Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-31 / 208. szám

8 ai Dunántúli napló 1990. október 31., szerda Növényvédelmi tanácsadó Feltételes forgalmú növényvédő szerek A MÉM rendelete a nö­vényvédő szereket forgal­mazásuk és felhasználásuk szempontjából három nagy kategóriába csoportosí­totta. (7) A kizárólag nagy üzemben lelhasználható szerek vásárlására csak szakirányú képesítéssel rendelkező technikusok, szaküzemmérnökök és szak­mérnökök ioqosultak. Ezek a növényvédő szerek kis­kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. (2) A leitételes forgalmú növényvédő szerek vásár­lása és felhasználása fel­tételhez kötött. A rendelet értelmében ebbe a kategóriába tar­tozó növényvédő szert ak­kor vásárolhat, ha a te­rületileg illetékes Növény- egészséaügyi és Talajvé­delmi Állomás vehetője jo- aosultsáaot igazoló enge­délyt ad ki. Joaosult, aki kizárólag nagyüzemben felhasznál­ható szerek vásárlásához szükséges szakképesítés­sel rendelkezik és az a személy, aki a rendelet­ben meghatározott szak­mai tanfolyamot eredmé­nyes vizsgával elvégezte. A tanfolyamokra Bara­nya megyében jelentkezni lehet a Baragya Megyei Növényegészségüayi és Ta­lajvédelmi Állomáson, Pécs, Csárdakörnyék 21. (Pellérdi elágazás után.) Levélcím: 7615 Pécs. Pf.: 13. Telefon: 25-299. A tan­folyamok önköltségesek. Igény szerint vidéken is el­indítjuk a tanfolyamokat. Pécsett a Növényegész- ségüoyí Állomáson novem­ber 12-én 16 órakor indul leitételes lorgalmú szerek tanfolyama. A tanfolyam eredmé­nyes elvégzésekor kiállított engedély 5 évig érvé­nyes. .5 év után tovább­képző elvégzésével lehet az engedélyt meghosszab­bítani. A továbbképzés után már nem kell vizsgát tenni, A szaktanfolyam elvég­zése nincs iskolai végzett­séghez kötve. Az engedély bérmunka végzésére nem /ogosit. (3) A szabadlorgalmú szerek kategóriájába azok a növényvédő szerek tar­toznak, amelyek külön szakképesítés feltétele nél­kül a kiskereskedelemben korlátlanul vásárolhatók. A növényvédő szerek forgalmazásával és fel- használásával kapcso- 'atban tudni kell, hogy ezek jogi értelemben fo­kozottan veszélyes tevé­kenységnek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy 'aki növényvédő szerrel rendel­kezik, vagy ilyet használ, az vétlenség esetén is fe­lelős az emberéletben, a növényzetben, a haszonál­latokban és a környezet­ben okozott károkért, bal­esetekért. A növényvédelmi és kör­nyezetvédelmi rendelke­zések megszegése sza­bálysértési eljárást von maga utáp. Bűntettnek mi­nősül azonban az a ma­gatartás, ha például fel­tételes forgalmú szer vá­sárlására jogosult személy jogosulatlan személy ré­szére végez vásárlást, és mérgezést szenved. A feltételes növényvédő szerek listáía várhatóan 1991 januárjától bővülni fog, figyelembe véve a kis­gazdaságok számára nél­külözhetetlen szereket. Czigány Csaba Miért késik az átadás? Turistaházból szálloda Már tavaly vendégeket kellett volna fogadni Az alpesi üdülőre emlékeztető épületszörny mór csaknem el­készült Vállalkozó szakmunkásképzők (2.) A festő tanulók ezekben a napokban az iskolájuk homlokzatát újítják fel Kísérleti osztály Emlékeznek még a Mecse­ken lévő dömörkapui turista­házra, ahol a téli zimankó­ban sízők és kirándulók mele­gíthették fel magukat forralt borral? Vagy a tomboló nyári hőségben kortyolhattak pince­hideg fröccsöket, s ebédel­hettek viszonylag olcsó ára­kon? S az avi'ttas