Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-12 / 220. szám
990. november 12., hétfő aj Dunántúli napló 3 Reális veszély az energiakorlátozás Napi sirámunk \ lakossági szolgáltatás a polgárok fizetőképességétől függ Míg néhány évvel ezelőtt sginkább az erőművi ikapaci- ás elégtelensége foglalkozatta léginké bb a szakembe- eket, ma az energiaihordozók •setleges hiánya ad megle- etősen örökzöld témát nem- saik energetikusi, de óllaim- tolgári körökben is. Sajnos ljött az az idő, amikor kézelfogható közelségbe került, ogy energiakorlátozást vezes- enek be hazánkban. Mivel a eszélyröl különböző fórum o- on szinte nap imiiint nap hallatunk, a korlátozás módjáéi Ligeti Pált, az Ipari Minisztérium energetikai főosz- ályának vezetőjét kérdeztük. — Magyarországon kétmód- 3 lehetséges az energiaikorlátozásnalk. Egyrészt, a világ szinte minden országához hasonlóan, nálunk is kialakult formája van az üzemzavari korlátozásnak, ami különböző ellátásos zavarok, műszaki meghibásodások miatt következhet be. Bevezetésének legfőbb szempontjai, hogy a lakosságot minél ikisébb mértékben érintse, ne befolyásolja az ország életének menetét, életveszélyt, és lehetőleg komoly gazdasági károkat» se idézzen elő. A korlátozás menetrendjét évről évre az Állami Energiafelügyelet dolgozza ki, kategóriákba sorolva a különböző fogyasztókat, minden esetben egyeztetve az érintettekkel. — A másik korlátozási forma nyilván energiahiány esetére szól. — Ogy van, és a módszer lényegében ebben az esetben is hasonló. Ám akkor, amikor nyilvánvaló, hogy az országot energiahordozóval ellátó vezetékből holnap, de esetleg egy hét múlva sem jön az olaj, földgáz, elektromos áram, nem ugyanazokat kell korlátozni, mint a fentiekben, lyenkor ott célszerű a szorítást alkalmazni, ahol egységnyi energia felhasználásával a legkisebb jövedelem keletkezik. A korlátozás természetesen lehetőség szerint itt se veszélyeztesse az alapellátást. Tudomásom szerint 1982-ben, amikor az ország a fizető- képtelenség határán mozgott, volt már ilyen korlátozás hazánkban is.- Fennál-e a veszélye annak, hogy a korlátozás a lakosságot is érinti majd? — Sajnos előfordulhat, hogy ezzel is számolnunk kell, bár ebben az esetben nem lehet mértékadó az, hogy az államnak nincs pénze megvenni az energiát, hiszen a valódi vásárló maga a fogyasztó. A piaci elvek szerint azt kell tehát vizsgálnunk, hogy mii az, amit még meg tud venni az állampolgár. K. E. Talpunk alatt a kultúra Tiszta Amerika... pedig csak Pécsett fényképeztünk autókat, kirakatokat, videokölcsönzőt \ koronát övőre is egyziazMNB Tervei szerint a nem konver- bilis valuták közül jövőre már sok a csehszlovák koronát sgyzi az MNB — közölte az dTI érdeklődésére Menich zyörgy, a Magyar Nemzeti lank főosztályvezetője. El- tondta: a magyar kiutazók KGST-valuta” vásárlásainak lár most is 85 százalékát a sehszlovák korona teszi ki. úMustól már az MNB is csak i csehszlovák koronát váltja le, a többi nem konvertibilis alutát nem fogadja el a kül- öldi turistáktól. A többi nem onvertibilis valuta, Így pél - Iául a rubel, a lej, a leva és i zloty iránt minimális az ér- leklődés. Ez év végéig még nem vál- oznak az árfolyamok, mert iddig államközi megállapodá- on alapulnak. Jövőre azon- >an már a kereslet-kínálat esz a meghatározó az árfo- yamok alakulásában. Pulykák a lépcsőházban A lépcsőházi hirdetőfalon mindig akad néhány fontos tudnivaló. Hol a közös költség fizetése, hol a féregirtás időpontja, vagy ha más nem, legalább a tavalyról megtakarított — lakók közötti — hóügyeletesi beosztás. A napokban egy újabb hirdetményt tűztek a falra, kissé szokatlan közlendővel: pecsenyepuiyka, kb. 4-5 kg-os, tisztítva, egészben, darabolva, megrendelhető, 80 Ft/kg élősúlyban. Karácsonyra 8— 10 kg-os pulykára előrendelést felveszek. (A címet 10 százalékért megmondom.) Világos. Az illetőnek, netán rokonának, ismerősének, barátjának, aki pulykázik, fontos az üzlet. Ö megy a vevők után. Neki még a lépcsőházi forgalom is számít. té. Növekszik 3 határforgalom Szombaton a szokásosnál is tagyobb volt a forgalom a Irávaszabolcsi határátkelőhe- yen. A vámosok elmondása zerint egyre több csokimiku- ás és ajándékcsomag lapul a ugoszláv bevásárlóturisták áskájóban, jelezve a gyerme- ek jeles ünnepének közeledét. Egyik ismerősöm X., a másik Y. X. leül az asztalom mellé és kérdezi, vajon mi az oka annak, hogy tudomása szerint Pécsett nem indul többek között magyar néptánc1 tanfolyam gyerekeknek. Örül viszont, hogy például Szek- s zárd on gondoltak erre. Tanítunk délszlávot, görögöt, németet, vegyesei, de a magyar táncokról fogalmuk sincs a gyerekeknek. S nem csak a táncról van itt szó, hanem a magyar, a népi kultúra elsikkadósáról, néz rám. Évtizedekig tabu volt a magyarság fogalmának, tartalmának hirdetése, talán most már lehetne részletesebben is foglalkozni vele. Nem tudok válaszolni, mert Y. felháborodottan mellettünk terem. Mi a fenét akartok, talán még a csonka Magyarország nem ország-ot is ki hímezitek a zászlótokra, Sistereg. Befogom a fülem. Nagy magyarokra gondolok, meg művészekre, akik a magyar kultúra, a magyarság ügyét úgy tudták szolgálni, bogy közben figyelemmel kísérték más nemzetekét is. Valalhol a tudatom alatt belémnyilalt Nehéz helyzetben vannak az egészségügyi, a szociális és a gyermekintézmények. A szűkös anyagi lehetőségek, az emelkedő * élelmiszerárak ugyancsak próbára teszik az élelmezésvezetők leleményességét, hogyan, mi módon tudják kigazdálkodni még elfogadható mennyiségben és minőségben a napi élelmet. Épp ezért igazán elismerésre méltó a Baranya Megyei Gabonaforgalngj és Malomipari Vállalatnak az a gesztusa, hogy felajánlotta a legjobban bajban lévő intézmények — kórházak, szociális otthonok, gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek, iskolák, óvodák — részére termelői áron ad el lisztet. Erről az együttműködési megállapodást a közelmúltban kötötték meg és írták alá. egyes kultúr- és nézetkörök káros egymás fölé helyezése, de ezeket már a felszínre sem kívántam hozni. Ugyanakkor szinte hallóim a zágrábi televízióból áradó könnyűzenei dallamokat, melyek többsége — akár kommersz, akár eredeti — népzenei elemeken, hagyományokon alapul, s melyekre fiatalok, idősek és gyerekek egyaránt szívesen táncolnak, dúdolják az utcán. Be kell látnom, ezt a hozzáállást kicsit mindig is irigyeltem, mert itthon igazából sosem tapasztaltam, hogy tömegesen, jó értelemben büszkék lennénk hagyományainkra, hogy szívünkön viselnénk alakulását. Vannak lelkes és színvonalas iskolai, felnőtt szakkörök, együttesek, divat (volt?) a táneházmozga- fom, amely sokunkat felrázott. Gyűjtjük a padlásokról a nép- művészeti értékeket, de jobbára a leleményes felvásárlók és a tehetős vásárlók gazdagodnak általuk. Nem vagyok teljesen igazságos. Az amatőr művészeti mozgalom, a hagyományőrző együttesek a hatvanas évekbeli felvirágzás után is kitartanak kitűzött célAmikor a gesztus indítékai felől érdeklődtem, Horváth László, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta, hogy magánbeszélgetésekből is, de hivatalos jelzésekből is tudomást szereztek arról, hogy milyen nehéz például az óvodások, kisiskolások megfelelő étkezését megoldani, hogy a kórházakban már-már katasztrofális a betegélelmezés. Ezért jutottak arra az elhatározásra, hogy a maguk eszközeivel próbálnak egy kicsit ezen segíteni. Nem titkolják, hogy ezzel a kezdeményezéssel a figyelmét is fel akarják hívni más élelmi- szeripari cégeknek, hátha ők is követik valami módon az ő példájukat. jak mellett, s próbálnak gondoskodni az utánpótlásról. Csak, ha körkérdést intézek ismerőseimhez, vagy a járókelőkhöz, derül ki, sokan elzárják a rádiót, a televíziót, vagy elsietnek az utcán, ha ilyesmikről esik szó. Pedig még olyanokat sem mondanék, hogy minden népnek elsőrendűen fontos, hogy életben tartsa nemzeti, kulturális értékeit, mert az együvé tartozás érzését, a közös célokért való tevékenykedés értelmét is inspirálhatná. Szabaddá teszem hallószerveimet. Sem X., sem Y. nem várta meg, hogy bármit is válaszoljak. így hát csak magamnak mondhatok valamit. Azt, hogy a nemzeti, ,a nemzetiségi és más nemzetek kultúrájának tiszteletben tartása egyaránt fontos. Hogy nem lenne baj, ha a magyar népművészetet érdemei szerint szeretnénk. S még azt, hogy csak ennek az összhangnak a kialakítása után várhatjuk, hogy a sokfajta kulturális érték között ne ama bizonyos szék alatt találjuk magunkat. Természetesen arra is felhívták a figyelmet, hogy ezt a termelői áron adott lisztet a vásárlónak kell a malomból elszállítani, a szállítást nem tudják vállalni. Ezért minden érintett intézmény jól teszi, ha mielőbb igénybe veszi, számításokat végez. Mert lehet, hogy lesz aki sokat meg tud majd spórolni ezen a lehetőségen (mint ahogyan az egyik óvoda már jelezte is, s azt is, hogy a megtakarított pénzen több zöldséget, gyümölcsöt tud majd a gyerekek részére vásárolni), de lesz esetleg, akiknek jobban megéri az eddigi megoldás mellett maradni, vagyis a nagykereskedelmi vállalat szállítását igénybe venni. B. A. Csak egészségügyi, szociális és gyermekintézményeknek Segít a Gabonaforgalmi Liszt - termelői áron (Ki)szolgáltatás? Pattanásig feszült idegek a fodrászüzletben, ahol kozmetikus, manikűrös is dolgozik. Oka: az utóbbi időben szinte másnaponta javíttatott villanybojlerük ismét elromlott. Ők meleg víz nélkül éppúgy bénák, mint gyakorta én, amikor a zsúfolt vonalak miatt képtelen vagyak telefonálni. Egyikük a telefon előtt bújja lapunk apróhirdetéseit és sorra hívja az ajánlkozó mestereket, akik a hirdetésükben ígérik, hogy 24 órán belül jönnek. Pénték reggel lévén a szombat délelőtt is nyitva tartó fodrászat segélykérésére a válaszok: hétfőn, talán kedden jövök. A vendégek köziben egymásnak adják a kilincset. Amelyiküknek a szolgáltatás szerint meleg víz is szükségeltetik, az vagy kivárja, míg a kis lábaslkákban a gáztűzhelyen vizet melegítenék számára, vagy odébbáll. (Sokon az utóbbit választják.) A fodrászat dolgozói tehetetlenék és egyre idegesebbek. A vendégek legtöbbje is dühöng. Hiába, csapból folyó meleg víz akkor sincs. Már-imár egymást okolják emiatt. Mérgük rám is átragad. Miért hirdetnék úgy és olyan szolgáltatást mesterek, amit egyszerűen nem tudnak, vagy nem is akarnak betartani? Nem éri meg nékik? Akkor meg minek ajánlgatják magúkat és szolgáltatásukat? így — jelen esetben az adott fodrászat dolgozói — joggal kiszolgáltatottnak érzik magukat. __ Legalább a távoli ígéretek melegítenék fel a vizet a bojlerben, amíg ki nem száll valamelyik mester! De csodák nincsenek! M. L. —- ' « ■ Recept Lakótelepi disznóvágás (Hozzávalók: vágy három négyemeletes épületet, az ottlokók közül 56 családdal, mintegy 150 emberrel, felnőttekkel és élményre áhítozó gyerekékkel együtt. Ne keverd meg I Sőt rázd inkább össze. Erre (például egy sportdélután, vidám és könnyed programokkal nagyon jól megfelel. Már ekkor készülj a következő ki- főztödre, vesd el a magját mondjuk egy disznótornak. Kell még hozzá három jókora üst, négy gáztűzhely egy éppen üresen álló garázsban, továbbá az állatorvos végzettségű polgármester, s a környék választottja a képviselőtestületbe, kell persze egy jókora fedett sátor a három négyemeletes ölelte játszótérre, benne büfé és hangosbeszélő, zenével. Fontos egy kellemes női hang a hangszóróból: — Pálinkás jóreggelt, kedves lakótársak! Ha százötven személyre főzöl, két disznó szükséges, nem baj, ha 15 kilométerre kell érte menned a saját kocsiddal, s közben beléd hajt egy „vakablak", nem ez a fontos, hanem hogy nem esik az eső, pedig november 10. van, s a négy- emeletesekben élők mindegyike már napok óta tartó készülődés után reggel hattól ott vár, hogy kezdődjön végre a sportdélutánon megígért, megbeszélt újabb program: a lakótelepi disznóvágás. Kell még persze, néhány nagyszerű szervező, mondjuk Bodnár László és Király József, a két siklósi fiatalember, akik ezt a murit ösz- szehozták a három négy- emeletesben, ezen a ködös szombati reggelen a kisvárosban. Ha mindez együtt van: (nyertél. Barátokat és tisztelőket, közösséggé formáló lehetőséget, összetartást és segítőszándékot, a siker örömét és az együttlét vidámságát. Azt kérdezed: érdemes ezért annyit főzni? Ha kérdezed, bele se vágj! Ne kopogtass az ajtókon, a földszinttől a negyedik emeletig, hogy összegyűjtsd a hozzájárulást: 300 forintot családonként, ne szólj bele a mikrofonba: kedves lakótársak, kellene még savanyúkáposzta és termoszban fekete, ne bíztass senkit, hogy ó- és újbaraiilkból a disznóölés résztvevői borversenyen is indulhatnak, ne várd a lakótársadtól, az ABC-ben dolgozó fiatalasz- szonytól, hogy a sátorban büfét nyit majd, ne számíts arra, hogy hetedhét határról hordják össze a hastokot, a rénfákat, egy matuzsálemi korú pörköl őt, a kaiparőkat, hogy éjszaka, a disznóvágás reggelére már alfától ómegáig előkészített dolgokra önkéntes őrök vigyáznak, váltásban. Ne számíts semmire. Arra se, hogy egy ilyen alkalom máris szüli a következőt, s ezen a hideg, elmúlt szombati reggelen már egy nyári hajókirándulás részletein törheted a fejed: hol álljon meg a mohácsi „Bendegúz”, s ott ki főzi majd az ebédet. Persze, a három négy- emeletesben lakóknak. Ám ha nem kérdezed, akkor jól olvasd el ezt a siklósi receptet. És kezdj el azon gondolkodni: ki is az a magas ember, aki egy emelettel lakik feletted? Mészáros Attila S. Zs.
