Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-07 / 185. szám
A köztársaság pénze már forgalomban Csak IB even felülieknek! Hogy kerül a címer a bankjegyre? A németek már az egyesülés napján újfajta márkával- ismerkedtek. Mondhatjuk: könnyű nekik, valamivel előrébb jár országuk nyugati felének gazdasága, mint a miénk. Nálunk sem maradhat azonban el a ,,pénzváltás", előób-utább 'ki kell cserélni jól megszokott bankóinkon a elmert, s módosítani az ominózus „Magyar Népköztársaság" feliraton. Mikor és hogyan? A start- pisztoly már csendben eldördült. Nyúljunk be a zsebünkbe, vegyük elő a pénztárcánkat, biztosan akad néhány 10, 20 filléres, s köztük olyan, melyet 1990-ben adott ki a Pénzverde. Jól olvasható a „Magyar Köztársaság" felirat. iPapirpénzeink azonban még a régiek, legföljebb értéküket illetően módosultak s módosulnak immáron évek óta. Verzár Péter, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetője sem fizetett még koronás-címeres bankókkal. Mint elmondotta, a címercsere nem egyszerű dolog, de nem is kell elkapkodni, hiszen ma is háromféAz ötezressel és Széchenyivel kezdődik le címerrel kiadott bankók vannak forgalomban: nagyritkán akad Kossuth-címeres, Rákosi-címeres is a többségben lévő Kádár-címeres pénzek között. A papírpénzek kifutási ideje 3—5 esztendő, de lehet több is, mire elrongyo- lódnak, a fémpénzek élettartama minimum 20-30 év. Költséges is volna, badarság is volna az azonnali csere, így aztán in’em nehéz megjósolni, hosszú' ideig forog még a piacokon a régi címeres pénz. A hírek szerint az első, igazi koronás-címeres bankjegy maga is kuriózum lesz, hiszen a még ki nem aiott új, 5000 forintoson fogunk találkozni vele, 1991 áprilisában. (A kiadás előtt fogják néhány nappal az 5000-est bemutatni a sajtónak először, s bár szerettük volna, még nem szolgálhatunk vele.) A bankjegy leginkább a __ mai 100 forintoshoz fog hasonlítani —, no, nem értékében. Hasonló két kerek mező lesz rajta, a Széchenyi István portréja és az értékmegjelölés az elülső oldalán, hátoldalán a Tudományos Akadémia. Színe amolyan barnás-rózsaszín ke- veréke-átmenete. A bankjegyen belül átfutó eloxált műanyagszál - és egyebek, rajzolatok -, a hamisítók, ellen védenek. A többi bankjegy - papírpénz — eztán, az elhasználódottak pótlása nyomán jelenük meg az új címerrel, melynek fölhelyezése, az új címerünk hosszított alakja miatt úgymond „címertartót" is kíván. Ez lehet két oldalt futó olajág, egyéb. Nagy valószínűséggel megjósolható: újcímeres bankjegyekkel még nem találkozunk az idén. Más a helyzet a fémpénzekkel, a 2, 5, 10 és 20 forintosokkal. Az is lehet, hogy egyszerű címercserével, változatlanok maradnak, de az is, hogy kormányzati döntés nyomán, egészen új férrrpénzek születnek a tervezőasztalokon ... Ez is a jövő zenéje. Kozma Ferenc Ez még nem az új! Proksza László fotómontázsa Lányok a dobozban Gondban vagyok. Nemigen olvasni megfelelő szavakat a magyar értelmező kéziszótárban vagy bármilyen más ha* sonló gyűjteményben azokra a tárgyakra, melyeket Pécsett árulnak immár negyed éve egy kis, gondosan elsötétített kirakatú üzletben. Mielőtt bármelyik kedves olvasó felhördülne, elárulom, igen, arról van szó. Szexüzletről, erotic shopról. Tartok tőle, hogy e pillanatban többen undorodva készülnek sarokba hajítani az újságot, de mielőtt ezt megtennék, csak egy szóra, de álljunk meg azért. A téma kényes, de hát az mi nden, am i a szexszel így vagy úgy összefügg. Viszont legjobb ismereSzexbolt a város szélén Könyvrecenzió A folyók élni akarnak Nem is tudom hirtelenjében, hogy kinek ajánljam azt a kivitelében is megkapó könyvet - albumot -, melyet Kácsor László újságíró és fotóriporter kovászait évek hosszú során bejárva és belakva a magyar folyók vidékét, a Dunát, a Tiszát, a Kőrösöket, a Rábát és a Drávát. Gondolatait a természetszeretőkkel szeretné megosztani, tehát mlndannyiunkkal, sgondolatainak esszenciája: „A természet nemcsak a ma élők tulajdona, ehhez az örökséghez joga van az utánunk jövő /nemzedéknek is, viszont a felelősség a maiaké..." Kevesek közelítettek ennyi szeretettel és aggódással szőkébb környezetünkhöz, az életet adó vizekhez, ahhoz a világihoz, melyet annyiszor és oly kegyetlenül próbált az ember meg- regulázni — gondoljunk csak Bős-Nagymarosra —, s mely mindig felülkerekedik az oktalan pusztításon. A szerző barangolásai során a vízi emberekkel, a létüket és életfeltételeiket e folyóhoz kötött errtberekkel beszélget, akik patriotizmusukat büszkén vállalva, egy mesés világot tárnak föl az olvasó — s a szerző — előtt. Egy kicsit földrajz, egy kicsit történelem a munka. Vízpartokon, zsom bókokon eltöltött órák — és levéltárakban végzett, kemény kutatómunka sommázata, amelyből a régmúlt és a jelen szól hozzánk. Helytörténet, néprajz. Kultúrhistóriák egy szelete. Gyerekkoromban kedvenc könyvem volt a „Keresztül-'kasul szép hazánk tájain" címet viselő, s nem egyolvasat- ra való, hanem olyan, melyet időnként elővettem, s belelapozva éppen arra utaztam, amerre akartam. Ehhez tudnám rokonítani „A folyók élni akarnak" címmel megjelent kötetet, s gyanítom, a szerző is ezt akarta: hűséges társat adni e barangolásokhoz, annak, aki fölvállalja a part menti kalandozást, s annak, aki csak karosszékből tudja e vidékeket megjárni. (Ez utóbbihoz a gyönyörű felvételek is segítenek.) Időnként elővéve, időnként kikapcsolódva a napi gondok és teendők fogásából még a városi létbe rekedt ember számára is élményeket adva. A könyv most jelent meg, s hírlik: nehéz meglelni, fölhajtani, pedig föltételezem, a Gondolat Kiadó is tudta, a folyók, a hazai folyóink alap- könyvét teszi az olvasó elé. S kár volna, ha e kincset elrejtené a könyvterjesztés, a maga válságidőszakát élve, nem jőve rá, hogy igazi bestsellerről van szó. K. F. mm teim szerint ez az egyik olyan foglalatosság, melyet az emberiség túlnyomó hányada kipróbál életében. És mivel nemcsak a szerelem, a szex története több ezer éves, hanem a legkülönbözőbb segéd- és póteszközöké is, kissé késői lenne éppen most fölháborodni rajtuk. A tény tény, ilyen boltok már vannak, sőt lesznek is, miért ne beszélhetnénk róluk? A bolt tehát működik. Ajtó, ablak fekete, belátni csak az ajtón lehet, ott is, csak ha valaki épp benyit. Sok mindent nem vehet szemügyre, hiszen a rázósabb látvány odébb, a sarokban van. Gyengébb idegzetűek most kissé pihenjenek a felsorolás előtt: van itt férfi és női nemi szerv műanyagból, szólóban és kollekcióban, variálható elemekkel vagy anélkül; dobozba csomagolt lányok, akiknél csak arra kell vigyázni, hogy ne legyen gombostű a közelükben; vannak kazetták, újságok, könyvek, odébb fehérneműk, egyelőre csak lányoknak, bár a terv az, hogy lesz később néhány qatyó fiúknak is; van társasjáték és kártya; málna-, eper-, citrom- és ki tudja még, milyen ízű, számos színben pompázó gumi; ajzó- és nyugtatószerek és olyan golyócskák, melyeknek használatára Japánban tanítják is a lányokat... A kínálatban ajándéktárgyak is vannak. Engem voltaképpen nem a tárgyak, hanem az emberek érdekelnek. Az egy óra alatt, míg az üzletvezetővel beszélgetek, nyolc—tíz érdeklődő nyit be, és egészen pontosan körülírható lesz az is, ki és miért jön ebbe a boltba. A többség csak kíváncsiskodik, mindent apróra megnéz, a használati lehetőségek iránt érdeklődik. Egy más réteg kifejezetten kazettákért jön, vásárol és kölcsönöz, sok a rendszeresen visszajáró vevő. A harmadik csoport kimondottan eszközökért ájlít be, érdekes, mondja az üzletvezető, a nők sokkal kevesebbet morfondíroznak a vásárláson, ami kell nekik, azt megveszik. A férfiak - mint egyébként is, mindenhol -, körülményesebbek, van, aki többször is visz- szatér, mire elszánja magát. Volt olyan vevő, aki nem magának, hanem mozgássérült barátjának vásárolt, egy elkeseredett férfi pedig házasságának javulását remélte a kazettáktól és a segédeszközöktől. Mint kiderült, szerencsével járt. Persze, semmilyen pótszer nem tudja helyettesíteni a másik mosolyát, a kedves simogatást, egyszer-egy- szer a közös reggelit az ágyban, szóval az embert, a társat ... A bolt, melynek ajtaján ott a felirat: „Csak 18 éven felülieknek!”, egy ideig naponta adott témát a megbotránko- zóknak. Mára, mint mondják, a. felháborodás elcsitult. Már a gyerekek sem lesik olyan kitartó figyelemmel az ajtónyitást, mint régebben. Egyébként is, mondogatjuk, már mi újat tudunk mi nekik mondani a szex dolgairól? Legföljebb yneg tudjuk magyarázni, hogyan értsék, amit amúgy sem tudnak kikerülni . . . Hodnik Ildikó Három férfi egy eset... Rablás bujálkodás után Lengyel elkövetők, lengyel áldozat - pórul járt a fiatalasszony „Három lengyel férfi Pécsett, a Mandulás kempingben megerőszakolt egy lengyel nőt, majd elvették aranyékszereit és eltűntek a helyszínről. Az asszony elmondása szerint valószínűleg fegyver is van náluk" — kapta a bejelentést a Pécsi Rendőrkapitányság ügyeletese október 3- án, az éjszakai óráikban. A helyszínre azonnal nyomozók étkeztek. A helyszínelés, valamint a sértettel való beszélgetés alapján kirajzolódott a valós történet, mely, •ha nem is sókban, de végül is eltér a bejelentésben fog- , Iáitoktól.- Három lengyel férfi érkezett a kempinghez 22 óra után, azzal a szándékkal, hogy szobát vesznek ki maguknak - emlékezett a kemping portása a történtekre. - Közös folyosóra nyíló, egymással szemben tévő szobákat béreltek, majd rövid időre eltávoztak. Velük volt a sértett is, amikor visszatértek. Hogy ezt követően mi történt, arról egy magyar állampolgárságú fültanú is beszámolhatott. Az ő szobája közvetlenül a sértett (a lengyel fiatalasszony) szobája mellett volt. Mint mondotta, a lengyel férfiak — a hangokból ítélve - egyenként mentek át a nőhöz, s mindhárom esetiben szerelmi aktus hangjai szűrődtek át a vékony falon. Ezek a hangok egyáltalán nem arról árulkodtak, hogy a hölgy ne egyezett volna bele a dologba. Ellenkezés hangjait ekkor még nem lehetett hallani. Később viszont már igen. Igaz, ekkor már egészen másról volt szó, mint az érzéki gyönyörök hajszolásáról. A férfiak a sértett ékszereit kö-vetelté'k, majd annak ellenállása miatt erőszakkal vették el tőle gyűrűit, fülbevalóit és széles aranyláncát. A fiatalasszony leginkább a gyűrűihez ragaszkodott (az egyikben brillkő is volt), ám a férfiak azzal fenyegették még, hogy az ujjaival együtt vágják le a gyűrűket, ha nem adja oda. Miután céljukat elérték, pánikszerű gyorsasággal távoztak a helyszínről. Az 1964-es születésű fiatal- asszony először a szomszéd- szobából kilépő m.agyar férfinak próbálta elmagyarázni a dolgokat. „Gold, gold" - mutatott ékszereinek hűlt helyére, s az erőszakról magyarázott. A férfi a portára irányította, mondván, hogy csak onnan hívható fel a „policáj”. Mint Szilágyi Ferenc rendőr százados, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának főnyomozója elmondta, a sértettel való alapos beszélgetés során, valamint az azt követő nőgyógyászati vizsgálaton bebizonyosodott, hogy nemi erőszakról nem volt szó. A fiatalasz- •szony szégyellte magát a „hatóság" előtt, s kezdetben ezért ferdítette el a történetet. Hogy miként került a lengyel asszony a három férfival a kempingbe? Mint elmondta, előző nap ismerkedtek meg, amikor a férfiak a pécsi vásártéren szálláslehetőség iránt érdeklődtek felőle. Ö segíteni próbált, s eközben saját bérelt lakására is meghívta őket. Amikor 3-án este szórakozni invitálták, nem mondott nemet. Az egyik férfi, a szőke, Jacek névre hallgató, tetszett is neki, ezért nem ellenkezett, amikor a kempingbe látogattak. Arra azonban nem gondolt, hogy mind a három férfival együtt kell majd lennie . . . * A portás elmondása szerint a lengyel férfiak egy sportos hangú - talán leszakadt kipufogóié - torinói (valószínűleg 1300-as) Fiattal voltak a kempingnél. Az autónak szürke füstüvegjei voltak, színe sötétkék, vagy sötétszürke. Krakkói rendszáma volt (KKK-s betűjelzés) és valószínűleg két 2-es szerepelt a számok között. A férfiak Jacek, Dániel és Miroslav (Mirek) névre hallgattak. Egyikük, ha igaz volt a nőnek elmondott meséjük, már büntetve is volt. Gyakran tűnnek fel a vásárban, valószínűleg valutázással foglalkoznak. A rendőrség számít a lakosság bejelentéseire. Balog Nándor vasárnapi 5
