Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-12 / 220. szám

990. november 12., hétfő aj Dunántúli napló 3 Reális veszély az energiakorlátozás Napi sirámunk \ lakossági szolgáltatás a polgárok fizetőképességétől függ Míg néhány évvel ezelőtt sginkább az erőművi ikapaci- ás elégtelensége foglalkoz­atta léginké bb a szakembe- eket, ma az energiaihordozók •setleges hiánya ad megle- etősen örökzöld témát nem- saik energetikusi, de óllaim- tolgári körökben is. Sajnos ljött az az idő, amikor kéz­elfogható közelségbe került, ogy energiakorlátozást vezes- enek be hazánkban. Mivel a eszélyröl különböző fórum o- on szinte nap imiiint nap hall­atunk, a korlátozás módjá­éi Ligeti Pált, az Ipari Mi­nisztérium energetikai főosz- ályának vezetőjét kérdeztük. — Magyarországon kétmód- 3 lehetséges az energiaikor­látozásnalk. Egyrészt, a világ szinte minden országához ha­sonlóan, nálunk is kialakult formája van az üzemzavari korlátozásnak, ami különböző ellátásos zavarok, műszaki meghibásodások miatt követ­kezhet be. Bevezetésének leg­főbb szempontjai, hogy a la­kosságot minél ikisébb mérték­ben érintse, ne befolyásolja az ország életének menetét, életveszélyt, és lehetőleg ko­moly gazdasági károkat» se idézzen elő. A korlátozás me­netrendjét évről évre az Ál­lami Energiafelügyelet dolgoz­za ki, kategóriákba sorolva a különböző fogyasztókat, minden esetben egyeztetve az érintettekkel. — A másik korlátozási for­ma nyilván energiahiány ese­tére szól. — Ogy van, és a módszer lényegében ebben az esetben is hasonló. Ám akkor, amikor nyilvánvaló, hogy az országot energiahordozóval ellátó ve­zetékből holnap, de esetleg egy hét múlva sem jön az olaj, földgáz, elektromos áram, nem ugyanazokat kell korlátozni, mint a fentiekben, lyenkor ott célszerű a szorí­tást alkalmazni, ahol egység­nyi energia felhasználásával a legkisebb jövedelem kelet­kezik. A korlátozás természe­tesen lehetőség szerint itt se veszélyeztesse az alapellátást. Tudomásom szerint 1982-ben, amikor az ország a fizető- képtelenség határán mozgott, volt már ilyen korlátozás ha­zánkban is.- Fennál-e a veszélye an­nak, hogy a korlátozás a la­kosságot is érinti majd? — Sajnos előfordulhat, hogy ezzel is számolnunk kell, bár ebben az esetben nem lehet mértékadó az, hogy az állam­nak nincs pénze megvenni az energiát, hiszen a valódi vá­sárló maga a fogyasztó. A piaci elvek szerint azt kell tehát vizsgálnunk, hogy mii az, amit még meg tud venni az állampolgár. K. E. Talpunk alatt a kultúra Tiszta Amerika... pedig csak Pécsett fényképeztünk autókat, kirakatokat, videokölcsönzőt \ koronát övőre is egyziazMNB Tervei szerint a nem konver- bilis valuták közül jövőre már sok a csehszlovák koronát sgyzi az MNB — közölte az dTI érdeklődésére Menich zyörgy, a Magyar Nemzeti lank főosztályvezetője. El- tondta: a magyar kiutazók KGST-valuta” vásárlásainak lár most is 85 százalékát a sehszlovák korona teszi ki. úMustól már az MNB is csak i csehszlovák koronát váltja le, a többi nem konvertibilis alutát nem fogadja el a kül- öldi turistáktól. A többi nem onvertibilis valuta, Így pél - Iául a rubel, a lej, a leva és i zloty iránt minimális az ér- leklődés. Ez év végéig még nem vál- oznak az árfolyamok, mert iddig államközi megállapodá- on alapulnak. Jövőre azon- >an már a kereslet-kínálat esz a meghatározó az árfo- yamok alakulásában. Pulykák a lépcső­házban A lépcsőházi hirdetőfa­lon mindig akad néhány fontos tudnivaló. Hol a közös költség fizetése, hol a féregirtás időpontja, vagy ha más nem, lega­lább a tavalyról megtaka­rított — lakók közötti — hóügyeletesi beosztás. A napokban egy újabb hir­detményt tűztek a falra, kissé szokatlan közlendő­vel: pecsenyepuiyka, kb. 4-5 kg-os, tisztítva, egészben, darabolva, meg­rendelhető, 80 Ft/kg élő­súlyban. Karácsonyra 8— 10 kg-os pulykára előren­delést felveszek. (A címet 10 százalékért megmon­dom.) Világos. Az illetőnek, netán rokonának, ismerő­sének, barátjának, aki pulykázik, fontos az üz­let. Ö megy a vevők után. Neki még a lépcsőházi forgalom is számít. té. Növekszik 3 határ­forgalom Szombaton a szokásosnál is tagyobb volt a forgalom a Irávaszabolcsi határátkelőhe- yen. A vámosok elmondása zerint egyre több csokimiku- ás és ajándékcsomag lapul a ugoszláv bevásárlóturisták áskájóban, jelezve a gyerme- ek jeles ünnepének közeled­ét. Egyik ismerősöm X., a má­sik Y. X. leül az asztalom mellé és kérdezi, vajon mi az oka annak, hogy tudomása szerint Pécsett nem indul töb­bek között magyar néptánc1 tanfolyam gyerekeknek. Örül viszont, hogy például Szek- s zárd on gondoltak erre. Ta­nítunk délszlávot, görögöt, né­metet, vegyesei, de a magyar táncokról fogalmuk sincs a gyerekeknek. S nem csak a táncról van itt szó, hanem a magyar, a népi kultúra elsik­kadósáról, néz rám. Évtizede­kig tabu volt a magyarság fo­galmának, tartalmának hirde­tése, talán most már lehetne részletesebben is foglalkozni vele. Nem tudok válaszolni, mert Y. felháborodottan mel­lettünk terem. Mi a fenét akartok, talán még a csonka Magyarország nem ország-ot is ki hímezitek a zászlótokra, Sistereg. Befogom a fülem. Nagy magyarokra gondolok, meg művészekre, akik a magyar kultúra, a magyarság ügyét úgy tudták szolgálni, bogy közben figyelemmel kísérték más nemzetekét is. Valalhol a tudatom alatt belémnyilalt Nehéz helyzetben vannak az egészségügyi, a szociális és a gyermekintézmények. A szűkös anyagi lehetőségek, az emelkedő * élelmiszerárak ugyancsak próbára teszik az élelmezésvezetők leleményes­ségét, hogyan, mi módon tudják kigazdálkodni még el­fogadható mennyiségben és minőségben a napi élelmet. Épp ezért igazán elismerés­re méltó a Baranya Megyei Gabonaforgalngj és Malomipa­ri Vállalatnak az a gesztusa, hogy felajánlotta a legjobban bajban lévő intézmények — kórházak, szociális otthonok, gyermek- és ifjúságvédelmi in­tézetek, iskolák, óvodák — ré­szére termelői áron ad el lisztet. Erről az együttműkö­dési megállapodást a közel­múltban kötötték meg és írták alá. egyes kultúr- és nézetkörök káros egymás fölé helyezése, de ezeket már a felszínre sem kívántam hozni. Ugyanakkor szinte hallóim a zágrábi tele­vízióból áradó könnyűzenei dallamokat, melyek többsége — akár kommersz, akár ere­deti — népzenei elemeken, hagyományokon alapul, s me­lyekre fiatalok, idősek és gyerekek egyaránt szívesen táncolnak, dúdolják az utcán. Be kell látnom, ezt a hoz­záállást kicsit mindig is iri­gyeltem, mert itthon igazá­ból sosem tapasztaltam, hogy tömegesen, jó értelemben büszkék lennénk hagyomá­nyainkra, hogy szívünkön vi­selnénk alakulását. Vannak lelkes és színvonalas iskolai, felnőtt szakkörök, együttesek, divat (volt?) a táneházmozga- fom, amely sokunkat felrázott. Gyűjtjük a padlásokról a nép- művészeti értékeket, de job­bára a leleményes felvásárlók és a tehetős vásárlók gazda­godnak általuk. Nem vagyok teljesen igazságos. Az amatőr művészeti mozgalom, a ha­gyományőrző együttesek a hatvanas évekbeli felvirágzás után is kitartanak kitűzött cél­Amikor a gesztus indítékai felől érdeklődtem, Horváth László, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettese el­mondta, hogy magánbeszél­getésekből is, de hivatalos jelzésekből is tudomást sze­reztek arról, hogy milyen ne­héz például az óvodások, kis­iskolások megfelelő étkezését megoldani, hogy a kórházak­ban már-már katasztrofális a betegélelmezés. Ezért jutottak arra az elhatározásra, hogy a maguk eszközeivel próbálnak egy kicsit ezen segíteni. Nem titkolják, hogy ezzel a kezde­ményezéssel a figyelmét is fel akarják hívni más élelmi- szeripari cégeknek, hátha ők is követik valami módon az ő példájukat. jak mellett, s próbálnak gon­doskodni az utánpótlásról. Csak, ha körkérdést intézek ismerőseimhez, vagy a járó­kelőkhöz, derül ki, sokan el­zárják a rádiót, a televíziót, vagy elsietnek az utcán, ha ilyesmikről esik szó. Pedig még olyanokat sem monda­nék, hogy minden népnek el­sőrendűen fontos, hogy élet­ben tartsa nemzeti, kulturális értékeit, mert az együvé tar­tozás érzését, a közös célo­kért való tevékenykedés értel­mét is inspirálhatná. Szabaddá teszem hallószer­veimet. Sem X., sem Y. nem várta meg, hogy bármit is válaszoljak. így hát csak ma­gamnak mondhatok valamit. Azt, hogy a nemzeti, ,a nem­zetiségi és más nemzetek kul­túrájának tiszteletben tartása egyaránt fontos. Hogy nem lenne baj, ha a magyar nép­művészetet érdemei szerint szeretnénk. S még azt, hogy csak ennek az összhangnak a kialakítása után várhatjuk, hogy a sokfajta kulturális ér­ték között ne ama bizonyos szék alatt találjuk magunkat. Természetesen arra is fel­hívták a figyelmet, hogy ezt a termelői áron adott lisztet a vásárlónak kell a malomból elszállítani, a szállítást nem tudják vállalni. Ezért minden érintett intézmény jól teszi, ha mielőbb igénybe veszi, számí­tásokat végez. Mert lehet, hogy lesz aki sokat meg tud majd spórolni ezen a lehető­ségen (mint ahogyan az egyik óvoda már jelezte is, s azt is, hogy a megtakarított pénzen több zöldséget, gyümölcsöt tud majd a gyerekek részére vásárolni), de lesz esetleg, akiknek jobban megéri az eddigi megoldás mellett ma­radni, vagyis a nagykereske­delmi vállalat szállítását igénybe venni. B. A. Csak egészségügyi, szociális és gyermekintézményeknek Segít a Gabonaforgalmi Liszt - termelői áron (Ki)szolgáltatás? Pattanásig feszült idegek a fodrászüzletben, ahol koz­metikus, manikűrös is dolgozik. Oka: az utóbbi időben szinte másnaponta javíttatott villanybojlerük ismét elrom­lott. Ők meleg víz nélkül éppúgy bénák, mint gyakorta én, amikor a zsúfolt vonalak miatt képtelen vagyak telefonál­ni. Egyikük a telefon előtt bújja lapunk apróhirdetéseit és sorra hívja az ajánlkozó mestereket, akik a hirdetésükben ígérik, hogy 24 órán belül jönnek. Pénték reggel lévén a szombat délelőtt is nyitva tartó fodrászat segélykérésére a válaszok: hétfőn, talán kedden jövök. A vendégek köziben egymásnak adják a kilincset. Ame­lyiküknek a szolgáltatás szerint meleg víz is szükségeltetik, az vagy kivárja, míg a kis lábaslkákban a gáztűzhelyen vizet melegítenék számára, vagy odébbáll. (Sokon az utóbbit választják.) A fodrászat dolgozói tehetetlenék és egyre idegesebbek. A vendégek legtöbbje is dühöng. Hiába, csapból folyó meleg víz akkor sincs. Már-imár egymást okolják emiatt. Mérgük rám is átragad. Miért hirdetnék úgy és olyan szolgáltatást mesterek, amit egyszerűen nem tudnak, vagy nem is akarnak betartani? Nem éri meg nékik? Akkor meg minek ajánlgatják magúkat és szolgáltatásukat? így — jelen esetben az adott fodrászat dolgozói — joggal ki­szolgáltatottnak érzik magukat. __ Legalább a távoli ígéretek melegítenék fel a vizet a boj­lerben, amíg ki nem száll valamelyik mester! De csodák nincsenek! M. L. —- ' « ■ Recept Lakótelepi disznóvágás (Hozzávalók: vágy három négyemeletes épületet, az ottlokók közül 56 családdal, mintegy 150 emberrel, fel­nőttekkel és élményre áhí­tozó gyerekékkel együtt. Ne keverd meg I Sőt rázd in­kább össze. Erre (például egy sportdélután, vidám és könnyed programokkal na­gyon jól megfelel. Már ek­kor készülj a következő ki- főztödre, vesd el a magját mondjuk egy disznótornak. Kell még hozzá három jó­kora üst, négy gáztűzhely egy éppen üresen álló ga­rázsban, továbbá az állator­vos végzettségű polgármes­ter, s a környék választottja a képviselőtestületbe, kell persze egy jókora fedett sátor a három négyemeletes ölelte játszótérre, benne bü­fé és hangosbeszélő, zené­vel. Fontos egy kellemes női hang a hangszóróból: — Pálinkás jóreggelt, ked­ves lakótársak! Ha százötven személyre főzöl, két disznó szükséges, nem baj, ha 15 kilométerre kell érte menned a saját kocsiddal, s közben beléd hajt egy „vakablak", nem ez a fontos, hanem hogy nem esik az eső, pedig no­vember 10. van, s a négy- emeletesekben élők minde­gyike már napok óta tartó készülődés után reggel hat­tól ott vár, hogy kezdődjön végre a sportdélutánon megígért, megbeszélt újabb program: a lakótelepi disz­nóvágás. Kell még persze, néhány nagyszerű szervező, mondjuk Bodnár László és Király Jó­zsef, a két siklósi fiatalem­ber, akik ezt a murit ösz- szehozták a három négy- emeletesben, ezen a ködös szombati reggelen a kisvá­rosban. Ha mindez együtt van: (nyertél. Barátokat és tiszte­lőket, közösséggé formáló lehetőséget, összetartást és segítőszándékot, a siker örömét és az együttlét vi­dámságát. Azt kérdezed: érdemes ezért annyit főzni? Ha kér­dezed, bele se vágj! Ne kopogtass az ajtókon, a földszinttől a negyedik eme­letig, hogy összegyűjtsd a hozzájárulást: 300 forintot családonként, ne szólj bele a mikrofonba: kedves lakó­társak, kellene még sava­nyúkáposzta és termoszban fekete, ne bíztass senkit, hogy ó- és újbaraiilkból a disznóölés résztvevői bor­versenyen is indulhatnak, ne várd a lakótársadtól, az ABC-ben dolgozó fiatalasz- szonytól, hogy a sátorban büfét nyit majd, ne számíts arra, hogy hetedhét határ­ról hordják össze a hasto­kot, a rénfákat, egy matu­zsálemi korú pörköl őt, a kaiparőkat, hogy éjszaka, a disznóvágás reggelére már alfától ómegáig előkészített dolgokra önkéntes őrök vi­gyáznak, váltásban. Ne számíts semmire. Arra se, hogy egy ilyen alkalom máris szüli a következőt, s ezen a hideg, elmúlt szom­bati reggelen már egy nyá­ri hajókirándulás részletein törheted a fejed: hol álljon meg a mohácsi „Bendegúz”, s ott ki főzi majd az ebé­det. Persze, a három négy- emeletesben lakóknak. Ám ha nem kérdezed, akkor jól olvasd el ezt a siklósi receptet. És kezdj el azon gondolkodni: ki is az a magas ember, aki egy emelettel lakik feletted? Mészáros Attila S. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom