseik szerint trafikokkal, boltokkal, illetve más egységekkel is kötnének szerződést a levelek begyűjtésére. Várhatóan januártól a lakosság is igénybeveheti a Pento- mer Kft. szolgáltatásait. Hajdú Zs.
