Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-20 / 198. szám

1990. október 20., szombat a j Dunántúli napló 3 ÜNNEPELTEK A KATONÁK A Magyar Honvédségnél az 1956-os forradalom és szabad­ságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának év­fordulója alkalmából ünnepsé­get tartottak péntek délután. A Magyar Honvédség Művelő­dési Házában Für Lajos hon­védelmi miniszter kitüntetése­ket adott át, és tiszteket lép­tetett elő. A Magyar Honvédség köte­lékében, a katonai kiképzés­ben, a honvédelem erősítése érdekében huzamosabb időn át végzett kiemelkedő munká­juk elismeréseként a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársaság kardokkal díszített Csillagrendjével tüntette ki: Biró József és Bíró Béla vezér­őrnagyokat, Gyarmati László, dr. Müller Tamás, Rába Imre, Urbán Lajos ezredeseket, dr. Szentesi György mérnök ezre­dest. A Magyar Köztársaság Csillagrendjét kapták: Felföl­di István, Gősy István, dr. Kalló Péter, Kapusi Imre, Klész László, Kovács Imre, Sáfár Bá­lint, Szabadi A. Dezső, dr. Szabó Márton, Szentes József ezredesek, valamint Gellért Bálint, Mag Pál és Mónus Ist­ván alezredesek. ÜNNEPSÉG A BM-BEN A Magyar Köztársaság kiki­áltásának első évfordulója al­kalmából pénteken a Belügy­minisztériumban ünnepséget rendeztek. Elismerésben része­sítettek több olyan volt bel­ügyi dolgozót, aki az 1950-es évek törvénysértései során ke­rült hátrányos helyzetbe. Horváth Balázs belügymi­niszter 89 tartalékos tisztet elő­léptetett. és pénzjutalomban részesített. Kopácsi Sándor és Oszkó Gyula nyuqdíjas vezér­őrnagynak aranytőrt, Kopácsi Sándorné nyugdíias őrnagynak pedig aranygyűrűt adományo­zott. MAGYAR-ROMÁN HONVÉDELMI MINISZTERI TALÁLKOZÓ A Honvédelmi Minisztérium pénteken közleményt adott ki Für Lajos, a Magyar Köztár­saság honvédelmi minisztere és Vidor Stanculescu vezérezre­des, Románia nemzetvédelmi minisztere csütörtöki határ- m^nti találkozójáról: A találkozó kölcsönös kez­deményezésre jött létre, s ré­szét képezi a miniszterek kü- lön-külön már megkezdett tár­gyalássorozatának a szomszé­dos országok honvédelmi mi­nisztereivel. A megbeszélések célja, hogy a Közép-Európá- ban kialakult új helyzet miatt új alapokon nyugvó kétoldalú biztonságpolitikai és katonai kapcsolatok jöjjenek létre az érintett országok között. A tárgyalásokon áttekintet­ték a két minisztérium és had­sereg közötti együttműködés elmúlt néhány évre vonatkozó tapasztalatait. Megállapították, hogy azok a magyar—román kapcsolatok egyik megbízható területének bizonyultak. A két miniszter őszintén tájékoztatta eqymást hadseregeik helyzeté­ről és jövőbeni terveiről. Azo­nos véleményen voltak abban, hogy a jövőbeni feladatok főbb elveit hosszú távú meg­állapodásban kell rögzíteni, amely része a Magyarorszóq és Románia közötti kétoldalú államközi kapcsolótoknak. A miniszterek elhatározták: tovább kell építeni az őszinte, korrekt, kölcsönös bizalomra éDÜlő kaocsolatokat azért, hoqv tovább erösödiék az eayüttműködés a két hadsereg között. Ebből kiindulva keret- meaállaDodás elfogadását ha­tározták el, melyben fontos szerepet kao a kölcsönös tájé­koztatás: a különböző szintű vezetők és parancsnokok szak­mai találkozóia; a tapaszta­latcserék szervezése a kikép­zési feladatok és eredmények kölcsönös megismerésére, va­lamint a katonai tanintézetek­ben folvó oktató-nevelő mun­ka tanulmányozására. Holland előadó Pécsett A politikát oktatni Irell Izgalmas kérdéseket fesze­getett tegnap Pécsett, a volt pártiskola épületében tartott előadásában Ton Olgers hol­land egyetemi oktató: szük­ség van-e a politikai kultúra, a politikai pedagógia oktatá­sára, létezik-e objektív — mondjuk így: pártoktól mentes - politika? A hat nyelven - közte magyarul is - beszélő Ton Olgers az egyik amszter­dami egyetemen dolgozik, s Pécsre az intézményük és a JPTE közötti kapcsolat ered­ményeként jött. Mint elmondta: Hollandiá­ban az általános és közép­iskolákban is már magától ér­tetődő tantárgy a politika, s az ezt tanító pedagógusokat készítik fel Ton Olgers és munkatársai.- Egy szabad társadalom­ban, mint amilyen Hollandia is, az emberek bizony nehe­zen igazodnának el részben a politikai útvesztőkben, rész­ben abban a körben, amit alapvető emberi jogoknak ne­vezünk. A pártok sokasága és az egyéni szabadságjogok egyensúlyának megteremtése nagyon nehéz feladat, különö­sen, ha erre nem készítik fel az állam polgárait. Ügy vé­lem, ez a probléma Magyar- országon is él, ugyanakkor a politikai kultúra színvonala - s ez mint követelmény - nin­csen a helyén. Nyilván ezt csak időben elkezdett oktatás­sal lehet pótolni. Nagy kár ezért, hogy itt már ai általá­nos iskolákban nincsen ilyen tantárgy. Hollandiában a politikai tu­dományokat már régen oktat­ják, az ezt tanító pedagógu­sok képzése 1974-ben indult. Az ily módon megszerzett ál­lampolgári ismeretek elsősor­ban azt segítik, hogy az em­berek eligazodjanak a válasz­tási lehetőségeik között, bele­értve ebbe azt is például, hogy mondjuk a levegő tisz­taságának védelme érdekében milyen mélységig mekkora sú­lyú szava van - mert megil­leti - egy-egy állampolgárnak. M. A. Bibliával nevelni Dr. Péteri Pál donneri katolikus plébános oktatja a diákokat Fotó: Jakab Judit Hitoktatói oklevelet kapnak „Kevés a lelkipásztor. Kér­jük az Urat, segítse, hogy mi­nél többen válasszák hivatá­suknak e nemes szolgálatot" — mondta dr. Szendi József veszprémi megyés püspök egy szentmise alkalmával. Hosszú évek lemaradását kell hát be­hoznia az egyháznak, és ehhez a munkához nem elég csak a hivatásos papnövendékekre támaszkodnia. A hittannak a világ oktatásban való ismé­telt megjelenése ezért arra ösztönözte az egyház és a ne­velési intézmények képviselőit, hogy segítő kezüket egymás felé nyújtsák. Bellái Zoltán, a somogyi re­formátus egyházmegye espere­se tette meg az első lépést a kaposvári tanítóképző főiskola vezetése felé azzal, hogy pe­dagógiai és vallási téren egy­aránt szakképzett hitoktató pedagógusok képzését kezde­ményezte. Kérése megértésre és támogatásra talált az in­tézmény vezetőinél, s a kezde­ményezéshez rövidesen csatla­kozott a katolikus egyház is. Ezt követően az országban először, és a magyar peda­gógiai gyakorlatban eleddig nem tapasztalt, példátlan gyorsasággal, szeptemberben 26 fővel (21 katolikus és 5 református diákkal) beindulta hitoktatói szakkollégium. A hat féléven át tartó képzés alkalmával heti 1 órában is­merkedhetnek meg a diákok az alapvető hittan tantárgy keretében a teológia alapjai­val, melyet Agg József kerü­leti katolikus esperes, a Jézus Szíve templom plébánosa ve­zet. Az esperes úr nem elő­ször foglalkozik laikusok kép­zésével. Tavaly a belvárosi plébánián már működött egy hitoktatói képző, ahol a leg­különbözőbb társadalmi hely­zetű és - foglalkozású emberek ismerkedtek a vallás alapjai­val. A kellemes hangú, meg­nyerő modorú egyházi ember hivatásnak és egyben külde­tésnek érzi e munkát. — Megvallom őszintén, kér­dőjelekkel fogadtam a meg- bizást, mert valamikor ennek az intézménynek a kapuit sem léphettem át. Meglepett és nagyon jólesett az a fogad­tatás, amelyben az iskola ve­zetése részesített. Fenntartá­,y..Aki nem hisz, annak mások sem hisznek” (Pál apostol) sa*im szertefoszlottak, és úgy tapasztaltam, hogy a csopor­tomba tartozó diákok is elhi­vatottságot éreznek e kurzus iránt. A megbízatás hirtelen jött, ezért igazán minőségi munkát még nem végezhe­tünk. Ahhoz idő kell. Az esperes úr óraadóként, társadalmi munkában látja el tevékenységét. A hitoktatók státusa ugyanis államilag még nem rendezett, és hivatalosan sem tagjai a tantestületnek. Központi jegyzetük, tankönyvük nincs, saját maguk által ki­dolgozott és elkészített tema­tikával dolgoznak. A csoport­jukba tartozó diákok között akad olyan is, aki nem része­sült vallási nevelésben. Ezért a rendszeres templomba já­rást és a szertartásokon való részvételt csak egy bizonyos idő után teszik kötelezővé. Az alapvető hittan mellett az ószövetségi bevezetés és asz- kétika című kurzuson vesznek részt, melyet dr. Péteri Pál donneri plébános vezet. Az egyháztörténelmet Rózsás László, a Szent József és Szent Margit templom plébá­nosa tanítja, míg a keresz­tény bölcselet tanaival dr. Galambos Iván kőröshegyi plébános ismerteti meg a hall­gatókat. A református egyház részé­ről Bellái Zoltán esperes vál­lalta az ötfős csoport tanítá­sát. Úgy véli: ez a létszám — tekintettel a megyében élő református hivők kisebbségére — reálisan tükrözi az igénye­ket. — Fontos dolognak tartom — mondta —, hogy a főisko­láról kikerülő pedagógusok ne úgy mozogjanak a hitoktatás területén, mint elefánt a por­celánboltban. Vannak hitokta­tóink, de nem szakemberek. Az az öt leány, aki a cso­portomba jár, már gyermek­korában elkötelezte magát a 'hit, a református egyház mel­lett. öröm velük dolgozni. Ez a kurzus egyébként a Buda­pesti Református Teológiai Akadémia hitoktató karának kihelyezett tagozataként mű­ködik. A szakkollégiumon részt vevő diákok általános iskolá­ban taníthatják majd a hit­tant, de végzettségük feljogo­sítja őket arra is, hogy főál­lású egyházi hitoktatóként teo­lógiát tanítsanak. A diákokhoz dr. Ozsváth Ferenc, a főiskola testnevelé­si tanszékének tanára vezet. Ő vállalta a csoportvezetői teendők ellátását. Kapcsolatot tart az egyházi és intézményi vezetőkkel, koordinálja a mun­kát. Mint mondotta: elhiva­tottsága mélyen vallási gyö­kerű, és tanítványaitól is el­várja, hogy példamutató éle­tet éljenek, tiszteljék egymás világnézetét. A hitoktató szakkollégiumra önként jelentkeztek a diákok. Egy kis csoporttal sikerült ta­lálkoznom, és arról faggattam őket: hogyan jutott eszükbe erre a szakra jelentkezni? A válaszok őszintesége megle­pett. Pálos Anikó a Zala me­gyei kistelepülésről, a Gutorföl- déről került a főiskolára. — Sok katolikus, hívő ember él a falunkban — mondta. Mikor meghallottam, hogy in­dul ez a szak, a barátnőm­mel együtt úgy döntöttünk, megéri jelentkezni, mert van jövője . . .- ??? — Nem a jövedelem szem­pontjából éri meg, hanem azért, mert hálás feladat meg­ismertetni a gyerekekkel a vallási normákat. Ügy gondo­lom, hogy már kis korukban beléjük kell nevelni az erköl­csi tartóst. Szerintem a mai társadalomból hiányoznak az erkölcsi alapok. Csak a saját falumból említek példát: tele van a templom, mert az em­berek áhitják a hitet. Azok is elmennek a misére, akik ed­dig nem mertek, vagy szé- gyellték, hogy vallásosak. Ugyanakkor van bennem egy­fajta félelem is: többeknél csak sikk lesz a vallás . . . Aki igazán vallásos, az nem meg­különböztetésnek tékinti azt, hanem benne él. Várnai Agnes A magyar kormányfő sajtóértekezlete (Folytatás az I. oldatról) A jelzett gazdasági, pénz­ügyi támogatási terveken túl­menően többre ezen az úton nem is lehetett számítani, mondotta Antall József, a további részletekről a szak­emberek tárgyalnak. Amerikai részről egyébként biztosítékot adtak, hogy a támogatás fo­lyamatos lesz, problémáinkkal bármikor Washingtonhoz for­dulhatunk. Az amerikai támo­gatás összehangolására kor­mányközi bizottságot hoznak létre Budapesten. A kormány­fő méltatta a tényt, hogy a kedvezményes takarmánygabo- na-szállitások az aszály miatt kieső mennyiség felét fedezik. Egyébként az a körülmény, hogy többek között a nem­zetbiztonságban való együtt­működésről is tárgyalt a két kormány, jelzi a kapcsolatok új minőségét, hangoztatta. Magyarország - parlamenti hozzájárulás függvényében — kész önkéntesekből álló egész­ségügyi osztagot küldeni az öböl térségébe - erre máris sok a jelentkező, közölte a miniszterelnök, hangoztatva: nézete szerint Irak magatartá­sától függ, lesz-e katonai be­avatkozás a térségben, ör­vendetes, mondotta, az ame­rikai—szovjet együttműködés a válság megoldásában. Magyar részről ezúttal is felhívták az amerikai kormány figyelmét azokra a további sú­lyos gondokra, amelyeket a Szovjetunióval, a KGST-orszá- gokkal való kereskedelem ösz- szeomlása, a szovjet olajszál­lítások lecsökkenése, a szovjet csapatkivonásokkal kapcsolatos követelések, illetve a szovjet gazdaság mind súlyosabb ne­hézségei okoznak. A közép- kelet-európai kihatásokra ame­rikai részről is felhívták már a figyelmet Moszkvában. Egy­úttal a magyar—amerikai tár­gyalásokon közös volt a véle­mény, hogy nagyra becsülik Mihail Gorbacsov erőfeszíté­seit, személyének jelentőségét a térség stabilitása szempont­jából. Kérdésekre válaszolva Antall József ismét cáfolta, hogy Ma­gyarországon antiszemita hul­lám lenne: utalt Magyarország és Izrael kitűnő viszonyára, ar­ra,* hogy hazánkban él a Rajna és a szovjet határ kö­zötti térségben a legnagyobb zsidó közösség. A kisebbségi problémákkal kapcsolatban Jeszenszky Géza külügyminiszter kijelentette: a helsinki alapokon törekszünk azok megoldására, ugyanakkor Magyarországnak nem célja Románia elszigetelése, így tá­mogatjuk az ország felvételét az Európa Tanácsba. Antall József és kísérete pén­teken elutazott Washingtonból. Az ünnepélyes búcsúztatáson Lawrence Eagleburger, a kül­ügyminiszter első helyettese képviselte az amerikai kor­mányt. A miniszterelnök vezette magyar küldöttség pénteken, közép-európai idő szerint a késő esti órákban amerikai útja utolsó állomására, Los Angelesbe érkezett. Antall Jó­zsef ott találkozik Ronald Rea­gan volt elnökkel, kaliforniai magyarokkal, illetve vezető üz­letemberekkel. A küldöttség szombaton indul haza. *- A tény, hogy az öböl­válság a figyelem középpont­jában áll, nem jelenti, hogy az Egyesült Államok elvesztet­te volna érdeklődését a közép­es kelet-európai változások iránt, vagy ne támogatná azo­kat, hangsúlyozta csütörtökön a Fehér Házban a sajtó előtt Curtis Kamman, az illetékes amerikai külügyi államtitkár­helyettes. A vezető diplomata, aki An­tall József tárgyalásairól tájé­koztatott, elmondta, hogy a két kormány párbeszédet foly­tat Magyarország (és a tér­ség más országai) jövendő biztonságának, integrálódásá­nak kérdéseiről, hiszen nyilván­való, hogy Magyarország és társai nem kívánnak a VSZ tagjai maradni.- Egyetértés van abban, hogy fejleszteni kell az euró­pai biztonsági folyamat intéz­ményeit. Valószínű, hogy Ma­gyarország valamilyen viszonyt alakít ki az Európai Közössé­gekkel, s ezt Washington tá­mogatja. A jövőben lehetséges új szerkezetek kialakítása csakúgy, mint az, hogy Ma­gyarország meglevőkhöz, mint például a Nyugat-európai Unióhoz csatlakozzék - jelen­tette ki Kamman.- Nyílt kérdés ezeknek az országoknak a jövendő biz­tonsága: kell-e valamely szö­vetséghez tartozniuk, vagy pusztán jó politikai mechaniz­musra van szükséq, amelynek keretében elegendő, ha tájé­koztatják őket a térséq bizton­sági kérdéseiről. Washington nem javasolja például a NATO-hoz való csatlakozást, de támogatja a kapcsolatot Magyarország és a NATO kö­zött; Magyarország volt az első ország, amely képviselőt jelölt ki a NATO-hoz, és An­tall József az első kelet-euró­pai vezető, aki hivatalos láto­gatást tett a brüsszeli köz­pontban — mondotta. A tájékoztatásból kitűnt, mit jelenthet a gyakorlatban az amerikai javaslat, hogy a Nemzetközi Valutaalap támo­gassa fokozottan a térség or­szágait. Washington azt sze­retné, ha az IMF további 5 milliárd dollárt kölcsönözne ezeknék az országoknak, még­pedig gyakorlatát módosítva az eddigieket meghaladó mér­tékben. A többlet egyébként nem Magyarországra vonatko­zik, hanem a térség vala­mennyi országa között oszla­na meg arányosan. Az állam­titkár-helyettes közlése szerint ugyanakkor magyar részről je­lezték: mintegy négymilliárdos támogatásra lenne szüksége az országnak a hiányok pótlásá­hoz. A PÉCSI IBUSZ ŐSZI AJÁNLATA ISZTAMBULBA AZ IBUSZ-szal! 1990. nov. 17-21-ig. Pécsről török busszal.- félpanziós ellátás- minőségi szállás- városnézés Velünk Ft-ért utazhat! Ár: 6 550 Ft + vízumdíj 2 500 Ft-ért költőpénzt is biztosítunk! BÉCS (autóbusszal) 1990. október 25. (csütörtök) csak 650 Ft! JELENTKEZÉS: IBUSZ PÉCS, Széchenyi tér 8. Tel.: 12-157, 12-148, 12-143. (4827)

Next

/
Oldalképek
Tartalom