szobákra, melyekben ugyan nyikorgó ágyakon, koszos falak ölelé­sében, de álomra hajthatta fejét az ember? Nos, ez az erdei vendég- fogadó évekkel ezelőtt bezárt. Szó, ami a szó, tényleg le­robbant állapotba került az épület, a berendezések, s a gazda, a Baranya Megyei Vendéglátóipari Vállalat ak kori vezetése úgy döntött, nem érdemes áldozni a felújításra, ■hiszen a költségek, s a vár­ható bevétel összevetése után nem ígérkezik igazán remény­keltő vállalkozásnak. Meghir­dették értékesítésre az épü­letegyüttest, ám nem tolong­tak a jelentkezők - már-már úgy tűnt, az enyészeté lesz ez a remek helyen lévő turista­ház . . . S ebben a szinte reményte­lenné váló helyzetben jelent­kezett a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága, és 6,8 millió forintért megvásárolták a dömörkapui turistaházat, ami a főépületből, a Kakukk­házból és a Mecsekgyöngye épületből állt. Tulajdonképpen nem csináltak rossz vásárt, s akkoriban úgy gondolták és tervezték, hogy 15-20 millió forintból kicsinosítják az épü­leteket, melyek a vékony- pénzű vendégeket kiszolgálva turistaszállóként működik to­vább. A felújítás 1988-ban meg is kezdődött, ám rövide­sen kiderült, az egyszerű kor­szerűsítéshez is több pénz kell, mint amennyit terveztek, így az a döntés született, ha mór egyszer belefogtak a munkába, akkor fejezzék is be, de ne turistaszállót ala­kítsanak ki, hanem egy igé­nyes kivitelű, a tdjba illeszke­dő kétcsillagos szállodát. Az elképzelések szerint az elméit év végére el kellett volna készülnie, ám a szűkös anyagi lehetőségek közbeszóltak, ami természetesen szorosan össze­függött az építőanyagipari árak rohamos emelkedésével. A korszerűsítés és a bővítés bár visszafogottabbá vált, nem állt le: a főbb kivitele­zők, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, a Pécsi Építőipari Szövekezet és a DÉLVIÉP munkásai dolgoztak mind­három épületen, a közmű- vezetékeken és az utakon. A MÁV Pécsi Igazgatósága mű­szaki osztályának beruházásá­ban, a MÁV pécsi tervező­csoportjának tervei alapján készülő létesítmény szépen formálódik. Bár a módosított átadási határidőt - 1990 vé­ge -- ismét meg kellett vál­toztatni - közbeszólt a pénz­hiány, ami nem is csoda, hisz a költségek időközben száz­millió forint fölé emelkedtek —, de most már biztosra veszik az illetékesek, hogy 1991 hús- vétján már vendégeket fogad a szálloda. Milyen lesz ez az idegen- forgalmi létesítmény, melynek mérj nincs neve? A három épületben 70 vendéget tud r~’: elhelyezni egyidőben, az étkezésről 300 adagos konyha gondoskodik. A. főépületben kap helyet - a konyha és az étterem mellett - egy külön­terem, az első és harmadik emeleten pedig a szobák és kiszolgáló' helyiségek. A fő­épület szomszédságában egy sörkert létesül pavilonnal, az autóval érkezők számára pe­dig nagy jórműparkolá. A Kakukk-épület alsó szintjén szauna működik majd, s a vasutas sportolóknak létesül­nek helyiségek, a felsőn szál­lodai szobák lesznek, csakúgy, mint a Mecsekgyöngye épü­letben. Érdemes megemlíteni, hogy mindegyik szobához für­dőszoba és telefon is tartozik, s hogy a műholdas televízió- adások vételére alkalmas rendszert is kiépítenek. Bicskey Károly, az igazga­tóság magasépítési csoportve­zetője elmondta, korábban megállapodtak a városi ta­nács vezetésével, hogy a dö­mörkapui autóbusz-fordulótól a Felsögyükési útig tartó, a hotelhoz vezető keskeny, rossz minőségű utat felújítják. A MÁV-nál reménykednek, hogy az új önkormányzat sem fe­ledkezik meg erről. Az egyelőre nevenincs szál­lodái a MÁV Utasellátó és Idegenforgalmi Igazgatósága fogja működtetni. Roszprim Nándor Alig akad szakma, amit ne oktatnának a pécsi Elek Ta­más Szakmunkásképző Inté­zetben, a vakolókőművestől a süteménykészítőig, a vasúti pályamunkástól a kereskedel­mi eladóig. A hozzávetőleg 900 tanutó közül azonban csak a festők — évről évre legfeljebb harmincegynéhány diák - adja „bérbe” a mun­káját.- Arra nincs is szükség, hogy a gyerekek keressenek az iskola számára pénzt - mondja Horváth lózsel igaz­gató -, de arra igen, hogy — mint például Németországban - a gyakorlatban is sokolda­lúan sajátíthatnák el a szak­májukat. Erre csak a kis önköltségű festőszakmában volt lehetőségünk, amibe fé­lig „feketén" még évekkel ezelőtt vágtunk bele. Nincs pénzünk arra, nincsenek szál­lítóeszközeink, állványzatunk, gépparkunk, hogy az eszköz- igényes szakmákban is vállal­kozhassunk, de a vállalkozók- vállalatok és a mi érdekeink nem is találkoznak. Az egy­másrautaltságot, ami legalább elvben létezett, felszámolta a hazai piac, amely jobbára ru­tinmunkát, egy-egy szakmai fogás ismételgetését várja csak el a tanulóktól. Ezért is alkalmaznák ma nagyon is szívesen az olcsó diákmunka­erőt! Ez tavaly még ilyen mó­don fel sem merült! A beis­kolázás sem volt még olyan nehéz,, mint az idén. Igaz, a kőművesek ezután sem marad­nak munka nélkül, ácsokból pedig egyenesen hiány van! Nem szólva arról, hogy pél­dául most, mikor végre sike­rült tetőfedő-tanulókat tobo­rozni, a vállalatoknál lett hi­ánycikk a gyakorlati szakem­ber, aki a szakma fogásait adhatná -át a fiataloknak. — A vállalat tehát ma már csak annyit jelent az iskola számára, hogy a végzős szak­munkás időben értesül arról, hogy lesz-e helye a gyárban? — A vállalati munkaerőpi­ac valóban nem 'kötelezi el magát a régi módon, nem tá­mogatnak már bennünket, megszűnt az a lobbizás, amelybe korábban rendszere­sen belekényszerültünk. De számunkra a normatív támo­gatás a költségek fedezésére talán elég lesz. Igaz, hogy a dologi kiadásainkra adott ösz- szeg nagyon szerény, a fenn­tartási költségeinket pedig gz épületek értéke szerint hatá­rozták meg annak idején, ami így azóta csak csökkent. De hadd említsem meg, hogy a szakmában tisztességgel helyt­álló gyerékek sorsa nem re­ménytelen, ebben bízva indí­tottunk a miskolciak példáid­ra mi is egy olyan kísérleti osztályt, ahol most elsőben csak közismereti tárgyakat ta­nítunk. Arra törekszünk, hogy ez az elméleti alapozás valóban alapos legyen, a ayerek va­lóban olyan fokra jusson he­lyesírásban, olvasásban, mate­matikában, amelyre már to­vábbi tudás és a gyakorlati ismeretek is ráéoülhetnek. An­nak ellenére Dnóbálkozunk ez­zel, hogv tudom, nem min­denki számára megfelelő ez g forma, hiszem vannak szakmai hailamok, manuális készségek, amelyeknek a rvakui'hsát. ki­aknázását nem lehet elég ko­rán elkezdeni, s amelyeknél egy esztendő kihagyás is vesz­teséget jelenthet. A miskolci tapasztalatok eddig minden­esetre biztatóak. Bóka Róbert A központi épületen még ezekben a napokban is dolgoznak az Építőipari Szövetkezet munkásai Az ember azt hihetné, hogy valamelyik idegen nyelvből be­lopakodott jövevényszavunk a lirtatás. Pedig már Heltai Gáspár Hálójában is előfor­dul 1570-ben: „Megkérdezik és firtattyák szegént." Későbbi könyvekben is találkozunk e szóval. Valószínűleg hangfestő eredetű szócsaládból szárma­zik, de a nyelvtudósok szerint nem kizárt a fürkész, vagy a fitet, a fartat szóvól való ere- deztetése sem. * Mai jelentése szerint firta­táson értjük azt, ha valaki rendszerint kényes, kellemetlen vogy egészen magántermésze­tű dologról részletekbe menő­en, gyakran erőszakoskodva kérdezősködik. Néha ez csak kíváncsiskodásból történik, de nem ritka az az eset sem, Ne firtassuk? amikor valamelyik újság-, té­vé-, vagy rádióriporter kapatja el magát, és a nyílt utcán a nagyon siető politikust meg­állítja, és zaklatja az általa fontosnak vélt kérdés megvá­laszolására. Ilyenkor támad­nak a félreértések, hánya-veti válaszok, amelyek gyakran torkollanak szócsatákba, fölös­leges párbeszéd-párbajokba. De ne firtassuk tovább e kérdést, inkább térjünk át új­ságjaink hirdetésanyagának csöppet sem érthető magyar- talonságaira! A kft.-ékről vagyis azokról a korlátolt fe­lelősségű társaságokról van szó, amelyek úgy szaporodnak mint a gombd, avagy maibb szóval élve: miként a biogi­liszták. Mert mi is a kft.? Egyes tőkéscsoportok egye­sülésének az a fajtája, amely­ben a tagok mindegyike csak betétjének mértékében, tehát korlátozottan felel a társaság tartozásaiért. Működésüket rendeletek szabályozzák. Én csak azt nem értem, hogy a különböző kft.-ék honnan ve­szik tevékenységük jelölésére azt a sok idegen nevet, ame­lyekkel szerte az országban rendre találkozunk. Nézzünk csak néhányat be­lőlük! Többük, mint például a Quoliplastic amerikai—magyar vegyesvállalat, de nem mond­ható ez' a Jota Decor Kft.-ről, a Perl, a Piramis, az Albat­rosz; a Sprint, a Bázis Art, a Biomedico, a MO-DIN, a Modulor, a Logitron és az M & M Kft.-ékről, amelyek­ről csak némileg lehet sejte­ni, milyen célzatú tőkéscso­portokat képviselnek. Vonnak persze olyanok is, amelyek nem szégyellik magyar voltu­kat, mint például a Perczel Sportcipőbolt, a Tappancs Gu­mibolt, a Baranya Kft., stb. De ne firtassuk tovább! Még egy politikai-költői ba­ki birizgálja bensőmet. Azért politikai, mert október 23-án hangzott el egy magas poli­tikai személyiség elnöki széké­ből, költői pedig azért, mert olyan költőtévesztés történt, amelyet — úgy tudjuk — eddig nem helyesbített senki. Egy versidézetről van szó, amely így hangzik: „Megcseleked- lük, amit megkövetelt a ha­za!" Nos, e félbe vágott disztichon első sora ekként hangzik: „Itt nyugszik, vándor, vidd hírül a spártai népnek". E hexameteres sor másadika a már idézett pentamsteres sor, s e kettő alkot egy disz­tichont. A hiba nem is itt ke­resendő, hanem abban, hogy o pentameteres sor úgy hang­zott el, mintha azt Vörösmarty Mihály írta volna. Az ünnepig beszéd szónoka kétszer is hi­vatkozott Vörösmartyra, mint e sor szerzőjére. Az igazság ezzel szemben az, hogy az idézett disztichon Leanidász spártai király nevéhez fűző­dik, aki mindhalálig védte a termopülai szorost Xerxesz hadainak beözönlése ellen, és itt 300 honfitársával együtt hősiesen feláldozta életét. Leonidász e hőstettét a görög líra kiváló mestere, Szimoni- dész öntötte versbe, amelyet többek között névrokonom, a marosvásárhelyi Tóth István fordított maqyarra. Hogy Vö­rösmarty vagy a versidéző te­kintélye állt-e útjába a szér- zőhelvesbítésn“1'. nem tudjuk. Ne is firtassuk1 Dr. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom